Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

^ rr-T­ r- Hl—nt--' 'VI .■,^,-Trr-m----,---, -cu-t Az ellenségem ellensége... » SEGÉLY, M­IÉRT? A „neokolonializmus segélyek álarcában” című kommentárban Vszevolod Ovcsinnyikov az Egyesült Államok látszólag jótékony célú segélypolitikáját ele­mezve rámutat: maga Schultz külügyminiszter mondta el nemegyszer, hogy a segélypolitika az Egyesült Ál­lamok külpolitikájának fontos eszköze. Nem csupán azért, mert egy sor stratégiai fontosságú nyersanyag­ból az Egyesült Államok szükségletének jelentős ré­szét éppen a segélyekre szoruló fejlődő országokból importálja, hanem azért is, mert éppen Ázsián, Afri­kán és Közép-Amerikán halad át — a miniszter sza­vaival: — „a globális destabilitás vonala”. Más szóval a nemzeti­ felszabadító mozgalmak harcának frontja. Weinberger hadügyminiszter ennél is nyíltabban fo­galmazott. Szerinte az amerikai segélyek fő célja egy­részt azon orszá­gok támogatása, amelyek nyíltan szembenállóak a Szovjetunióval és szövetségeseivel, másrészt annak elősegítése, hogy ezek a rezsimek gon­doskodni tudjanak saját belbiztonságuk fenntartásáról. Így a segélyek u­tján az Egyesült Államoknak módjá­ban áll elősegíteni külföldi támaszpontjainak fenntar­tását, az adott országok fegyveres erőivel való együtt­működését, s azt, hogy Amerika eljusson és jelen le­gyen a világ egy sor, számára stratégiai fontosságúnak tekintett térségbe. A neokolonialista törekvésekben előkelő helyet fog­lal el Közép-Amerika három országa,­­ Salvador, Hon­duras és Guatemala. A három országnak nyújtott se­gélyösszegeket a nemzetbiztonsági tanács titkos jelen­tése szerint 1984-től jelentősen növelni szándékozik Washington. S hogy mindez nem utolsó sorban a tér­ség haladó mozgalmai ellen irányul, bizonyítja, hogy a legnagyobb összegre — 120—140 millió dollárra a bel­ső nemzeti felszabadító mozgalommal harcoló Salva­dori rezsim, számíthat, és Washington továbbra is je­lentős támogatást nyújt — titokban — a nicaragu­ai sandinista kormány ellen küzdő erőknek­. Lábaskoncert Pinochetnek TÜNTETŐK A BARIKÁDON Chileiek százezrei tüntet­tek csütörtökön Santiago­ban és az ország más nagyváro­saiban a katonai diktatúra ellen. A rendőrterror­­17 em­ber életét követelte. A ható­ságok már korábban hírzár­latot rendeltek el, a főváros környékét szerda este 18 000 főnyi rendőr zárta le, a tere­ken és más stratégiai ponto­kon géppuskás egységek és páncélosok foglaltak el harci adásokat. Santiago-ban az is­kolák többsége reggel nem kezdte meg a tanítást, az üzemek nagy­ részében aka­dozott a termelés, az üzletek zárva maradtak, nem­­közle­kedtek az autóbuszok. A ha­tóságok a fővárosban és más nagyobb városokban 12 órás kijárási tilalmat rendeltek el, ennek ellenére egész nap tar­tottak a tüntetések. Santiago­­ban a külvárosi kerületek­ben, sőt magában a központ­ban is barikádokat emeltek. A rohamrendőrség több he­lyütt fegyverét használta az összegyűlt tömegek szétosz­­latására. Az esti órákban a lakosok az immár hagyomá­nyossá vált módon juttatták kifejezésre tiltakozásukat a rémuralmi rendszer ellen: lábasokkal csaptak koncertet, amihez az autósok tülkölése csatlakozott. A rendőrök nem kímélték az eseményekről tudósító külföldi újságírókat sem. Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentette, a nemzeti könyvtár épülete előtt a rendőrök ökölcsapá­sokkal támadtak a ZDF nyu­gatnémet televíziós társaság forgató csoportjára, filmjei­ket, elkobozták, a kamerákat összetörték. A késő esti órákban a fő­városban épített barikádok­ban közelharc robbant ki a tiltakozók tömegei és a rend­őri egységek között. A Reuter úgy tudja, hogy a golyók, legalább öt tüntető életét ol­tották ki, harmincat pedig megsebesítettek. Az erőszak halálos áldozatai között van egy tízéves gyermek is­, akit a belvárosban lőttek agyon Chilében csütörtökön a ne­gyedik országos tiltakozási napot rendezték meg idén május óta. A megmozduláso­kat kereszténydemokrata szociáldemokrata és radiká­lis szocialista ellenzéki poli­tikusok szervezték. A címzők „tízparancsolata” A libanoni kormány ígére­tet tett, hogy tekintetbe veszi az ország muzulmán lakossá­gának igényét az ország ügyeinek irányításában való nagyobb részvételre. Az ígé­retet azután tették, hogy a­ szerdán drúz harcosok fogsá­gába esett három miniszter csütörtökön visszatért Bejrút­ba és részt vett a kormány ülésén. A Libanoni Haladó Szocialista Párt damaszkuszi közleménye szerint a három minisztert a drúzok tízpontos követelését tartalmazó levél­­lel küldték vissza a főváros­ba. A pontok között a jogok követelésén kívül szerepelt az is, hogy a miniszterelnök mondjon le, a libanoni had­sereget pedig ne küldjék az izraeli hadsereg által kiürí­tendő Suf-hegységbe addig, amíg politikai megegyezés nem születik az ott élő drúz lakossággal. Csütörtökön tűz­szünet jött létre a szemben álló felek között: megszűnt a nemzetközi repülőtér és a hadsereg állásainak két napja tartó ágyúzása. i.■■ Nem szakad meg a Bright Star Az egyiptomi hírügynökség, a MEN­A megerősítette, hogy a Bright Star fedőnevű egyip­tomi—amerikai hadgyakorlat szerdán megkezdődött. Ezzel cáfolták, hogy a hadgyakor­latot még aznap félbeszakí­tották volna a csádi fejlemé­nyek miatt. Hírügynökségek jelentették, hogy a hadgya­korlatot azért szakították fél­be, mert a csádi fejlemények miatt több amerikai repülő­gépet Szudánba irányítottak át. Mindazonáltal a hadgya­korlatra ugyancsak szerdán elrendelt hírzárlatot, nem ol­dották fel Egyiptomban. A KKP figyelmeztet: Büntet, kizár Minden olyan párttag el­len, aki megsértette a pártfe­gyelmet, szigorú fegyelmi rendszabályokat fognak hoz­ni, tekintet nélkül az általa betöltött tisztségre, képesíté­sére, szolgálati múltjára, vagy a forradalom ügyéhez való hozzájárulására — ezt hang­súlyozták a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga fegyelmi­ és ellenőrző bi­zottságának legutóbbi orszá­gos ülésén. A bizottság úgy határozott, hogy azokat, akik gazdasági bűncselekménye­­k­ket követtek el, akiket meg­fertőzött a burzsoá ideológia, vagy makacsul szemben áll­nak a párt vonalával és ve­szélyeztetik azt, ki kell zárni a KKP-ból. A bizottság je­lentést hallgatott meg arról, hogy 1979-től 1982-ig a kü­lönböző szintű bizottságok — nem teljes adatok szerint — 380 500 párttagra szabtak ki büntetéseket. A megvizsgált súlyos mulasztások csaknem másfél millió embernek okoz­tak kárt. Csád a BT előtt Csütörtökön az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa megkezdte a vitát Csád ügyében. Az ülést Csád kérésére, illetve annak nyomán hívták össze, hogy Líbia levélben figyelmezte­tett a térséget fenyegető ag­resszív amerikai magatartásá­ra. Csütörtökön a BT tagjai meghallgatták Csád küldöt­tét aki Líbia elítélését köve­telte. A csádi kormány kép­viselőjének álláspontját tá­­­­mogatta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete — aki a BT Elnökéhez intézett levelé­ben a Szovjetunió kárhozta­­tására is felhasználta az al­kalmat — valamint az ameri­­ka-barát afrikai országok, Zai­re, Elefántcsontpart, Szudán, Egyiptom és Togo képviselői. Líbia küldötte ismét határo­zottan cáfolta, hogy országa beavatkozna Csád belügyei­­be. ..Líbia azt szeretné, ha véget vetnének az imperialis­ta külföldi beavatkozásnak" — hangsúlyozta. VÍZI VIZIT Az Egyesült Államok 7. flottájának zászlóshajója, a Blue Ridge pénteken befutott Szaszebo japán kikötőbe, ahol az egyik legnagyobb ameri­kai haditengerészeti támasz­pont található. A hajó négy napig marad ott, majd Joko­szuka kikötője felé veszi u­tát. Csütörtökön hagyta­­ egyébként Szaszebót a Mit­­way nevű amerikai repülő­gép-anyahajó, amely éppen nagaszaki atomrobbanás é­­fordulóján érkezett a he­l­színre. Vízit­­erv Ronald Reagan amerikai elnök még hivatali idejének 1985 januári lejárta előtt el­látogat Kínába — közölték pénteken a Fehér Házban. Egyszersmind cáfolták, hogy ilyen utazásra már idén ősz­­szel kelet-ázsiai körútján sor­ kerítene az elnök. Korábban amerikai lapok, meg nem ne­vezett kormánytisztviselőkre hivatkozva, azt jelentették,, hogy az elnök idén novem­berben Kínába látogat. . Megelőzésként letartóztatások Pakisztánban letartóztatták az ellenzéki pártok többszáz vezetőjét és aktivistáját. A kormnány ezt a lépést ellenin­tézkedésnek szánta az au­gusztus 14-re, a Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért elnevezésű ellenzéki pártszö­vetség által meghirdetett or­szágos tiltakozási akcióra. Csütörtökön, több fontosabb ellenzéki személyiség illegali­tásba vonult a rendőri raz­ziák és házkutatások elől. Következhet a Föld készen a visszaútra Befejezte a Kozmosz—1443 visszatérő egységére való át­rakodást Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov, a Szojuz T—9 — Szaljut—7 — Kozmosz—1443 űrkomp­lexum két lakója. A másfél hónapja a világűrben tartóz­kodó két szovjet űrhajós több fontos, népgazdasági jelentő­ségű kutatást, és kísérletet végzett el. A Föld felszínének több mint 500 négyzetkilomé­ternyi területéről készítettek felvételeket felhasználva a bolgár és az NDK-s tudósok készítette műszereket. Meg­kezdték az űrhajósok az elektrotopograf nevű beren­dezés kipróbálását is. Az elektrotopograf feladata az, hogy vizsgálja a különböző kozmikus tényezők — sugár­zás, mikrometeoritok, hőmér­sékleti ingadozások — egy­másra gyakorolt hatását olyan anyagokra, amelyekből többek közt az űrhajókat vagy azok, egyes berendezé­seit készítik. .. . . - , Törzsi ország Az elnök összefogást sürget Shehu Shegari nigériai el­nök a választási győzelme után tartott első sajtóérte­kezletén közölte, hogy felszó­lította kormányát: nyújtsa be lemondását, hogy ezzel meg­könnyítse az ország irányító apparátusának teljes átalakí­tását. Sajtóértekezletén a kö­vetkező négyéves periódus­ban tervezett politikájának lényegesebb elemeit is felvá­zolta. Egységre szólította fel a több tucatnyi törzsből álló ország több mint százmilliós lakosságát, állhatatos harcot ígért a fajüldöző és gyarama­­tosító törekvések ellen. Kije­lentette, hogy nem tervez lé­nyeges politikai változtatáso­kat elnöksége idején, minden erőfeszítésével az ország gaz­daságának megszilárdításán fog fáradozni, a mezőgazda­ság fejlesztését és az olajki­viteltől való függés csökken­tését helyezte kilátásba. Lengyelország Hatezren részesítek amnesztiában A közelmúltban hozott am­­nesztiarendelet értelmében Lengyelországban augusztus 10-ig összesen 795 embert bo­­csátottak szabadon — közöl­ték a varsói igazságügyi mi­nisztériumban. Közülük 400- at a szükségállapot előírásai­nak megsértése, politikai jel­legű bűncselekmények, sztrájkban vagy tüntetések­ben való részvétel miatt ítél­tek el, vagy vettek ideiglene­sen őrizetbe. A többiek köz­­törvényes bűnözők voltak. Augusztus 10-ig bezárólag a polgári bíróságok összesen 4250 személy kegyelmi kérvé­nyét hagyták jóvá. Közülük 575-en politikai jellegű bűn­cselekményeket követtek el. A katonai bíróságok 811 sze­mélyt részesítettek közkegye­lemben. A bíróságok, az ügyészségek, valamint az egyéb igazságszolgáltatási szervek augusztus 10-ig több mint 6000 embert részesítet­tek amnesztiában. Ez a szám magában foglal­ja az említett szabadon enge­dett személyeken kívül azo­kat is akiknek büntetését megfelezték (három évnél hosszabb szabadságvesztésről­­van szó), továbbá azokat, akik ellen, büntető eljárás volt folyamatban, de ideigle­nesen nem tartóztatták le őket és az eljárást időközben megszüntették, valamint, aki­ket eddig be nem hajtott pénzbüntetésre ítéltek, és azokat is, akikre csupán mel­lékbüntetést szabtak ki. „Gáz csata” — sikerrel Vasárnap nem akárhogy ünnepük az építők napját a Szovjetunióban: ezen a na­pon már teljes hosszában fo­gadni tudja majd a gázt az Urengoj—Uzsgorod gázveze­ték Ezzel nemcsak „gyorsa­sági világrekord” született a nagy gázvezetékek lefekteté­sében, nemcsak gazdasági csatát nyertek meg az épí­tők, politikai ütközetet is. A gázvezeték építését a legerő­sebb tőkéshatalom próbálta, más országok belügyeibe avatkozva, megakadályozni, sikertelenül. Reagan és az amerikai élettér Ronald Reagan amerikai elnök csü­törtöki nyilatkozatában gyakorlatilag jo­got formált az amerikai csapatok beveté­sére a világ bármely térségében. Az Egyesült Államok ,,biztonságát érintő fe­nyegetésekre” adott válasznak nevezte az amerikai fegyveres erők bevetését ,,a világ kényes pontjain” és úgy vélekedett hogy ez nem jelenti az amerikai külpoli­tika militarizálását. A tízperces rögtönzött Fehér Házi saj­tóértekezleten elmondottakból kiderült, hogy az amerikai ,,élettér-elmélet” gya­korlatilag az egész világot felöleli. ..A kölcsönös gazdasági függés miatt az amerikai biztonsági érdekek kiterjednek az ásványi nyersanyagokra, a hajózási útvonalakra, a nemzetközi kereskedelem csatornáira, és vannak geopolitikai érde­keltségeink és elkötelezettségeink is” — fejtegette az elnök. Úgy vélekedett, hogy a Közép-Amerikában és Afrik­ában tar­tott amerikai hadgyakorlatok, valamint az amerikai tengerészgyalogosok libanoni jelenléte sem jelent „világcsendőri sze­­­regre” való törekvést. A csádi helyzettel kapcsolatban ki­nyilvánította, hogy Csád alapjában Fran­ciaország „befolyási övezetébe" tartozik, ezért az Egyesült Államok ott nem avat­kozik be közvetlenül hadseregével. (Az Egyesült Államok eddig 25 millió­­dollár rendkívüli katonai segélyt utalt ki gyors fegyverszállítás formájában a csádi kor­mánynak.) Hozzátette azonban, hogy az Egyesült Államok és Franciaország „szé­leskörű konzultációkat” folytat a csádi kérdésről. Kijelentette: nincs tudomása arról, hogy a francia—líbiai tárgyalások kezdődtek volna Csád ügyében. 1933. augusztus 13., szombat

Next