Kisalföld, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. NOVEMBER 17., SZERDA ARA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM FÓKUSZ üzlet és enyhülés Ismét igazolódott a ré­gi mondás: az élet megy tovább. Egy nappal az­után, hogy Moszkvában több mint 130 magas­szintű külföldi állami és pártküldöttség jelenlété­ben örök nyugalomra helyezték Leonyid Iljics Brezsnyevet, nagyszabá­sú kétoldalú eszmecserék kezdődtek. Mégpedig olyan jellegűek, ame­lyekre méltán nagy fi­gyelmet fordít a világ: a tanácskozást ugyanis szovjet és am­erikai szak­értők folytatják. A téma: a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségei. Ki tagadná, hogy a szovjet—amerikai kap­csolatok sajnálatos elhi­­degülése a világpolitiká­ban is érezteti hatását. A mai feszültséggel terhes, bonyolult körülményeik között a kétoldalú esz­mecserének — még ha azt nemhivatalos jellegű­nek minősítik is — foko­zott jelentőségük van. Annál is inkább fontos­nak tekinthetjük a teg­nap megkezdett tárgya­lásokat, mert az Egyesült Államokból csaknem kétszáz tekintélyes üzlet­ember érkezett ebből az alkalomból Moszkvába, s a megbeszélésekbe nagy­számú szovjet gazdasági szakértő kapcsolódik be. Washington éppen a közelmúltban kénysze­rült a Szibéria—Nyugat- Európa gázcsővezeték ügyében hozott szankció­it részben visszavonni, ez azonban csak egy része a Szovjetuniót sújtó megkülönböztetéseknek. Jelenleg a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok rend­kívül alacsony színvona­lon stagnálnak. Reagan és kormányzata megpró­bálta a politikai nyomás eszközévé tenni a nor­mális kereskedelmet akadályozó szankciókat, amelyekről nemcsak a szovjet vezetők, hanem nyugati politikusok is úgy nyilatkoztak, hogy azok sokkal nagyobb kárt okoznak a világpo­litikában, de magában az Egyesült Államokban is, mint a szovjet nép­gazdaságnak. Egy nappal az eszme­cserék megkezdése előtt két fontos nyilatkozat hangzott el Moszkvában. Jurij Andronov, az­­ITIK'P KB főtitkára is fogalmazott: a Szovjet­unió kész kapcsolatainak normális kiépítésére az USA-val, az egyenlőség, a be nem avatkozás, egymás érdekeinek köl­csönös tiszteletben tartá­­sa alapján. George Bush alelnök, aki Brezsnyev temetésén képviselte az amerikai kormányt, a két ország viszonyában változatlanul jelentős problémákról szólt, hoz­zátette azonban, hogy az akadályok nem áthágha­­tatl­anok. A négy napig tartó szovjet—amerikai nem­­hivatalos gazdasági tár­gyalások egy lépést je­lenthetnek az akadályok leküzdésének útján. Kádár János és Losonczi Pál hazaiadon Moszkvából Tegnap, helyi­­idő szerint a déli órákban elutazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, akik részt vettek Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a nagy szov­jet államférfinak, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom kiemelkedő személyiségének temetésén. A magyar vezetőket Moszkva kijevi pá­lyaudvarán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Leonyid Szmir­­nov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese búcsúztatta. Jelen volt Raj­nai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Honecker fogadta Korom Mihályt Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke kedden ba­ráti beszélgetésen fogadta Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát. A szívélyes légkörű találko­zón Korom Mihály átadta Erich Honecker­­nek Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára üdvözletét. A megbeszélésen Erich Honecker tájé­koztatást adott a NSZEP­ X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a gazdaság teljesítőképessége fokozása érdekében tett intézkedésekről. A találkozón a­ felek mél­tatták a NSZEP és az MSZMP közötti együttműködés, valamint az NDK ,és Ma­gyarország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok terén elért fejlődést, amely az Erich Honecker vezette NDK párt- és kormányküldöttség ez év júniusi, magyarországi látogatásával új szakaszába lépett. Diplomaták látogatása Győrben Ismerkedés a város nevezetességeivel Tegnap délelőtt a Külügy­minisztérium meghívására Győrbe érkeztek a Budapes­ten akkreditált konzulok. A vendégeket elkísérte dr. Né­meth József nagykövet, a konzuli főosztály vezetője, valamint helyettese, dr. Kun Pál főkonzul. A városi ta­nácsháza házasságkötő ter­mében Zámbó József, városi tanácselnök köszöntötte őket. Elmondta, hogy Győr törté­nelme folyamán mindig a népek találkozásának színhe­lye volt. Ezért örül annak, hogy a világ minden tájáról hazánk fővárosában szolgála­tot teljesítő diplomaták most Győrrel találkoznak. Szólt a város fejlődéséről, iparáról, gazdasági és kulturális éle­téről, idegenforgalmáról. Szólt arról is, hogy Győr tagja a Történelmi Városok Világszövetségének, és is­mertette a belváros rekonst­rukcióját, végül kérte a je­lenlévőket, ha tehetik, négy­öt év múlva újból jöjjenek el a három folyó városába, mert akkor a barokk műem­lékváros már régi pompájá­ban díszült. Ezután megnéz­ték a Győrről készült művé­szi filmet, majd városnézésre indultak. Útjuk első állomása a Kis­faludy Színház volt, ahol a színház történetével és mű­­­sorpoltikájával ismerkedtek. Nagy meglepetés volt a ven­dégeknek, hogy a színház előterébe lépve láthatták a Győri Balett próbáját.. Azt is megtudták, hogy a táncosok Tabuk és fétisek című de­cember 11-én bemutatásra kerülő új produkciójukra ké­szülnek. A színház után a Széche­nyi Múzeumpatikát tekintet­ték meg, ahol Bogd­a Novák Zoltánná, a gyógyszertár vezetője német és angol nyelven köszöntötte őket. A vendégkönyvet forgatva a diplomaták elismeréssel szól­tak arról, hogy a hazánkba érkező világhírű művészek és államférfiak nagy része ugyancsak látogatást tett, ahogyan ők mondták, a ,,kis győri ékszerdobozban”. In­nen a Káptalandombra men­tek pár percet időztek a Bor­sos-házban. Délben a Graboplast Pa­mutszövő és Műbőrgyárban Tomaskovics Gyula vezér­­igazgató fogadta őket és megismertette velük a gyá­rat. A kora délutáni órákban Pannonhalmára látogattak a vendégek. Az ezeréves Pince étteremben Harsányi Zoltán, az IBUSZ vezérigazgatója adott tiszteletükre ebédet, majd a várban megtekintet­ték a bazilikát és a könyv­tárat. A diplomaták győri látoga­tásukat Győrszentivánon fe­jezték be. A Kispipa étterem udvarán hagyományos disz­nóölés tanúi lehettek, majd elfogyasztották a disznótoros vacsorát. A vendégek, mi­előtt visszatértek Budapest­re, elismerően szóltak prog­­ramjukról, amelyet az IBUSZ Győr-Sopron megyei Igazgatósága szervezett. IB: A diplomaták egy csoportja a Kisfaludy Színház előtt. A századelő hangulatában... Megszépül Gyárváros Újabb értékmentő kezdeményezés A kiegyezés után kezdő­dött meg Győrött a gyárak építése. Igaz, a XIX. század középső szakában volt már említésre méltó gyáripara Győrnek: mezőgazdasági gépgyára, gőzmalma, gyufa-, ecet-, olajgyára. A jelentős fejlődés azonban a század végéhez fűződik. Győr akko­ri vezetői felismerték az ipa­rosodás jelentőségét, telkek­kel és számos más kedvez­ményekkel segítették az ipa­rosodást. Győr, a XVIII. szá­zadi kereskedőváros lassan átalakult iparvárossá. A századforduló előtt. 1898-ban alapították a Magyar Vagon- és Gépgyárat. Megkezdődik a győri ipartelepek építése. Ma már építészettörténeti érdekesség a Gyárváros, amelyről az 1930-ban íródott könyvben az alábbiakat ol­vashatjuk: „Sok faalkatrész­­szel épített és színes, csinos házakból álló nagy városrész, ízléses formáival, jó tér és utca megoldásaival messze túlemelkedik a szokásos munkás és hivatalnoktelep nívóján.” Győr-Gyárváros tulajdon­képpen két részből áll: az 1903-ban őpült Munkás utca és a Külső Árpád utca közöt­ti részből, valamint a Fiala Géza budapesti királyi főépí­tész által 1915-ben tervezett és 1915—17 között létesült, a Külső Árpád úttól lénye­gében a Bolyai Farkas (régi Pozsonyi) utcáig terjedő részből. A napokban sétára hívott Winkler Gábor Ybl-díjas építészmérnök szemügyre venni a régi Gyárvárost. Az egykori tervezők a Tompa utcát szánták Gyárváros „kapujának”. A 7. számú ház még eredeti formájában megmaradt, de műemléki (Folytatás a 2. oldalon.) Székelykapu a Berzsenyi Dániel utca 4. szám alatt Biró Ernő archív felvételén. Nemzetközi ruhaipari konferencia kezdődött A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, vala­mint a csehszlovák, a len­gyel és az NDK-beli társ­egyesületek rendezésében tegnap Budapesten nemzet­közi ruhaipari konferencia kezdődött, amelyen számos hazai és külföldi textil-mű­szaki, üzemszervező és divat­­szakember vesz részt. A há­romnapos rendezvény plená­ris ülésén Szabó Imre ipari miniszterhelyettes tartott be­vezető előadást a hazai tex­tilruházati ipar eredményei­ről és feladatairól. Elmon­dotta, hogy az utóbbi öt év­ben két és fél milliárd fo­rintot költöttek az iparág fej­lesztésére, kiselejtezték a korszerűtlen berendezéseket. Az új, speciális varrógépek lehetővé teszik az egyenle­­tesen jó minőségű készáru termelékeny gyártását. A gé­pek kihasználása azonban nem kielégítő. A kisegítő, kiszolgáló munka termelé­kenysége ugyanis nem fejlő­dött arányosan a ma már ki­elégítő varrodai technológiá­val, s ez kihat a munka egész menetére. A megoldást elsősorban a munkafolyamat szervezettségének javítása jelentheti. A gyártáselőkészí­tésben, a termelés irányítá­sában, a raktárgazdálkodás­ban és a vállalati munka szá­mos, más területén a világon mindenütt tért hódítottak a számítógépek. A mai nehéz viszonyok között is mód van arra, hogy más iparágakhoz hasonlóan olcsó, mégis sokat tudó, kisszámítógépeket sze­rezzenek be a ruházati ipar­ban. A hazai ruházati termékek exportképességéről szólva a miniszterhelyettes elmondot­ta: a divatos férfi felsőkon­fekció iránt nagy a külföldi kereslet, nehezebben értéke­síthetők a női és a gyermek­­ruhák. Sem az alapanyag­­gyártók, sem a konfekció üzemek nem olyan rugalma­sak, mint amit a női és a gyermek divat követése a nemzetközi kereskedelemben megkíván. Fontos feladat, hogy ruházati vállalataink a mindenkori piaci igényekhez igazítsák termékszerkezetü­ket. A konferencia a plenáris ülés után a divatszakemberek előadásaival folytatódott.

Next