Kisalföld, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-04 / 29. szám
Az igények és a nyereség GAZDÁLKODÁS, BIZTONSÁG Szövetkezeti jellemzők Kapuvárról — A kevesebb olykor több is lehet — Bővülő söntéspult-piac? Kétszázhuszonegy dolgozó 67,7 millió forint értékű munkát végzett 1982-ben a Kapuvári Vas-, Villamos- és Szolgáltatóipari Szövetkezetben. Pár százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban, vagyis a különféle gazdasági, értékesítési gondok ellenére a termelő kapacitások kihasználása nem romlott, a szövetkezetnek sikerült megőriznie pozícióit. A mostani kilátások sem tűnnek rosszaknak, mi több, általános előrelépés lehetőségeire következtetünk a cég 1983. évi terveiből. A szövetkezet elnöke, Élő Antal szerint a termelés és értékesíthetőség növekedése az elmúlt években megvalósult fejlesztések eredménye. Eszerint érdemes volt fejlesztésre fordítani a képződő tőke számottevő részét, hiszen nem csupán a nagyságrendekben, hanem a nyereség növekedésében is megnyilvánul az előrelépés. Tavaly minden száz forintból 20—21 forint volt a nyereség aránya, s ez akkor is figyelemre méltó, ha vannak a megyében ennél jóval nagyobb arányú nyereséget elkönyvelő gazdasági egységek is. Néhány termék 1982. évi és idei tervezett termelésének a számaiból kiderül, hogy növekszik az érdeklődés e gyártmányok iránt. Az úgynevezett MD 400-as gyorsdaraboló berendezésből például tavaly 1200-at készítettek, az idén 90-nel többet kérnek a megrendelők. Ennek a terméknek az értékét az is jelzi, hogy árát nem kellett csökkenteni: változatlanul 9012 forintért adják. Csökkent valamelyest a nagykonyhai mosogatók ára (8500-ról 8000 forintra), ám ezt az áldozatot a jelek szerint érdemes vállalni. A berendezésből ugyanis az idén 2700-at rendeltek a felhasználók, kereken háromszázzal többet a tavalyinál. A kisebb haszon a nagyobb szériaszám alapján végül is a termék további gyártása mellett szól. Az érem másik oldalán pedig ott találjuk az idén magasabb áron értékesíthető terméket,az elektromos vezérlőszekrényeket. Ezekből változatlanul 500 készül a műhelyekben, ám darabonként 5500 helyett immár 6200 forintot adnak értük. A variációs lehetőségek még sokszínűbbek. Az elektromos elosztószekrényekből — a házgyári építkezések visszaesése miatt — 700 helyett csak 400 készvil ára azonban 18 000-ről 18 500 forintra emelkedik. És, hogy a csökkenést ellensúlyozhassák, újabb kapcsolószekrények gyártását kezdik ebben az évben, összesen 5500-at terveznek erre az évre, darabonként 1860 forintért. * * * Az adatokból érzékelhető, hogy szerencsésen megválasztott termékszerkezet a, stabilitás alapja a megbízhatóan prosperáló Kanuvárt VAVISZ-nál. A vendéglátóipar a strukturális (jóllehet, még csupán a mennyiségi növekedés törvényei szerinti) fejlődése természetszerűen éppúgy kedvez a nagykonyhai mosogatók iránti keresletnek, mint a kiterjedt üzemi étkeztetés szervezete. Az elektromos vezérlő és elosztó berendezések szintén a folyamatosan értékesíthető termékek közé sorolhatók. A söntéspult is kelendő termék, amelyből tavaly harminc készült, az idén 40- et terveznek. * * * A cég nevében az utolsó helyen szerepel a szolgáltatás. Nos, az árbevétel szempontjából is az, miután a 15 százalékot sem éri el. A gépkocsi- és motorkerékpár-javítás több mint 4 százalékkal csökken 1983-ban, az elektromos háztartási készülékek javítása nagyságrendjében változatlan marad. A tervben azzal számolnak, hogy cseknum 10 százalékkal nő a lábbelijavítások iránti lakossági igény, ám közben jelentősen csökken a mérték utáni lábbelikészítés. A fodrászat és a kozmetikai munkák iránti igény várhatóan 5 százalékkal nő, mert gazdasági gondok ide vagy oda, a nők inkább egy étkezésről mondanak le, mint a szépségről. Természetesen ezt a tulajdonságukat csak dicsérni lehet. összességében egyébként a szolgáltatások értéke a Rábaközi városban 4—5 százalékkal növekedhet. N. Magyar Tibor Magyar-kanadai gyártási kooperáció Az idén mintegy 120 ezer dollár értékben gyártanak különböző csiszolószerszámtartozékokat a Dualflex kanadai céggel kötött kooperációs szerződés alapján a Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalatnál. A tengeren túli cég képviselője két évvel ezelőtt kereste fel az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt-t, hogy európai értékesítéséhez olyan partnert találjon, aki vállalkozik egyes részegységek gyártására. A szerződést 1982. februárjában írták alá, amelynek arányán hozzáláttak a hazai vállalatnál a csiszolószerszám-tartozékok gyártásához. A partnerek már a kooperáció további bővítéséről tárgyalnak, hogy megteremtsék a feltételeket, a barkácsfúrókhoz használható csiszolószerszám- tartozékok és egyéb speciális csiszolószerszámok további exportjához és belföldi értékesítéséhez is. A tervek szerint, ha létrejön a szerződés, a kanadai cég a magyarországi gyártási és értékesítési jós ellenében különböző fali és egyéb csiszolószerszámokat vásárol a hazai vállalattól. Az Intercooperation és a kanadai vállalat képviselői azt is tervbe vették, hogy Budapesten közös irodát nyitnak, bővítve a közös marketing tevékenységet, növelve a harmadik piaci értékesítést. 1983. február 4., péntek Modern cipők Az ipari jellegű cipőgyártás a felszabadulás óta eltelt időszakban indult fejlődésnek Bulgáriában. Az utóbbi időben sikerült kapcsolatokat teremteni más országok cipőgyártó nagyvállalataival is, így a francia ARAX céggel kooperációban készülnek a szép férfi-mokasszinok. Az NSZK-beli — „Salamander”vel, a brit ,,Clarks”-szal — szintén kölcsönös hasznot hajt az együttműködés. Licencek, technológiák, modellek vásárlásával erősítik helyüket a világ cipőpiacain. Legutóbb az olasz „Firvella” céggel tárgyaltak termékeik exportjáról, görög cégekkel közösen előállított cipőket pedig harmadik piacokon is értékesítik. ■ Befejezéshez közeledik a Győri Afész sütőüzemének építése. Ezekben a napokban a festőket követően az ÉGÁZ szakemberei szerelik a gázégőket. Tervek szerint májusban már próbaüzemet tartanak. Veszélyes hulladékok Jut-e nekünk föld, víz, levegő? A Minisztertanács 1981. novemberében hozott rendeletet a mérgező — toxikus — hulladékok kezeléséről. Hazánkban évente 300 ezer tonna ilyen veszélyes hulladékot kell (kellene) közömbösíteni. Ez aligha könnyű feladat, nem beszélve a költségekről. A környezetvédelem egyik központi kérdése immár a hulladék. A szakemberek súlyosbodó helyzetet emlegetnek, gyakran szóba kerülnek az emberi környezet védelméről alkotott törvény végrehajtásának a tapasztalatai. Ma hazánkba körülbelül 15 millió köbméter hulladékanyag keletkezik. Ennek egy részét el kell tüntetni, másik részét hasznosítani. Hogy a hulladékból lehet új terméket készíteni, arra példa a Temaforg Vállalat, ahol úgynevezett nem szőtt textíliát gyártanak hulladékból, ami — a mai nyersanyagigényes termelést nézve — jelentős népgazdasági hasznot jelent. Olyan textíliákról van szó, amelyek elsősorban a mezőgazdaságban használhatók. Visszatérve a minisztertanácsi rendeletre, az után érdeklődtünk az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal észak-dunántúli felügyelőségén, hogy a Győr- Sopron megyei vállalatok betartják-e a mindannyiunk érdekeit szolgáló rendeleteket, vagy a veszélyes hulladékok egy része belekerül a konténerekbe s eljut a szeméttelepre. A tapasztalatokról Kovács Károly igazgató, valamint a két hulladékgazdálkodási felügyelő, Kováts Csabáné és dr. Érsek Attiláné szól. Szerencsés a megye, hiszen nem keletkezik annyi veszélyes hulladék, mint például ott, ahol a vegyipar van túlsúlyban. A szelektíven gyűjtött galvániszap újrahasznosítása hamarosan megkezdődik Tatabányán. Tavaly Győrött, tizenhét vállalat vezetői a veszélyes hulladékoknak átmeneti tároló létrehozását határozták el Sashegyen. Sopronban szintén van ilyen kezdeményezés, a győri tapasztalatok felhasználásával készül majd a lerakóhely. A Graboplast győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban mindig nagy gondot okozott az oldószer megsemmisítése — korábban elégették —, most újrahasznosítják. A Budai átok gyárából a szennyezett oldószert, a festék- és laktóiszapot Apaj-pusztára viszik, ott újra felhasználhatóvá teszik, egy része visszakerül Győrbe. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban olajfölöző készült a báriumkloridot szabályosan tárolják, nemkülönben a galvániszapot. Szó sincs arról, mondják a felügyelőség szakemberei, hogy a megye minden gyárában, üzemében a legnagyobb rend lenne ezen a területen. Hogy minden veszélyes hulladékot megnyugtató módon kezelnének. Sok esetben, a technológiaifegye-, lem be nem tartása adja a problémákat, nem beszélve arról, hogy a tároló nem felel meg az előírásoknak, vagy éppen az új kialakítására nincsen pénz. A megyében évente több mint 60 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik. Ebbe ugyanúgy beletartozik a szennyezett ólaj, az akkumulátorsav, a műszálas textildarab, mint a vágóhidakon az elengedett vér. A vállalatok egy részénél a technológia módosításával érhető el eredmény, másutt a biztonságos tárolóhely építése a fontos. A Minisztertanács rendelete természetesen kisiparosokra is vonatkozik, szűcsökre, műanyagfeldolgozókra, vegytisztítókra, mindazokra, akik valamilyen oldószerrel dolgoznak. Hihetjük, idén nem lesz olyan eset, mint volt tavaly. Az egyik vállalattól Győrújbarátra vitték az olajos iszapot, se szó, se beszéd, lerakták, aztán visszatértek azzal a megelégedettséggel, hogy minden a legszabályosabban történt. Mindannyiunk érdekében, a rendelet szerint. Hát ez az út nem járható! + + + Nem kétséges, nagy gondot jelent a mérgező hulladékok elhelyezése, megsemmisítése. Ezek a gyártási melléktermékek maradék vegyszerek, festékek, lakkok, nehézfémsók, növényi és állati hulladékok egyaránt veszélyeztetik a földet, a vizet a levegőt, az embert. A felügyelőség szakemberei ellenőrzéseket tartanak, s nem egy helyen bírság lehet a dologból. A rendelet gyorsabb végrehajtásáért sokat kell tenni. Akárcsak a telepítési környezet védelméért és fejlesztéséért. Mert a tennivalók sokszor éppen azoknak a látóköréből esnek ki, akik naponta károsítják a környezetet. J. J. Kirakatversenytől tanulmányútig A megyei reklámszövetség tervei A héten tartotta meg éves értékelő és tisztújító közgyűlését a Magyar Reklámszövetség Győr-Sopron megyei Szervezete. A szervezet 1980 júniusa óta működik, a reklám- és propaganda tevékenység elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. A megalakulás évében 18 jogi és 31 egyéni tagot tartottak nyilván. Az eltelt időszakban a jogi tagok (vállalatok, szövetkezetek) száma jelentősen gyarapodott, most kereken harmincan tagjai a szervezetnek. Elsőként Farkas Tibor, a reklámszövetség megyei elnöke értékelte az eddig végzett munkát. Beszámolójában megállapította, gazdag programot kínáltak az eltelt rövid időszakban. Többek közt ünnepi kirakatversenyeket szervezetek, reklámfilmeket vetítettek és értékeltek, neves előadók vezetésével ankétokat rendeztek a reklám- és a propagandatevékenység időszerű kérdéseiről. 1981-ben nagy sikert aratott az év legjobb sajtóhirdetése pályázat. Állandó tájékoztatást kaptak a különböző szekciók a szakirodalomról, a művészet és a kirakatrendezés összefüggéseiről. Nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki más megyék társszerveivel. Biztosították a szakmai továbbképzést. Megemlítette, a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az idegenforgalmi propagandára, mivel megyénkben több százezer külföldi fordul meg évente... Csidei Gyula, a reklámszövetség megyei titkára ismertette az idei terveket, amelyeket a taggyűlés egyhangúlag jóváhagyott. Az idén Győrött „Tettenérjük a hétköznapok kirakatait” címmel negyedévenként kirakatszemlét tartanak. A zsűri az év végén értékeli a látottakat, megjutalmazza a legjobbakat. A szocialista országok közül hazánkban elsőként jelenik meg (öt nyelven) a Magyar Reklámetikai Kódex, s ez jó támpontot ad majd a szakembereknek a gyakorlati munkában. Nagy hangsúlyt helyeznek az egészséges táplálkozás népszerűsítésére, kerekasztal -beszélgetésen egyeztetik a gyártók és a kereskedelem feladatait. Szakmai kiránduláson megismerkednek a szervezet tagjai a budapesti Sugár üzletközpont reklám- és propaganda-munkájával, a HUNGEXPO tevékenységével. Tűzvédelmi kirakatversenyt szerveznek a megyei tűzoltó parancsnoksággal és a megyei tanács kereskedelmi osztályával karöltve. A taggyűlésen felszólalt Deutsch Lajosné, az MRSZ titkára is. Beszámolójában megállapította, a világméretű recesszió idején még fokozottabban szükség van a jó reklámra. Az országos értékelés alapján a megyénk szervezete előkelő helyet foglal el a rangsorban. Dicsérte a társszervekkel való hatékony együttműködést. Megtudhattuk, hogy a jövőben a jogi tagságot díjtalan szolgáltatásokkal támogatják. E szervek megkapják a Propaganda és reklám című lapot, valamint fontos kiadváyokat, amelyek segítik a szakemberek mukáját. Megszervezik a szaktanácsadó szolgálatot és pszichológusok bevonásával kidolgozzák a pályaalkalmassági rendszert. P. Gy. KlifHFÖtD ■ 3