Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-16 / 141. szám
Közművelődés a munkahelyeken Egy klub útnak indul Egy ősztől tavaszig tartó tartalmas hasznos program zárásaként kerekedett fel a győri Rába Művelődési Központban működő szakszervezetek közművelődési klubja, hogy vonatra szállván olyan intézményekkel ismerkedjen, amelyektől sok segítséget kaphat egy-egy program színessé tételére. Az úticél a Magyar Színházi Intézet és a Magyar Híradó és Dokumentumfilm Stúdió volt Budapesten. Az ismerkedéseken, filmvetítéseken túl olyan haszonnal is járt a kirándulás, hogy nevek, címek, ötletek kerültek a résztvevők jegyzetfüzeteibe. Egy-egy érdekes kiállítással, filmvetítéssel és vitával lesznek majd gazdagabbak azok a gyárak, kereskedelmi egységek, hivatalok, amelyek képviselői hétfőn az ötleteket kapták. Kamatozó ismeretségek A csoport tizennyolc tagból állt, szinte valamennyien társadalmi munkás ad a közművelődésnek. Kalauzuk Németh Györgyné klubvezető volt. Az úton arról beszélgettünk, vajon a korábbi utak milyen haszonnal jártak, s mit várnak a mostani látogatásoktól? Salakta Tiborné a Glovita győri Kötöttkesztyűgyár munkaversenyfelelőse már a tavalyi kiránduláson is részt vett. — A TIT Természettudományi Stúdiójában jártunk akkor — mondja — s rengeteg érdekes dolgot láttunk. Lehet kérni onnan is kiállításokat, filmeket. Hogy eddig mégsem került rá sor? Szerintem ez nem baj. A nevet és címet, akihez fordulni kell, felírtam a noteszomba, bármikor elő tudom keresni. Amikor majd olyan rendezvényt tervezünk a gyárban, kérünk is hozzá anyagot. Ezeken a kirándulásokon éppen az a jó, hogy az ember megtudja, mikor, kihez kell fordulnia. A látogatás nem azt jelenti, hogy legközelebb mindjárt onnan kell programot szervezni, hiszen a dolgozóink és nem a magunk érdeklődése határozza meg, milyen közművelődési rendezvényeket szervezzünk. Salakta Tiborné munkatársa, Simon Lászlóné rögtön hozzáteszi: meg az ismeretség is. Legutóbb egyik munkatársa nyaraláson ismerkedett meg Bujtor Istvánnal, s meghívta a gyárba. A színész szívesen vállalkozott az útra, s több órás, sikeres rendezvény lett a véletlen balatoni találkozás eredménye. A klub kirándulásain is lehet ilyen ismeretségekre szert tenni, amik aztán később kamatoznak. Jászai Mari leveléből ilyen ismeretséget kötött a tizennyolc közművelő a hét elején dr. György Eszterrel is, a Magyar Színházi Intézet történelmi gyűjtemény osztályának vezetőjével, aki belemerülvén az Intézet kincseinek bemutatásába, több órán át feledhetetlen élményekkel gazdagította a kíváncsi látogatókat. Jászai Mari leveleiből olvashattak részleteket a klubtagok, több mint százéves színlapokat — még selyemre kézzel festettet is — láthattak, színészportrékat festve és fotografálva, szobrokat, a dokumentáció általuk kiválasztott dossziéit nézhették meg. S közben megtudhatták, mi a módja annak, hogy egy-egy kiállítást az intézet rendezésében, közreműködésével kérjenek, ha munkatársaik éppen a színházi témában mutatnának odahaza érdeklődést. Hasznos volt tehát ez a találkozó, hiszen a közönség neveléséről, a színház megszerettetéséről sok szó esik, de színházlátogatáson kívül eddig nem sok ötletet kaphattak a közművelődési felelősök egyéb módszerekről. A délutáni program egy kis pihenés, azaz egy kis mozi volt. Gere Mara, a Magyar Híradó és Dokumentumfilm Stúdió fődramaturgja, adott „használati utasítást” a bemutatásra kerülő dokumentumfilmekhez, aztán már maguk a filmek kínálták az ötletet egy-egy későbbi vitaműsor megszervezéséhez — valahol Győrött. Akár a gyári színjátszócsoportról szóló filmet néztük, akár az építőiparban dolgozókról készült szatirikus képsorokat, vagy a lakótelepi tervezés-kivitelezés igencsak közszájon forgó témájáról készített munkát, már a helyszínen, a vetítőteremben is megkezdődött a vita, a beszélgetés az otthon, a szűkebb környezetben tapasztaltakról., Ismét csak előkerültek a jegyzetfüzetek, s azokba pedig a stúdió címe, azért a stúdióé, amelyik készséggel, ingyen és bérmentve bárhová elviszi filmjeit, hogy azok eljussanak a közönséghez. Forgalmazásuk ugyanis egyelőre egyáltalán nem megoldott. Segíthet a pszichológia A lelkes klubtagok, min például a két alapítótag Szabados Erzsébet a Gyógyszertári Központból, vagy Beke Vincéné a Megyei Postahivataltól, vagy Tóth Istvánék a Tégla- és Cserépipari Vállalattól. Kunos Györgyné és társai az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalattól mindenesetre már vitték is volna őket, ha lehetett volna. Az évadzáró kirándulás sikerén felbuzdulva Németh Györgyné klubvezető elmondta: szeptembertől több hasonló bemutatóval tarkított, élményt is adó foglalkozást terveznek majd a közművelődési klubban, hogy egy-egy területet ne csak előadások segítségével ismerhessenek meg az érdeklődők. S még egy tervük van: pszichológiai, szociológiai ismereteket nyújtani, hogy ezzel is segíthessék a munkahelyeken az emberi kapcsolatok kiépítését. Fontos ez, hiszen meg kell találniuk a közművelődésben dolgozóknak azt a módszert amivel a rendezvényeikre be tudják csalogatni munkatársaikat. „Ha bármilyen jellegű tudással van is több — mondta búcsúzóul a klubvezető — az is az embert szolgálja.” Egy közművelő hitvallásának is beillő tanulság ez a kirándulás,s az évad végén. Pró M. Avar kori temető Tápon Arany fülbevaló, bizánci kereszt Befejezték a tápi avar kori temetőfeltárás idei munkáit a győri Xantus János Múzeum régészei. A szakemberek már több éve vallatják a föld mélyét, s mostanáig 328 sírt bontottak ki. A VII—VIII. századfordulóból való temető elhelyezkedése, viszonylag kis kiterjedése miatt jó lehetőséget nyújt a kutatóknak az avar kori temetkezési szokások megfigyelésére. A régészek az idén május közepén láttak munkához, s egy hónap leforgása alatt harmincnál több sírt tártak fel. Ezúttal bukkantak az eddigi leggazdagabb leletre: egy nő sírjában megannyi különleges ékszert, fülbevalót, karperecet, három gyűrűt, gyöngysort és bizánci keresztet találtak. Az apró gömböcskékkel díszített arany fülbevaló csavart ezüst karikán lógott, a karperec bronzból készült, a gyűrűket kék üveggyöngyök díszítik. A gyöngysort apró fekete és sárga üvegpaszta, gyöngyszemekből fűzték. A legkülönlegesebb lelet a vastagon aranyozott bizánci ezüst kereszt, amelynek díszítését préselték, a míves ötvösmunkát készítői üveggyöngy berakásokkal ékesítették. Ehhez hasonló ékszert mostanáig mindössze egyet, a mezőszilasztótipusztai avar fejedelmi sírban találtak a kutatók. Ugyancsak préseléssel állították elő a női sír egyéb ékszerleleteit: az aranyozott ezüst mellboglárt, amellyel viselője köpenyét kapcsolta össze, és a rombusz alakú ezüst nyakbavaló amulettet. Az idei a hatas gazdag leletanyagát restaurálják, majd a győri múzeum régészeti kiállításán tárják az érdeklődők elé. A Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ bácsai, gyirmóti, adyvárosi, győrszabadhegyi és győrszentiváni gyermekcsoportjainak, valamint képző- és népművészeti szakköreinek munkáiból kiállítás nyílt, a művelődési központ kiállítótermében. A bemutatón rajzok, festmények, kerámiák, kézimunkák, textíliák láthatók. Operák, drámák, komédiák és tervek az új évadra Összehívta a megyében működő közönségszervezőit a közelmúltban a győri Kisfaludy Színház, hogy egyrészt tájékozódjon kívánságaikról, gondjaikról, másrészt ismertesse a jövő évad műsortervét, a bérletezés lehetőségeit. A több órán át tartó hasznos találkozón többek között megadhatták a szervezők, milyen darabok bemutatását tervezi a színház. A nagyszínház színpadán Tamási Áron darabjával, az ősvigasztalással kezdik a bemutatók sorát, majd a győri zenei nyáron is látható Bohémélet folytatja a sort. Új előadást mutat be a Győri Balett ezt követően. Shakespeare Szentivánéji álom vígjátékát, Gorkij Éjjeli menedékhelyét, Illyés Gyula Tiszták című drámáját, Fejes Endre Angyalarcúját tervezi még a prózai tagozat, a zenét kedvelőknek Lehár A mosoly országa című nagyoperettje, Burkhard Tűzijáték című musicalje és Verdi Álarcosbál operája kerül majd színpadra. Természetesen tovább játsszák még a Feydeau-darabot is az évadban, a Megáll az ész!-t. A kamaraszínházban Csurka Döglött aknákját és Bíró Lajos Rablólovag című drámáját tervezik bemutatni. A színházi bérletezés időszaka már megkezdődött, továbbra is részesülnek kedvezményekben a nyugdíjasok a vasárnap délutáni előadásokon, s a bérletszüneti előadásokra ismét elővételi lehetőség illeti a bérleteseket. ••.•JICJl’nS» 'iu '(J&Ciii. , v ••ke«...' '■ ___ .• -rk- ,-r rf' . Pierre Székely feéke emlékműve KEDDEN AVATTÁK A FŐVÁROSBAN, a Nagyvárad téren Pierre Székelynek, a Franciaországban élő magyar származású szobrászművésznek monumentális békeemlékművét. A hatvan évvel ezelőtt Budapesten Született kiváló művészt, aki munkásságával tevékenyen hozzájárult a magyar— francia együttműködés előmozdításához, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. Székely az a fajta alkotó, aki mindig több irányban keresi a kifejezés lehetőségeit, a kor művészeti törekvéseivel szinkronban A grafika, a festészet, a szobrászat és az építészet ma egyaránt foglalkoztatja az alkotó tevékenysége teljében lévő művészt. Tanulmányait az egykori Atelier művésziskolában Dallos Hannánál végezte. A történelem vihara hamar megismertette vele a társadalmi igazságtalanságokat, az üldözöttek vigasztalan sorsát. Mégsem esett kétségbe. A kilátásta- lanság, a bizonytalan jövő, a túlélés reménye erői összpontosítására késztette. Az élete központjét adó kőfaragással éppen a negyvenes években, a munkatábor idegtépő zaklatottságai közepette ismerkedett meg. A szenvedések elmúltával a kor nyomásától felszabadulva a második világháború vége óta fogadott hazájában Franciaországban él, ahol azonnal magával ragadta a háború utáni évek nagy művészeti fellendülése amelynek rövid idő múltán nemcsak résztvevője, hanem egyik formálója is lett. Tevékeny művész, alkotómunkásságának rangját nemcsak a legnagyobb francia múzeumokban, a Musée National d’ Art Moderne Centre Pompidou, a reinisi, az amiensi és a világ számos nemzetközi hírű gyűjteményébe került alkotásai hanem előkelő művészeti kitüntetések is hírűl adják. A hatvanas években érdeklődése az építészet felé fordult. Valenciennesben egy, a modern építészetben úttörő jelentőségű templom és ■ kolostor-együttest, valamint Dél-Franciaországban egy üdülőfalut épített, korszerű formai és technólógiai megoldásokkal . A Nagyvárad téren felállított, konstruktív formaadású, széttárt karú madárszimbóluma alkotói munkásságának legfőbb tulajdonságait, a jelképteremtő erőt, a drámai lendületet és a monumentalitást hangsúlyozza. Talapzata is jelképes, a földgömböt példázza, gránit-kockáin a világ népeinek „Béke” felirataival, melyeknek sorát Kádár János és a francia államelnök kőbevésett kézjegye nyitja meg Egyedi technikával, robbantásos kőrepesztéssel készült, amely a felületeknek dinamikus feszültségét fokozza. AZ EMLÉKMŰ személyes élményekben gyökerező, ma is nagyon időszerű megtestesített gigantikus kiáltás, mely arra int bennünket, ne engedjük, hogy az egész Föld Hirosima vagy Coventry sorsára jusson. Új képzési forma a közlekedésmérnöki karon Szeptembertől a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán — a kari tanács által most megszavazott — új képzési formát vezetnek be. Az új rendszer szerint a járműgépész hallgatók üzemmérnöki oklevelet kaphatnak akkor is, ha nem fejezik be egyetemi tanulmányaikat, de legalább három évfolyamot, hat szemesztert sikeresen elvégeznek. Erre az öt évvel ezelőtt bevezetett, s most már mind az öt évfolyamra kiterjedő,, úgynevezett konduktív felépítésű tanterv ad lehetőséget, így az alaptudományi , matematikai, mechanikai, fizikai stb. — és az alkalmazott tudományi — pl. a gépjármű-szerkezettani — ismereteket, az elméletet és a gyakorlatot párhuzamosan oktatják. Az első három évfolyam általános gyakorlati, szakmai tananyaga után a felső évfolyamokon előtérbe helyezik azokat az elméleti ismereteket, amelyek a fejlesztő, tervező mérnököknek szükséges. A jövő tanévtől arra is lehetőség nyílik, hogy évkihagyás nélkül a kar nappali tagozatának negyedik évfolyamán folytathatják tanulmányaikat a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán harmadik évüket befejező autógépész és vasútgépész üzemmérnök .Ülöttek közül azok, akik konstruktőri, kutató-fejlesztői munkára készülnek.