Kisalföld, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
A bábosok „Mekkája „A bábozást általában a gyerekek szórakozásának tartják, pedig a paraván mögött születő világ a felnőttek világa, a mi világunk tükörképe.” Az idézet a Pécsett, az elmúlt hónapban megrendezett nemzetközi felnőttbábfesztiválra invitáló levélből való. Arra a felsziválra mozgósít, amelyet az UNIMA, azaz a Nemzetközi Bábszövetség védnökségével tartottak meg, s ahová kilenc hazai együttesen kívül a Szovjetunióból, Lengyelországból, Romániából, Jugoszláviából, az NSZK-ból, Svájcból, Hollandiából, Angliából, az USÁ-ból és Japánból neveztek együttesek. Mivel a fenti hitvallásával azon kevesek közé tartozik a házigazda pécsi Bóbita bábegyüttes, amely a bábozást felnőtteknek szóló mondanivalóval töltötte meg, egyszersmind a felnőttbábosok Mekkájává is tette a várost. E rang megszerzésének titkát kutatva kerestük fel a bábszínházat, választ keresvén egyben arra is, hogyan sikerült egy amtőr csoport kezdeményezésétől kiindulva 1981-ben hivatásos színházzá válniuk a pécsieknek? Iskolás éveimből emlékszem: az öreg épület a Déryné utca sarkán művelődési ház volt. Ebben léptek néha pódiumra — vagy talán helyesebben a „paraván mögé” — a Bóbita bábegyüttes tagjai. Az épület még a régi, ám a felirat rajta új: Bóbita Bábszínház. Az előcsarnokban szék szék házán. Mint kiderül, nem sikerült még teljesen felszámolni a művelődési ház jellegét. Egy tánccsoport máig is ott próbál, 200 széket raknak ki-be naponta a teremben. Az építők jóvoltából a táncosok évek óta várnak leendő otthonukra, az újonnan épülő művelődési házra. De a kisebb helyiségek ajtajain már friss feliratok árulkodnak az épület bábszínűz voltáról: díszletfestők, kellékesek munkahelyeire nyílnak az ajtók. A művészeti vezető irodája szerényen húzódik meg egy folyosó végén, s berendezése is mellőz minden hivalkodást. A látogató szinte bőven érzi: átmenet, változási folyamat részese. — A Bóbita amatőr együttes 1961 őszén alakult — kezdi a bemutat-kozást Kása Lajos művészeti vezető. — Előtte is rendszeresen voltak amatőr előadások Pécsett, így nem véletlen, hogy ennek a műfajnak a közönsége is kinevelődött már mára. Olyan szülők járnak ide az előadásokra, akik valamikor még gyerekként ültek be a nézőtérre. A Bóbita megalakulásától fogva amatőrként évi 160— 180 előadást tartott. A gyermekelőadások jelentették az alapot, ám azoknak szinte nincs publikációjuk, nem kapnak reklámot. A Bóbitát is a felnőttprogramok tették híressé. Alakulás után három évvel más stílussal jelentkeztünk. Műsorainkat a zenére, mint internacionalista nyelvre építettük, ez tette lehetővé, hogy határainkon túl is értsenek bennünket. Ezeknek a törekvéseknek az összegzését a Ki mit tud?-okon láthatták a tévénézők. 1965-ben, 68-ban és 72-ben is első helyet nyert az együttes. Ezzel egyben saját hírnevének megalapozásán túl a felnőttbábozásnak, s egyáltalán a bábművészetnek is lendületet adott a Bóbita. Igen, a Bóbita jelentkezésétől téma lett a báb ügye, Pécs vált ennek hazájává, több együttes zárkózott fel kezdeményezéshez országszerte. De míg a KGST-országokban nagy bábos kultúra volt, színházakkal, megyei, városi csoportokkal, addig Magyarországon 1949-től 1981-ig amíg a Bóbita hivatásos együttes címet nem kapott, csupán egy bábszínház működött Budapesten. Ma az országnak már két hivatásos együttese van, de tervezik, hogy a jól működő amatőr együttesekből pécsi mintára a megyei centrumokban hivatásos együtteseket hoznak létre, az ott székelő színházak tagozataiként. Kósa Lajos azonnal neveket, együtteseket említ Győrből is, valamikor a Lenszövőben, az építőknél működtek kitűnő amatőrök, mára azonban sajnos megszűntek, vagy elszürkültek a bábosok. Márpedig máról holnapra hivatásos báb-tagozatot létrehozni nem lehet egyetlen megyeszékhelyen sem, csak ha évek alatt kinevelődik a társulat és a közönség. Békéscsabán például kialakulóban van egy gyermekbábos centrum, ott ebben a műfajban tartanak fesztiválokat. A hivatásossá válás persze nem ment könnyen. A budapesti bábszínháznak 30 éves előnye van, míg a pécsieknek még sokat kell tanulniuk. Igyekeznek írókat megnyerni ügyüknek, sajátos dramaturgiát kialakítani, ezzel elkerülvén a hasonlóságot az Állami Bábszínházzal. De hívnak onnan vendégrendezőt, s jönnek rendezni külföldről is a kialakított kapcsolatok jóvoltából. Saját rendezőjük Kósa Lajos mellett Giovannini Kornél. Egyelőre hat nem művészi és nyolc művészi státuszt kaptak a színháztól, de továbbra is működnek az amatőrök a „profik” mellett, s besegítenek, ha kell. A hivatásosak munka mellett végzik a színiakadémia bábos színészképző stúdióját, jövő év júniusában kapnak diplomát. A bábszínház előtt teherautó áll. Illyés Gyula születésnapjára készítették a költő által gyűjtött népmesékből összeállított legújabb műsorukat, ezzel indul az együttes Komlóra, tájolni. A színházhoz tartozás egyébként sok más szempontból is előnyös. A pécsi színháznak öt tagozata van, s a cél az, hogy a tagozatok kölcsönösen segítsék egymást. Így előfordult már, hogy bábosok felléptek prózai műben, az Illyés-bábműsor narrátora pedig színész. A gyermekszínházi tagozattal is jól tudnak együttműködni. S mint hivatásos együttes járják az országot Soprontól Miskolcig, hiszen óriási igény van országszerte a bábelőadásokra. A színházasítás tehát nem volt kísérlet, csak egy meglévő adottságot, szintet magasabb rangra kellett emelni. S ezzel precedens is teremtődött, példa más együtteseknek, megyéknek. A bóbitások követőiktől azt várják, hogy egy egészséges versengés alakuljon, művészi pezsgés induljon ebben a korábban mostoha művészeti ágban. Pió Márta Színpadkép: Egy a sokszáz báb közül »— ■nn:H£*npi magazin — GYIK3SKISKNNSK Az elefánt és a farkas (KALMÜK NÉPMESE) Egyszer a sztyeppén összetalálkozott az elefánt és a farkas. Mind a ketten nagyon éhesek voltak. A farkas megszólalt: — Elefánt, minden bizonnyal éhes vagy. Föltétlenül valami ennivalóhoz kell jutnod. — Igazad van, farkas, látom, te törődsz velem. De hogyan gondolod? Hol találunk ennivalót? — Itt nem messze van egy hodály. Abban birkák fekszenek. Ahogy besötétedik , megrohanjuk. — Nem lesz ez jó, te farkas. Én félek rátámadni a birkákra, őrzik azokat. Én nem rohanok meg semmit. — Jól van, akkor elmegyek én egyedül, zsíros, jóízű bárányt hozok, pukkadásig telefalom magam. De te ne is kérj egy falatot se. Úgysem adok. Aki gyáva, az ne egyen. Az elefánt gondolkodott egy kicsit, és így szólt : Milyen segítség lennék én neked? Mi hasznod lenne abból, ha veled tartanék? Vagy talán félsz egyedül elmenni? — Nem félek én egyedül sem. De te még egyedül is könnyebben boldogulnál, hiszen nagy és erős vagy, egyedül is legyőzöl, és szétszórsz akár száz ellenséget is. Te még nélkülem is elmehetnél a bárányokért. — Látom, ravasz vagy, te farkas. De engem nem csapsz be. — Mit is mondasz, te elefánt? Hiszen te erős vagy, sokkal erősebb, mint én. Ahány birkát leölsz, azt mind magaddal viheted. Közeleg már a tél is. Tartalékolni is kéne valami harapnivalót. — Legyen, ahogy akarod. Menjünk együtt. Amikor besötétedett, óvatosan a hodályhoz lopakodtak. Útközben az elefánt suttogni kezdett: — Farkas, én mégis félek. Ha baj van, te elfutsz, engem meg otthagysz. Kössünk egy kötelet mindkettőnk nyakára. Akkor egész idő alatt együtt leszünk, és egyikünk sem hagyja ott a másikat. A farkas beleegyezett. Egy kötéllel összekötötték magukat. Amikor odaértek a bárányokhoz, a kutyák hangosan csaholni kezdtek. Az elefánt megriadt, elfeledkezett mindenről, és elindult visszafelé. Ment, és a farkast vonszolta maga után. Elfeledkezett arról is, hogy össze vannak kötve. A farkas kiabálni kezdett: — Hová mész, te elefánt? A kutyák csak azért ugatnak, mert félnek tőlünk! De az elefánt se lát, se hall, csak szaporázza a lépteit. A hurok meg mindjobban rászorul a farkas nyakára. A farkas hörög és fuldoklik, de az elefánt nem áll meg Egyszer hátranéz, és látja, hogy a farkas kínlódva fut mögötte, fogai összeverődnek, nyelve kilóg, szeme vérben forog. Az elefánt halálra rémült, és teljes erejéből futásnak eredt távoli tájak felé. Azóta sem él elefánt a sztyeppén. (Migray Ernőd fordítása) Hömpölyög a Volga „így szólt anyám: „Fiam, ha utadon fáradt leszel s megszomjazol nagyon ... ” Lev Oszanyin szovjet-orosz költő fenti verséből idézünk Kerék Imre fordításában. Az idézet folytatását rejtvényünk vízszintes 14. és függőleges 16. számú sorának megfejtése adja. VÍZSZINTES: 1. A Föld legbővízűbb folyója. 9. A „Turandot” című opera férfi főszereplője. 14. Az idézet első folytatása, zárt betű: T. 16. Fordított időmérő. 17. Továbbítani rendel. 13. Érett gyümölcsből csöpög. 19. Nézeteltérés. 21. Fogas, akasztó régies neve. 22. Városrész rövidítése. 23. A Volga mellékvize. 24. Kossuth-díjas gépészmérnök, az MTA tagja (László). 26. Erős cukorka. 27. Szolmizációs hang. 28. Petróleumipari központ a Kaspi-tó partján. 29. Apró vadra vadásznak vele. 31. Pénzintézet. 33. Elnyomatás. 34. Vallástudós, akinek tévesen tulajdonítják a mondást. ..nincsen új a nap alatt”. 37. ,, . . . poetica”. 39. „Ma nekem, holnap . . ” (szólásmondás). 40. Elgondolkodik. 41. Képzőművészeti alkotás. 44. Balatoni üdülőhely. 46. Öltözék. 47. Kettős betű. 48. Biléta. 49. Mozambik fővárosának új neve (a régi: Laurence Marques). 51. „Egy . . ., mint száz”. 52. Világtáj rövidítése. 53. A ... jegyzője” (Eötvös József írása). 54. ... Darja folyó, mely az Arai-tóba ömlik. 55. Kegyben áll!!! 56. Község Pusztaszabolcs és Sárbogárd között. 59. Vonatkozó névmás. 63. A helyére tesz. 64. Vállalatvezető. FÜGGŐLEGES: 1. Annyi mint röviden. 2. Becézett Mária. 3. A jelzett időtől fogva. 4. Nevelő (ford.). 5. Gyakran németül. 6. Tiltás. 7. Valami alatti helyre. 8. Egészséges testmozgást végez. 9. Vörösbor. 10. Miskolc hegye. 11. Élet. 12. Az ezüst vegyjele. 13. „Feleségek . . (Petőfi-vers) 15. Német hősmondai alak, ki Siegfriedet megölte. 16. Az idézet befejező része, zárt betűk: G. N. 20. Súlymérték. 22. Ügyességi játék. 24. Szigetország fővárosa. 25. Baritonszerep a Trubadúr című operában. 26. Harmadik hatványa. 29. ... de Pansa, Don Quijote szolgája. 30. A ..Csongor és Tünde boszorkánya. 32. Sziget a Kramer-öbölben (üdülőhely). 35. Stafirung. 36. Madarak nyelőcső-tágulata. 38. Nyári lábbeli. 42. Gyógynövényként termesztett félcserje. 43. Ökölvivő-ring. 45. Énekes. 47. Állat szaglóérzéke. 49. Színművész (Péter). 50. Gyengéd csók. 51. Itt van eltemetve Székely Bertalan. 53. Oláh lány. 56. Könnyeit hullatja. 57. Nagytestű kutya. 58. Serkent. 60. Ürmének rövidítése. 61. Kassák Lajos folyóirata volt. 82. Mint a 12 számú sor. A megfejtéseket november 18-ig, csütörtökig kérjük beküldeni a Kisalföld szerkesztősége címére: 9022 Győr, Tanácsköztársaság útja 51. KIK NYERTEK? A Kisalföld november 6-i számában megjelent rejtvény megfejtése a következő: Október míg érted / özönnyi vér folyt / Egybeforrt benned valamennyi nép. A megfejtők közül könyvjutalmat nyertek: Dóka Ilona, 4461 Nyírtelek, Arany János u. 6., Frankó Jánosné, 9400 Sopron, Rákóczi u. 2., Kapitány Sándor, 9241 Jánossomorja, Kápolna u. 40., Strénger Ferenc, 9027 Győr, ipar u. 39. A nyereményeket postán küldjük el. Kiss Benedek Kutya-rímek őznek, szelídnek, ront egy szelindek. Orra, koromból — tüzeli egy komondor. — Nem nézhetem, csao! — köszön el egy csau. “ 1982. november 13., szombat