Kisalföld, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. NOVEMBER 17., SZERDA ARA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM FÓKUSZ üzlet és enyhülés Ismét igazolódott a régi mondás: az élet megy tovább. Egy nappal azután, hogy Moszkvában több mint 130 magasszintű külföldi állami és pártküldöttség jelenlétében örök nyugalomra helyezték Leonyid Iljics Brezsnyevet, nagyszabású kétoldalú eszmecserék kezdődtek. Mégpedig olyan jellegűek, amelyekre méltán nagy figyelmet fordít a világ: a tanácskozást ugyanis szovjet és amerikai szakértők folytatják. A téma: a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei. Ki tagadná, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok sajnálatos elhidegülése a világpolitikában is érezteti hatását. A mai feszültséggel terhes, bonyolult körülményeik között a kétoldalú eszmecserének — még ha azt nemhivatalos jellegűnek minősítik is — fokozott jelentőségük van. Annál is inkább fontosnak tekinthetjük a tegnap megkezdett tárgyalásokat, mert az Egyesült Államokból csaknem kétszáz tekintélyes üzletember érkezett ebből az alkalomból Moszkvába, s a megbeszélésekbe nagyszámú szovjet gazdasági szakértő kapcsolódik be. Washington éppen a közelmúltban kényszerült a Szibéria—Nyugat- Európa gázcsővezeték ügyében hozott szankcióit részben visszavonni, ez azonban csak egy része a Szovjetuniót sújtó megkülönböztetéseknek. Jelenleg a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendkívül alacsony színvonalon stagnálnak. Reagan és kormányzata megpróbálta a politikai nyomás eszközévé tenni a normális kereskedelmet akadályozó szankciókat, amelyekről nemcsak a szovjet vezetők, hanem nyugati politikusok is úgy nyilatkoztak, hogy azok sokkal nagyobb kárt okoznak a világpolitikában, de magában az Egyesült Államokban is, mint a szovjet népgazdaságnak. Egy nappal az eszmecserék megkezdése előtt két fontos nyilatkozat hangzott el Moszkvában. Jurij Andronov, azITIK'P KB főtitkára is fogalmazott: a Szovjetunió kész kapcsolatainak normális kiépítésére az USA-val, az egyenlőség, a be nem avatkozás, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján. George Bush alelnök, aki Brezsnyev temetésén képviselte az amerikai kormányt, a két ország viszonyában változatlanul jelentős problémákról szólt, hozzátette azonban, hogy az akadályok nem áthághatatlanok. A négy napig tartó szovjet—amerikai nemhivatalos gazdasági tárgyalások egy lépést jelenthetnek az akadályok leküzdésének útján. Kádár János és Losonczi Pál hazaiadon Moszkvából Tegnap, helyiidő szerint a déli órákban elutazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, akik részt vettek Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a nagy szovjet államférfinak, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségének temetésén. A magyar vezetőket Moszkva kijevi pályaudvarán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Honecker fogadta Korom Mihályt Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke kedden baráti beszélgetésen fogadta Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát. A szívélyes légkörű találkozón Korom Mihály átadta Erich Honeckernek Kádár János, az MSZMP KB első titkára üdvözletét. A megbeszélésen Erich Honecker tájékoztatást adott a NSZEP X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a gazdaság teljesítőképessége fokozása érdekében tett intézkedésekről. A találkozón a felek méltatták a NSZEP és az MSZMP közötti együttműködés, valamint az NDK ,és Magyarország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok terén elért fejlődést, amely az Erich Honecker vezette NDK párt- és kormányküldöttség ez év júniusi, magyarországi látogatásával új szakaszába lépett. Diplomaták látogatása Győrben Ismerkedés a város nevezetességeivel Tegnap délelőtt a Külügyminisztérium meghívására Győrbe érkeztek a Budapesten akkreditált konzulok. A vendégeket elkísérte dr. Németh József nagykövet, a konzuli főosztály vezetője, valamint helyettese, dr. Kun Pál főkonzul. A városi tanácsháza házasságkötő termében Zámbó József, városi tanácselnök köszöntötte őket. Elmondta, hogy Győr történelme folyamán mindig a népek találkozásának színhelye volt. Ezért örül annak, hogy a világ minden tájáról hazánk fővárosában szolgálatot teljesítő diplomaták most Győrrel találkoznak. Szólt a város fejlődéséről, iparáról, gazdasági és kulturális életéről, idegenforgalmáról. Szólt arról is, hogy Győr tagja a Történelmi Városok Világszövetségének, és ismertette a belváros rekonstrukcióját, végül kérte a jelenlévőket, ha tehetik, négyöt év múlva újból jöjjenek el a három folyó városába, mert akkor a barokk műemlékváros már régi pompájában díszült. Ezután megnézték a Győrről készült művészi filmet, majd városnézésre indultak. Útjuk első állomása a Kisfaludy Színház volt, ahol a színház történetével és műsorpoltikájával ismerkedtek. Nagy meglepetés volt a vendégeknek, hogy a színház előterébe lépve láthatták a Győri Balett próbáját.. Azt is megtudták, hogy a táncosok Tabuk és fétisek című december 11-én bemutatásra kerülő új produkciójukra készülnek. A színház után a Széchenyi Múzeumpatikát tekintették meg, ahol Bogda Novák Zoltánná, a gyógyszertár vezetője német és angol nyelven köszöntötte őket. A vendégkönyvet forgatva a diplomaták elismeréssel szóltak arról, hogy a hazánkba érkező világhírű művészek és államférfiak nagy része ugyancsak látogatást tett, ahogyan ők mondták, a ,,kis győri ékszerdobozban”. Innen a Káptalandombra mentek pár percet időztek a Borsos-házban. Délben a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban Tomaskovics Gyula vezérigazgató fogadta őket és megismertette velük a gyárat. A kora délutáni órákban Pannonhalmára látogattak a vendégek. Az ezeréves Pince étteremben Harsányi Zoltán, az IBUSZ vezérigazgatója adott tiszteletükre ebédet, majd a várban megtekintették a bazilikát és a könyvtárat. A diplomaták győri látogatásukat Győrszentivánon fejezték be. A Kispipa étterem udvarán hagyományos disznóölés tanúi lehettek, majd elfogyasztották a disznótoros vacsorát. A vendégek, mielőtt visszatértek Budapestre, elismerően szóltak programjukról, amelyet az IBUSZ Győr-Sopron megyei Igazgatósága szervezett. IB: A diplomaták egy csoportja a Kisfaludy Színház előtt. A századelő hangulatában... Megszépül Gyárváros Újabb értékmentő kezdeményezés A kiegyezés után kezdődött meg Győrött a gyárak építése. Igaz, a XIX. század középső szakában volt már említésre méltó gyáripara Győrnek: mezőgazdasági gépgyára, gőzmalma, gyufa-, ecet-, olajgyára. A jelentős fejlődés azonban a század végéhez fűződik. Győr akkori vezetői felismerték az iparosodás jelentőségét, telkekkel és számos más kedvezményekkel segítették az iparosodást. Győr, a XVIII. századi kereskedőváros lassan átalakult iparvárossá. A századforduló előtt. 1898-ban alapították a Magyar Vagon- és Gépgyárat. Megkezdődik a győri ipartelepek építése. Ma már építészettörténeti érdekesség a Gyárváros, amelyről az 1930-ban íródott könyvben az alábbiakat olvashatjuk: „Sok faalkatrészszel épített és színes, csinos házakból álló nagy városrész, ízléses formáival, jó tér és utca megoldásaival messze túlemelkedik a szokásos munkás és hivatalnoktelep nívóján.” Győr-Gyárváros tulajdonképpen két részből áll: az 1903-ban őpült Munkás utca és a Külső Árpád utca közötti részből, valamint a Fiala Géza budapesti királyi főépítész által 1915-ben tervezett és 1915—17 között létesült, a Külső Árpád úttól lényegében a Bolyai Farkas (régi Pozsonyi) utcáig terjedő részből. A napokban sétára hívott Winkler Gábor Ybl-díjas építészmérnök szemügyre venni a régi Gyárvárost. Az egykori tervezők a Tompa utcát szánták Gyárváros „kapujának”. A 7. számú ház még eredeti formájában megmaradt, de műemléki (Folytatás a 2. oldalon.) Székelykapu a Berzsenyi Dániel utca 4. szám alatt Biró Ernő archív felvételén. Nemzetközi ruhaipari konferencia kezdődött A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, valamint a csehszlovák, a lengyel és az NDK-beli társegyesületek rendezésében tegnap Budapesten nemzetközi ruhaipari konferencia kezdődött, amelyen számos hazai és külföldi textil-műszaki, üzemszervező és divatszakember vesz részt. A háromnapos rendezvény plenáris ülésén Szabó Imre ipari miniszterhelyettes tartott bevezető előadást a hazai textilruházati ipar eredményeiről és feladatairól. Elmondotta, hogy az utóbbi öt évben két és fél milliárd forintot költöttek az iparág fejlesztésére, kiselejtezték a korszerűtlen berendezéseket. Az új, speciális varrógépek lehetővé teszik az egyenletesen jó minőségű készáru termelékeny gyártását. A gépek kihasználása azonban nem kielégítő. A kisegítő, kiszolgáló munka termelékenysége ugyanis nem fejlődött arányosan a ma már kielégítő varrodai technológiával, s ez kihat a munka egész menetére. A megoldást elsősorban a munkafolyamat szervezettségének javítása jelentheti. A gyártáselőkészítésben, a termelés irányításában, a raktárgazdálkodásban és a vállalati munka számos, más területén a világon mindenütt tért hódítottak a számítógépek. A mai nehéz viszonyok között is mód van arra, hogy más iparágakhoz hasonlóan olcsó, mégis sokat tudó, kisszámítógépeket szerezzenek be a ruházati iparban. A hazai ruházati termékek exportképességéről szólva a miniszterhelyettes elmondotta: a divatos férfi felsőkonfekció iránt nagy a külföldi kereslet, nehezebben értékesíthetők a női és a gyermekruhák. Sem az alapanyaggyártók, sem a konfekció üzemek nem olyan rugalmasak, mint amit a női és a gyermek divat követése a nemzetközi kereskedelemben megkíván. Fontos feladat, hogy ruházati vállalataink a mindenkori piaci igényekhez igazítsák termékszerkezetüket. A konferencia a plenáris ülés után a divatszakemberek előadásaival folytatódott.