Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

Koivisto elutazott Moszkvából Mauno Koivisto finn köz­­társasági elnök, aki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására tartózkodik hivatalos látoga­táson a Szovjetunióban, szerdán Moszkvából Kijev­­be utazott. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben vett búcsút a vendégtől. Kom­­­­stót, a repülőtéren Nyiko­­laj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. amerikai döntés Az amerikai kormány el­rendelte az Egyesült Álla­mokban működő összes nica­­raguai konzulátus bezárását, és személyzetüket kiutasítot­ta az országból. Az intézkedést Washington válasznak szánta a nicaraguai kormánynak, amiért kémke­dés, valamint Miguel d’ Es­­coto külügyminiszter meggyil­kolására szőtt összeesküvés vádjával kiutasítottak Ma­­naguából három amerikai diplomatát. A külügyminisztérium szer­dai hatállyal lezáratja Nica­ragua New York-i, San Fran­­cisco-i, miami, New orleans-i, houstoni és Los Angeles-i konzulátusát, s 21 munkatár­sának el kell hagyni az orszá­got. BEJRUT Időzített bomba robbant A libanoni nemzeti ellenál­lási front harcosai a rend­kívül szigorú biztonsági rend­szabályok ellenére merész tá­madást hajtottak végre szerda délelőtt Bejrút külvárosában az izraeli megszálló hadsereg konvoja ellen. Az első jelen­tések szerint két izraeli kato­na halálát okozta és többet megsebesített az egyik gépko­csiban elhelyezett időzített bomba robbanása. A merény­let körzetét átfésülő izraeli egységek nagyszámú gyanúsí­tottat hurcoltak el. Az akci­ónak libanoni halottja, sebe­sültjei is vannak. 2 — Evren—Zsivkov tárgyalás A két ország kapcsolatát jellemző tárgyszerű és kon­struktív légkörben folytatód­tak Ankarában a legfelsőbb szintű török—bolgár tárgya­lások. Kenan Evren és Todor Zsivkov egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat a feszültség csökkentése és konkrét leszerelési intézke­dések megtétele. Hangot ad­tak annak a véleményüknek, hogy különösen fontos az erőegyensúly megőrzése. Szükségesnek mondták a fegyverzetek befagyasztását annak érdekében, hogy kon­struktív leszerelési tárgyalá­sok kezdődhessenek. A balkáni helyzetet meg­vitatva egyetértettek abban, hogy az viszonylag nyugodt, és kifejezték a két ország arra irányuló készségét, hogy hozzájáruljanak a Balkán, valamint egész Európa és a világ problémáinak megol­dásához. A közel-keleti helyzetről szólva aggodalmukat fejez­ték ki, hogy a térségben, kü­lönösen Libanonban tovább nő a feszültség. Hangsúlyoz­ták: a palesztin kérdésre igazságos megoldást kell ta­lálni, és sürgették az iráni- iraki konfliktus megszünte­tését. Todor Zsivkov ellátogatott az ankarai traktorgyárba, valamint a török főváros elektronikai berendezéseket előállító üzemébe, az Aszel­­szanba. Ai párizsi NATO-ilésszak előtt Ma délelőtt Mauroy minisz­terelnök nyitja meg az atlanti szövetség tanácsának kétnapos párizsi ülésszakát, amelyen a NATO-országok külügymi­niszterei vesznek részt. Az előzetes tanácskozások már szerda este megkezdődtek: Cheysson külügyminiszter va­csorán látta vendégül az Egyesült Államok, Anglia és az NSZK külügyminiszterét. Amióta De Gaulle 1966-ban kilépett a NATO integrált ka­tonai szervezetéből első ízben tartanak ilyen atlanti tanács­ülést a francia fővárosban. Francia hivatalos körökben hangsúlyozzák: ez a tény azt jelzi, hogy Franciaország tel­jes mértékben be akarja töl­teni szerepét az atlanti szövet­ségben, de nem jelenti azt, hogy vissza akar térni a NA­TO integrált katonai szerve­zetébe. Franciaország lojális tagja a szövetségnek, de ka­tonai téren fenn akarja tarta­ni döntési szabadságát. George Shultz amerikai külügyminiszter Párizsba ér­kezésekor kijelentette: teljes az egység a szövetségen be­lül az eurorakéták kérdésében A külügyminiszter azt han­goztatta hogy az Egyesült Ál­lamok „komolyan” akar tár­gyalni Genfben, de azt fejte­gette: most a Szovjetuniónak kell válaszolnia, az amerikai javaslatokra. Ezzel azt jelezte, hogy Washington ragaszko­dik azokhoz a javaslataihoz, amelyek egyoldalú fölényt biztosítanának a NATO szá­mára az európai nukleáris fegyverzet terén. Argentína : politikai légkör Az Argentin Kommunista Párt KB PB ülésén az ország belpolitikai helyzetét tekin­tették át. Az új politikai légkör tük­röződik a kommunista párt sorainak növekedésében, és abban, hogy a szakszerveze­tek vezető tisztségeibe kom­munistákat választottak — ál­lapította meg Athos Fava fő­titkár. Az Argentin KP nagy győzelme, hogy hivatalosan elismerték politikai pártnak és ennek megfelelően jogot nyert arra, hogy induljon az idén október 30-án tartandó általános választásokon. Ez pedig — mondotta Fava — a párt elszigetelésére törekvő fasiszta erők vereségét jelenti. A párt főtitkára sürgette a de­mokratikus erők választási szövetségének létrehozását. HU­MPOID Indira Gandhi Belgrádion Szerdán délben hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett Indira Gandhi in­diai miniszterelnök. A dél­után folyamán felszólal az Undtad hatodik ülésszakán, majd megbeszéléseket foly­tat Milka Planinc jugoszláv kormányfővel. Az el nem kö­telezett mozgalom elnöki tisztségét ellátó Indira Gandhi Jugoszlávia után több európai országot is fel­keres. Arafat: Szaddam Husszein találkozó Jasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke szerdán Bagdadban ta­lálkozott Szaddam Husszein iraki államfővel. Husszein biztosította Ara­­fatot, hogy Irak nagyon fon­tosnak tartja a PFSZ egysé­gét, kész minden eszközzel támogatni a PFSZ-t egysé­ge megőrzésében és a pa­lesztinok jogaiért vívott har­cában — hangsúlyozta az iraki államfő. Arafat Bagdad előtt Ro­mániában, Algériában, Szaúd-Arábiában és Indiá­ban járt. Szovjet­palesztin véleménycsere Szerdán véget ért annak a palesztin küldöttségnek a lá­togatása amely a szovjet Afro-ázsiai Szolidaritási Bi­zottság meghívására Szalah Halafnak (Abu Ijadnak) az El-Fatah Központi Bizottsága tagjának vezetésével június 2. óta tartózkodott Moszkvá­ban A tárgyalásokon szovjet és Palesztin részről is határozot­tan elítélték Izraelnek az arab népek elleni agresszió­ját, követelték a Szíria elle­ni fenyegetések és provoká­ciók beszüntetését és elítél­ték azt az izraeli—libanoni megállapodást amelyet az izraeli megszállás körülmé­nyei között az Egyesült Ál­lamok által gyakorolt nyílt nyomással kényszerítették rá Libanonra,­s amely sérti az ország szuverenitását. Szov­jet és palesztin részről is egyetértettek abban hogy a jelenlegi közel-keleti helyzet miatt minden korábbinál na­gyobb szükség van vala­mennyi arab összefogására és akcióegységére. Ma választ Nagy-Britan­nia gyakorlatilag be­­a brit választási Kedden fejeződött kampány. Szerdán már nem hang­zottak el nagy politikai be­szédek, megszűntek a politi­kai jellegű rádiós és televí­ziós reklámadások, „taka­réklángon” égett a politikai meggyőzés egész mechaniz­musa. Utolsó nagy nyilvános szó­zatában Margaret Thatcher, a Konzervatív Párt vezére az általa képviselt „értelmes és határozott” politikát ajánlot­ta a választók figyelmébe, mondván, hogy vagy­ erre, vagy a munkáspárti ellenzék „szélsőséges és tévelygő” programjára szavazhatnak. A Móri nevű piac- és köz­véleménykutató intézet — saját elmondása­­ szerint „mindmáig legátfogóbb” fel­mérése alapján —­ „földcsu­szamlásszerű” konzervatív győzelmet jósolt június 9- ére. A Móri szerint Thatcher asszony pártja több mint 400 mandátumot fog megszerezni (a lehetséges 650-ből), a Munkáspártnak viszont alig több, mint ennek a fele jut. Ami a százalékosan jól álló, de mandátumok dolgában kevésbé reményteljes szo­ciáldemokrata-liberális párt­­szövetséget illeti, e kettőnek a Móri szerint meg kell elé­gednie a majdnem jelenték­telen 19 mandátumos ered­ménnyel. Roy Jenkins, a szociálde­mokraták vezére azonban nem hisz ebben: „szökőár­­szerűen” növekszik a szövet­ség népszerűsége — mondot­ta kedden. Michael Foot, a Munkás­párt vezére — kissé megkés­ve — az amerikai robotre­pülőgépek Nagy-Britanniába tervezett telepítésének elve­tését vagy igenlését állította a választók döntésének ten­gelyébe. A munkáspárt és a szociáldemokrata-liberális pártszövetség között egyéb­ként egyetértés van abban, hogy a Thatcher-kormány „bizonyítványa” a leszerelés dolgában teljesen negatív. David Owen, az SDP helyet­tes vezére kedden este emlé­keztetett rá: ő volt az utolsó brit külügyminiszter, aki még 1977 kora nyarán Moszkvában a szovjet veze­tőkkel ilyen kérdésekről tár­gyalt. Magyar felszólalás Genfben A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genfben fo­lyó 69. ülésszakán szerdán beszédet mondott Kónya La­jos, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökhelyet­tese. Megállapította, hogy a szervezet konferenciája is­mét feszültségektől terhes nemzetközi légkörben ülése­zik. Kónya Lajos hangoztat­ta: a szociális vívmányokat világszerte­­ " veszélyeztető" gazdasági visszaesés idősza­kában különösen jelentős az, hogy a szervezet napirendre tűzte a foglalkoztatáspoliti­ka kérdését. El kell ismerni — mondotta — hogy a mun­kához való jog előfeltétele minden egyéb szociális és kulturális jog gyakorlásának. Szólt Magyarország gazda­sági fejlődéséről és munka­ügyi eredményeiről. Fontos eredményként említette azt, hogy a vártnál nehezebb gazdasági feltételek között lényegében a tervezettnek megfelelően alakult a nép­gazdaság fejlődése, illetve, hogy javult a bel- és kül­gazdasági egyensúly. A magyar küldött végeze­tül megállapította: a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet egyetemessége szempontjá­­­­b­ól üdvözölendő, hogy a Kí­nai Népköztársaság ismét bekapcsolódik az ILO mun­kájába. Sajnálatosnak mon­dotta ugyanakkor azt, hogy a Lengyel Népköztársaság — amely alapítása óta aktív tagja a nemzetközi szerve­zetnek — a hivatal és az igazgatótanács rendszeres és alaptalan támadásai követ­keztében a közgyűlés mun­kájától való távolmaradásra kényszerült. * NSZK -i zöldek népszavazást javasolnak Az ellenzéki Német Szoci­áldemokrata Párt a jövő hé­ten olyan határozati javaslat­­ot akar előterjeszteni a nyu­gatnémet parlamentben amely felszólítaná a két nagy­hatalmat, hogy az európai kö­zép-hatótávolságú fegyverei korlátozásáról folyó genfi tár­gyalásokon lépjenek előre ed­digi álláspontjukhoz képest. A nyugatnémet zöld balol­dali tömegmozgalom vezetése szerdai sajtóértekezletén beje­lentette: június utolsó harma­dában törvénytervezetet ter­jeszt elő a Bundestagban az amerikai rakéták NSZK-beli telepítésével kapcsolatban. A törvénytervezetben a zöldek olyan népszavazást fognak ja­vasolni, amelynek eredménye nem lenne kötelező érvényű a kormányra, mivel a nyugat­német alkotmány ezt nem te­szi lehetővé, de jelezné a la­kosságon belüli véleménymeg­oszlást. A zöldek nemzetközi joggal és a nyugatnémet al­kotmánnyal összeegyeztethe­tetlennek minősítették a ter­vezett telepítést. Rendőrkordon a parlamentnél. A bonni parlament előtt a „zöldek” tüntető menetét sisakos rendőrös­­­ordona tartja távol az épülettől. Fekete-Afrika „fekete báránya” Ma parlamenti választáso­kat tartanak Malawiban Fe­kete-Afrika egyik legkonzer­vatívabb országában. A Magyarországnál vala­mivel nagyobb (118 négyzet­kilométer), a Nyasza-tó nyu­gati partja mentén észak­déli irányban elnyúló onszás afrikai viszonylatban sűrűn lakottnak számít. Hat­­millió lakosa főképp mezőgazdaság­gal foglalkozik Nyaszaföld, a korábbi brit gyarmat 1984. július 8-án vált függetlenné Malawi né­ven, s azóta Ngwazi Has­tings Kamuzu Banda elnök tekintélyuralmi vezetése alatt a fejlődés kapitalista útját járja. Szomszédaitól — az ..afrikai szocializmust” hir­dető Tanzániától, a ..huma­nista szocializmusra” hivat­kozó Zambiától és a tudo­mányos szocializmust valló Mozambiktól eltérően Mala­wi politikai szótárából szám­űzték a szocialista szót. Negyven évi angliai tar­tózkodás után Hastings Ka­muzu Banda 1958-ban tért szülőhazájába és állt­ a füg­getlenségért küzdő malawi kongresszus párt­ élére. A függetlenség elnyerése után Banda fokozatosan leszámolt egykori politikai harcostár­saival. 1971 óta ő az ország örökös elnöke ezenkívül kor­mányfő, mezőgazdasági ipar­­ügyi igazságügyi, munkaügyi és külügyminiszter valamint a hadsereg főparancsnoka. Példaképe Nagy Frigyes po­rosz király, az abszolút ural­kodó. Hivatalos életrajzai szerint Banda 76 éves­­ bör­tönbüntetéssel kell számolni­uk azoknak akik hangosan is kimondják, hogy az elnök valójában legalább 84 eszten­dős. Az önállóság első 14­­ évé­ben Banda személyesen vá­lasztotta ki a nemzetgyűlési képviselőket pártja jelöltlis­tájáról. Az első parlamenti választásokat 1978-ban tar­tották, az egyetlen törvényes párt, a Malawi Kongresszus Párt jelöltjei csak az örökös elnök. Banda előzetes jóvá­­hagyásával indulhattak A Dél-afrikai Köztársa­sághoz fűződő kapcsolatai miatt malawi Afrika ..fekete báránya”. Már 1967-ben fel­vette a diplomáciai kapcso­latokat a fai védő rendszer­rel. 1971-ben Banda Pretoriá­ban járt, a látogatást a dél­afrikai kormányfő viszonoz­ta. Szorosak a gazdasági kapcsolatok, részben dél-af­rikai pénzből épült fel Ma­lawi ú­i fővárosa, Lilongwe is. 1983. június 9., csütörtök

Next