Kisalföld, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

Az igények és a nyereség GAZDÁLKODÁS, BIZTONSÁG Szövetkezeti jellemzők Kapuvárról — A kevesebb olykor több is lehet — Bővülő söntéspult-piac? Kétszázhuszonegy dolgozó 67,7 millió forint értékű mun­kát végzett 1982-ben a Kapuvári Vas-, Villamos- és Szol­gáltatóipari Szövetkezetben. Pár százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban, vagyis a különféle gazdasági, ér­tékesítési gondok ellenére a termelő kapacitások kihaszná­lása nem romlott, a szövetkezetnek sikerült megőriznie po­zícióit. A mostani kilátások sem tűnnek rosszaknak, mi több, ál­talános előrelépés lehetőségeire következtetünk a cég 1983. évi terveiből. A szövetkezet elnöke, Élő Antal szerint a termelés és értékesíthetőség növekedése az elmúlt években megvaló­sult fejlesztések eredménye. Eszerint érdemes volt fej­lesztésre fordítani a képző­dő tőke számottevő részét, hiszen nem csupán a nagy­ságrendekben, hanem a nye­reség növekedésében is meg­nyilvánul az előrelépés. Tavaly minden száz forint­ból 20—21 forint volt a nye­reség aránya, s ez akkor is figyelemre méltó, ha vannak a megyében ennél jóval na­gyobb arányú nyereséget el­könyvelő gazdasági egységek is. Néhány termék 1982. évi és idei tervezett termelésé­nek a számaiból kiderül, hogy növekszik az érdeklő­dés e gyártmányok iránt. Az úgynevezett MD 400-as gyorsdaraboló berendezésből például tavaly 1200-at ké­szítettek, az idén 90-nel töb­bet kérnek a megrendelők. Ennek a terméknek az érté­két az is jelzi, hogy árát nem kellett csökkenteni: változatlanul 9012 forintért adják. Csökkent valamelyest a nagykonyhai mosogatók ára (8500-ról 8000 forintra), ám ezt az áldozatot a jelek sze­rint érdemes vállalni. A be­rendezésből ugyanis az idén 2700-at rendeltek a felhasz­nálók, kereken háromszázzal többet a tavalyinál. A kisebb haszon a nagyobb szériaszám alapján végül is a termék további gyártása mellett szól. Az érem másik oldalán pe­dig ott találjuk az idén ma­gasabb áron értékesíthető terméket,­­az elektromos ve­zérlőszekrényeket. Ezekből változatlanul 500 készül a műhelyekben, ám darabon­ként 5500 helyett immár 6200 forintot adnak értük. A variációs lehetőségek még sokszínűbbek. Az elekt­romos elosztószekrényekből — a házgyári építkezések visszaesése miatt — 700 he­lyett csak 400 készvil­ ára azonban 18 000-ről 18 500 fo­rintra emelkedik. És, hogy a csökkenést ellensúlyozhas­sák, újabb kapcsolószekré­nyek gyártását kezdik ebben az évben, összesen 5500-at terveznek erre az évre, da­rabonként 1860 forintért. * * * Az adatokból érzékelhető, hogy szerencsésen megvá­lasztott termékszerkezet a­, stabilitás alapja a megbíz­hatóan prosperáló Kanuvárt VAVISZ-nál. A vendéglátó­­ipar a strukturális (jóllehet, még csupán a mennyiségi növekedés törvényei szerinti) fejlődése természetszerűen éppúgy kedvez a nagykony­hai mosogatók iránti keres­letnek, mint a kiterjedt üze­mi étkeztetés szervezete. Az elektromos vezérlő és elosz­tó berendezések szintén a fo­lyamatosan értékesíthető ter­mékek közé sorolhatók. A söntéspult is kelendő termék, amelyből tavaly harminc készült, az idén 40- et terveznek. * * * A cég nevében az utolsó helyen szerepel a szolgálta­tás. Nos, az árbevétel szem­pontjából is az, miután a 15 százalékot sem éri el. A gép­kocsi- és motorkerékpár-ja­­vítás több mint 4 százalék­kal csökken 1983-ban, az elektromos háztartási készü­lékek javítása nagyságrend­jében változatlan marad. A tervben azzal számolnak, hogy cseknum 10 százalékkal nő a lábbelijavítások iránti lakossági igény, ám közben jelentősen csökken a mérték utáni lábbelikészítés. A fod­rászat és a kozmetikai mun­kák iránti igény várhatóan 5 százalékkal nő, mert gaz­dasági gondok ide vagy oda, a nők inkább egy étkezésről mondanak le, mint a szép­ségről. Természetesen ezt a tulajdonságukat csak dicsér­ni lehet. összességében egyébként a szolgáltatások értéke a Rábaközi­ városban 4—5­ százalékkal növekedhet. N. Magyar Tibor Magyar-kanadai gyártási kooperáció Az idén mintegy 120 ezer dollár értékben gyártanak különböző csiszolószerszám­tartozékokat a Dualflex ka­nadai céggel kötött kooperá­ciós szerződés alapján a Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalatnál. A tengeren túli cég kép­viselője két évvel ezelőtt kereste fel az Intercoopera­­tion Kereskedelemfejlesztési Rt-t, hogy európai értékesí­téséhez olyan partnert talál­jon, aki vállalkozik egyes részegységek gyártására. A szerződést 1982. február­jában írták alá, amelynek arányán hozzáláttak a hazai vállalatnál a csiszolószer­­­szám-tartozékok gyártásához. A partnerek már a koo­peráció további bővítéséről tárgyalnak, hogy megteremt­sék a feltételeket, a barkács­­fúrókhoz használható csi­szolószerszám- tartozékok és egyéb speciális csiszolószer­számok­ további exportjához és belföldi értékesítéséhez is. A tervek szerint, ha lét­rejön a szerződés, a kanadai cég a magyarországi gyár­tási és értékesítési jós elle­nében különböző fali és egyéb csiszolószerszámokat vásárol a hazai vállalattól. Az Intercooperation és a kanadai vállalat képviselői azt is tervbe vették, hogy Budapesten közös irodát nyitnak, bővítve a közös marketing tevékenységet, növelve a harmadik piaci értékesítést. 1983. február 4., péntek Modern cipők Az ipari jellegű cipőgyár­tás a felszabadulás óta eltelt időszakban indult fejlődés­nek Bulgáriában. Az utóbbi időben sikerült kapcsolato­kat teremteni más országok cipőgyártó nagyvállalataival is, így a francia ARAX cég­gel kooperációban készülnek a szép férfi-mokasszinok. Az NSZK-beli — „Salamander”­vel, a brit ,,Clarks”-szal — szintén kölcsönös hasznot hajt az együttműködés. Li­­cencek, technológiák, model­lek vásárlásával erősítik he­lyüket a világ cipőpiacain. Legutóbb az olasz „Firvella” céggel tárgyaltak termékeik exportjáról, görög cégekkel közösen előállított cipőket pedig harmadik piacokon is értékesítik. ■ Befejezéshez közeledik a Győri Afész sütőüzemének építése. Ezekben a napokban a festőket követően az ÉGÁZ szakemberei szerelik a gázégőket. Tervek szerint május­ban már próbaüzemet tartanak. Veszélyes hulladékok Jut-e nekünk föld, víz, levegő? A Minisztertanács 1981. novemberében hozott rendeletet a mérgező — toxikus — hulladékok kezeléséről. Hazánk­ban évente 300 ezer tonna ilyen veszélyes hulladékot kell (kellene) közömbösíteni. Ez aligha könnyű feladat, nem be­szélve a költségekről. A környezetvédelem egyik központi kérdése immár a hulladék. A szakemberek súlyosbodó hely­zetet emlegetnek, gyakran szóba kerülnek az emberi kör­nyezet védelméről alkotott törvény végrehajtásának a ta­pasztalatai. Ma hazánkba körülbelül 15 millió köbméter hul­­ladékanyag keletkezik. Ennek egy részét el kell tüntetni, másik részét hasznosítani. Hogy a hulladékból lehet új ter­méket készíteni, arra példa a Temaforg Vállalat, ahol úgy­nevezett nem szőtt textíliát gyártanak hulladékból, ami — a mai nyersanyagigényes termelést nézve — jelentős nép­­gazdasági hasznot jelent. Olyan textíliákról van szó, ame­lyek elsősorban a mezőgazdaságban használhatók. Visszatérve a miniszterta­nácsi rendeletre, az után ér­deklődtünk az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal észak-dunántúli fel­ügyelőségén, hogy a Győr- Sopron megyei vállalatok be­tartják-e a mindannyiunk érdekeit szolgáló rendelete­ket, vagy a veszélyes hulla­dékok egy része belekerül a konténerekbe s eljut a sze­méttelepre. A tapasztalatok­ról Kovács Károly igazgató, valamint a két hulladékgaz­dálkodási felügyelő, Kováts Csabáné és dr. Érsek Attilá­­né szól. Szerencsés a megye, hiszen nem keletkezik annyi veszé­lyes hulladék, mint például ott, ahol a vegyipar van túl­súlyban. A szelektíven gyűj­tött galvániszap újrahaszno­sítása hamarosan megkezdő­dik Tatabányán. Tavaly Győ­rött, tizenhét vállalat veze­tői a veszélyes hulladékok­nak átmeneti tároló létreho­zását határozták el Sashe­gyen. Sopronban szintén van ilyen kezdeményezés, a győ­ri tapasztalatok felhasználá­sával készül majd a lerakó­hely. A Graboplast győri Pamutszövő- és Műbőrgyár­ban mindig nagy gondot okozott az oldószer megsem­misítése — korábban eléget­ték —, most újrahasznosít­ják. A Budai átok gyárából a szennyezett oldószert, a fes­ték- és laktóiszapot Apaj-pusztára viszik, ott újra fel­­használhatóvá teszik, egy ré­sze visszakerül Győrbe. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban olajfölöző ké­szült a báriumkloridot sza­bályosan tárolják, nemkü­lönben a galván­iszapot. Szó sincs arról, mondják a felügyelőség szakemberei, hogy a megye minden gyá­rában, üzemében a legna­gyobb rend lenne ezen a te­rületen. Hogy minden ve­szélyes hulladékot megnyug­tató módon kezelnének. Sok eset­ben, a­ technológiai­­fegye-, lem be nem tartása adja a problémákat, nem beszélve arról, hogy a tároló nem fe­lel meg az előírásoknak, vagy éppen az új kialakítására nincsen pénz. A megyében évente több mint 60 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik. Ebbe ugyanúgy beletartozik a szennyezett ólaj, az akkumu­látorsav, a műszálas textil­darab, mint a vágóhidakon az elengedett vér. A vállala­tok egy részénél a technoló­gia módosításával érhető el eredmény, másutt a bizton­ságos tárolóhely építése a fontos. A Minisztertanács rendelete természetesen kis­iparosokra is vonatkozik, szűcsökre, műanyagfeldolgo­zókra, vegytisztítókra, mind­azokra, akik valamilyen ol­dószerrel dolgoznak. Hihetjük, idén nem lesz olyan eset, mint volt tavaly. Az egyik vállalattól Győr­­újbarátra vitték az olajos iszapot, se szó, se beszéd, le­rakták, aztán visszatértek azzal a megelégedettséggel, hogy minden a legszabályo­sabban történt. Mindannyi­unk érdekében, a rendelet szerint. Hát ez az út nem járható! + + + Nem kétséges, nagy gondot jelent a mérgező hulladékok elhelyezése, megsemmisíté­se. Ezek a gyártási mellék­­termékek maradék vegysze­rek, festékek, lakkok, nehéz­fémsók, növényi és állati hul­ladékok egyaránt veszélyez­tetik a földet, a vizet a le­vegőt, az embert. A felügye­lőség szakemberei ellenőrzé­seket tartanak, s nem egy helyen bírság lehet a dolog­ból. A rendelet gyorsabb végrehajtásáért sokat kell tenni. Akárcsak a telepítési környezet védelméért és fej­lesztéséért. Mert a tenni­valók sokszor éppen azoknak a látóköréből esnek ki, akik naponta károsítják a környe­zetet. J. J. Kirakatversenytől tanulmányútig A megyei reklámszövetség tervei A héten tartotta meg éves értékelő és tisztújító közgyű­lését a Magyar Reklámszö­vetség Győr-Sopron megyei Szervezete. A szervezet 1980 júniusa óta működik, a rek­lám- és propaganda tevé­kenység elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. A megalakulás évében 18 jogi és 31 egyéni tagot tartottak nyilván. Az eltelt időszak­ban a jogi tagok (vállalatok, szövetkezetek) száma jelen­tősen gyarapodott, most ke­reken harmincan tagjai a szervezetnek. Elsőként Farkas Tibor, a reklámszövetség megyei el­nöke értékelte az eddig vég­zett munkát. Beszámolójá­ban megállapította, gazdag programot kínáltak az eltelt rövid időszakban. Többek közt ünnepi kirakatverse­nyeket szervezetek, reklám­filmeket vetítettek és érté­keltek, neves előadók veze­tésével ankétokat rendeztek a reklám- és a propaganda­­tevékenység időszerű kérdé­seiről. 1981-ben nagy sikert aratott az év legjobb sajtó­­hirdetése pályázat. Állandó tájékoztatást kaptak a kü­lönböző szekciók a szakiro­dalomról, a művészet és a kirakatrendezés összefüggé­seiről. Nagyon jó kapcsola­tot alakítottak ki más me­gyék társszerveivel. Biztosí­tották a szakmai továbbkép­zést. Megemlítette, a jövő­ben nagyobb gondot kell for­dítani az idegenforgalmi propagandára, mivel me­gyénkben több százezer külföldi fordul meg évente... Csidei Gyula, a reklám­­szövetség megyei titkára ismertette az idei terveket, amelyeket a taggyűlés egy­hangúlag jóváhagyott. Az idén Győrött „Tettenérjük a hétköznapok kirakatait” címmel negyedévenként ki­rakatszemlét tartanak. A zsűri az év végén értékeli a látottakat, megjutalmazza a legjobbakat. A szocialista országok közül hazánkban elsőként jelenik meg (öt nyelven) a Magyar Reklám­­etikai Kódex, s ez jó tám­pontot ad majd a szakem­bereknek a gyakorlati mun­kában. Nagy hangsúlyt he­lyeznek az egészséges táp­lálkozás népszerűsítésére, kerek­asztal -beszél­getésen egyeztetik a gyártók és a kereskedelem feladatait. Szakmai kiránduláson megismerkednek a szervezet tagjai a budapesti Sugár üz­letközpont reklám- és pro­paganda-munkájával, a HUNGEXPO tevékenységé­vel. Tűzvédelmi kirakatver­senyt szerveznek a megyei tűzoltó parancsnoksággal és a megyei tanács kereskedel­mi osztályával karöltve. A taggyűlésen felszólalt Deutsch Lajosné, az MRSZ titkára is. Beszámolójában megállapította, a világmére­tű recesszió idején még fo­kozottabban szükség van a jó reklámra. Az országos érté­kelés alapján a megyénk szervezete előkelő helyet foglal el a rangsorban. Di­csérte a társszervekkel való hatékony együttműködést. Megtudhattuk, hogy a jövő­ben a jogi tagságot díjtalan szolgáltatásokkal támogat­ják. E szervek megkapják a Propaganda és reklám című lapot, valamint fontos kiad­­váyokat, amelyek segítik a szakemberek mukáját. Meg­szervezik a szaktanácsadó szolgálatot és pszichológusok bevonásával kidolgozzák a pályaalkalmassági rendszert. P. Gy. KlifHFÖtD ■ 3

Next