Kisalföld, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. FEBRUÁR 1., SZERDA ARA: 1,40 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ülést tartott a megyei pártbizottság A mához kell igazítani a szakszervezeti munkát Tegnap Győrben, a pártszékházban Háry Béla elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. Az elnökségben helyet foglalt dr. Prieszol Olga, a Központi Bizottság tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, a SZOT Elnökségének tagja. Kreiter Mária, Szabó Mihály, Szakács Ferenc, a megyei pártbizottság titkárai, és dr. Strinni Ferenc, a KB munkatársa. Bizalom és cselekvés Első napirendként a testület megtárgyalta a szakszervezeti munka továbbfejlesztésére, a párt feladataira vonatkozó központi bizottsági állásfoglalás végrehajtásának megyei feladatait. A pártbizottság elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a szakszervezetek tevékenysége a megyében együtt alakult a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődéssel, ezért visszatükröződnek benne eredményeink és meglévő gondjaink egyaránt. Megyénkben a szakszervezeti munka végzéséhez szükséges politikai feltételek biztosítottak, a szakszervezeti tagság bizalommal van a párt politikája iránt, cselekvően vesz részt annak megvalósításában. A társadalmi és gazdasági életben bekövetkezett változások eredményeként a szakszervezeti munka végzése is bonyolultabb, nehezebb lett, ami helyenként bizonytalanságot okozott a munkamódszerekben és a pártirányításban is. Mindezek ellenére megállapítható, hogy a szakszervezetek felelősséggel tevékenykednek azért, hogy — adottságainknak megfelelően — az országos átlagot meghaladó fejlődést érjenek el. Támogattak és támogatnak minden olyan törekvést, amely a megye társadalmi és politikai erejét növeli, s egyben javítja az érdekvédelmi tevékenység jobb ellátásának feltételeit. A javuló munka eredményeként nőtt a szakszervezetek tekintélye. A szervezett dolgozók többsége elismeri a mozgalom megújítására teti erőfeszítéseket, bár sokan ma is a hagyományos érdekképviseletben kifejtett tevékenység alapján ítélik meg a szakszervezeteket. Az érdekképviseleti munka elismerése — s így a szakszervezetek tekintélye is — a kisebb üzemekben erőteljesebb. A nagyobb vállalatoknál — főleg a felsőbb szinteken hozott döntések nem megfelelő ismerete miatt — a dolgozók kevésbé érzékelik a szakszervezeti szervek tevékenységét Az érdekképviseleti és érdekvédelmi munkát még nem sikerült mindenütt a gazdálkodásban jelentkező új helyzethez igazítani. Nem tudatosult eléggé, hogy a hatékonyabb termelés, a minőség, a nemzetközi versenyképesség javítása, a fegyelmezett munkavégzés teremtheti csak meg a jogos igények kielégítésének lehetőségeit, együtt erősödött a dolgozók lakóterületi képviselete is. A helyi párt- és állami szervek egyre inkább igénylik munkájukat. Tevékenységük színvonala azonban még eltérő irányításuk nem mindenül kielégítő. Eredmények és gyengeségek A szakszervezeti szervek a pártszervek útmutatásai alapján segítik a munkahelyi demokrácia fejlesztését, és fellépnek az azt lebecsülő szemlélet vagy gyakorlat ellen. Erőfeszítéseik ellenére nevelő-szervező munkájuk még nem éri el a kívánt színvonalat, ami megmutatkozik az esetenként tapasztalható formalitásokban, helyenként a dolgozók érdektelenségében. Számos helyen indokolatlan óvatosság tapasztalható a gazdasági vezetők munkájának véleményezésében. Az említett jelenségekre a pártszervek sem fordítanak mindig kellő figyelmet. A szakszervezeti szervek megfelelően gyakorolják hatás- és jogkörüket. Jogosítványaik lehetővé teszik, hogy érdemben tudják ellátni a dolgozók érdekvédelmét, képviseletét. Előrelépés történt a döntési és egyetértési, valamint a véleményezési jogkörök gyakorlásában. Több még a tennivaló elsősorban üzemi szinten, a javaslattevői és kifogásolási jogok érvényesítésében. A szakszervezetek vezető testületei, illetve fórumai a vezetők munkájának megítélésekor helyenként csak formálisan élhetnek jogkörükkel. Tapasztalható az is, hogy kerülik az ütközéseket, vagy elnéznek kisebb-nagyobb hiányosságokat. Az elmúlt években fejlődött a szakszervezetek politikai nevelő munkája. Széles körű agitációs és propaganda munkát fejtenek ki a dolgozók között az új társadalmi, gazdasági jelenségek és folyamatok megértetése, a napi kérdésekben való jobb eligazodás érdekében. Tömegpolitikai oktatásuk szervezettségében és tartalmában javult. Az egyes rétegek közötti nevelő munka azonban még nem eléggé differenciált. A jelentés megállapítja: a szakszervezetek megyei tanácsa és az elnökség jelentős szerepet tölt be a felsőbb szakszervezeti határozatok végrehajtásában, koordinálásában. Munkájukban érvényesülnek a párt politikai célkitűzései. Az ágazati megyebizottságok, a vállalati intézményi szakszervezeti szervek felé ajánlásokat, módszereket adnak. A szakmaközi bizottságok munkája fokozatosan javult, s ezzel az írásos jelentéshez Szakács Ferenc, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében hangsúlyozta: a szakszervezeti munka javítása érdekében három kérdést tart fontosnak kiemelni, amelyhez a pártszervezeteknek alaposabb, jobb irányító munkát, a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak pedig aktívabb céltudatosabb, meggyőzőbb tevékenységet kell végezni. Ezek a kérdések sorrendben a következők. Az önállóság, a felelősségérzet fokozása, az érdekképviselet hatékonyságának növelése, az állami, társadalmi, gazdasági szervekkel való együttműködés fejlesztése. A szocialista építés eredményei és problémái nyomán új társadalmi, politikai szükségletek alakultak ki, melyek új feladatokat, új teendőket, a végrehajtásban pedig gyakran új eszközöket, módszereket igényelnek. — mondta a megyei pártbizottság titkára. A gazdasági helyzetünkből fakadó korlátok, a mozgalmi feladatok végrehajtásának lehetőségeit is szűkítik, nehezebb a jogos igények kielégítése. A szakszervezeti munkában anyagi gondok miatt bonyolultabbá vált a bér-, a szociálpolitikai munka. Nehezen bontakozik ki az új feladatokhoz az új irányítási módszerekhez való alkalmazkodás. Mindezeket a tagság is érzékeli, így aztán előfordul, hogy néhol a kelleténél nagyobbak az indulatok a szakszervezeti tevékenység körül, sőt helyenként a csalódottság is érezhető. Éppen ezért a szakszervezeti munkát — a Központi Bizottság állásfoglalása alapján — úgy kell szervezni, hogy jobbár igazodjon a változó feltételekhez, és nagyobb segítsége nyújtson gondjaink és nehézségeink leküzdésében. A helyi szervek tevékenységének javítására azért is szükség van, mert egyre inkább az üzemi, intézményi munka minőségétől, eredményességétől függ az ott dolgozó emberek anyagi, szociálpolitikai, kulturális igényeinek kielégítése. — Tapasztalataink szerint — mondta az előadó — tömeges igény éppen e szervek jobb munkája iránt jelentkezik és a jobbítás legfőbb tartalékai is az üzemi, munkahelyi szakszervezetek tevékenységében vannak. Alkalmazkodás az új feladatokhoz Jó kapcsolat Megyénkben a szakszervezetek, a pártszervek, -szervezetek elvi politikai irányításával önállóan dolgoznak. A szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták munkájának politikai irányítását — eltérő színvonalon — a pártszervek, -szervezetek vezető testületei végzik. A különböző szintű párt- és szakszervezeti szervek között jó a munkakapcsolat. A szakszervezeti szervek többsége megfelelően jelzi a dolgozók hangulatát, észrevételeit. A pártszervek fontosabb döntések, határozatok meghozatala előtt egyre inkább igénylik, kikérik a szakszervezetek véleményét. Támogatják a szakszervezeteket a jogos érdekek képviseletében, védelmében, segítik azok megoldását is. A pártszervezetek megfelelő jelentőséget tulajdonítanak a szakszervezetekben végzett pártmunkának, többségük rendszeresen értékeli az ott dolgozó kommunisták munkáját. Jelentős figyelmet fordítanak arra, hogy mind több felkészült, a dolgozók bizalmát élvező párttag tevékenykedjen a szakszervezeti testületben. A pártbizottság elé kerülő jelentés rögzíti: a szakszervezeteknek továbbra is fontos feladata, hogy képviseljék, védjék a dolgozók kollektív és távlati valamint napi érdekeit. A gyakorlati munkában jobban érvényesítsék azt a követelményt, hogy a szakszervezetek alapvető funkciói egymással szoros egységet alkotva összhangban érvényesüljenek. A szakszervezeti szervek — a mozgalomban dolgozó kommunisták aktívabb közreműködésével — legyenek kezdeményezői az érdekvédelemmel összefüggő korszerűbb szemlélet kialakításának és elfogadtatásának. Segítsék megérteni az érdekvédelem és a gazdasági feladatok teljesítése közötti összhang fontosságát, azt, hogy alapvető érdekvédelmi feladatként kell kezelni az értelmes gazdaságos termelés elősegítését, a fegyelmezett munkavégzést, a minőség javítását. Röviden: a jogos igények kielégítését jelentő anyagi alapok előteremtését. Az érdekvédelem ne jelentse csupán az igények és követelmények megfogalmazását. A szakszervezetek nagyobb mértékben vegyenek részt a megoldási módok, alternatívák keresésében, kidolgozásában. Érdekvédelem és korszerűség A megyei pártbizottság titkára részletesen foglalkozott a korszerű érdekvédelmi munka kérdéseivel. Nyomatékkal hangsúlyozta: a körülmények változása talán leginkább az érdekvédelmi tevékenységben okoz gondot és nehézséget. A szakszervezeti szerveknek nem könnyű képviselni a napi érdekeket, és támogatni a műszaki haladást. Védeni a teljes foglalkoztatottság vív(Folytatás a 2. oldalon) Képek a Szovjetunióból Az APN fotókiállítása A felvételen munkások, kolhozokban dolgozó parasztemberek, űrhajós a villogó komputer előtt, színes ruhás népitáncos lányok, horgászó srácok és a hóban mosdó vidám erős férfiember köszön vissza a győri városi könyvtár galériájába látogatókra Híradást látunk emberekről, olyanokról, amilyenek nálunk is élnek, s élethelyzetekről, amelyeket magunk is átélhetnénk. Ám az űrhajós ismerős arca, a népviseletek, a kolhozparasztok elárulják: a felvételek a szovjet nép életéből ellesett pillanatokat örökítik meg. Van köztük tiszteletet ébresztő, mosolyra fakasztó, s komoly erőfeszítésről tanúskodó egyaránt. A Képek a Szovjetunió életéből címet viselő kiállításra Győrbe látogatott Juri Akimov, az APN budapesti irodáinak vezetője, a Fáklya főszerkesztője, és Bródy János, az APN szerkesztője is. A tegnap délutáni megnyitón jelen volt Tóth László a megyei pártbizottság osztályvezetője. Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese megnyitó beszédében többek között a következőket mondta: — Hagyománnyá vált, hogy az APN magyarországi irodája minden évben hazánkban kiállításokat rendez munkatársainak felvételeiből. A Gyűrött látható friss képanyag persze csak csepp a tengerben, mégis fontos küldetése, hogy az általa közvetített híradás a két népet összekötő szálakat erősítse. Amikor tehát a kiállítást nézik, s látják a nyugodt, magabiztos munkás- és parasztembereket, a szovjet élet hétköznapjait és ünnepeit, arra is gondoljanak, hogy ez az a nép, amely olyan sokat vállalt a világ népeinek biztonságáért, a béke megőrzéséért, a szocialista haladásért. Ma, amikor a televízió elterjedésével a képi információk szerepe megnőtt, a vizuális kultúra fontosabb helyet kapott, az APN nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy képekkel, filmekkel is népszerűsítse a Szovjetuniót. A Győr-Sopron megyei tárlatra összeállított, zömmel színes felvételekből álló képanyag mellé több filmet is hoztak a rendezők. Közülük kilenc a baráti ország iparáról, öt éves tervéről, kultúrájáról szól, egy — a testvérkapcsolat iránti figyelmességből — az Örmény Köztársaságról,több percig a gyermekek számára készült. A kiállítás február 11-ig hétköznapokon 14 —18 óráig, szombaton 9—13 óráig tart nyitva, s ezalatt az időszak alatt rendezi meg a filmvetítéseket is a városi könyvtár. Kapolyi László látogatása Győrött Tegnap Győrbe látogatott dr. Kapolyi László ipari miniszter. A magas rangú vendéget a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban Horváth F.de vezérigazgató és Bangha László, a pártbizottság titkára fogadták. Az eszmecserén a nemzetközi hírű gyár jelenlegi munkájáról és jövőbeni törekvéseiről tárgyaltak. Dr. Kapolyi László ipari minisztert a reggeli órákban fogadta Háry Béla a megyei pártbizottság első titkára. Megbeszélésükön a megye aktuális iparpolitikai feladatairól tárgyaltak. Köszöntés Nyugdíjasként is pártmunkások maradnak Tegnap a megyei pártbizottság ülését követően dr. Pilz Károlyt, a soproni járási pártbizottság volt első titkárát és dr. Szabados Gyulát, a győri járási pártbizottság volt első titkárát nyugdíjba vonulásuk alkalmából köszöntötték a megyei pártbizottság titkárai, osztályvezetői, a városi pártbizottságok első titkárai és ebédet adtak tiszteletükre. Háry Béla megyei első titkár meleg hangon méltatta a nyugdíjba vonulók több évtizeden át végzett kiemelkedő munkásságát, és a megyei pártbizottság nevében további erőt, jó egészséget kívánt megérdemelt pihenésükhöz. Arra kérte az ünnepelteket, hogy nyugdíjasként is — a megye politikai, társadalmi közéletében — tovább kamatoztassák gazdag tapasztalataikat.