Kisalföld, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. JANUÁR 28., PÉNTEK ÁRA? 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM A finn nagykövet látogatása Győrött Tegnap Győrbe látogatot. Osmo Väinölä, Finnország magyarországi nagykövete. Vele érkezett felesége, Leo­n­g­ Väinölä, valamint a nagy­­követség kulturális titkára, Vila Hauhia. A vendégeket Zambó József, a városi ta­nács elnöke fogadta, és részletesen tájékoztatta a Kuopio és Győr között 1978. óta fennálló testvérvárosi kapcsolat egyre gyarapodó eredményeiről, továbbá Győr gazdasági és kulturá­lis életéről. A finn vendégek­ ezután a Hazafias Népfront városi Bizottságán a Győrben mű­ködő magyar—finn baráti kör vezetőivel találkoztak, s meghallgatták a kör elnö­kének, Patyi Sándornak tá­jékoztatóját. A dunántúli program során találkoztak Lakatos Lászlóval, a győri városi pártbizottság első tit­kárával, majd a Szeszipari Vállalathoz látogattak, meg­ismerkedtek a gyár életével s különösen azokkal a be­rendezésekkel, amelyeket a nagyszabású rekonstrukció keretében a finn Rosenlew­­cég szállított, s szerelésük­ben finn szakemberek mű­ködtek közre. A vendégek a Püspökvár­ban megtekintették az egy­házi műkincseket, megismer­kedtek Borsos Miklós és Ko­vács Margit kiállításaival valamint a Széchenyi téri Patikamúzeummal. Este a színházban a Győri Balett Tabuk és fétisek című elő­adáson vettek részt. Befejeződtek a magyar—svéd gazdasági megbeszélések Lars-Olof Hjalmar, a ma­gyar—svéd kereskedelemfej­lesztő bizottság társelnökének vezetésével január 25. és 27. között svéd nagy iparvállala­tok vezetőinek küldöttsége tartózkodott hazánkban. A delegáció a Magyar Ke­reskedelmi Kamarában ke­­rekasztal-megbeszélésen vett részt, ahol Beck Tamás a ka­mara elnöke a magyar gaz­daság helyzetéről, kereskede­lemfejlesztési elképzelésekről tájékoztatta a svéd üzletem­bereket. A küldöttség tagjai a magyar partnervállalatok képviselőivel konkrét üzleti kérdésekről is tárgyaltak. Marjai József miniszterel­nök-helyettes tegnap fogadta a svéd delegációt. A küldött­séggel megbeszélést folytatott Méhes Lajos ipari miniszter, Török István külkereskedel­mi államtitkár, Hoós János tervhivatali államtitkár és Fekete János, az MNB első elnökhelyettese. Gazdaságpolitikai tanácskozás Az MSZMP Központi Bi­zottságának agitációs és pro­paganda osztálya, csütörtö­kön , az MSZMP KB székhá­zában országos tanácskozást rendezett vezető gazdaságpo­litikai újságírók számára. A gazdaságpolitikai tájékoztató munka időszerű kérdéseiről, feladatairól Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára szólt a résztve­vőkhöz. Az előadást követő széles körű vitában a résztvevők el­sősorban azt elemezték, a­­sajtó a maga eszközeivel ho­gyan segítheti a kedvező fo­lyamatok kibontakozását. Ha meglépik, duplán fizet KIS ÁLLATOK KIS HASZONNAL Egy telepen kacsa, liba, nutria és róka Hamarosan kiderült, hogy a kacsafeldolgozásnak nincs meg az ipari háttere, így, a kacsát nagyrészt libával váltot­ták. Ez viszont nem adott akkora nyereséget, mint a ka­csa, hát megjelent a nutria. Szóval ennyit röviden a győ­ri Kisállattenyésztő Szövetkezeti Közös Vállalatról, ahol mostanság megtalálható mindhárom említett állat. Mérték­kel hozza mindegyik a maga hasznát. A lúdtörzsállomány tízezer. Nemcsak tojásért tartják. Kacsa a tenyésztojás ter­melésért van, hétezerö­tszázat számlálnak. Nutriából ezer­nyolcszáz az anya, hatszáz a bak és közel hétezer a nö­vendék. . Mivel hagyományos fekvőkéményes, nádtetős ólak állnak a telepen, a téli időszakban csibét is nevelnek. A baromfi értékesítése át­menetileg kisebb-nagyobb gondot okoz, csökkent a nut­­riaprém ára is, akkor hát mi határozza meg az idén a szö­vetkezet munkáját? Minden. Ezt tudtuk meg Szőke Imre igazgatótól. Tenyésztésre, keltetésre továbbra is kell libatojás, de a törzsállományt meg is tépik. Mert ugye az a „kényelmes” tojó fél év alatt letermel, a második félévben meg csak eszik. Így a tojás hasznát elviszi a takarmány. Vinné, ha nem vennék el a liba tollát. Egy kiló toll átlag­ára 443 forint, egy libáról pedig letéphető negyven fo­rint értékű toll! A költsége­ket leszámítva, libánként, megmarad a tollból harminc forint. A kacsa tojását, a fo­gyasztási szövetkezet és ma­gántermelő vásárolja meg. A visszafogott termelés jel­lemző még a nutriára, mivel a prém iránt csökkent a ke­reslet a világpiacon. Míg a hetvenes években ezer fo­rintnál is többet adtak példá­ul a mogyorószínű nutriapré­­mért, és hatszáz forintnál is több volt a prém átlagára, napjainkban hatszáznegyven forint a divatos színű prém, s az átlagár 450 forint körül alakul. Ha azt számoljuk, hogy háromszáz forint körü­li a nutria önköltsége, mire prémérett lesz, az egyirányú hasznosítással nem lehet meggazdagodni a nutriate­­nyésztésen. Tíz-tizenötezer prém esetében még így is szén összeget, két-három­­millió forintot hozhat a nut­­riafarm. A Pannónia Szőrme­kikészítő és Konfekció Válla­lat ugyan igazán jó partner­nek bizonyult, de nem meg­határozó a világpiacon. A te­nyésztővel, így a győri szö­vetkezettel is, közösen dol­gozzák ki a tenyésztés irá­nyát. A szelekciós munka célja, hogy a divatos színt el­­érje az állomány nagy része. Most például a mogyoróár­nyalatot, ilyen az állomány hatvan százaléka. Visszafogott termelésről szóltunk, tán nem is helye­sen. Mert ez az időszak kitű­nő alkalom arra, hogy a mennyiségnövelés helyett a minőségi finomításokra ke­rüljön sor. Például a tojás­termelés hozhat jó nyeresé­get akkor is, ha kisebb a mennyiség, de jobb a libato­jás termékenysége. A nutriatartás is sokkal nagyobb üzlet lehetne, ha az pillát húsa is értékesülne. Ex­portáló cégeknek kínálta fel a húst a szövetkezet, olyan nyúlvágóhíddal rendelkezők­nek, mint a Környei Állami Gazdaság is, ahol a hét bizo­nyos napján nutriát vágná­nak. Igen, de akkor még hol van a hűtőtárolás, s ha van, megéri...? Hasznosulhatna még a nutriahús, ha a tele­pen begyűjtött nyolc róka végre családalapításhoz lát­na, s a fiókáik is lakmároz­­nának, szép prémet nevelve. Hogy végül is mi marad a telepen, kacsa, liba, róka, nut­ria? Ki tudja, mit hoz a jö­vő? Amire azért készül a szövetkezet: egy újabb szoci­ális létesítményt hoz tető alá­ azoknak a diákoknak, akik a mezőgazdasági szakközépis­kolában tanulnak és a többi között ide is kijárnak gya­korlatra. Évente két-három szakembert kap az iskolából a szövetkezet. G. Szabó A tartalomból Szálloda lesz a győri Rába-parton Madách •­t-'­ . . v . és'a Madách-gyűjtemény S . .Győrszentivánon bíznak a bentmaradásban f Megőrizte eredményességét a HDI 1­1­­ _1----------------------------------------------------------------------------­Döntést segítő elemzések Félmilliárdos export tőkés országokba Nyilván az érintett keres­kedők sem tudnák forintban kimutatni, milyen összefüg­gés van egy-egy gyártóválla­lat külleme és az eladásra kínált termék kelendősége között. A Magyaróvári Tim­földgyár — jóllehet sűrűn szakadó esőben, latyakos, sá­ros időben jártunk ott —, megnyugtatóan rendezett külsőt mutatott az érkezőnek. S bár néhány tonnányi áru az udvaron, szabad ég alatt várt további sorsára, bántó­­dása aligha eshetett. Az egységrakatokban sorakozó termékek magas rámpákon, hermetikusan zárt fóliákba burkolva vártak az elszállí­tásra. Ha az összefüggések precíz pontosítása lehetetlen is, annyit azért okkal sejthetünk: a látottak valamiképp össze­függnek a gyár külpiaci ered­ményességével. — Noha mérlegünk — mondja Szűcs István, a MOTIM gazdasági igazgató­helyettese —, még nem te­kinthető fillérre véglegesnek, gazdálkodásunk főbb muta­tóit már ismerjük. Értékben mintegy 4 százalékkal telje­sítettük túl tervünket, árbe­vételünk 1,4 milliárd forint. Jól alakult a kivitelünk is. Termékeink mintegy 40 szá­zalékát tőkés országokban ér­tékesítettünk, s így több mint 500 millió forintot tesz ki a nem rubel elszámolású exportárbevételünk. Az eredmények kivált érté­kesnek mondhatók az iparág (Folytatás a 2. oldalon.) Antifasiszta nagygyű­lés Antifasiszta nagygyűlést rendezett csütörtökön, a Pa­­taky István Művelődési Köz­pontban a Hazafias Népfront, a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége és az Országos Béke­tanács. A XX. századi törté­nelem egy olyan dátumára emlékeztek a nagyszabású békedemonstráció résztvevői, amely az embertelenség, a kegyetlenség legsötétebb korszakát idézve — egyszer­smind a békéért, a­ haladá­sért küzdő népek örök me­­mentójává vált: 50 éve került hatalomra Németországban Hitler, s vele a fasizmus. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke beszédében hang­súlyozta: az imperializmus­nak ez a nyílt, szélsőséges diktatúrája akkor jelent meg földünkön, amikor az első világháborút követően a cá­ri Oroszországban, s a tőkés Európa számos országában kibontakozó proletárforradal­mak új utat nyitottak a mun­kásosztály, a dolgozó nép és az egész emberiség fejlődése előtt. Az 1933 januárjában hatalomra jutott hitleri fa­sizmus vállalta, hogy szét­zúzza a nagymúltú és jelen­tős politikai erőt képviselő német munkásmozgalmat, hogy meggyorsítja Németor­szág felkészítését a világot lángba borító revans háború­ra. A kegyetlen történelmi ténnyé vált német fasizmust azonban óriási áldozatok árán megsemmisítette a Szovjetunió és az antifasiszta népek ereje. Kállai Gyula ezután emlé­keztetett arra, hogy 1945-ben, a világ hadviselő államai megfogadták: soha többé nem engedik a fasizmus rém­tetteit az emberiségre zúdul­ni. — E fogadalomból a ka­pitalista hatalmak vajmi ke­veset tartottak be ■­— mon­dotta. Hazánk Európa része. Tör­ténelmünk elválaszthatatla­nul összekapcsolódik Európa történelmével. A magyar nép kiemelkedő fontosságot tu­lajdonít annak, hogy a mad­ridi találkozón megállapodás jöjjön létre az európai lesze­relési konferencia összehívá­sára. Ez nagymértékben hoz­zájárulna kontinensünkön a bizalmatlanság feloldásához, a katonai szembenállás mér­sékléséhez, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez — mondotta végezetül Kállai Gyula.

Next