Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

Biit­or Zalából keresettek külföldön a Za­­laszentgróti Faipari Szövet­kezet bútorai és más termé­kei : rusztikus ebédlőszekré­nyeikből és kerti szervizasz­talaikból elsősorban az NSZK-ban fogy több, s Fran­ciaországból szintén jelentős mennyiséget kértek. Zala­­szentgróti üzemük mellett a keszthelyiben is készítik ezeket a kelendő termékeket, így rövid határidőre tudják szállítani a megrendelt bú­tort. Párbeszéd a pártonkívü­liekkel Forintban mérhető ötletek Javaslatok nyomában a Graboplastnál Jóllehet az év elején lezajlott — s azóta országos figyel­met keltő — párbeszéd a párttagok és pártonkívüliek között korántsem szorítkozott a gazdasági élet témakörére, érthető, hogy ezek az elbeszélgetések a gyárakban nem utolsósorban mégis csak a gazdálkodás minőségét értékelve hoztak fel­színre számos javaslatot, bírálatot. A gazdálkodást segítő ja­vaslatok sorsáról ezúttal a Graboplast győri Pamutszövő és Műbőrgyárban érdeklődtünk. — A javaslatok között — mondta Fekete Imre, a válla­lat legnagyobb termelési egy­sége, a műbőr-üzem vezető­­je — számos olyan észrevétel is elhangzott, amely már rég­óta foglalkoztatta a vezető­ket. Több oldalas, gondosan rendszerezett munkatervben sorakoznak a felvetések az üzemvezető asztalán. S ugyanilyen dossziét láttunk Jancsó Péternél, a Graboplast szövödéjének vezetőjénél is. Bizonyságaként annak, hogy érdemben foglalkoznak a leg­idén­téktelenebbnek tűnő öt­lettel, javaslattal is. Bepil­lantva a jegyzetekbe, a szem­lélőnek az a benyomása tá­mad : akár egy rekordméretű újítási börzének is minősít­hetjük ezeket a párbeszéde­ket. Korszakos találmányokat, milliókat gyümölcsöző újítá­sokat persze aligha hozhatott felszínre egyetlen elbeszélge­tés, ám a sok-sok apró ötlet, észrevétel p®vütteaen mégis jelentékeny hasznot hozhat. A vállalat vires­ üzemében például több dolgozó is jelez­te — említette Jancsó Péter üzemvezető —, hogy megle­hetősen pontatlanok a külön­böző vegyszerek adagolását szolgáló mérlegek. Az észre­­vétel nyomán máris kicserél­ték a kifogásol­t eszközöket, s okkal remélhetik, hogy ez a minőségi csere a végtermé­kek minőségében, értékében is megmutatkozik. Újításhoz, mégpedig az üzem vezetője szerint egy igencsak jelentős hasznot hozó ötlethez veze­tett az az elbeszélgetések so­­­­rán elhangzott javaslat, mely szerint valamillyon­'SZerk&Trev-' tel segítsék a kártolónevek váltóasztalainak beállítását. Az újítás megszületett, s csakhamar kiderült, hogy a létrehozott szerkezet nem csupán a hulladékot — az asztalszéleken keletkező vesz­teséget — csökkenti, de javí­totta a gép termelékenységét is, s történetesen az üzemrész addigi ,,szűk keresztmetsze­­tét” bővítette tetemesen. Ugyancsak hasznos újítást eredményezett a vállalat bőr­­üzemében elhangzott egyik észrevétel. Az üzem dolgozói kifogásolták, hogy miután a gyáregység keverőüzemébe a korábbiaktól eltérően az alapanyag — a pvc-por — zsákokban érkezik, jelentősen megnőtt a dolgozók fizikai igénybevétele. A panasz el­hangzása óta a Graboplast újítói egy ötletes zsákoló gé­pet szerkesztettek, amelyet azóta munkába is állítottak a keverőüzemben. A keverőüzem dolgozói hívták fel a figyelmet az egyik fontos berendezés elég­telen működésére is. A kifo­gásolt homokszárító — hang­zott az észrevétel — rossz műszaki állapotban van, s jelenlegi helyén különösen alkalmatlan a megkívánt színvonalú üzemeltetésre. Az észrevétel nyomán az üzem vezetői utasítást adtak a gén -ráfokonstr-Sitáséra, és m­ereme­lő helyre történő telepítésére Az említett — s a számos nem említett ■— javaslatok megval­ósításától nyilvánvaló gazdasági haszonra számíthat a vállalat. Am okkal remél­het hasznot a párbeszéd nyo­­mán tett intézkedések ,,húzó­erejétől” is, hisz a felvetések­re adott, tettekben mérhető válaszok alighanem bátorí­tást adnak úrabb értékes kezdeményezéseknek. PTH Dii­n­yeimpg Hevesben A többnapos esőzést köve­tően rohamosan érik a gö­rögdinnye Heves megye kert­­vidékein. A termés bőséges, a kínálat a vártnál is maga­sabb. Kedden már 30 ezer mázsa zöldséget és gyümöl­csöt szállítottak piacra az or­szágnak erről a vidékéről és a szállítmányok több mint a fele görögdinnye. Értékesítési gondokat okoz, hogy a későb­bi fajták érésben utolérték a korait és most egyszerre te­lítik a piacot. A Heves me­­gyei Zöldért üzletkötői és a termelőszövetkezetek szakem­berei országszerte keresik a lehetőséget az áru elhelyezé­sére. A kínálatot azzal is fo­kozzák, hogy a termést köze­lebb viszik a vevőhöz. A hár­mas főút mentén szinte egy­mást érik a dinnye-standok, s az üdülőhelyeken is rögtön­zött elárusítóhelyeken kínál­­ják az ízletes sörtgdinnyét. A hevesi tálakról az ex­portigényeket is maradékta­lanul ki tudják elégíteni: na­ponta 80—100 vason sörös­­dinnye utazik a határon túl­ra. A szőlő érékét némileg las­sította az esőzés ugyanakk­or a bőséges csanádAV elősegíti a bostvok növekedését.. A Mát­­raaljáb­ól kedden ressel mint­ pso­too mázsa oporneveszőlőt küldtek piacra fő­­ként Csaba ü­gyónevét. A beérésé­re erm és legalább tíz napot kell várni. 1983. augusztus 10., szerda B­izony, a természet úgy rendelte, hogy a sza­marak fá­val beszélje­nek, nyáron pedig az embe­rek ne feledkezzenek el a dinnyékről. Már igazán éde­sek, jó vizű kúthoz hasonlók, sokáig nem halogathatjuk az élvezetet. Azt tartják, ha ke­­­nyeret eszünk a dinnyéhez, olyan, mintha dióbelet rág­nánk, az forogna a szánkban. Bizakodó kedvében van a dinnyés, kínál bennünket, a szemöldökét se ráncolja ösz­­sze, állunk a zöld labda kö­rül. Minden földi ajándék közül ez a legértékesebb, en­nél csak egy köcsög aludttej lenne jobb. Fél órája egy varrónővel beszélgettünk, később a din­­­nyés bölcsességének a sóját ízlelgettük, most a dinnyét esszük, heverünk a húson, bár szívesen hallgatnánk a kezdő esőt, de nem gomolyog­nak elő a felhők. Ez meg mi?! kidobták a faluszéli árokba a kalendáriumot, a fedelén gyilkolja a nap Petőfi Sándor képét, akinek abban az évben volt ez ünnepe: százötven esztendeje született. Akkor július 22-e vasárnapra esett, a Hold utolsó negyede 23-án volt. Édes dinnyét vigyá­zunk a leve a nadrágra ne csöpögjön, hát igen. megint elfelejtettük Pe­rovics István székárendás fiát, akkor se farítnk a ker©S7+1'’71*11'^11 n­eve. Viczián János, Szeknodraczki Zsuz­sánna. Kidobták a kincsest, hatvan oldal az egész, a többit biz­tosan összetépték, eltüzelték, gyújtóénak használták. Ha úgy adódott, hogy ez alatt a fa alatt üljünk le, hogy itt ez a csonka, nem százesztendős kalendárium, akkor illik be­lekukkantani. Milyen üzene­teket hoz a közeli múltból ? Fölfedezés, emlékezés: tavaly, mármint 1972-ben vendégünk volt többek között­ Thor Heyerdahl, a tengeri utazó, Indira Gandhi, Fidel Castro, Pay Charles jazzénekes. Jeo- Nálunk járt az Angyal genyin Jevtusenko költő (jú­lius 18-án volt ötven eszten­dős), nálunk járt az Angyal Roger Moore aztán Szvja­­toszláv Richter, Elizabeth Taylor. Olvassuk a króniká­ból, hogy nevezetes dátuma volt törvényalkotásunknak az esztendő áprilisa, törvénybe iktatták az alkotmány módo­sított, egységes szövegét, jó­váhagyták az egészségügyi törvényjavaslatot. Faljuk a dinnyét, meglepő­dünk. jó akkor is volt Ki mit tud? egyensúlyozott Simay Gyula (honvéd vagy őrveze­tő?), győzött a népdalének­­lésben Mazsaroff Mária, si­kert aratott Szűcs Judit, he­gedült Berki Béla. Volt mik­­rofonhiba. A fotón, a közjá­ték központj­ában Megyeri Károly. Gálvölgyi János mű­sorvezető elődje. Tárva a vi­lág a nyárnak, még a mű­anyaggyep is kiszáradna ek­kora hőségben, barnab­a­­sárgulna, mint ez a kalendá­rium, amelyiknek a 14. olda­lán az van: „1972. április 13. olyan száraz időszaknak ve­tett véget, amilyenre nem volt példa a naptárak időjá­rási­ krónikájában. 1971 nya­rától a nevezetes 13-i or­szágos esőin alig hullott csa­padék hazánkban.” Fogy a dinnye, egyre több a lábunknál a fekete mag. idejár hozzánk egy darázs, akkori halottatok nevére száll, az utolsó oldalra. Csilla­gok porába takarva utaz­ik Uitz Béla festőművész. Ko­mor Vilmos karmester. Fenyő Miksa író. Brezanóczy Pál egri érsek. Bóbis Gyula bir­kózó. Kónya Balás költő, akiről nekünk mégiscsak a kon égőnk a másik Kónya Lajos, volt kedves kollégánk jut az eszünkbe. Mintha a kertek vernék vissza a hang­­ját Bárcsak itt ülne velünk az árokparton, bárcsak csípné meg az orrát, alattomosan egy darázs. Várnánk, szóljon, mondjon valamit erre a ta­lált hippjére, a negyed ka­lendáriumra, a búzaföldre, ami bőségben beéret­, ágranyitva az én, a kés alatt egyre szűkülő pi­ros. Még innen va­gyunk a negyvenen, meg­nyugtatott gyomorral, föl­­borzolt idegekkel. Távolabb egy modern szarvasmarhate­lep, a pontos idő kilenc óra ötven perc, a mezőőr duzzog, a felesége bal lábbal kelt föl valami semmiségen összekap­tak reggel. J. J. Ülést tartott a megyei párt-vb Tegnap Győrben, a pártszékházban ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei végrehajtó bizottsága. A testület tájékoztatót hallga­tott meg a megye polgári védelmi helyzetéről, tevé­kenységéről, az állami, társadalmi és gazdasági szer­vekkel való együttműködésről, a lakossági kapcsolatok alakulásáról. A végrehajtó bizottság eddig végzett eredményes munkájukért elismerését fejezte ki a me­gyében dolgozó polgári védelmi aktivistáknak, a hiva­tásos és nem hivatásos pr-parancsnokoknak. A napi­rend vitáján részt vett és felszólalt Perger Imre ezre­des, a Polgári Védelem országos törzsparancsnokának helyettese. Befejezésül a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tárgyalt. Őrlik az új búzát a soproni malomban Rekordidő alatt vették át a gabonát Emberemlékezet óta nem kezdték meg ilyen korán az új kenyérnek való őrlését a soproni malomban. Az el­múlt hetek száraz időjárá­sát ugyanis van miért kár­hoztatnunk, de a gabona­szárítás és tárolás évről-év­­re visszatérő gondjait az idén egycsapásra megoldot­ta. Amíg tavaly a soproni járásban a mezőgazdasági üzemeknek 435 vagon búzát kellett szárítaniuk, több ton­na fűtőolaj felhasználásával, ezzel szemben most csak el­enyésző mennyiséget kellett a tárolásra ilyen móderr elő­­­készíteni. ... Az egyáltalán nem fukar­kodó napsugár gondoskodott arról is, hogy a termelő gaz­daságoktól már július első napjaiban megkezdhették a folyamatos átvételt. Bár az idén 900 hektárral kevesebb búzát vetettek a járásban, a jó termésátlagok bőven biz­tosították a szerződéseknek megfelelő mennyiséget. Így rekordidő, mintegy két hét alatt 3250 vagon kalászosga­bona érkezett a soproni, nagycenki , silókba és táro­lókba. Nagyban csökkentet­te a tárolás gondjait az is, hogy a 19 termelő gazdaság­ból sokan vállalkoztak bér­tárolásra, és mintegy 650 va­gon búzát saját raktáraik­ban helyeztek el. A nagy felvásárlási döm­­ping mellett a gabonafor­galmi vállalat soproni üze­me exportkötelezettségeinek is időben eleget tett. Több mint 320 vagon kiváló mi­nőségű búzát indított útnak a környező országokba. A nagy forróság előbbre hozta a napraforgó betakarításá­nak idejét is. A vállalat már­ felkészült a fogadására, és a tárolók takarítása, portala­nítása után mintegy 380 va­gon elhelyezésére számíta-­­nak. Szeretnék ha­ jövőre, az­­ évi felvásárlási időszakban tovább csökkenne az átvétel és az elhelyezés közötti idő. Ezért egy olyan új felvonó­gép munkába állítását ter­vezik, amellyel az eddigi 20 tonna gabonának kétszere­sét juttathatják óránként a silókba. K. Z. Az őrlőhengerek közé már az idei búza kerül. Az ÁFOR elismeri Benzinre várva ! Kegyetlen megpróbáltatás lehet jó vizű kút mellett kiszáradt torokkal, cserepes ajakkal szomjúhozni!­­ Csak a néző idegeit borzolni kívánó filmben fordulhat elő ilyen helyzet. Vagy máshol is? Képzelje maga elé az olvasó azt az autóst, aki üres tankkal érkezik a csornai üzemanyagkúthoz, mondjuk este 8 óra 3 perc­kor. A Nap állása szerint csupán 19 óra, vidáman süt még a nap. Az autós Győrből Sopronba, s onnan to­­­­vább igyekszik, vagy éppen külföldről jött, a megye­­­ székhely felé tart: Budapestre, a Balatonhoz akar még eljutni. Nos, még mindenre lenne ideje, csak éppen benzinje nincs. Ott áll az üzemanyag valóságos forrása mellett — egy kút, még egy kút — de elküldik. Méghozzá jogosan küldik el. A csornai üzemanyag­­kút ugyanis 8 óráig tart nyitva. Hiába látja ott tehát az autós a kútkezelőt, nincs ott. Lejárt a munkaideje, csak éppen nem tudja lehúzni a rolót. Egyébként is, még vagy másfél óra, míg az egész napi bevételt el­számolja. A kútkezelő széttárja a karját, sajnálja az autóst. Könnyet ejt érte, megsiratja. Ellenben ezzel együtt az autós oda megy, ahová akar. (Ha ugyanis a kútkezelő megszánja, éjfélig nem zár be, mert akkora a forgalom, egyik kocsi jön a másik után.) És hova mehet az autós? Mondjuk Győrbe tankol­ni. Vagy persze Sopronba. Ha pedig nem ér el egyik városba se, hisz éppen azért akar mondjuk benzint venni, várja meg a reggelt. Hovatovább tarthatatlan helyzet. Győr és Som­on között, 90 kilométeren este nyolc és reggel a hat között nem lehet benzinhez jutni. A fertőszentmiklósi állomás délután négykor, a kapu­­vári hétkor, a csornai nyolckor zár. És tessék megfo­gódzkodni, ez az úgymond rugalmas, az igényekhez igazított nyári nyitvatartás. Az ember fél belegondolni, milyen lenne mindez rugalmatlanul. Csak annyit még: benzin­ügyben: az ÁFOR elismeri, mindez nem helyénvaló, hogy így van. Innen már csak egy fél lé­pés, hogy javítson a helyzeten a vállalat. Végül is ha­józni és autózni egyaránt szükséges. F. J. HI­MPOID------3

Next