Kisalföld, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. JANUÁR 3., KEDD * * ÁRA: 1,40 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Népünk életrevalóságáról tanúskodnak eredményeink Loson­czi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke újév alkalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televízió. A köszöntő így hang­zott: Az új esztendő küszöbén, amikor jókí­vánságokkal köszöntjük egymást, szoká­sunkhoz híven megállunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendő­re. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb körülmények köze­pette is sikerült fő céljainkat elérni. Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó hó­napjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A bé­kéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egymás mellett élés elvei­nek gyakorlati megvalósítására törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mérték­tartással, a realitásokat figyelembe véve, él­tünk és dolgoztunk politikai, társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításáért. Min­den fórumon és minden alkalommal szót emeltünk a világot nyugtalanító nézetelté­rések békés rendezéséért, az eltérő társa­dalmi rendszerű országok kölcsönösen elő­nyös, gyümölcsöző együttműködéséért. Napjainkban még időszerűbb az a fő po­litikai törekvésünk, hogy belső építőmun­kánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi fel­tételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ-köz­gyűlést is használjuk fel állhatatos törek­véseink kinyilvánítására. Józan, mértéktar­tó álláspontunk kifejtése a világot meg­osztó fő kérdésekben jó fogadtatásban ré­szesült az ENSZ-közgyűlés résztvevői köré­ben. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, a vitás kérdések tárgyalá­sok útján történő megoldásáért vívott har­cunk mind nagyobb egyetértésre és támo­gatásra talál a világ számos országában. A feszültségekkel terhes világban kapcso­latainkat nem csak megőriztük, hanem azokat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szi­lárdsága, építőmunkánk sikerei, következetes, elvi alapokon folytatott külpolitikánk mind nagyobb elismerést szerzett hazánknak a szocialista közösségen túl a más társadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet-nyugati párbeszédnek, minden jószándékú közele­désnek. A békés egymás mellett élésen nem csupán háború nélküli állapotot értünk, ha­nem a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködést is a világ valamennyi or­szágával és népével Elismert nemzetközi tevékenységünk alapja szocialista társadal­mi rendszerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Az ebből fa­kadó szövetségest, baráti elkötelezettségein­ket mindig és mindenütt híven képvisel­jük a legcsekélyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból származó bizton­ságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi elő­nyökért. Ez népünk alapvető érdekével és egyetértésével is találkozik. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen napja­inkban újabb amerikai rakétákat telepíte­nek Nyugat-Európában és az imperializ­mus az erőfölény megszerzésével szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jövőnk és szocialista vívmányaink védelmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármilyen­­nehéz megpróbáltatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is, az erőfölény birtokában kénysze­rítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erő­viszonyok következtében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erő­­egyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyver­zetek alacsonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntartását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utób­bi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal pró­bálta megállítani az esztelen fegyverkezési hajszát. Nekünk semilyen érdekünk nem fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeményezők az új fegyverek gyártásában és elterjesztésében. Történelmi tény, hogy mindig ellenfeleink kezdemé­nyezték az új tömegpusztító fegyverek el­terjesztését, és nekünk nem volt más vá­lasztásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész embe­riség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, gazdasági és társadalmi eredményeinknek is köszön­hető, hogy nemzetközi szerepléseinket szé­les körű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpoliti­kai feszültség, az immár egy évtizede tartó világgazdasági válság következtében gond­jaink nem csökkentek. Versenyképességünk növelésére tett erő­feszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos ob­jektív és adminisztratív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életre­valóságáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, megőriztük fizetőképességünket. Az alapve­tő fogyasztási cikkekből az áruellátás ki­egyensúlyozott az ismert aszálykárok elle­nére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdasá­gunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de nem­ kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink el­érése érdekében a termelőmunka és az irá­nyítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés helyett a minő­ségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutató­ja a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások megvédésére, a leg­jobban rászorulók anyagi helyzetének javí­tására. E nehéz időkben tovább mélyült az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben kovácsolódott össze. Világné­zetre való tekintet nélkül is egységesek va­gyunk a béke megvédésének, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy em­berként féltjük és minden eszközzel véd­jük vívmányainkat és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat. Nagy nemzeti célunk szolgálatában foly­tatjuk a szocializmus építését, politikai, tár­sadalmi, gazdasági rendünk demokratikus fejlesztését Dolgunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1984-ben sem. A jól be­vált politika folytatása, szocialista nemze­ti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenniakarása, kemény munkája, küzdelme a szövetségeseinkkel, a testvéri népek ösz­­szefogott erejével együtt — további boldo­gulásunk biztos záloga. Az új esztendő első napján pártunk Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében ebben a jó reményben kívánok valamennyiüknek, egész magyar népünknek, minden barátunknak békés, boldog, eredményekben gazdag új eszten­dőt. a tartalomból Évkezdés a megye üzemeiben * Kisalföld postája Munk­áss­yü­lések­ országszerte Növekvő követelmények mellett is jól dolgozni Az új esztendő első munka­napján számos vállalatnál, gyárban és üzemben évindító munkásgyűlést tartottak a műszakok kezdetekor illetve váltásakor. A vállalatok ve­zetői értékelték a múlt évi gazdálkodást, ismertették az idei­­ legfontosabb feladato­kat, szinte mindegyik mun­kásgyűlésen elhangzott: 1981- ben a követelmények tovább növekednek,­­ a külpiacok megtartásáért, újak megszer­zéséért még keményebben meg kell dolgozni, a feladatok azonban jó irányítással és szervezéssel, a kollektívák — elsősorban a szociálisa bri­­gádok — össz­es­en nott mun­kájával teljesíthetők. A bányászatban több vál­lalatnál is tartottak mun­­kásgyűlést A­­Tatabányai Szénbányák ezer dolgozója vett részt a város sport csar­nokában rendezett gyűlésen. A vállalat vezetői elmond­ták, hogy a múlt évihez ha­­sltftt tá­­rsfénnyiségír szén és brikett, termelését tervezik. A Videoton munkásgyűlé­­­sén­ elmondták, ho­gy.230 mil­lió forintot költenek az idén műszaki fejlesztésre, mert termékeikkel csak úgy ma­radhatnak versen­yképesek, ha a modern technológiák és eljárásokkal lépést tar­tanak •A könnyűipari üzem­ek kö­zül a győri Rábatext mun­kásgyűlésén arról szóltak, hogy 31 millió négyzetmé­ter kelmét gyártanak. Az idei termékvál­tás a belföld­re kerülő­­ termékek 70,, az exportáru 40 százalékát érin­ti. Eladási gondjaik nőiesé­nek, az idei kínálat fé1 szá­zalékát már megrendelték VPVDi . ­ Átadták a vámosszabadi határátkelőhelyet A tavalyi esztendő első ti­zenegy hónapjában három­millió csehszlovák és kétmil­lió magyar állampolgár lép­te át az országhatárt a ma­gyar—csehszlovák átkelő­kön. E nagy forgalom négy­ötöde közúton zajlik, s tele pedig a Rajka—Rusovce, valamint a Komárom—Ko­­márno határállomásokon. Szükségszerű volt tehát ép­pen az említett két átkelő tehermentesítése: tegnap déli tizenkét órától megnyitották a nemzetközi személy- és te­herforgalom számára a Vá­mosszabadi— Medvedov ha­tárállomást. Az ünnepélyes aktusra el­jöttek a két ország határ­őrizeti és vámszerveinek vezetői, a két ország szom­szédos területeinek párt-, ál­lami szerveinek képviselői, a tervezésben, építésben részt­vevő vállalatok munkatársai. Dr. Garamvölgyi Károly ve­zérőrnagy, a vámőrség or­szágos parancsnoka köszön­tötte a magas rangú vendé­geket, köztük dr. Nemec An­ton vezérőrnagyot, a cseh­szlovák határőrség országos parancsnokát, dr. diri Brozt, a csehszlovák vámfőigazga­tóság vezérigazgatóját, Tóth Imre vezérőrnagyot, a Ha­tárőrség országos parancsno­kát, Győr-Sopron megye képviselőit, élükön Háry Bé­lát, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkárát és Lombos Ferencet, a megyei tanács elnökét. A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka avató beszédében a két szocialista ország egyre bővülő kapcso­latairól szólt,­­ amelynek egyik­ megnyilvánulási for­mája a mintegy összekötő kanócaként funkcionáló ha­tárállomások korszerűsítési törekvése. A vármasson­ndi új átkelőt két év alatt épí­tették fel, üzemeltetésével lé­nyegesen csökkenni fog a személy- és teherforgalom számára a várakozási idő És nemcsak itt, hanem a környező határállomásokon­­ is. A vezérőrnagy beszédében megköszönte a tervezők, épí­tők munkáját, köszönte a ki­vételezésben érdekeltek kö­zötti jó együttműködést. Az avatási ünnepség részt­vevőinek Engli Zoltán őr­nagy, a Vám- és Pénzügyőr­ség megyei parancsnoka mu­tatta be az új létesítményt (A nemcsak korszerű, hanem szép határállomást elkészül­te után lapunkban már be­mutattuk olvasóinknak.) A Győriterv munkatársainak elképzeléseit a GYÁF­V. a Győri KÉV és Győri Közúti Igazgatóság szakemberei ön­tötték végleges formába, já­rulékos beruházásokkal együtt mintegy 150 millió fo­rint értékű munkát végezve. Az új átkelő megnyitásával Komáromban megszűnt a nemzetközi teherforgalom, ez­ most Vámosszabad­ és Rajka között fog megoszlani. Hely bőven van a kamionok,­ au­tóbuszok számára, de a sze­mélyforgalom is bővült az­által, hogy már nemcsak a két szomszédos ország ál­lampolgárai vehetik igénybe ezt a határállomást. (Amely egyébként nem a mai forga­lom igényeire épült hanem számoltak annak jövőbeni fejlődésével is. Alig ért véget a hivatalos átadási ünnep­ség megérke­zett az első három személy­kocsi, és az első görög ka­mion, amelyek átbocsátásá­­hoz azonnal hozzáláttak a Markó József határőr száza­dos és Szabó József pénzügy­őr főhadi-ügr — a két pa­rancsnok­ — L £•ł:• z! r "í US. A. Az avató ünnepség résztvevői megtekintették a határátke­lő állomás új fogadóépületét.

Next