Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
KÖRZETI SZOLGÁLATBAN A lakossággal — a lakosságért Három betűvel jelölik munkaköröket: KMB. Maga a rövidítés „eredetije” sem sokkal hosszabb — körzeti megbízott —, mégsem szorul különösebb magyarázatra. A körzeti megbízotti rendőri szolgálat jól ismert a lakosság körében. Vagy legalábbis sokan úgy gondolják, ismerik. A KMB- szolgálat azonban sokkal összetettebb, mint amit a „kívülálló” lát belőle. A napokban rendezik meg a körzeti megbízottak megyei tanácskozását, értékelik munkájukat, meghatározzák az időszerű, további tennivalókat. Beszélgetésünk is ennek a tanácskozásnak a jegyében született. „Legfontosabb a megelőzés'" Novák János főtörzsőrmester Dunakilitin teljesít szolgálatot." — Szeptemberben lesz éppen tíz éve — mondja —, hogy, a rendőrségnél dolgozom. Először Mosonmagyaróváron voltam járőr, aztán Jánossomorján lettem körzeti megbízott.. Őszintén szólva, nehezebb volt az ottani szolgálat, mint most a dunakiliti körzetben. ■ Igaz, egyedül voltam, azóta változott a szolgálati rend. is,, több lett a szabadidőnk. .. Rendőri szerinté a Dunakiliti—Feketeerdő—Tejfalusziget körzet „viszonylag nyugodt” terület. A körzeti megbízott éppen nemrégiben számolt be munkájáról a tanácsnak: 1989-ben kilenc, tavaly tíz bűncselekmény történt. — A legtöbb munkát a közlekedés és a vagyonvédelem, elsősorban a megelőzés adja. A körzeti megbízotti munkában ezért is tartom talán a legfontosabbnak a megelőzést szolgáló propagandát, a tájékoztatást. Nagyon hálás a gyerekekkel foglalkozni. Ha előzetesen fél órát szánunk a beszélgetésre, biztos, hogy kettő lesz belőle, örülök a gyerekek érdeklődésének, ezek az ismeretek, egészen biztosan hatással vannak további életükre. .. Rendszeresek a gépjárművezetőknek tartott aktuális közlekedési tájékoztatók is, akár néhány percben, a reggeli munkaelosztáskor. .. — Három éve vagyok Dunakilitin. Nem mondom, hogy könnyű volt a beilleszkedés, de úgy érzem, jól sikerült. Sokat segít a munkámban a lakosság, a körzeti megbízott számára ez nagyon fontos. Ugyanúgy, mint az önkéntes rendőrökkel, határőrökkel való jó együttműködés. Novák János 36 éves feleségével és három kislányával él Dunakilitin, rövidesen befejezik a házépítést. A lakossággal való kapcsolatáról mondja: „ Érthetően nem mindenki számára „népszerű egyegy határozott rendőri intézkedés, mindenesetre teljes az egyetértés, ha közösséget ért jogsértésről, vagy súlyosabb bűncselekmény loptak tízezer forintot, s a felderítéséről van szó. Emlékezetes esemény? Talán az, amikor egy idős embertől eltettest sikerült elfogni, mielőtt még a kocsmában elkölthette volna a pénzt... Novák János főtörzsőrmester a Közbiztonsági érem ezüst- és aranyfokozatú kitüntetés tulajdonosa. m r m r „Tájékozottnak kell lenni..." A dunakiliti körzeti megbízott is említette. Födémesi Géza rendőr zászlós pedig megerősíti: „ Nélkülözhetetlen a munkánkban a széleskörű tájékozottság. A lakossággal való jó kapcsolat abban is megnyilvánul, hogy léptennyomon megállítják, megszólítják az embert, felvilágosítást, tanácsot kérnek ügyesbajos dolgaik intézéséhez. Nem szívesen mondanám: nem tudom, hová forduljanak. . . Födémesi Géza Győrött, Dél-Nádorvárosban teljesít körzeti megbízotti szolgálatot, 1975. októberétől ugyanezen a területen. A határőrségnél töltötte sorkatonai idejét, 1969-ben lett rendőrjárőr, Budapesten. Ott is nősült meg, aztán, a lakásgondok miatt is, a családi közelség miatt is bécsi születésű, 1973-ban Győrbe kérte magát. — Két évig voltam vasúti járőr, mielőtt körzeti megbízott lettem. Ez az utóbbi ■sokkal, összetettebb feladat.. •Nagyobb, az egyéni,felelősság körében: ne hagyják leannyira, mint mondjuk egy falusi körzetben. • A városnak is megvannak a sajátosságai. Födémesi Géza zászlós területén például a Nádor étterem és bisztró „jelenléte” ez a többnyire nem pozitív sajátosság. — Talán a személyi tulajdon elleni cselekmények, főleg a járműlopások adják a legtöbb munkát a körzetben. Erősíteni kell a felvilágosítást,figyelmeztetést a lakosság körében: ne hagyják lezáratlanul kerékpárjaikat, kismotorjaikat. — A kismotorokról még csak annyit: itt a jó idő, gyakran elképesztően felelőtlenül nyargalásznak már a tizennegyedik évüket alig betöltött gyerekek néha, pedig nem szabadna vezetniük, még fiatalabbak is! Azt tapasztalom, hogy a „srácok” nagyon könnyen megkapják a kismotort, de aztán a szülők azzal már nem törődnek, hogy gyerekeik a forgalmas főutakon szlalomoznak... A körzeti megbízott jól ismeri saját területét, őt is sokan nevén szólítják, amikor valamiért hozzá fordulnak. Jól segíti, egészíti ki munkáját egy húszfős önkéntes rendőri csoport, jó a kapcsolat a terület pártalapszervezeteivel, de ugyanígy például a lakóbizottsági elnökökkel vagy a házfelügyelőkkel is. Födémesi Géza 35 éves, munkája elismeréséül háromszor részesült rendkívüli előléptetésben, megkapta a Közbiztonságért érem ezüst fokozatát. J. F. 1983. június 10., pénteki Újabb fejlesztések előtt ÜDÍTŐ TERMÁLVÍZ A fürdőjegy ára változhat Sokan meglepődtek, többen méltatlankodtak is, amikor június elsején a mosonmagyaróvári termálfürdő pénztárosa a felnőtt belépőjegyért nem tizenöt, hanem húsz forintot kért. Mégsem fordítottak hátat, nem rúgták föl a tervezett programjukat, drágább jegyet váltva keveredtek a pázsitra, menekültek a hőség elől a tisztavizű medencék valamelyikébe. Mégsem volt teljesen gondtalan a stramdolásuk, mert motoszkált bennük a kérdés: vajon mi volt az oka a jegyár-emelésnek? A válaszért a legilletékesebbhez, dr. Szeredi Zoltánhoz, a fürdőt üzemeltető Flexum Kommunális Vállalat igazgatójához mentünk! — A vállalatunk által működtetett termál- és gyógyfürdő üzemeltetéséből évente 3,5—5 milliós veszteségünk származik, a felújításoktól függ, mikor mennyi. Az ilyen mérvű veszteség nem csupán mosonmagyaróvári jelenség. Magyarországon nem tudok olyan fürdőt — talán a szállodai zárt fürdőmedencéket kivéve —, amely gazdaságos lenne. A korábbi években vállalatunk, ha nehezen is, de vállalni tudta a fürdő veszteséget különféle egyéb tevékenységeinek eredményeiből. Az utóbbi évben azonban olyan szigorítások következtek be minden területen, hogy a termálveszteség kiegyenlítése egyre nehezebb, mondhatnám lehetetlen. Így kénytelenek voltunk a jegyárainkat felülvizsgálni és június elsejétől azokat felemelni. Az új árak kialakítása előtt megnéztük valamennyi dunántúli fürdő árjegyzékét, s azok ismeretében elmondhatom, hogy az újonnan megállapított áraink nem haladják meg a hasonló színvonalú fürdők szolgáltatásainak árát. Az árak kapcsán gyakra felmerül a kérdés, hogy a külföldi, elsősorban nyugati vendégeknek alacsony, a belföldieknek viszont magasak a fürdők szolgáltatóárai. Való igaz, a belföldi verdégeinket kedvezőtlenül érinti az áremelés, és igaz a kérdés másik oldala is. De a hazai fürdőzőknek továbbra számottevő kedvezményüi állnak rendelkezésére. tö vbek között bérlet formájában, illetve több darabos szelvény vásárlása esetén. E lehetőségekkel lényegében a régi áron vásárolhatják meg a belépőjegyet. — A vendégek részéről gyakorta felmerül a félnapos és egésznapos jegy kérdése ... — A félnapos jegy csupán néhány fürdő magyarországi specialistája. A külföldön kialakult rendszer szerint a belépőjegy legtöbbször egy, de maximum három órai fürdőzésre jogosítja a jegy vásárlóját. Az egy vagy két órához kötött fürdőzés teljes értékű jegyvásárlása nemcsak külföldön, de hazánkban is több helyütt jellemző. A meglévő veszteségeink mellett tehát nincs lehetőségünk arra, hogy ezt az igényt kielégítsük. Már csak azért sem, mert ma átlagosan 55 forintba kellene kerülnie a jegynek ahhoz, hogy a termálfürdőnk veszteségmentes legyen. Tudjuk jól, senki sem örül az áremelésnek, mégis kérjük a megértést. Javasoltuk hogy a rendszeres fürdőzők vegyék igénybe a csoportos jegyvásárlási lehetőséget, az egészségügyi okból rászorulók pedig a betegellátás keretén belül továbbra is térítésmentesen jutnak a gyógyfürdő szolgáltatásaihoz. Célszerű lenne, ha a vállalatok néhány bérletet vásárolnának, és ugyanúgy a dolgozók rendelkezésére bocsájtanák, mint a színházbérleteket. Sajnos, olyat nem ígérhetek, hogy a jövőben stabilak maradnak az áraink. Bizonyos időszakonként kénytelenek vagyunk korrigálni azokat. Ami pedig a fürdő színvonalát illeti, a több évi erőfeszítés eredményeképpen ma a fürdő szolgáltatásai megfelelnek az alapkövetelményeknek és elbírják az összehasonlítást a nyugateurópai hasonló nagyságú termálfürdőkkel is. — Hogy alapja legyen az összehasonlításnak, sokat gazdagodott-szépült a mosonmagyaróvári termálfürdő. Várható-e további fejlesztés? — Igen. Hárommillió forint értékű, 640 személyes öltöző építésére kerül sor hamarosan. Szeptemberben kezdődik a munka és december végén fejeződik be. Ezzel a jövőben lényegesen javul az őszi,téli ellátás. De nemcsak a ruhatár befogadóképessége nő és válik kulturáltabbá, hanemnő a zárt pihenőhely területe is, és több zuhanyzó, illemhely, szolárium, maszszázshelyiség áll a vendégek rendelkezésére. Ezeken kívül a vendéglátóipari ellátottság is lényegesen jobb lesz jövő év januárjától. A szanyi szövetkezeti közös vállalat fémipari üzemében a győri Rékárd részére készülnek a rendfelszedő adapterek behordó csigái, amelyekből idén 6500 készül. Akiért a vendég szól Szakemberképzés a vendéglátásban Az idei idegenforgalmi főidényre szemlátomást feljavult tárgyi feltételek birtokában várhatja a Vendéglátóipar. Megyénkben például Sopronban gyarapodott erőteljesen a szállodai férőhelyek száma s a fejlesztésekbe úgy tűnik a kisipar is bekapcsolódik: új panziók, vendéglők listájáról hallhatunk Ám, hogy végülis mennyire lehetnek majd elégedettek a vendéglátók, az nem csupán a tárgyi feltételeken múlik. Van-e elegendő számú — és szaktudású! — szakember, a hirtelen megszaporodott vendéglátó egységeknél — erről beszélgettünk Vránich Istvánnal, a hungarhotels soproni üzemeinek igazgatójával aki gazdasági vezetőként és szakoktatóként egyaránt érintett a kérdésben. — Szakember-utánpótlásunk meglehetősen ellentmondásos — mondja VránichIstván. — Divatos szakma a miénk, rengeteg fiatal választ vendéglátó szakmát, néhány üzletnek mégis gondot okoz a személyzet számának biztosítása. Főként,, a szakácsok és cukrászok hiányát érzik az üzletek. Ám a vendéglátóipar munkaerőgazdálkodási gondjai korántsem mennyiségi, sokkal inkább minőségi tényezőkből fakadnak: a szakmai tudás, a vendéglátás színvonalának a hiányosságaiból. S ebben nem utolsó sorban az oktatás a ludas. Nem eléggé gyakorlatias a szakemberképzés, legkevésbé a szemlélet formálásában az. Érdekes ellentmondás például, hogy miközben a vendéglátás munkája főként a hétvégi napokra, illetve az ünnepekre összpontosul, a tanulók . .gyakorlati képzése nem eshet ezekre a napokra. Honnan tudná tehát a fiatal,hogy például miként szervezzük a szilveszteri malacsütést? — A képzés ..fakulása” gyaníthatóan a gyakorlati vendéglátás elszúr leülésének is a következménye. Egyértelmű a kölcsönhatás, amelynek mondhatni történelmi gyökerei vannak. Tudni kell, hogy a felszabadulást követően gyakorlatilag egy évtizedig szünetelt a szakemberképzés. Azok a kiváló szakemberek, akik alkalmasak lettek volna erre, mind a szakma perifériájára kerültek. Gundel Ferenc például az ötvenes évek végéig Dunaújvárosban csaposkodott... Ez az évtizedes kihagyás természetesen a vendéglátás mai színvonalán is nyomot hagyott. A vendéglátásból, nézetem szerint leginkább a vendégközpontú szemlélet tűnt el. — Várható ebben változás a, hangsúlyozottabb anyagi érdekeltség, például a szerződéses egységek jóvoltából ie. — Erre aligha lehet egyértelmű igennel felelni. A fokozottabb érdekeltségnek máris számos eredményét tapasztalhatjuk. A mi szerződéses üzleteinkben például főként az üzemeltetési költségek csökkenése a szembetűnő. Ugyanakkor azonban éppen az anyagi érdekeltség is elősegítheti a szakmai „higulást”. Hisz az esetek többségében egy szakács vagy egy felszolgáló többet kereshet egy községi italboltban, mint egy nemzetközi mércéjű szállodában. A szakember egyénileg természetesen jobban jár — nem így a szakma. Ha folytatódik ez a tendencia, lassacskán nem lesz, aki a fiatalokat a nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű tudásra nevelje. Máris túlságosan nagy tehertétel jut arra a néhány kiváló szakemberre, aki a tudás mellett a már említett vendégközpontú szemléletet is tovább adja az utánpótlásnak. — Mi lehet a megoldás? — Feltétlenül szinkronba kell hozni az iskolák és a vállalatok törekvéseit, s megteremteni az elméleti képzés és a gyakorlat egységét. Ezt próbáljuk elérni itt Sopronban például azzal, hogy a helyi szakközépiskolával illetve szakmunkásképzővel egy korszerű oktatási kabinetet létesítünk. Ez a létesítmény a tervezett technikai eszközeivel, s a megbízott oktatók tudásával jó alapul szolgálhat ahhoz, hogy a város vendégei a szállodákban, éttermekben színvonalasabb vendéglátásban részesüljenek. Pethő L. KIJAIFÖLD - 3