Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormánybizottság jelentése a bányaszerencsétlenségek okainak vizsgálatáról (Folytatás az L oldalról.) Az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében 1983. június 22-én bekövet­kezett sújtólégrohanás okai­nak kivizsgálására létrehozott bizottság befejezte munkáját, 15 jelentést tett a Miniszter­­tanácsnak. A jelentés megállapítja, hogy a 37 bányász halálát és 17 sé­rülését okozó szerencsétlensé­get súlyos emberi mulasztások idézték elő. A bányaüzem — nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú — fel­szereltségét, korszerű és mű­ködőképes biztonsági rend­szerét nem megfelelően vet­ték igénybe, illetve hibásan kezelték, a munkavégzés sza­bályait nem tartották be. A bányaüzem külszíni transzformátor-állomása két vezetéken kaphat folyamato­san áramot az országos háló­zatról. Az állomás ugyancsak két­­kábelen látja el vllamos­­energiával a földalatti üzem­részeket. Június 22-én éjjel vihar volt. Villámcsapás kö­vetkeztében néhány másod­perces üzemzavar keletkezett az országos hálózatban, amely kikapcsolta a bánya­­kábeleket. Így a bánya — a földalatti főszel­lőz­tetővel együtt — áram nélkül ma­radt. A két bányakábel közül az egyik kis idő elteltével ismét feszültség alá került. Erről a földalatti főszellőztetőt, az egyéb gépeket és berendezé­seket zavartalanul üzemeltet­hették volna. Továbbá annak se lett volna akadálya, hogy a földalatti főszellőztető azo­nos teljesítményű külszíni ■tartalékát bekapcsolják. E két, lehetőség közül azonban egyikkel sem éltek. E mulasztások miatt a bá­­nyaszellőztetés mintegy 75 percig szünetelt. Ez idő alatt olyan mennyiségű metángáz gyűlt­­fel a­ bánya egyes , ré­szeiben, amely robbanóképes­sé tette a levegőt. Fokozta a veszélyt, hogy az előírt me­tánmérést is elmulasztották, és nem intézkedtek idejében arról, hogy a bányászokat ki­vonják a veszélyeztetett terü­letről. A sújtólégrobbanást sza­bálytalanul végrehajtott munkahelyi robbantás, illetve ezzel gyakorlatilag egyidejű­leg az áramszolgáltatás hely­reállítására tett szabálytalan kísérletezéskor keletkezett elektromos szikra okozta. A vizsgálat minden egyéb gyúj­­tó okot egyértelműen kizárt. A kormánybizottság meg­állapításai alapján az illeté­kes felügyeleti szervek sza­bálysértési eljárást indítottak a vállalatnál öt vezető beosz­tású dolgozó ellen. A mulasz­tást közvetlenül elkövető 9 személy ellen büntetőeljárás indult. . A kormánybizottság elren­delte, hogy szigorítsák meg és fokozott eréllyel tartassák be a sújtójég elleni védekezés rendjét. Ugyanakkor az ország va­lamennyi bányájára vonatko­zóan is rendelkezett, hogy fo­kozottan ellenőrizzék az üzemzavar-elhárítási, a rob­bantási, a szellőztetési és a biztosítási technológiai előírá­sok betartását. Intézkedett a márkushegyi bányaüzem helyreállítási munkálatairól, a termelés újraindításához szükséges feltételek megte­remtéséről is. A kormánybizottság jelen­tést­ tett azokról a vizsgála­tokról is, amelyeket a terüle­tileg illetékes szervek foly­tattak le a közelmúltban tör­tént másik három bányasze­­rencstelenség okainak feltá­rására. Szabálytalan munkavégzés idézte elő a Mecseki Szén­bányák Béla bosnyaüzem­ében június 14-én történt süllő-­­ ősrobbanást­, amelynek kö­vetkeztében nyolc bányász életét vesztette, nyolc pedig súlyos sérülést szenvedett. A vizsgálat megállapította, hogy robbanóképes környez­­etben, a fejtés csapolónyílá­sát elzáró meddőkőzet eltá­volítására egy robbantásra nem jogosított személy — előzetes sújtólégvizsgálat nél­­kül — szabálytalan robban­tást végzett. Erre a munka­hely műszaki felügyeletét el­látó két személy szabályelle­nes magatartása adott módot. A mulasztók ellen az Orszá­gos Bányaműszaki Főfelügye­lőség büntető feljelentést tett. A szabályzati, valamint az üzemi utasításban foglalt előírások megsértése okozta a Nógrádi Szénbányák bá­nyá éi bányaüzemében június 22-én történt kőzetomlást, ahol két bányász életét vesz­tette, egy pedig könnyebb sé­rülést­ szenvedett. A vizsgálat öt személy mulasztását álla­pította meg. Közülük három ellen a kerületi Bányaműsza­ki Felügyelőség büntető fel­jelentést tett, kettő ellen nd­dig szabálysértési eljárást in­dított. A Dorogi Szénbányák aj­­ebszőnyi bányájában június 27-én kamrafejtési munkahé­ten történt, egy dolgozó há­lálát és egy sérülését okozó kőzetomlás vizsgálata során a balesettel összefüggő emberi mulasztást nem lehetett meg­állapítani. A bányahatóságok vala­mennyi vizsgálat során intéz­kedtek a munka biztonságos folytatásához szükséges felté­telek megteremtésére, s az előírások fegyelmezett végre­hajtása érdekében hatéko­nyabb munkairányítást, fo­kozottabb ellenőrzést, színvo­nalasabb munka- és üzem­­szervezést rendeltek el. A Minisztertanács a kor­mánybizottság jelentését tu­domásul, vette. Magyar felszólalás Genfben A fajüldözés és a faji meg­különböztetés elleni harc II. konferenciájának csütörtöki ülésén dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője is felszólalt. Beszédében a magyar kor­mány támogatásáról biztosí­totta a konferenciát és rá­mutatott: a Magyar Népköz­­társaság társadalmi rendjé­től idegen a faji megkülön­böztetés elmélete és gyakor­lata, jogrendje, hatékony ga­ranciákat nyújt annak bár­mely formájával szemben. Magyarország — hangoz­tatta Kőmives Imre — min­dent megtesz azért, hogy a faj­üldözés és a faji megkü­lönböztetés elleni nemzet­közi küzdelem sikerrel jár­jon. Craxi megalakította kormányát Megalakította ötpárti koa­líciós kormányát csütörtökön Bettino Craxi, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára, Olasz­ország első szocialista­ párti miniszterelnöke. Sandro Per­­tini köztársasági elnök a dél­előtt folyamán fogadta Cra­xi­t a Quirinale palotában, ahol az új miniszterelnök hi­vatalosan is elfogadta a kor­mányfői posztot és bemutat­ta Pertininek az új kabi­net névsorát. A 29 tagú, új kormányban 16 kereszténydemokrata pár­ti, négy szocialista párti, négy szociáldemokrata párti, három köztársasági párti és két liberális párti politikus kapott helyet. A palesztin központi tanács ülése Szerdán egy Tunisz mel­letti hotelben zárt ajtók mö­gött megkezdődött a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet központi tanácsának két­napos renkívüli ülése. Az ülésről a tanács 81 tag­ja közül csak a PFSZ radi­kális szárnyához tartozó Né­pi Front Palesztina Felsza­badításáért a főparancsnok­ság nevet viselő szervezet képviselői hiányoznak, a többi tagszervezet vezető sze­mélyiségekkel képviselteti magát. A napirend legfontosabb pont­ja az Arafatot támogató és támadó Palesztinai erők közötti, fegyveres összecsa­pásokig éleződött konfliktus rendezése. Amerikai tanácsadók Csádban Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán rövid ülésen foglalkozott Csád Líbia elle­ni panaszával, majd az er­ről folyó vitát meghatáro­­­­zatlan időre elnapolta. Szerdán amerikai légvé­delmi fegverek és a kezelé­süket oktató amerikai ta­nácsadók érkeztek Csádba. Washingtoni kormányforrá­sok szerint harminc rakétá­ról és három tanácsadóról van szó, Csádba küldésüket az állítólagos líbiai légitá­madásokkal indokolják. A rakétákkal együtt eddig mintegy hét millió dollár ér­tékű amerikai fegyverzet ér­kezett az afrikai országba. A már korábban Csádba szállított francia légvédelmi fegyvereket jelentések sze­rint már rendszerbe állítot­ták a leghevesebb harcok színhelyén. 2 —humföld 1 Az SZKP forrásainál Lenin és a párt . (Befejező rész.) A II. Internacionálé refor­mista pártjaitól elvileg kü­lönböző, új típusú pártért folytatott harcban döntő szerepet játszott Lenin. Egy egész évtized folyamán fá­radhatatlanul dolgozott a párt eszmei, politikai és szervezeti elveinek kidolgo­zásán, a marxizmus megala­pítóinak eszméit fejlesztve és gazdagítva. Lenin nevé­vel elválaszthatatlanul ösz­­szefügg továbbá az OSZDMP II. kongresszusán elfogadott program és szer­vezeti szabályzat előkészíté­se és a marxista proletár párt létrehozásában elért si­ker. Lenin részt vett vala­mennyi igen fontos határo­zat tervezetének kidolgozá­sában, megválasztották a mandátumvizsgáló, a prog­rammal és a szervezeti sza­bályzattal foglalkozó bizott­ság tagjává, beszámolót tar­tott a párt szervezeti sza­bályzatáról és beszédeket mondott különböző problé­mák megvitatása során. A kongresszus jegyzőkönyvei Lenin több mint 100 felszó­lalását, replikáját és meg­jegyzését rögzítették. A delegátusok — Leninről Lám, milyen benyomást keltett Lenin az OSZDMP II. kongresszusának delegá­tusaira. „Lenin beszédének ereje, kifejező volta, sajá­tossága és egyszerűsége, ci­­kornyátlansága... Lenin magával ragadó nyugalma és mosolya, az elvtársak iránt tanúsított bámulatos egyszerűsége... az a maga­sabb rendű élvezet és má­mor, amellyel belevetette magát a munkába, anélkül, hogy egyetlen pillanatot is elszalasztott volna valami­féle „magány­élet számára, anélkül, hogy tekintettel lett volna bármiféle személyes kapcsolatokra és rokon­­szenvre — mindez máris ki­emelte Lenint abból a ha­tosfogatból, amelyet az Iszk­­ra élén álló hatosfogatként ismertünk” — emlékezett vissza Sz. T. Guszev, hivatá­sos forradalmár. „Világossá vált, hogy csakis ő tudja biztosan, hogy mire van szüksége a pártnak és merre kell vezetni azt — em­lékezett vissza Leninre M. N. Ljadov kongresszusi delegá­tus, hivatásos forradalmár. — Ő mindenben, még a jelenték­telen dologokban is elvi ál­láspontra helyezkedett. Min­­denre megvolt a maga elvi álláspontja, világos volt, hogy egységesen gondolkodó és egységesen cselekvő pártot akar létrehozni, nem pedig egyszerűen alkalmi gyüleke­zetét mindazoknak, akik szo­ciáldemokratáknak nevezik magukat”. „ .. .Lenin általá­ban nagyon komolyan vette mindazt, ami a kongresszuson történt, buzgón jegyezte az összes vitákat és mindig kész volt korrigálni a titkárt, ami­­kor az helytelenül vette jegy­zőkönyvbe az egyik vagy másik felszólalást”. Lenin volt az egyetlen... delegátus, aki nemcsak, hogy egyetlen ülést, de még a fel­szólaló delegátusoknak egyet­len szavát sem szalasztotta el — emlékezett vissza A. V. Solman kongresszusi küldött. — S valóban, mint ahogy ma tudjuk, ha Lenin nem követi oly figyelmesen a kongresz­­szus munkáját és nem készít csaknem jegyzőkönyvszerű felj­egyeseket, akkor nagyon sok minden elveszett volna párttörténetünk számára. Egyedül Leninnek köszönhe­tő, hogy egyes kérdések, ame­lyek első pillantásra a dele­gátusok számára nem léte­zőknek tűntek, elvi magas­ságba emelkedtek, s e kérdé­sekben lefolyt viták során olykor a legmélyebb véle­ménykülönbségek nyilvánul­tak meg a jövendő bolsevikok és mensevikek között Fordulópont a munkás­­mozgalomban Az OSZDMP ,11. kong­­resszusának világtörténelmi jelentősége van. Fő eredmé­nye: a forradalmi marxista párt megteremtése Oroszor­­szágban. Pártjának létreho­zásával az oroszországi mun­kásosztály az ország minden dolgozójának vezérévé kez­dett válni. Emellett a II. kongresszus fordulópont lett a nemzetközi munkásmozgalomban. A marxista párt Oroszországban az új történelmi korszaknak, az imperializmus korszaké­­nak elején jelent meg, ami­kor a proletariátus a forra­dalmi ütközetek küszöbén állt. A II. Internacionálé pártjai, amelyek előnyben részesítették a parlamenti harcot és megbékéltek az op­portunizmussal, nem voltak képesek az új feladatokat he­lyesen megoldani, nem készí­tették elő a munkásosztályt a kapitalizmus megdöntéséért és a munkásosztály politikai hatalmának kivívásáért foly­tatandó harcra. Csakis az orosz marxisták, a Lenin ve­zette bolsevikok álltak az új korszak követelményeinek magaslatán, s adtak helyes választ a munkásmozgalom gyökeres problémáira. A nemzetközi munkásmozga­lomban a bolsevizmus a leg­forradalmibb és legkövetke­zetesebb marxista iránnyá vált. Éppen a II. kongresszuson jelent meg az új típusú pro­letárpárt, a forradalmi gon­­dolat és a forradalmi cselek­vés pártja, az oroszországi munkásosztály és minden dolgozó politikai vezetője, ne­velője és szervezője, a nem­zetközi munkás és kommu­nista mozgalom harci oszta­ga. Az ő vezetésével ment végbe a nagy októberi szocia­lista mozgalom, valósultak meg világtörténelmi jelentő­ségű átalakulások, épült fel a Szovjetunióban a fejlett szo­cialista társadalom. Jelenleg az SZKP, amely természetét tekintve a munkásosztály pártja maradt, az osztálynyl­kül­i, kommunista társadal­mat ér­ítő egész szovjet nép pártja lett. „A sors kedvezett nekünk...” Noha az SZLP 1903, az OSZDMP II. kongresszusa óta számlálja fennállásának éveit, a történelmi iroda­lomban nem ritkák az olyan esetek, amikor egyik vagy másik orosz forradalmár párttagságát az OSZDMP I. kongresszusának idejétől, 1893-tól, sőt ettől a korábbi időponttól számítják. Van­nak, akiket 1896, vagy 1893 óta, sőt 1890 óta számítottak az SZKP tagjának. Miért? A választ részben V. I. Lenin összes Műveinek 40. kötetében találhatjuk meg. Amikor Lenin 1920. március 29-én a IX. pártkongresszus delegátusának egyéni kérdő­ívét kitöltötte, arra a kér­désre, hogy mióta tagja a pártnak, így válaszolt: 138il­lőt kezdve, vagyis azóta, hogy illegális tevékenységet kezdett folytatni a cári ön­kényuralom ellen. Lenin harcostársa G. M. Krasszsa­­novszkij pedig a következő­ket írta önéletrajzában: „A sors kedvezett nekünk. 1393- ban Pétervárra érkezett egy ifjú lángelme: V. I. Uljanov- Lenin. Tüstént világossá vált számunkra, hogy mi csupán elsajátítottuk a szo­cializmus tudományos elmé­letének hatalmas fegyverét, ő pedig már mesterien bánt vele. Csupán ekkor vetették meg az igazi alapját a Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadításáért szervezet­nek, amelynek történelmi szerepe ismeretes. Ezért én a bolsevik is, ettől a neve­zetes 1893-tól számítom párt­tagságom idejét”. ■A hamburgi kikötővárosban leégett egy tízezer négyzet­­méteres hűtőraktár. A tűzoltók órákon át küzdöttek a lán­gokkal, s a hűtő­házból kiömlő többezer tonna megolvadt vajjal. Képünkön: tűzoltók a raktárépület roncsai előtt Emanuela él? Október 30-án kivégzik Emanuela Orlandit, ha addig nem bocsájtják szabadon a pápa bebörtönzött merénylő­jét, Ali Agcát. Ezzel fenyege­tőzött az ANSA olasz hírügy­nökség milánói irodájához el­juttatott, rossz olaszsággal írt levélben egy eddig isme­retlen csoport, amely magát „keresztényellenes török fel­­szabadítási frontnak” (Túr- sí­kés) nevezi. Az üzenet felso­rolja az elrabolt lány néhány személyes ismertető jegyét, de továbbra sem szolgál bi­zonyítékkal arra nézve, hogy a fogoly életben van-e. Mint , ismeretes, a vatikáni alkal­mazott lányát június 22-én rabolták el. Hol tort a sorsiam? Trabant límousln Hycomat Budapest 951 Trabant hycomat combi Budapest 91 Trabant limoustn Budapest 17 423 Debrecen 12 635 Gtyőr 16 630 Trabant combi Budapest 7 253 Győr * 3 446 Wartburg llmousm Budapest 9 136 Győr 5 ?S2 Wartburg de lux Budapest 12317 Győr 1053 Wartburg de lux tolótetős Budapest 2 735 War+burg Hmotisin tolótetős Budapest 1739 Wartburg tourist Budapest 4 356 Győr 1 625 Skoda 105 9 Budapest 6 991 Debfecen 5 352 Győr 5 532 Skoda 120 I Budapest 13 Debrecen IS53 Győr 9 854 Skoda 120 gl« Budapest 304 Lada 1200 Budapest 23 011 Debrecen 15 304 Győr 8 419 Lada 1300 s Budapest 9 939 Debrecen $ 822 Győr 2 532 Lada 1500 Budapest 8 759 Debrecen 5 969 Győr 2 674 Lada combi Budapest 4 664 Debrecen 2 S2S Moszkvics Budapest 12 1 S3 Polski Fiat 126 n Budapest 16 58? Győr ‘ 4 926 Polski Fiat 1500 3 ‘ 32 Dacia Budapest 15 366 Debrecen 6 391 Zasztava Budapest 2 749 ­1983. augusztus 5., péntek

Next