Kisalföld, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 17. szám
ÉLŐ MÚZEUMOK Új Petőfi-képtár — Üzemi festménygaléria Az év első napján múlt 160 esztendeje, hogy Petőfi Sándor megszületett Kiskőrösön. Emlékezetére jelentős társadalmi összefogás révén a város Petőfi-képtárat létesít adományozásból, vásárlásból. Ennek keretében közös pályázatot hirdetett a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségével olyan festmények, szobrok, grafikák kiskőrösi bemutatására, melyek Petőfi alakjával és művészetivel kapcsolatosak. A Petőfi képtár törzsanyagának alapját alkotja egy gyűjteményes kiállítás, őszre pedig a Petőfi emlékhelyei, országos találkozóját rendezik meg Kiskőrösön. Ajubileumi év jegyében a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett hosszabb ideig nyitva tartott tárlatot saját Petőfi dokumentációjából, s mintegy nyitányként rendezték meg a városi Művelődési Központban és Könyvtárban Tavaszy. Noémi képi vallomá sait Petőfi világáról._______________________________________ Régebben magyar, lengyel, jugoszláv, csehszlovák tájakról készített lényeges népi mozzanatokra és jellegzetes tájmotívumokra alapozott linó és olajpasztellsorozatokat, az elmúlt öt esztendőben az Ady, Bartók, Kodály évfordulókra készített színvonalas ciklusokat. Ez a Petőfi öszszeállítás részben különbözik az előző életművek grafikai kísérletétől, önfeledtebben, áradóbban közelíti Petőfi eredeti szellemiségét képzeletének feszült és diadalmas viharzását. E képekkel írt Petőfi-szótár igyekszik méltó módon vizuális nyelvezetre fordítani a költő népmeséi ihletésének bőségét, apró kedvességeit, hamvasságát, szerelmi lírájának mélységét és feltartóztathatatlan forradalmiságát A kiskőrösi Petőfi képtár első darabjai között tarthatják számon Tavaszy Noémi által adományozott János Vitéz illusztrációkat és "Komjáthy Gyula "Petőfi portréitt, továbbá Petőfi halálát ábrázoló rézkarcát, amelyet még Dienes András könyve és adatai alapján komponált az 1950-es évek elején. Másutt is az országban olyan folyamat tanúi vagyunk amikor a képzőművészet elmúlt évtizedeinek számos termése klasszikus értékké vált és múzeumi elhelyezést igényel. Így lett Szentendreitől, a festők városából egybenn a múzeumok városa is. Ilyen új múzeumváros Pécsés Győr, Sárospatak, Miskolc. Az értékfelhalmozódás időpontjában természetszerűéül növekszik az ország kulturális körforgalma, így legújabban Patay Éva esetében, akinek munkáságát a győri Kantus János Múzeum gondozza, de egy kisebb gyűjteményt, mintegy félzáz akvarellt és 17 olajfestményt Tápiószelének adományozott. A Kohászati Gyárémiítő Vállalat helyiségeiben -s könyvtárában, tanácskozótermeiben, folyosóin, klubjaiban, színháztermében — nyert végleges elhelyezést, kapott állandó otthont. A választás méltó helyre esett. Nemcsak azért, mert Tápiószelén a Blaskovich Múzeum temi unikummal rendelkezik, II. Rákóczi Ferenc emlékekkel, Kisfaludy Károly festményeivel, a nagybányai festészet több alkotásával, hanem azért is, mert a Kohászati Gyárépítő Vállalat új épület, színdinamikája üdítően korszerűvé nemesíti a külső, belső teret, nem is beszélve Rózsa Péter plasztikájáról és Fajó János murális munkájáról. Ebbe a környezetbe került az adomány. Egyébként a művésznő 1900- ban született Aranyosmaróton, Rudnay Gyula tanítványa lett a Képzőművészeti Főiskolán, sajátos értékeivel bemutatkozott Budapesten, a Műcsarnokban, továbbá Győrött, Ráckevén, Pécsett, Dabason, Nyíregyházán és Debrecenben. Egy ideig Isaszegen tanított, 1948-ban költözött Győrbe. Azóta ott él, ott alkot. Vívódó egyéniség, szinte Dosztojevszkij mélysége érződik gyűrt, görcsös felületein. Emberi drámákat, sorsokat, küzdelmeket tükröznek, közvetítenek alkotásai, akvarelljei üdék, tiszták, derűsek. E vízfestményeken gyűjtötte össze hat évtized megszállott szorgalmával az élet meganyngi kedvességét és intimitását, kukoricást, kaszálót, Rábapartot, asszonyt napsütésben, lovasszekeret. Mindez bizonyára örömet fakaszt Tápiószelén, a munkások között, akik számára munkahelyük a festménygalériával immár önálló, saját, mintegy élő múzeumuk egyben. L. M. ■ Szabó Iván Munkácsy-díjas kiváló művész kiállítása nyílt meg a Vigadó Galériában. A művész szobrai, kisplasztikái, érmei és domborművei a legutóbbi néhány esztendőben készültek. Valamennyi anyaga bronz, s a művek gyakran vallanak a 70 éves mester örök szerelméről, a táncról, amely egész életútját végigkísérte. Kép: Kútnál. Előadóművész fesztivál AMűvelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Magyar " Stúdió az idén is megrendezi az előadóművész fesztivált. A szerkesztő bizottság elsősorban színészek, előadóművészek és III—IV. éves színművészeti főiskolai hallgatók jelentkezését várja. A pályázóknak egy-egy Babits Mihály, illetve Juhász Gyula-verset kell megneveznie, valamint három mai (köztük egy fiatal) alkotó költeményét. Jelentkezni február 20-ig lehet írásban a Magyar Színházművészeti Szövetségnél (Budapest VI., Gorkij fasor 38.) 1933. január 21., péntek Képzőművészek tárlata Grazban önálló kiállításon mutatkoznak be 3. pécsi képzőművészek az austriai Grazban. Az alkotók csütörtökön utaztak el a tárlat megnyitására. Háromszobrász és hat festő-, illetve grafikusművész csaknem másfélszáz munkáját állítjákki a stájer főváros új galériájában, ahol egy hónapig láthatók. A műveket az utóbbi két-három esztendő terméséből válogatták össze a jobbára fiatal művészek. Ez lesz az egyik legnagyobb magyar képzőművészeti kiállítás, amelyet eddig Ausztriában rendeztek. Ma este 7 órakor mutatja be a győri Kisfaludy Színház Kodály Zoltán Háry János című daljátékát Bor József Jászai-díjas rendezésében. Az előadásokon közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar és a színház zenekara Jancsovics Antal m. v. és Csala Benedek vezényletével, valamint a Bihari táncegyüttes és a győri Gombos iskola kamarakórusa. Képü’* a főpróbán készült. Jubiláló szakszervezeti könyvtárak olvasókat toboroznak A MUNKAHELYEKEN Huszonöt évvel ezelőtt a mai Rába Művelődési Központ helyén működő Jókai Mór Művelődési Házban alakult meg a szakszervezeti könyvtári központ elődje. Akkor mindöszsze tízezer kötettel rendelkezett a hálózat, s csupán két könyvtáros vállalkozott a feladatra: létrehozni a megye üzemeiben a munkahelyi könyvtárakat. Az SZMT Központi Könyvtára az elmúlt években egyre jobban kiépítette hálózatát, 1963-ban létrejött a soproni körzeti könyvtára is, 1964-ben fuzionált az építők területi könyvtárával, majd 1966-ban, amikor felépült az SZMT székháza, a közmonti könyvtár is önálló helyet kapott a Dimitrov sétányon Győrött. Az épületben ma tizenketten dolgoznak — a hajdani két könyvtáros helyett tizen végzik a munkát — s a könyvállomány is 410 ezerre nőtt a hajdani tízezerhez képest. Éventetöbb, mint egymillió forint értékű új könyvet vásárolnak, amelyek a hálózat 149 könyvtárába jutnak el. A szolgáltató helyek száma a könyvtárak fiókjaival együt mára már 202. — Nemcsak "számszerű növekedéssel büszkélkedhet a központi könyvtár — mondja Mészáros Józsefné igazgató. — A fenntartó vállalati szakszervezeti bizottságokkal, az üzemek gazdasági vezetőivel kiépített jó kapcsolat eredménye, hogy egyre több helyen kapott önálló helyiséget a könyvtár, ahol korszerű, szabadpolcos rendszerben, kulturált környezetben történhet a kölcsönzés, ahol nagy számban kínálhatunk olvasásra periodikákat, kézikönyvtári köteteket, s a legjobb önálló könyvtárakban audiovizuális eszközökkel is bővíthetjük szolgáltatásainkat. A könyvtár egy-egy vállalatnál nemcsak az olvasás és kölcsönzés színtere, de sok helyen vetélimdoké, találkozóké, kulturális programoké is. Ezekre a differenciált szolgáltatásokra ma nagy szükség van, hiszen az ötnapos munkahét bevezetésével, s az úgynevezett második gazdaság térhódításával változtak a dolgozók igényes lehetőségei. A könyvbeszerzésnél is tekintettel kell lenni pró,, hogy sokak a kaskertűk műveléséhez, megint mások a barkácsoláshoz az utazáshoz keresnek segítséget, szakirodalmat a könyvtárakban. Az SZMT Központi Könyvtára szép eredményekkel köszöntheti az idei jubileumi évet. A SZOT 1981. év végi statisztikai adatai szerint ugyanis a megyék egyharmadában stagnált, másik harmadában csökkent 500—1500 fővel a szakszervezeti könyvtárlátogatók száma. Ugyanakkor Békés, Hajdú-Bihar, Nógrád és Somogy megyékben 500—1100 olvasóval, míg Győr-Sopron megyében 1800 olvasóval több keresi ftel a szolgáltató helyeket. Ez a siker, azon túl, hogy a megváltozott igényekre gyorsan reagált a hálózat, annak is köszönhető, hogy az országban az elsők között építette ki a központi könyvtár a kórházakban a betegeket ellátó hálózatát. Oka lehet az üzemi könyvtárak népszerűségének az is, hogy a szakképesített könyvtárosok száma rendkívül kedvező a megyében. Függetlenített könyvtárosaik közül valamennyi vagy képesített, vagy éppen most tanulja a szakmát. A központi könyvtár dolgozói most már az ünnepre készülnek. Felmérték, kik azok, akik öt-tíz-tizenöt-huszonöt éve lelkes aktívak a hálózatukban — főállású és társadalmi munkás könyvtárosokról van szó — s az SZMT jóváhagyásával az őszre tervezett ünnepségsorozatukon emléklappal, jutalmakkal köszönik meg munkájukat. Terveznek egy szakmai-módszertani tanácskozást is, amelyre elhívnák a szomszédos megyékben dolgozó szakszervezeti könyvtárosokat. Vas-, Fejér- és Komárom m megyében működő könyvtárközpontokkal építettek ki jó munkakapcsolatot, őket várják a tanácskozásra. Végül tervezik egy kiadvány megjelentetését, amely képes dokumentuma lenne az elmúlt huszonöt év fejlődésének, s bemutatná a legújabb könyvtárakat. A jubileumi ünnepségek célja nem titkoltan az, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a munkahelyi szakszervezeti könyvtárakra, s még több olvasót toborozzanak. Ezt a célt az ez évi tervek is tartalmazzák, s emellett még egy fontos tennivalót jelölnek meg a jubileumi évre: jobban kihasználni az adott feltételeket, kulturáltabbakká tenni a könyvtárakat, hogy a különböző típusú helyek közötti színvonalbeli különbséget kiegyenlíthessék. (Pro M.) Kongresszusi turizmus Több mint száz nemzetközi konferencia hazánkban Az IBUSZ az elmúlt évben mintegy 600 ezer külföldi vendéget fogadott, közülük 30 ezren különböző kongresszusokra, konferenciákra érkeztek hazánkba. Jórészük — 75 százalékuk — tőkésállamok küldötteként jött Magyarországra, de sok szakember látogatott hozzánk a szocialista országokból is. A tavalyi rendezvények közül kiemelkedik a haematológus világkongresszus, melyen 3500 külföldi vett részt, de jelentős volt a nemzetközi diabetes kongresszus és a gazdaságtörténeti világkongresszus is, 1000—1000 résztvevővel, köztük a téma világszerte elismert szaktekintélyeivel. Ebben az évben valamelyest érezteti hatását a kongresszusi turizmusban is a gazdasági recesszió, így is több mint száz nemzetközi konferenciát rendeznek hazánkban, ebből körülbelül hatvanat az IBUSZ közreműködésével. Magyarországon tartják egyebek köözt a labordiagnosztikai kongreszszust, a nemzetközi pénzügyi konferenciát, néhány orvoskongresszust, valamint a puhatestűekkel foglalkozó nemzetközi tanácskozást. Az utazási iroda 25 év óta vállal egyre jelentősebb szerepet a hazai kongresszusok, tudományos események megszervezésében, lebonyolításában. Egy-egy nagyyobb kongresszus előkészítése szervezése az elvént jelentkezők regisztrálásától a nem szakmai programok összeállításáig több hónapot, nem egyszer egy-másfél évet vesz igénybe. A különleges szakmai feladatra több mint száztagú gárdát kerettek ki hogy minél zavartalanabb körülményeket teremtsenek s jó kiszolgálást nyújtsanak a világ minden részéből idesercelő tudósoknak. Nem mindegy ugyanis, hányan vesznek részt ezeken a rendezvényeken, hiszen a kongresszusi turizmus az egyik legjövedelmezőbb ága a nemzetközi idegenforgalomnak. Egy-egy résztvevő átlagosan dupláját köti mint a hagyományos értelemben vett turista, a kongresszus időtartama alatt kétszeresére nő a szállodák pénzváltóforgalma, s megemelkedik a járulékos szolgáltatások iránti érdeklődés is. Számottevő anyagi haszonnal járnak a kongresszusokkal egyidőben megrendezett szakkiállítások is, melyekre a világ élen járó cégei hozzák el legújabb termékeiket. Emellett nem utolsó szempont, hogy ölven tudósok, kutatók szakemberek viszik el a hírünket a világba, akiknek véleménye nagyobb sulival esik a latba, mint az átlagos utazóké. HUMPOID —5