Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
^ rr-T r- Hl—nt--' 'VI .■,^,-Trr-m----,---, -cu-t Az ellenségem ellensége... » SEGÉLY, MIÉRT? A „neokolonializmus segélyek álarcában” című kommentárban Vszevolod Ovcsinnyikov az Egyesült Államok látszólag jótékony célú segélypolitikáját elemezve rámutat: maga Schultz külügyminiszter mondta el nemegyszer, hogy a segélypolitika az Egyesült Államok külpolitikájának fontos eszköze. Nem csupán azért, mert egy sor stratégiai fontosságú nyersanyagból az Egyesült Államok szükségletének jelentős részét éppen a segélyekre szoruló fejlődő országokból importálja, hanem azért is, mert éppen Ázsián, Afrikán és Közép-Amerikán halad át — a miniszter szavaival: — „a globális destabilitás vonala”. Más szóval a nemzeti felszabadító mozgalmak harcának frontja. Weinberger hadügyminiszter ennél is nyíltabban fogalmazott. Szerinte az amerikai segélyek fő célja egyrészt azon országok támogatása, amelyek nyíltan szembenállóak a Szovjetunióval és szövetségeseivel, másrészt annak elősegítése, hogy ezek a rezsimek gondoskodni tudjanak saját belbiztonságuk fenntartásáról. Így a segélyek utján az Egyesült Államoknak módjában áll elősegíteni külföldi támaszpontjainak fenntartását, az adott országok fegyveres erőivel való együttműködését, s azt, hogy Amerika eljusson és jelen legyen a világ egy sor, számára stratégiai fontosságúnak tekintett térségbe. A neokolonialista törekvésekben előkelő helyet foglal el Közép-Amerika három országa, Salvador, Honduras és Guatemala. A három országnak nyújtott segélyösszegeket a nemzetbiztonsági tanács titkos jelentése szerint 1984-től jelentősen növelni szándékozik Washington. S hogy mindez nem utolsó sorban a térség haladó mozgalmai ellen irányul, bizonyítja, hogy a legnagyobb összegre — 120—140 millió dollárra a belső nemzeti felszabadító mozgalommal harcoló Salvadori rezsim, számíthat, és Washington továbbra is jelentős támogatást nyújt — titokban — a nicaraguai sandinista kormány ellen küzdő erőknek. Lábaskoncert Pinochetnek TÜNTETŐK A BARIKÁDON Chileiek százezrei tüntettek csütörtökön Santiagoban és az ország más nagyvárosaiban a katonai diktatúra ellen. A rendőrterror17 ember életét követelte. A hatóságok már korábban hírzárlatot rendeltek el, a főváros környékét szerda este 18 000 főnyi rendőr zárta le, a tereken és más stratégiai pontokon géppuskás egységek és páncélosok foglaltak el harci adásokat. Santiago-ban az iskolák többsége reggel nem kezdte meg a tanítást, az üzemek nagy részében akadozott a termelés, az üzletek zárva maradtak, nemközlekedtek az autóbuszok. A hatóságok a fővárosban és más nagyobb városokban 12 órás kijárási tilalmat rendeltek el, ennek ellenére egész nap tartottak a tüntetések. Santiagoban a külvárosi kerületekben, sőt magában a központban is barikádokat emeltek. A rohamrendőrség több helyütt fegyverét használta az összegyűlt tömegek szétoszlatására. Az esti órákban a lakosok az immár hagyományossá vált módon juttatták kifejezésre tiltakozásukat a rémuralmi rendszer ellen: lábasokkal csaptak koncertet, amihez az autósok tülkölése csatlakozott. A rendőrök nem kímélték az eseményekről tudósító külföldi újságírókat sem. Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentette, a nemzeti könyvtár épülete előtt a rendőrök ökölcsapásokkal támadtak a ZDF nyugatnémet televíziós társaság forgató csoportjára, filmjeiket, elkobozták, a kamerákat összetörték. A késő esti órákban a fővárosban épített barikádokban közelharc robbant ki a tiltakozók tömegei és a rendőri egységek között. A Reuter úgy tudja, hogy a golyók, legalább öt tüntető életét oltották ki, harmincat pedig megsebesítettek. Az erőszak halálos áldozatai között van egy tízéves gyermek is, akit a belvárosban lőttek agyon Chilében csütörtökön a negyedik országos tiltakozási napot rendezték meg idén május óta. A megmozdulásokat kereszténydemokrata szociáldemokrata és radikális szocialista ellenzéki politikusok szervezték. A címzők „tízparancsolata” A libanoni kormány ígéretet tett, hogy tekintetbe veszi az ország muzulmán lakosságának igényét az ország ügyeinek irányításában való nagyobb részvételre. Az ígéretet azután tették, hogy a szerdán drúz harcosok fogságába esett három miniszter csütörtökön visszatért Bejrútba és részt vett a kormány ülésén. A Libanoni Haladó Szocialista Párt damaszkuszi közleménye szerint a három minisztert a drúzok tízpontos követelését tartalmazó levéllel küldték vissza a fővárosba. A pontok között a jogok követelésén kívül szerepelt az is, hogy a miniszterelnök mondjon le, a libanoni hadsereget pedig ne küldjék az izraeli hadsereg által kiürítendő Suf-hegységbe addig, amíg politikai megegyezés nem születik az ott élő drúz lakossággal. Csütörtökön tűzszünet jött létre a szemben álló felek között: megszűnt a nemzetközi repülőtér és a hadsereg állásainak két napja tartó ágyúzása. i.■■ Nem szakad meg a Bright Star Az egyiptomi hírügynökség, a MENA megerősítette, hogy a Bright Star fedőnevű egyiptomi—amerikai hadgyakorlat szerdán megkezdődött. Ezzel cáfolták, hogy a hadgyakorlatot még aznap félbeszakították volna a csádi fejlemények miatt. Hírügynökségek jelentették, hogy a hadgyakorlatot azért szakították félbe, mert a csádi fejlemények miatt több amerikai repülőgépet Szudánba irányítottak át. Mindazonáltal a hadgyakorlatra ugyancsak szerdán elrendelt hírzárlatot, nem oldották fel Egyiptomban. A KKP figyelmeztet: Büntet, kizár Minden olyan párttag ellen, aki megsértette a pártfegyelmet, szigorú fegyelmi rendszabályokat fognak hozni, tekintet nélkül az általa betöltött tisztségre, képesítésére, szolgálati múltjára, vagy a forradalom ügyéhez való hozzájárulására — ezt hangsúlyozták a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága fegyelmi és ellenőrző bizottságának legutóbbi országos ülésén. A bizottság úgy határozott, hogy azokat, akik gazdasági bűncselekményekket követtek el, akiket megfertőzött a burzsoá ideológia, vagy makacsul szemben állnak a párt vonalával és veszélyeztetik azt, ki kell zárni a KKP-ból. A bizottság jelentést hallgatott meg arról, hogy 1979-től 1982-ig a különböző szintű bizottságok — nem teljes adatok szerint — 380 500 párttagra szabtak ki büntetéseket. A megvizsgált súlyos mulasztások csaknem másfél millió embernek okoztak kárt. Csád a BT előtt Csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte a vitát Csád ügyében. Az ülést Csád kérésére, illetve annak nyomán hívták össze, hogy Líbia levélben figyelmeztetett a térséget fenyegető agresszív amerikai magatartására. Csütörtökön a BT tagjai meghallgatták Csád küldöttét aki Líbia elítélését követelte. A csádi kormány képviselőjének álláspontját támogatta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete — aki a BT Elnökéhez intézett levelében a Szovjetunió kárhoztatására is felhasználta az alkalmat — valamint az amerika-barát afrikai országok, Zaire, Elefántcsontpart, Szudán, Egyiptom és Togo képviselői. Líbia küldötte ismét határozottan cáfolta, hogy országa beavatkozna Csád belügyeibe. ..Líbia azt szeretné, ha véget vetnének az imperialista külföldi beavatkozásnak" — hangsúlyozta. VÍZI VIZIT Az Egyesült Államok 7. flottájának zászlóshajója, a Blue Ridge pénteken befutott Szaszebo japán kikötőbe, ahol az egyik legnagyobb amerikai haditengerészeti támaszpont található. A hajó négy napig marad ott, majd Jokoszuka kikötője felé veszi utát. Csütörtökön hagyta egyébként Szaszebót a Mitway nevű amerikai repülőgép-anyahajó, amely éppen nagaszaki atomrobbanás éfordulóján érkezett a helszínre. Víziterv Ronald Reagan amerikai elnök még hivatali idejének 1985 januári lejárta előtt ellátogat Kínába — közölték pénteken a Fehér Házban. Egyszersmind cáfolták, hogy ilyen utazásra már idén őszszel kelet-ázsiai körútján sor kerítene az elnök. Korábban amerikai lapok, meg nem nevezett kormánytisztviselőkre hivatkozva, azt jelentették,, hogy az elnök idén novemberben Kínába látogat. . Megelőzésként letartóztatások Pakisztánban letartóztatták az ellenzéki pártok többszáz vezetőjét és aktivistáját. A kormnány ezt a lépést ellenintézkedésnek szánta az augusztus 14-re, a Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért elnevezésű ellenzéki pártszövetség által meghirdetett országos tiltakozási akcióra. Csütörtökön, több fontosabb ellenzéki személyiség illegalitásba vonult a rendőri razziák és házkutatások elől. Következhet a Föld készen a visszaútra Befejezte a Kozmosz—1443 visszatérő egységére való átrakodást Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov, a Szojuz T—9 — Szaljut—7 — Kozmosz—1443 űrkomplexum két lakója. A másfél hónapja a világűrben tartózkodó két szovjet űrhajós több fontos, népgazdasági jelentőségű kutatást, és kísérletet végzett el. A Föld felszínének több mint 500 négyzetkilométernyi területéről készítettek felvételeket felhasználva a bolgár és az NDK-s tudósok készítette műszereket. Megkezdték az űrhajósok az elektrotopograf nevű berendezés kipróbálását is. Az elektrotopograf feladata az, hogy vizsgálja a különböző kozmikus tényezők — sugárzás, mikrometeoritok, hőmérsékleti ingadozások — egymásra gyakorolt hatását olyan anyagokra, amelyekből többek közt az űrhajókat vagy azok, egyes berendezéseit készítik. .. . . - , Törzsi ország Az elnök összefogást sürget Shehu Shegari nigériai elnök a választási győzelme után tartott első sajtóértekezletén közölte, hogy felszólította kormányát: nyújtsa be lemondását, hogy ezzel megkönnyítse az ország irányító apparátusának teljes átalakítását. Sajtóértekezletén a következő négyéves periódusban tervezett politikájának lényegesebb elemeit is felvázolta. Egységre szólította fel a több tucatnyi törzsből álló ország több mint százmilliós lakosságát, állhatatos harcot ígért a fajüldöző és gyaramatosító törekvések ellen. Kijelentette, hogy nem tervez lényeges politikai változtatásokat elnöksége idején, minden erőfeszítésével az ország gazdaságának megszilárdításán fog fáradozni, a mezőgazdaság fejlesztését és az olajkiviteltől való függés csökkentését helyezte kilátásba. Lengyelország Hatezren részesítek amnesztiában A közelmúltban hozott amnesztiarendelet értelmében Lengyelországban augusztus 10-ig összesen 795 embert bocsátottak szabadon — közölték a varsói igazságügyi minisztériumban. Közülük 400- at a szükségállapot előírásainak megsértése, politikai jellegű bűncselekmények, sztrájkban vagy tüntetésekben való részvétel miatt ítéltek el, vagy vettek ideiglenesen őrizetbe. A többiek köztörvényes bűnözők voltak. Augusztus 10-ig bezárólag a polgári bíróságok összesen 4250 személy kegyelmi kérvényét hagyták jóvá. Közülük 575-en politikai jellegű bűncselekményeket követtek el. A katonai bíróságok 811 személyt részesítettek közkegyelemben. A bíróságok, az ügyészségek, valamint az egyéb igazságszolgáltatási szervek augusztus 10-ig több mint 6000 embert részesítettek amnesztiában. Ez a szám magában foglalja az említett szabadon engedett személyeken kívül azokat is akiknek büntetését megfelezték (három évnél hosszabb szabadságvesztésrőlvan szó), továbbá azokat, akik ellen, büntető eljárás volt folyamatban, de ideiglenesen nem tartóztatták le őket és az eljárást időközben megszüntették, valamint, akiket eddig be nem hajtott pénzbüntetésre ítéltek, és azokat is, akikre csupán mellékbüntetést szabtak ki. „Gáz csata” — sikerrel Vasárnap nem akárhogy ünnepük az építők napját a Szovjetunióban: ezen a napon már teljes hosszában fogadni tudja majd a gázt az Urengoj—Uzsgorod gázvezeték Ezzel nemcsak „gyorsasági világrekord” született a nagy gázvezetékek lefektetésében, nemcsak gazdasági csatát nyertek meg az építők, politikai ütközetet is. A gázvezeték építését a legerősebb tőkéshatalom próbálta, más országok belügyeibe avatkozva, megakadályozni, sikertelenül. Reagan és az amerikai élettér Ronald Reagan amerikai elnök csütörtöki nyilatkozatában gyakorlatilag jogot formált az amerikai csapatok bevetésére a világ bármely térségében. Az Egyesült Államok ,,biztonságát érintő fenyegetésekre” adott válasznak nevezte az amerikai fegyveres erők bevetését ,,a világ kényes pontjain” és úgy vélekedett hogy ez nem jelenti az amerikai külpolitika militarizálását. A tízperces rögtönzött Fehér Házi sajtóértekezleten elmondottakból kiderült, hogy az amerikai ,,élettér-elmélet” gyakorlatilag az egész világot felöleli. ..A kölcsönös gazdasági függés miatt az amerikai biztonsági érdekek kiterjednek az ásványi nyersanyagokra, a hajózási útvonalakra, a nemzetközi kereskedelem csatornáira, és vannak geopolitikai érdekeltségeink és elkötelezettségeink is” — fejtegette az elnök. Úgy vélekedett, hogy a Közép-Amerikában és Afrikában tartott amerikai hadgyakorlatok, valamint az amerikai tengerészgyalogosok libanoni jelenléte sem jelent „világcsendőri szeregre” való törekvést. A csádi helyzettel kapcsolatban kinyilvánította, hogy Csád alapjában Franciaország „befolyási övezetébe" tartozik, ezért az Egyesült Államok ott nem avatkozik be közvetlenül hadseregével. (Az Egyesült Államok eddig 25 milliódollár rendkívüli katonai segélyt utalt ki gyors fegyverszállítás formájában a csádi kormánynak.) Hozzátette azonban, hogy az Egyesült Államok és Franciaország „széleskörű konzultációkat” folytat a csádi kérdésről. Kijelentette: nincs tudomása arról, hogy a francia—líbiai tárgyalások kezdődtek volna Csád ügyében. 1933. augusztus 13., szombat