Kisalföld, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. NOVEMBER 14., VASÁRNAP ARA, 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Magyar párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével szomba­ton magyar párt- és állami küldöttség utazott Moszkvá­ba, hogy részt vegyen Leo­­nyid Iljics Brezsnyevnek, a kiváló szovjet államférfi­nak, a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének temetésén. A küldöttség tag­ja Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sán­dor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagy­követe, aki Moszkvában csat­lakozik a küldöttséghez. Búcsúztatásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkárai, a Politikai Bi­zottság tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Várkom'' Péter, a Központi Bizottság titkára. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Szűrös Mátt­ás, a KB különi osztályának vezető­je. Horváth István belül?” Paja Friaves külü­gy­. Pulla '• Artpád közlekedés- és pos­­taügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A magyar küldöttséget Kádár János, az­ MSZMP KB első titkára vezeti. Képünkön: a küldöttség búcsúztatása. Fejlesztés előtt a soproni ÉPFA Egyelőre, csak forgács-export A részleteket már koráb­ban megírtuk: mindent ösz­­szevetve 750 millió forintot költenek az Épületasztalos- és Faipari Vállalat soproni gyárának fejlesztésére, ebből maga a beruházás bő fél milliárdba kerül, majd 200 millió az egyéb járulékos költség. A fejlesztés célja olyan ablakok meghonosítá­sa, s majd gyártása, amelyek megfelelnek minden tekintet­ben az energiatakarékossági elvárásoknak. Az eddigiek­nél nagyobb keresztmetsze­tű, a korábbi két szárny he­lyett egyszárnyú ablakokat gyártanak a vállalatnál , lehetővé téve a szerkezet vetemedésének megelőzését. Az eddiginél kevesebb anyag felhasználásával minden te­kintetben korszerűbb abla­kokat gyártanak majd Sop­ronban. Az üzem gyártási tervében a fejlesztés befeje­zéseként 139 féle ablaktípus szerepel. (A mostani 45 ezer köbméteres évi fafelhaszná­lás a termelés bővítése elle­nére is 36 köbméterre csök­ken.) Nos, hol tart az iparág kétségtelenül legfontosabb mostani fejlesztése? Az ÉP­FA soproni gyárában úgy­mond ugrásra készen várják a beruházás megkezdését. Ez mindenekelőtt abban mutat­kozik meg, hogy az építkezés elől minden akadályt elhá­rítottak. Szabaddá tették a Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói előtt a terepet. Az újabb tervezői bejárásnak több részletkér­dést kell azonban még tisz­tázni. Ezután döntenek a pontos kezdésről. Az ÉPFA soproni gyára a tavalyi, mindenekelőtt gond­dal terhelt esztendő után nyugodtan tekinthet az idei évzárás elé. Háromnegyed évi tervét minden részleté­ben teljesítette. Míg 1981 első négy hónapjában alig tudtak dolgozni a soproni asztalosok, most se munka-, se anyagellátási nehézségek nem gátolták a folyamatos tevékenységet. Különösen figyelemre méltó az üzem­ből kikerült termékek egyen­letesen jónak mondható mi­nősítése. Ezek a gyártmányok ter­mészetszerűen némi „korrek­cióval” minősíthetők jónak. A leendő, várhatóan 1986- tól életbe lépő szabványnak már nem felelnének meg. Egyelőre nem ütik meg azt a színvonalat, hogy export­piacon jelentkezhetnének ve­lük gyártóik. Az idén is van azonban külpiaci eladása a soproni üzemnek. A gyárban keletkezett nagy mennyisé­gű faforgácsot korábban az ugyancsak a városban műkö­dő FORFA üzemben hasz­nálták fel. A forgácslap gyártása azonban Sopronban megszűnt, így a gyártás köz­ben keletkező melléktermé­ket az ablakok, ajtók gyártó­ja egy osztrák cégnek aján­lotta fel. Jövőre az ideinél nagyobb mennyiségben vásá­rolja a nyugati szomszéd a soproni faforgácsot. A távlatokban azonban joggal alapoz a soproni gyár új korszerű ablakainak eset­leges külföldi értékesítésére is. A sok-sok milliós fejlesz­téssel ennek műszaki feltéte­leit megteremti. Az már a gyártóktól függ majd, hogy valóban exportminőségű ter­mékeket készítsenek. ■ Figyelmet érdemlő szakmai elismerésben részesült a Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár. Japán gépgyártó partnere két új konstrukciójának tesztelését bízta a győri szakemberekre. A komputer által vezérelt, kötőberendezések a magyarországi vizsga alapján kerülnek soro­zatgyártásra; természetesen a mintapéldányok a Glovitában maradnak. A tartalomból: Mi legyen a gyengén gazdálkodókkal? * Győr és a tömegközlekedés * Tizenkilenc almafa gazdája Kisalföld Postája * DMVSC—Rába ETO 3-0 Algériába indulnak a mélyépítők Korábban már hírt ad­tunk róla, hogy hosszú útra készül az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Válla­lat dolgozóinak az a csoport­ja, amely Algériában több, mint 820 milliós beruházá­son képviseli a vállalatot. Kiderült: a dolgozók köré­ben vonzó lehetőségnek szá­mít a külföldi beruházás. A vállalat dolgozói közül már eddig is száznál többen je­lentkeztek, és sokan vállal­nák a kiküldetést más válla­latok alkalmazottai közül is. A vállalat tehát válogat­hat a jelentkezők közül, s meglehetősen magas mércét szabott: mindenek előtt azok jöhetnek számításba, akik szakmailag eddig is kifogás­talan munkát végeztek, több mesterségben is jártasak, il­letve idegen nyelvet is be­szélnek. Más vállalatok dol­gozói közül csak azok jöhet­nek számításba, akik leg­alább hat hónapot töltenek a Közmű- és Mélyépítő Válla­latnál. A külföldi munkára jelent­kező dolgozókkal egy vala­mint két esztendőre illetve a teljes kivitelezési időre, har­­minceer hónapra kötnek ki­küldetési szerződést. A ki­utazók kiválasztása illetve felkészítése jó ütemben ha­lad, sőt, az első utazó cso­­port — mintegy harminc mélyértő — már csak arra vár, hogy a fogadó ország megterem­ette az utazás tech­nikai feltételeit. Realitások és lehetőségek A­­ \|S/IMP Központi Bizottsága minapi ülésének ,\l Liduiiiii napirendjén szereplő két téma — a nemzetközi helyzet elemzése, valamint szocialista tár­sadalmunk olyan fontos tényezője, mint a szocialista demokratizmus, a választási rendszer továbbfejleszté­se — nincs szoros összefüggésben egymással. Mégis e témák együttes tárgyalása arra utal: pártunk a nem­zetközi légkör érezhető romlása, s az ennek következ­tében nehezebbé vált külső körülmények ellenére is kö­vetkezetesen folytatni kívánja ország- és társadalom­építő programját. Pártunk bízik abban, hogy a nega­tív jelenségek ellenére megvan a lehetősége a konfron­tációktól mentes, a bizalmon és az együttműködésen alapuló politikai párbeszédhez való visszatérésre. A jövőbe tekintve a pozitív változások lehetőségét is számba veszi a Központi Bizottság elemzése. Egy­idejűleg azonban reálisan számol a mai világban ható veszélyekkel és negatív irányzatokkal. Az értékelésből kicsendül: a világpolitika negatívan ható tényezői mellett figyelembe kell venni; az elvakult, háborús politikai irányvonallal szemben mind többen vannak azok, akik érdekeltek a háborús fenyegetés elhárítá­sában, a kelet-nyugati kapcsolatok történelmi perió­dusában elért eredmények megőrzésében. Az elmúlt időszak eseményeiből a Központi Bizott­ság azt a következtetést vonta le, hogy az imperia­lizmus szélsőséges köreinek törekvései továbbra is kedvezőtlenül befolyásolják a nemzetközi helyzetet. Ebben az időszakban fogalmazódott meg Washington­ban a Szovjetunióval, az egész szocialista világrend­­szerrel való globális katonai, politikai, diplomáciai, gazdasági és természetesen ideológiai szembenállás stratégiája. A gyakorlatban ez az amerikai rakéták Nyugat-Európába telepítésének előkészítésében, vala­mint a szovjetellenes gazdasági embargó meghirdeté­sében nyilvánul meg. Nem választható el ettől az a Lengyelország-ellenes amerikai kampány sem, amely nem csupán az ország gazdasági és társadalmi kibon­takozását nehezíti meg, hanem negatív hatással van a héten folytatódott madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra is. Az Európán kívüli térség egyik legsúlyosabb konf­liktusa szintén a nyugat reakciós köreinek globális támadásának következménye: Izrael Libanon elleni agressziója, s az ennek következtében Nyugat-Bejrút­­ban lezajlott tömegmészárlás, amelynek védtelen pol­gári lakosok estek áldozatul, közvetett módon Izrael első számú katonai és pénzügyi támasza Washington számlájára írandó. Ki imnplitik­­izus világhatalmi, katonai erőfö­imperidizmus lényre törekvése azok a kí­­sérletek, amelyekkel saját politikai érdekeikre hivat­kozással beavatkoznak más népek belügyeibe, vala­mint a protekcionista, korlátozó gazdasági intézkedé­sek nem kizárólagos jellemzői a mai nemzetközi helyzetnek. A Központi Bizottság értékelése szerint a nemzetközi helyzet stabilitására jótékonyan ható té­nyező, hogy továbbra is jelen van és hat a világhá­ború elkerülésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködésben meglevő kölcsö­nös érdekeltség. Pregnáns és egyértelmű jele ennek az a hatalmas, Nyugat-Európából kiinduló, a békemoz­galmakat tömörítő és aktivizáló hullám, amelynek nem csupán az „öreg kontinensen” hanem immáron az óceánon túl is éreztetik hatásukat: az Egyesült Ál­lamokon belül is nő azoknak a politikusoknak a szá­ma, akik aggódva tekintenek, s ha kell aktívan is fellépnek a konfrontáció végletes kiélezése ellen. A világpolitikában ható nyugtalanító, bizonytalan­­sági tényezőkkel szemben megnyugtató a Szovjetunió­nak évtizedek óta folytatott következetes, kiszámítható politikája, amelyen vörös fonalként húzódik végig a realitás-érzék, valamint a békeakarat. E politikai irányvonalból adódó konkrét lépések, s a mögöttük lévő reális erő a biztosíték arra, hogy e külpolitikai célkitűzései a jövőben is megvalósuljanak. Magától értetődő — s ezt az utóbbi hetekben Moszkvában a legmagasabb szinten is kifejtették —, hogy a Szovjet­unió nem engedi a kialakult katonai erőviszonyok megbontását. Az ország katonai potenciáját erősítő intézkedések mellett a Szovjetunió továbbra is azt vallja: éppen a kiélezett nemzetközi helyzetben kell megsokszorozni a béke megóvására a nukleáris há­ború veszélyének elhárítására, az enyhülés és a biz­tonság erősítésére szolgáló erőfeszítéseket hasonló szellemben tett kezdeményezéseket különböző nem­zetközi fórumok, legutóbb pedig az ENSZ színe előtt is, ahol ünnepélyesen lemondott a nukleáris fegyver elsőként­ bevetéséről — sajnos, mindmáig egyoldalúan. Ezen a héten, amikor Leonyid Brezsnyev halálával a fent említett célok hosszú időn át legki­emelkedőbb képviselője, az SZKP és a szovjet ál­lam első embere távozott az élők sorából, helyénvaló idézni azt a véleményt, hogy tevékenységével nem személyes politikát valósított meg, hanem olyat, ame­lyet a szovjet társadalom szocialista jellege eleve ilyennek határoz meg. Illsztiu­lt a béke sorsáért a legnagyobb felelőssá­n­ú­illin­­ger korc­oz(5 szocialista nagyhatalom szö­vetségeseként, valamennyi szocialista országgal együtt továbbra is azt az álláspontot vallja, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Mint a Központi Bizottság megállapította, ez a közös szán­dék, következetes törekvés nyilvánult meg a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának októberi, moszkvai ülésén is. A kedvezőtlenebb nemzetközi, vi­lággazdasági helyzetben pártunk és kormányunk ter­mészetesen megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a szövetségeseikkel kialakított kapcsolatok további erő­sítésének. A Központi Bizottság ugyanakkor rámuta­tott, hogy ez nem azonos a befelé fordulással, s or­szágunk továbbra is törekedni fog az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján folytatott politikai, gaz­dasági és egyéb kapcsolatok fejlesztésére a tőkésor­szágokkal is. A Központi Bizottság értékeléséből egy­értelműen kicsendül: az éleződő nemzetközi helyzet veszélyével szemben az egyetlen alternatíva az ész­szerű párbeszéd.

Next