Kisalföld, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. MÁJUS 3. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1,40 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Az alkotó munkát, a dolgozó embert köszöntöttük Megyénk lakossága vidám hangulatban, lelkesen ünnepelte május elsejét Május elsején hajnali hat órakor a megyeszékhely csendes volt, esett az eső, de percről percre több ablak nyílott ki Almás tekintetek, kócos fejek kémlelték az eget, kegyes lesz-e a természet az ünnephez? Hét óra tájban éledni kezdett a város, nyolc óra felé pedig már a Rába ETO Stadion környéke is benépesedett Egyedül álltam a hatalmas parkoló északi részén, emlékeztem arra, hogy ötven évvel ezelőtt a mai pompás tanulóváros helyén — akkor még a hírhedt Budai úti barakkokban — ..a nyomor álmodott”. Nyolc óra táján, amikor megszólalt a stadion körül a katonabanda pattogó ütemű muzsikája, az eső is már csak szemerkélt. Az ünneplőbe öltözött győriek kezükben apró zászlócskákkal, virágokkal, léggömbökkel, sűrű sorokban megindultak az idei május elseje ünnepségének színhelye, a Rába ETO Stadion felé. A lacikonyhák felöl már korán reggel ínycsiklandó illatok terjengtek. A mutatványos bódék előtt is egyre többen álltak. Kilenc óra körül a Nagy Sándor utcán, az Ipar utca felöl megérkezett a felvonulók első csoportja. Élükön Fock Jenő, a Központi Bizottság tagja, nyugalmazott miniszterelnök, Győr országgyűlési képviselője, Háry Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára. Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke, a megye és a város más pártos állami vezetői, a munkásmozgalom régi harcosai. Sűrű sorokban jöttek a győri gyárak, üzemek, intézmények dolgozói, a stadion hangosbeszélőjén köszöntötték őket, méltatva a termelésben elért kiemelkedő eredményeiket. Hatalmas zúgással az MHSZ repülőgépe érkezett a stadion fölé, szokásos billegéssel üdvözölte a dolgozókat, majd szemet gyönyörködtető légi bemutatót rendezett a gép Pilótája, Horváth Zoltán. Néhány perccel tíz óra előtt felcsendültek a régi munkáskórus szépséges dallamai.Fel vörösök proletárok.” Megszólaltak a fanfárok Szabó Teriké, a gyakorló általános iskola negyedik osztályos tanulója Weöres Sándor Május 1-én című költeményét szavalta el. Ujfalusi Sándor, az SZMT vezető titkára ünnepi köszöntőjében a többi között az alábbiakat mondta: — Az alkotó munkát és a dolgozó embert köszöntjük május elsején. Tisztelettel adózunk az embert emberré tevő munkának, jelenlegi és eljövendő sikereink zálogának. Meghajtjuk az elismerés zászlaját a dolgozó ember előtt, aki a kohókból izzó acélt csapol, épít házat és gyárat, elveti a magot, tanít, gyógyít, alkot. Megyénk és városunk munkássága és dolgozói nevében is köszöntjük mindazokat az osztálytestvéreinket, akik az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtését tűzték maguk elé, azokat is, akik már rátérhettek az új társadalom építésének útjára. — Céljainkat terveinket csak szorgalmas munkával válthatjuk valóra.’Ma már egyre többenérzik és értik — saját tapasztalataikból —, hogy csak a jól, a tisztességesen végzett munka lehet fejlődésünk forrása. A több lakást, a jobb és szebb árut, a kulturáltabb életkörülményeket nekünk kell megteremtenünk. Ezért tiszteljük a munkát, ezért becsüljük a szebb életünkért munkálkodó dolgozó embert. Támogatnunk kell minden olyan törekvést, amely céljaink elérését közelebb hozza. Nem látványos megnyilvánulásokra, látszateredményekre, hanem szívós és fegyelmezett munkával elérhető, tartós eredményekre van szükségünk — mondotta egyebek között az ünnepség szónoka, majd befejezésül hangsúlyozta: — Pártunk jól ismeri az igényeket és a reális lehetőségeket. Vigyáz arra, hogy szoros kapcsolatban legyen a munkásosztállyal és a szövetségeseivel, a szövetkezeti parasztsággal, a szocialista értelmiséggel, egész népünkkel. A beszéd után szép látványt nyújtott a zöld gyep, a színes melegítőkbe öltözött lányokkal, fiúkkal. A hideg időben szinte felmelegítették a jelenlévőket a Testnevelési főiskola hófehér tornatrikóba öltözött lányai, akik Csajkovszkij b-moll zongoraversenyének kezdő ütemeire mezítláb futottak a stadion vizes gyepére és Coubertinnek — az olimpiaieszme megteremtőjének — Oda a sporthoz című költeményére mutatták be a szépség, a fiatalság arotheozisaként gyakorlataikat. A győri sportegyesületek fiataljai özönlötték el később a pályát a labdajátékok, a judo és a torna különböző elemeit mutatva be, közben a kerékpárosok hajtottak a futópályán. A győri általános iskolák fehérmezes lányai következtek látványos tornagyakorlataikkal, őket a Kazinczy Gimnázium csinos lányai követték: táncoltak, tornáztak. Újból a TF lányai jöttek, most fekete tornamezben jazz táncot mutattak be. A Bercsényi Gimnázium diákjai, tűzpiros mezben szenzációs gyakorlataikkal zárták a programot. Tizenegy óra körül járt az óra mutatója, amikor újból az MHSZ repülői jöttek, de a négyszáz méter alatti felhők miatt nem engedélyezték az ejtőernyős ugrásokat. Az ünnepség után Fock Jenő az alábbi nyilatkozatot adta lapunknak: — Örülök, hogy eljöhettem erre a színpompás, szépséges győri május elsejére, örülök, hogy éjféltől reggel nyolc óráig esett az eső. Örülök, hogy az ünnepség idejére elállt. Tetszett az is, hogy a győri dolgozók ebben a nagyszerű sportlétesítményben ünnepelnek. Tetszett a kellemes, vidám hangulat, tetszettek a fiatalok színpompás és sokszor művészi gyakorlatai. További jó munkát, további jó eredményeket, még több kiváló címet kívánok a gyárak, az üzemek dolgozóinak, a mezőgazdaságnak pedig még több esőt és hasonló jó eredményeket. Az ünnepség után a stadion környékén vidám majális kezdődött, amely a késő esti órákig tartott... " Akár szimbolikus jelentést is tulajdoníthatunk annak a látványnak, amely a soproni Bécsi-domb hajdani amfiteátrumát övező, frissen zöldellő dombkaréjról tárul a szemlélődő tekintet elé. Szinte karnyújtásnyi közelségben érezzük magunkhoz a várost, egyetlen pillantással fogva be a település történelmi magjának nevezetes tornyait és a legújabb lakónegyedeket — alattunk, az arénában pedig a május 1—át ünneplő soproniak tarka tömegét. Ahogy az elmúlt évben, Sopron lakói idén is ünnepi nagygyűléssel és vidám majálissal köszöntötték az ünnepet. A kedd délelőtti nagygyűlés szónoka Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt. — Május elsején — mondta, a munka, a munkásság, a nemzetköziség ünnepén a figyelem szerte a világon két fontos feladatra irányul: az emberiség békéjére és a nemzeti alkotóerők kibontakoztatására minden ország népének javára. — Nem hihetjük el — mondta a szónok —, hogy létezhet erő, amelynek érdekében állna az emberiség elpusztulásával járó világégés kirobbantása, az ésszerűség azt diktálja, hogy bízzunk a harmadik világháború elkerülhetőségében. Ez a lehetőség azonban, nem elégíthet ki bennünket, mert ha csak további fegyverkezési hajszával teremthetjük meg az egyensúlyt, akkor ezért a törékeny békéért túl drága árat kell fizetnünk, fennmarad a veszély, a kockázat szorongató érzése és egy meddő vállalkozásban kimerülnek az emberiség jobb célokra alkalmas termelőerői. A szegények még szegényebbek lesznek, a gazdasok még gazdagabbak, nem mondhatunk le egy olyan , emberséges világrend eljöveteléről, amelyben a nemzetek, az országok kapcsolatából hiányzik a fenyegetés és a zsarolás, helyükbe az együttműködésre való nagyobb készség lön. — Mit tenyünk, hogy a Jobbik lehetőség valósuljon meg? Önbecsülésünkhöz az is hozzátartozik, hogy nem elégít ki bennünket a mégoly jószándékú kormány tevékenysége sem, ha magunk közvetlenül nem veszünk részt a békét szolgáló cselekvés kimunkálásában. Ezerféleképpen ki kell fejeznünk meggyőződésünket: igenis az elvén sincs tétlenségre kárhoztatva. A tehetetlenség érzésétől akkor szabadulhatunk meg, ha a kezünk ügyében lévő kötelességeinkre figyelünk, ha ébren tartjuk saját feladataink iránti fehérségünket. Amikor a békéért való tettnek, cselekvésnek van az ideje, a szem határa a nemzet. a (Folytatás a 3. oldalon) A megye és Győr város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői a Stadionba tartó menet élén. Minisztériumi feladat egyeztető A gabonaprogram sikeréért Véden: agrár emlékein két Árbevétel-kieséssel kellett számolnia a múlt évben a megye mezőgazdaságának az aszály miatt, elsősorban növénytermesztésből, amit viszont részben ellensúlyozott az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység bevétele. Az aszályt a kukorica sínylette meg jobban ettől függetlenül a takarékos és szakszerű takarmányozással a megye állatállományának abrakszükséglete meg volt és mivel a korábbinál nagyobb mérvű a melléktermék-felhasználás, a szálas- és tömegtakarmány hiánya sem okoz gondot. A megvalósult beruházások több mint 83 százalékára futotta a saját pénzből, 12 százalékot tett ki az állami támogatás és mindössze 4 százaléknyi volt a hitel. A tervezetnek és az elvárásoknak megfelelően a legnagyobb arányú a beruházásokon belül a gépvásárlás, ezt követi az építés, majd telepítések és melioráció az, ami költséget jelentett a megye mezőgazdasági üzemeinek. A múlt évi munka értékelése és az idei esztendő számos feladata, gondja került szóba tegnap Győrött a megyei tanács székházában, a minisztériumi feladategyeztető tárgyaláson. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot képviselte Váncsa Jenő miniszter, Gösi Sándor a minisztérium pártbizottságának titkára, Rednáger Jenő főosztályvezető. A megye vezetőinek képviseletében megjelent Szabó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke. Schmuck István, a megyei tanács elnökhelyettese, Szénhegyi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Both Ernő, a megyei tanács osztályvezetője. Varga András, a termelőszövetkezetek területi szövetségének titkára és Burányi Tibor, az SZMT titkára. Az idén a megye termelőüzemeinek is legfőbb célja a gazdaságos export növelése. Ezen belül is a mezőgazdasági üzemeknek alapvető tennivalója a gabonaprogram sikerre vitele, a sertésállomány megóvása és a szarvasmarhaállomány csökkenésének mérséklése. Általános érvényű tennivaló az érdekeltségi rendszerek fejesztése, a termelés gazdaságosságának a javítása. A megye vezetői több jelentős témában tájékoztatták a minisztériumot és egyben a segítségét is kérték. Így szóba került a tejüzem rekonstrukciója, az ATEV tevékenysége, különös tekintettel a melléktermék hasznosítására, a szigetközi zöldségtermesztés jövője és a konzervgyár munkája valamint a Lajta-hansági Állami Tangazdaság kombináttá fejlődésének napirenden való tartása, a mezőgazdasági műemlékek megóvása, a hígtrágya tőzeggel való hasznosítása és nem utolsósorban az öntözés gondja. (Folytatás a 3. oldalon) Jubileumi ünnepély a főiskolán Negyedszázados a felsőfokú tanítóképzés Több mint kétszáz éves múltra tekint vissza a győri tanítóképzés, amelynek alapját a Ratio Educationis teremtette meg 1778-ban. Ekkor indult be az első tanítóképző tanfolyam. Az alapítás óta több nevezetes változtatáson, reformon ment keresztül a hazai — s ezen belül a győri — pedagógusképzés. A tanfolyamokat a múlt század közepén váltotta fel a kétéves oktatási forma A tizenkilencedik század végét már a polgári iskolai végzettségre épülő hároméves képzési forma jellemezte. Talán ennyiben lehetne összefoglalni a 18—19. század képzéstörténetét. A huszadik század közepének legfontosabb eseménye a tanítóképző államosítása, 1948-ban. És még két további fontos dátum és esemény amelynek 25., illetve 10. évfordulóját ünnepelték tegnap délután a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán. A huszonöt éves évforduló a felsőfokú tanítóképzés bevezetéséhez kapcsolódik, a tízéves pedig a tanítóképzés főiskolai rangjához. A két jubileum közül ezúttal a negyedszázados évfordulót illeti a nagyobb figyelem. Ekkor válhatott az addig középfokú képzés felsőfokúvá. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletének értelmében 1959 szeptember 14-én nyitotta meg kapuit Győr első felsőoktatási intézménye, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet. Erre, a huszonöt évvel ezelőtti eseményre emlékeztette a hallgatókat, az intézmény oktatóit, a vendégeket — közöttük dr. Lakatos Lászlót, az MSZMP Győr városi bizottságának első titkárát — a tegnapi ünnepségen Gesztesi József főigazgató. Az elmúlt negyedszázad alatt dinamikusan fejlődött az intézmény. A kezdetet húsz oktató és másfélszáz diák jelentette. Ma hetven oktató foglalkozik hatszáz pedagógusjelölt képzésével. Ma egy évfolyamon tanulnak annyian, mint huszonöt évvel ezelőtt a három évfolyamon együttvéve. A személyi feltételek mellett a tárgyi-technikai körülmények is jobbak lettek. Csak így tehetnek eleget az első alapdokumentum által megfogalmazott célnak, amely szerint az intézet feladata művelt, hivatásukat értő és szerető tanítók képzése az általános iskola 1—4. osztálya számára. Megszámolni szinte lehetetlen lenne, hány pedagógust adtak a magyar oktatásügynek az elmúlt huszonöt évben. Több ezerre tehető azok száma, akik nappali vagy levelező tagozaton a győri tanítóképzőben kapták meg a hivatásukhoz szükséges ismereteket. Elismerés illeti azokat a tanárokat, akik részt vettek a felkészítésben, akik negyedszázada ott voltak a felsőfokú tanítóképzés bevezetésénél, s akik tudásuk legjavát adták az új intézmény zavartalan megindulásához. Őket köszöntötte a főigazgató, a lelkes elődöket, miniszteri elismeréssel. Az ünnepély után a győri tanítóképzés kétszázéves történetét bemutató kiállítás nyitotta meg kapuit a főiskola első emeleti folyosóján. K. X.