Kisalföld, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

HVG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 4 GYŐR, 1984. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1,40 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Megnyílt a BNV A nemzetközi együttműködés fórumaként szolgálhat Tegnap délelőtt Budapesten, a kőbányai vásárközpontban ünnepélyesen megnyitották a 79. Budapesti Nemzetközi Vá­sárt, a beruházási javak szakvásárát. A vásárváros főterén a magyaron kívül 28 ország lobogóit lengette a szél. A szemer­kélő eső miatt ez alkalommal a hagyományos nyitóünnep- végre a B pavilonban került sor. Az eseményen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Márját József, a kormány elnök­­helyettese, s ott voltak a diplomáciai képviseletek vezetői, megbízottjai. A Himnusz elhangzása után Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter mondott beszédet. Az idén a tavalyinál több vállalat, összesen 1840 vesz részt a tavaszi BNV-n. A haz­zai vállalatok részvétele en­nél is nagyobb arányban, 15 százalékkal haladja meg a tavalyit. — A vásár színvo­nalának és remélt sikerének az idén is egyik meghatáro­zó eleme a szocialista orszá­gok — mindenek előtt KGST partnereink jelenléte — hangsúlyozta a miniszter. — Sokszínű és színvonalas áru­bemutatójuk meggyőző bizo­­nyítéka annak, hogy a szo­cialista közösség országai az ellentmondásoktól és feszült­ségektől terhes nemzetközi és világgazdasági körülmé­nyek között is számíthatnak egymásra. Azt reméljük, hogy a vásár sikeresen tel­jesíti hivatását.­ Hozzájárul legfontosabb gazdasági és kereskedelmi céljaink eléré­séhez és jól szolgálja a vá­sáron résztvevők üzleti ér­dekeit. Elősegíti a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megfogalmazott törekvésnek a valóra váltását. Miszerint gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövet­kező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelemterem­tő képességének és nemzet­közi versenyképességének fokozása áll. Veress Péter hangsúlyozta: a BNV alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk gazdasá­gunk eredményeit, s hogy a vásár adta eszközökkel hoz­zájáruljunk a nemzetközi együttműködés elmélyítésé­hez. A BNV ösztönözheti a magyar szakembereket az eddiginél gazdaságosabb gyártási, továbbá fejlesztési tevékenységre. A nehezebb külső és belső körülmények ugyanakkor arra sarkallják a magyar gazdaságot, hogy a műszakilag és pénzügyileg legelőnyösebb beszerzési for­rásokat válassza, s ehhez el­engedhetetlen a külföldiek kínálatának minél alaposabb megismerése. — Azért akarunk többet exportálni, hogy többet vá­sárolhassunk — mondta Ve­ress Péter — hogy gazdasá­gunk zökkenőmentesen fej­lődjék, és belső ellátásunk zavartalanabb legyen. A gaz­daság valamennyi területén szeretnénk együttműködni azokkal, akik a kölcsönös előnyök és érdekek szem előtt tartásával erre készek. Egyoldalú előnyöket nem ké­rünk, de a kárunkra alkal­mazott hátrányos megkü­lönböztetéseket elítéltük. A BNV-n jelenlévő külföldi nem szocialista országbeli cégek nagy száma arról ta­núskodik, hogy ezt nagyon sokan értik. A régi harmonikusan • •1 M tr 1*1­­ •• 1 ötvöződik az ujjal A Győri Városszépítő Egyesület közgyűlése Tegnap délután a városi tanácsháza dísztermében tar­totta meg évi rendes köz­gyűlését a Győri Városszépí­tő Egyesület. Farkas Tibor, az egyesület elnöke ismertette a tavalyi év eredményeit és az idei terveket. Elkészítették a győri származású, vagy egy­kor Győrben élt tudósok, költők, írók, művészek, po­litikusok, egyszóval kiváló győri polgárok névjegyzékét, akiknek emléket kívánnak állítani. Megrendelték Ráth Károly, a tudós levéltáros szobrát. Márvány talapzatra, a Liszt Ferenc utcában, az egykori megyei tanács épü­letének kapuboltozata alatt, az idei év októberében ál­lítják fel. Ugyancsak meg­­rendezték a híres gyón tu­dós ,Czech János emléktáb­lájét,­ amelyet az Alkotmány utcai 7. szám alatt lévő őrü­letei — cevkari lakóházán — helyeznek el az idén ok- Vherben. Összeá’h'tótták és fo”-utitják a győri temetők ■művészi1 e® és történelmileg ^írencékeU, Meemen­­■■t istik és Jiplyr­eÁllításuk Jó­­l,V'”natosan történik. Tzu-p-rrHo­gy elvesült* a szá. 70(SO-rau,ó.éT'tők*:is győri önti. Jeteinek levéltári munVálljtá­­p ugyancsak lévél társ kuta­tóm­un­kát végeznek a evőn parkok hel­yreállítása végett. •T»/««*ndt*otta az egyes”''!°t a Toi’kin­ehín sAl-'Snv védetté pvpvárn'+óci el­­­áná ep­t. azzal p pillái, hogy a .szlepi p pj. 'kán* é'^’zpdp bot­öltött funk. rvólpt ál’Ocpk h­isszp Tévi­­kpivon '-özreműködtek a vá­­rosszépítők a Püspökvár kertje helyreállítási tervei­nek elkészítésében, valamint a ménfőcsanaki Bezerédy kastély parkjának helyreállí­­tásában. Javasolták a Sza­badság téri épületegyüttes (a városi tanácsházával együtt), valamint a ménfőcsanaki Ec­ker villa védetté nyilvánítá­sát. Terveket készített az egyesület az Alkotmány és a dr. Kovács Pál utcák részle­tes helyreállítására. Szerve­zik és segítik a Fürst Sán­dor utca, valamint az Egység tér helyreállított épületei er­­kélyeinek és ablakainak vi­­rágosítását. Az idei év vé­gére elkészül a híres evőri Kálvária három stációjának rekonstrukciója. Ugyancsak javasolja az egyesület az új­­városi parasztbarokk házak megmentését Pend­behozat­tak Bán Aladár költő és mű­fordító győri simját. A hozzászólók közül dr Csávássy Aliz kifogásolta, hogy az Alkom­­ány utcában olyan napokat helyeztek el amelyeken nem lehet kóivol­ mpcon Üldögélni. Bodnár­­Jó­­zsefné kérte, hogy a régi hí­res tudósok, művészet­ kap­janak emléktáblát vagy szob­rot. Javasolta, hogy felsza­badulásunk 40. évfordulójá­­ra rendezzenek­ várostörténe­­ti kiállítást. Turócz­y Mária kifogásolta a Blaha Lujza köz lezárását. Több­­en szóvá­­tették és kérték az egyesület segítségét a Kantelén domb nyugalmiért. A Kintal®” dombot elzárták a génjármű­­forgalom elől. Ennek este­(Folytatás a 2. oldalon.) Hj osztrák pénzügyminiszter látogatása Dr. Herbert Salcher, oszt­rák szövetségi pénzügymi­niszter a Budapesti Nemzet­közi Vásár megnyitása alkal­mából látogatást tett hazánk­ban. Dr. Herbert Salchert szer­dán a Parlamentben fogadta Máriás József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Az osztrák miniszter tár­gyalást folytatott Helényi István pénzügyminiszterrel, Juhár Zoltán belkereskedel­mi és Veress P­er külkeres­kedelmi miniszterrel. A tartalomból Vasút, de több annál ♦ Átszervezett állategészségügyi szolgálat 4 Mi lesz veled, Aranypart? 4 Huszonnegyedik óra ...? Budapestre érkezett az ausztrál külü­gyminiszter Szerdán a kora esti órákban hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Bill Hayden ausztrál külügyminiszter­­ re­pülőtéren Várkonyi Péter külügym­iniszter fogadta a­ au­szt­­rál diplomácia vezetőjét és kíséretét. Jelen volt John Eolse, Ausztrália hazánkban is akkreditált nagykövete. Rövid megbeszélést követően Várkonyi Péter vacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendéghá­zában. Bill Hayden, Ausztrália külügyminisztere 1933. ja­nuár 23-án született Bris­­bane-ban. Felsőfokú tanul­mányait a queenslandi egye­temen végezte, ahol közgaz­dasági diplomát szerzett. Ezt követően Queensland város rendőrségén teljesített szol­gálatot. Billt 1961-ben parlamenti képviselővé választották, e tisztében több alkalommal megerősítették. 1967-től öt éven át az Ausztrál Munkás­párt parlamenti frakciójában az árnyékkormány egészség­­ügyi és szociális minisztere volt. 1972-ben a munkáspárt megnyerte a választásokat, s Haydent kinevezték társada­lombiztosítási, majd pénz­ügyminiszternek 1975-ben az általános választásokon a párt megbukott, a politikus az ellenzéki árnyékkormány államvédelmi minisztere, 1977-től gazdasági és gazda­­ságfejlesztési ügyekkel is foglalkozó minisztere lett. Ez év végén megválasztották az ellenzéki munkáspárt veze­tőjévé, ezt a Pozíciót. 1983. február 8-ig töltötte be, ami­­kor is lemondott pártvezetői funkcióiéról a jelenlegi mi­niszterelnök javára. Bill Hayden 1983. március 11-től a munkáspárti kor­­mány külügyminisztere Sze­mélyében első ízben látogat hazánkba ausztrál külügy­miniszter. A miniszterhelyettes a feladatokról /** je* m w jl­­ttf m®jLAL fää. Jul JL cT® . Arik M'S UK® ’ar'iaTB mm a® gria­­.n& .fa.4. Mit m 1 t 1,11 M áJn 1 ~ .Mii Mjt v JL Lehetőség van a jövedelmezőség megduplázására Kétnapos országos konferencia fejeződött be tegnap Győ­rött, a Technika Házában. A Textilipari Műszaki és Tudo­mányos Egyesület által rendezett ankét címe ez volt: „A számítógéppel támogatott termelésirányítási rendszerek a hazai textil- és textilruházati iparban, feladatok a rendsze­rek elterjesztésével kapcsolatban”. A nyitóelőadást — a szá­mítástechnika textilipari jelentőségéről — dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes tartotta. Ha abból indulunk ki, hogy a számítógépes terme­lésirányítás alkalmazása ele­ve feltételezi a pontosságot, a rendet, a technológiai fe­gyelmet, akkor laikusként is könnyűszerrel megérthetjük, milyen nagy jelentősége van a számítástechnika ipari al­kalmazásának. Nem beszél­ve az olyan előnyökről, mint az adatfeldolgozás, a terme­léssel kapcsolatos valameny­­nyi információ gyors áramol­tatása, a termelési rendszer áttekinthetősége az anyag­­biztosítástól az értékesítésig. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy a könnyűipar jócskán elmaradt a számítás­­technika alkalmazása terv­n. míve az utóbbi öt év­ben gyorsult megfelelőkép­pen a tempó. A 107 könnyű­ipari vállalattól kért infor­mációk alapján ez idő sze­rint csak 50 használ számító­gépet. Ezek közül a 45 saját géppel rendelkező cég 65 szá­mítógéppel rendelkezik. Sú­lyos gond, hogy a 65 gép 36 típust képvisel, s ez eleve megoldhatatlannak tűnő fel­adattá teszi a berendezések működtetési feltételeinek biz­tosítását, a gépek összekötte­tését. A könnyűipar, amely az idei első évnegyedben mint­egy 40 százalékkal (!) növel­te konvertibilis exportját, biztató lehetőségekkel ren­delkezik a jövőt illetően. Eh­­hez természetesen a nersa­k­­tív­át alátinansztó­v­ól kell produkálnia, különben aligha lesz mód a kedvező lehetőségek kamatoztatására. És itt fontos szerepe van a számítástechnikának is. Jobb és megbízhatóbb minőséget kell produkálni. A miniszterhelyettes érz­­k­­letes számokkal is bizonyí­totta a minőség, megbízha­tóság előnyeit. Elmondta: megfelelő minőséggel, po­n­­tossággal elérhetnénk, hogy ugyanennyi termékért 10—15 százalékkal több pénzt kap­hassunk a piacokon a mai­nál. Jelenleg a könnyűipar­ban 9 százalék körül ,van az átlagos jövedelmezőség. Meg­felelő minőség, pontosság esetén ezt a jövedelmezőségi mutatót meg lehetne dup­lázni! A korszerű szervezési, irá­nyítási módszerek alkalma­zása létszükséglet a textil- és textilruházati iparban is. Dr. Szabó Imre szavaival él­ve: .,Le kell törni azt az el­lenállást, amit a visszahúzó emberek képviselnek a szá­mítástechnika kiterjesztésé­vel kapcsolatban. Nincs már lehetőség a tolerenciára, azt várva, hogy az ilyen szemlé­let a természetes fogyás, nyugdíjazás révén úgy is megszűnik.’’ Szintén a számítástechnika fejlesztése kapcsán lehet, kell szólni arról, hogy a je­lenlegi termelési ciklusokat a mainál lényegesen kisebb készletekkel is megoldhat­nánk. Fontos, hogy ne kell­jen olyan drasztikus közpon­ti beavatkozás, mint tavaly, amikor két hónap alatt meg­lehetősen ,,fájdalmas” köz­belépéssel csökkentették az anyagkészleteket a könnyű­iparban is a kívánt mérté­kig. Az idén már kedvezőbb a helyzet miután a­ termelé­si érték 17 százalékos növe­kedését a cégek 7 százalékos készlet növeléssel oldották meg. Tény, hogy a nem ki­­egyen­súlyozott anyagellátás is akadálya a készl­etcsök­­kentésnek. Meglehetősen kezdetleges az anyaggyártók és a feldolgozók kapcsolata, s az sem tesz jót, hogy az anyaggyártókat is erőteljesen ösztönzzük a közvetlen, ám innen az alacsonyabb fel­dolgozottsági szint miatt ke­vésbé vagy egyáltalán nem (Folytatás a 2. oldalon.) ■ Egyre több családi ház és hétvégi pihenő épül Sopronban, a T­ivérekben Pár év alatt a fedett uszoda környéke lényegesen megváltozott. Évente több ezer turista gyönyörködhet a festői, szép tájban.

Next