Kisalföld, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

Ülést tartott a megyei párt-vb Tegnap Győrben a pártszékházban ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület megtárgyalta a megyei tanács mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osztályának segítő, ellenőrző irányító munkájának tapasztalatait, és továbbfejlesz­tésének lehetőségeit. A napirend vitáján részt vett és felszólalt Váncsa Jenő miniszter. Befejezésül a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tárgyalt Vetik a kukoricát Kedvező az ősziek állapota Szél vitte répa mag Ha nem is sok, de mégis eső áztatta a földeket az ün­nepek alatt a télies tavasz után. A megyében április 14-e óta nem volt számotte­vő csapadék, csupán Sopron környékén mértek két milli­métert, másutt csak csapa­dék­nyomot jeleztek a mete­orológiai állomások, így az időjárás kedvezett a tavaszi mezőgazdasági munkáknak, a talajelőkészítést a tervezett terület negyvenöt százalékán körülbelül 95 ezer hektáron végezték el a megye gazda­ságaiban a megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint. Viszont, ha továbbra is ennyire kevés csapadék éri a földeket, már a talajelőkészítési munkák­nál is minőségi romlás vár­ható. Mindenütt befejezték a borsó, a tavaszi árpa, a zab, a lucerna vetését és a bur­gonya ültetését. Ugyanakkor a múlt heti szeles időjárás jelentősen károsította a cu­korrépa vetéseket, így a ho­mokverés miatt a megyében körülbelül ötszáz hektáron újra kell vetni a cukorrépát A lehullott minimális meny­­nyiségű csapadék és a szél­­ körülbelül négyszáz hektá­ron a cukorrépaföld cserepe­sedését okozta, s itt szintén indokait a répa újra vetése. Az újra vetésekhez szükséges vetőmag rendelkezésre áll az üzemeknek, a gyors munká­val csökkenthető a kár. A ki­kelt cukorrépát sokhelyütt máris károsítják a földibol­hák, szaporodásuknak kedve­zett a meleg. A szükséges vé­dekezést elvégezték a gazda­ságokban, bolhakártétel mi­att nem kellett kiszántani a növényt. Jó ütemű a napraforgó ve­tése, csaknem teljes egészé­ben végeztek már vele a gazdaságokban, szövetkeze­tekben, és állami gazdasá­gokban több mint 11 ezer hektáron teszik földbe a ma­got, jelenleg a terület 98 százalékának a vetésével vé­geztek. Április 20-a után több üzemben megkezdték a ku­korica vetését, a kedvező időjárás hatására már a me­gye valamennyi mezőgazda­­sági üzemében vetik ezt a növényt, a hét végére a ter­vezettnek a hetven százalé­kán 35 ezer hektáron lesz földben a kukorica. Az összes kukorica vetés 43 697 hektár, a silókukorica pedig 13 396 hektár. Az őszi gabonák ál­lapota, növényegészségügyi helyzete továbbra is kedvező Az elmúlt napok szeles idő­járása ugyan akadályozta a gyomirtást, az őszi árna te­rületének a 95 százalékán, az őszi­ búzának pedig 44 száza­lékán sikerült gyomírtani. Ha az időjárás kedvez a permetezéseknek, akkor a hét végén folytatni kell az üzemeknek a védekezést, mivel a gabonák a bokroso­­dási fázis végéhez közeled­nek, a gyomnövények pedig túlnövik azt a stádiumot, amikor a védekezés még ha­tásos lehet. Növényvédőszer ellátásával nincs gond, javult a műtrá­gyaellátás is, a második ne­gyedévi szállítások a szerző­déseknek megfelelően folya­matosak. Egyedül a mész­­amon salétrom hiányzik A gabonaprogram sikeréért (Folytatás az 1. oldalról) Mivel az utóbbi napokban eléggé megbolygatta a szak­mai közvéleményt az öntö­zéshez adott kedvezmény, ugyanakkor a kedvezményt nem teljesen élvezhető gép­hiány, a miniszter e tekin­tetben segítséget ígért a me­gyének. Korábban is számos példa volt rá, hogy a mezőgazda­­sági miniszter felkarolta az agrár műemlékeket, most is ezt kérte tőle a megye veze­tése. Mégpedig konkrétan a Mosonmagyaróvárott levő Frigyes főherceg-korabeli ví­zimalom megmentését az utókornak, valamint Pannon. ■ Kalmán, a műemlékjellegű magtár múzeumként való hasznosítását, ahova össze­­gyűjthetné a megye a régi mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos eszközöket em­lékeket. Ez idegenforgalmi­ szempontból is hasznos len­­­­ne, mert például borkóstoló­val együtt önálló programot adhatna a turistáknak. Az ATEV munkájával kap­csolatban megjegyezte a mi­niszter, hogy a lehető legfon­tosabb tennivaló minden melléktermék takarmányként való hasznosítása, s ily mó­don még az ATEV-nél ke­letkező mellékterméknek is a minimálisra való csökken­tése. A mosonmagyaróvári konzervgyár munkáját érté­kelve, valamint a Lajta-han­­sági gazdaság kombináttá való fejlődése kapcsán meg­jegyezte a miniszter, hogy az együttműködés előmozdítása legyen a cél, a gyár munká­jához szükséges mezőgazda­­sági háttér kialakítása a tel­jes vertikumért. Az 1984. évre érvényes me­zőgazdasági szabályzók is­mertek sajnos a jobb adott­ságú Győr-Sopron megyét is összességében kedvezőtlenül érintik. Éppen azért, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eleget tehessenek az elvárá­soknak, a termelés magasabb szintű szervezésére, a tarta­lékok feltárására van szük­ség. A termelés feltétel°ine1­ biztosítására pedig — figye­lembe véve a lehetőségeket — ígéretet tett, a miniszter G. Szabó 1934. május 3., csütörtök Az alkotó munkát, a dolgozó embert köszöntöttük (Folytatás az 1. oldalról.) haza határáig terjed. Ha va­lódi tettre készülünk, család­ban, népben, nemzetben gon­dolkodunk. Beszéde második részében a szónok belső feladataink­ról, a nemzeti alkotóerő ki­bontakoztatásának igényéről beszélt. — Hozzá kell lát­nunk — mondta — az eddi­ginél is erősebb szocialista nemzeti közösségtudat fel­építéséhez. Azt még csak tu­domásul lehet venni, hogy ilyen-olyan okokból nem nö­vekszik, sőt némelyeknél csökken az életszínvonal, de azt már nehezen, hogy ugyanakkor ne fejlődjön a demokrácia, az egységes, progresszív nemzeti érzés és érzékenység, hogy bürokrati­kus kötöttségek miatt meg­bukjon az alkotásra képesek jobbító szándéka. Ha vala­mikor igaz volt, akkor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpolitika az emberek­kel való jó „gazdálkodás” po­litikája. — Újkori történelmünk utóbbi negyedszázadában a szocialista nemzeti egység jegyében egymásra talált ha­za és haladás. Az iparkodás és nyomában a termelőerők és az emberek életének ja­vulása meghozta a kultúra és a politika demokratizálá­sának valódi lehetőségét. Ám éppen erről a magasabb tár­sadalmi szintről válnak lát­hatóbbá azok a bajok is, amelyek — fájdalmunkra — eléktelenítik az ország testét A gyarapodó gazdaság mel­lett még létező szegénység, a nép javának szorgos munká­ja mellett a dologtalanság és a meg nem gondolt vállalko­zások, a "ló« mind’’ c célzot­­tan sokak lelkében létező ideáltalanság, a nemzeti sorskérdések iránti közöm­bösség. — Társadalmunk megad­hatja a választ ezekre a kér­désekre. Az is rajtunk múlik, hogy a megoldáshoz ne meg­rázkódtatásokon, hanem programos előrelátáson, cél­tudatos munkán keresztül vi­gyen az út. A Magyar Szo­cialista Munkáspártnak meg­van a programja társadal­munk továbbépítésére, ered­ményeink megvédésére, az ellentmondások feloldására, népünk pedig jóváhagyta ezt a programot, és megvalósí­tásának is részese kíván len­ni — mondotta befejezésül Pozsgay Imre. A nagygyűlésen volt a Liszt Ferenc Művelődési Központ „Így élünk mi” pá­lyázatának eredményhirdeté­se is. Az első díjat a Tanul­mányi Állami Erdőgazdaság Műszaki Erdészetének Baj­­csy-Zsilinszky szocialista bri­gádja kapta, második a Bu­­daprint Petőfi szocialista brigádja, harmadik pedig a Kórház Rendelőintézeti Egy­ség központi laboratóriumá­nak Jendrassik szocialista brigádja lett. A GYSEV Ker­tészet Széchenyi István szo­cialista brigádja kiemelt kü­­löndíjat kapott. A község történetében ki­emelkedő eseményre került sor az ünnep délelőttjén a Sopron melletti Ágfalván is- Hegyi Adolf ezredes, a BM Határőrség Országos Pa­rancsnokság politikai cso­portfőnök-helyettes és Tóth Sándor ezredes, kerületpa­rancsnok a falut ünnepélye­sen határőrközséggé avatták Az ünnepségen Kienzl János az MSZMP Sopron városi Bizottsága titkára mondott beszédet. ... .... A májusünnep előtti éj­szakán megkönnyebbült ter­hétől a felhőség: eső áztatta Mosonmagyaróvár utcáit is. A széltől tócsák fodrozódtak. Reggelre sem fogytak ki csa­padékukból a felhők, ám­­ ez nem zavarta a Lajta-parti város három fúvószenekarát: dacolva az égi áldással, pat­togó ritmusú nótákkal éb­resztették több helyütt a vá­roslakókat. A fúvósmuzsika nemcsak ébresztett az idei május elsején, de elriasztotta az esőt is, így a diákok és a dolgozók ezrei igyekeztek nyolc után a gyülekezőhe­lyekre. A felvonulók a Kapu Lajos tér közelében adtak randevút egymásnak, onnan indult a menet pontban ki­lenckor. A munkásosztály nemzetközi seregszemléjén a negyvenedik szabad május elsejét köszöntve a város párt, állami és tömegszerve­zeti vezetői haladtak az élen, majd elfoglalták helyüket a dísztribünön. Onnan köszön­töttük tapssal a sportiskolá­sok látványos menetét, az oktatási intézmények peda­gógusait és diákjait. A diákok tornagyakorla­tokkal és táncokkal „tűzdelt” menetéből többen szaladtak virággal a tribünön helyet foglalókhoz, mások léggöm­bök százait röptették a ma­gasba. Tornagyakorlatukkal rukkoltak ki a gimnazisták, táncukkal az egyetemisták. Ez utóbbiak az agrártudo­mányi egyetem zöld zászlaja mögött haladtak, a zászlón aranybetűs felirat hirdette: „A gazda verejtéke gyara­pítja a vagyont”. A dísztri­bün elé érve elnémultak a hangszórók az addigi moz­galmi indulók helyett a tán­coskedvű gazdászlányok és fiúk énekeltek. A munkáskolektívák me­netének élén a kiválók ha­ladtak. Ismét elcsendesültek a hangszórók a Rába Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóinak felvo­nulásakor, mert a gyári ze­nekar szolgáltatta a „talu alá valót”. A kiválók közt köszönthették az út szegé­lyén állók a Lajta-hansági Állami Tangazdaság, a Fle­­xum Kommunális Vállalat és a GYÁÉV mosonmagyaróvá­­ri építésvezetőségének dol­gozóit is, értékelvén a szirtes dekorációkat. Ugyancsak pattogó ritmusú fúvószene vezette a férfiszerelvénygyá­­riak és a timföldgyáriak jó­kedvű menetét. Ám a hang­szórók sem maradtak tétle­nek, a fúvószene halkultával harsogták az elhaladó kol­lektívák munkasikereit, a munkában kitűnt dolgozók nevét. Így volt ez az egyik legnépesebb kollektíva, a kö­töttárugyáriak meneténél is. A másfél órán át tartó színpompás felvonuláson több mint tízezren haladtak el ,a dísztribün előtt, zászló­erdők alatt köszöntve a munka ünnepét. A felvonu­lók folyamatosan érkeztek a Malus 1. ligetbe, ahol immár szélcsendes időben tölthették a majálist. A zöldellő fák alatt sült kolbász és egyéb finomságok illata lengte be a parkot, senki sem maradt étlen-szomjan. Fáradhatatla­nul emelgette láncos szok­nyáját a körhinta, kacajtól volt hangos a hullámvasút, s a megenyhült időnek kö­szönhetően késő estig „telt ház” volt a parkban rende­zett majálison. A soproni nagygyűlésen Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi be­szédet. Pillanatkép a mosonmagyaróvári felvonulásról. Nem hiányzott a vidámság, a szórakozás sem a majálisok­ról. a kamfon» 3

Next