Kisalföld, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. MÁJUS 20., VASÁRNAP ÁRA: 1,40 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM A párttal, a néppel egy az utunk A fiatalok a politika részesei KISZ-küldöttgyűlések Győrben A megyeszékhely és a volt győri járás ifjúkommunistáinak küldöttei tegnap tartották meg értekezletüket Győrben. Az Ady Endre Művelődési Házban 87, a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban pedig 73 fiatal gyűlt össze, hogy szá­mot adjon a KISZ X. kongr­esszusa óta végzett munkáról. A fiatalok a vitában olyan kérdésekről szóltak, mint a pálya­kezdés nehézségei, a lakóterületi munka, a műszaki értelmi­ség helyzete, az újítómozgalom, az információs és tájékoztató tevékenység, a gazdaságpolitikai munka, az úttörő—KISZ kapcsolat, a marxista diákakadémia, az iskolai és a sportélet, az egyéni feladatvállalások szerepe, a szervezeti élet. Mindkét küldöttgyűlésen általános véleményként fogalmazódott meg, hogy erősödött az ifjúsági szervezet tevékenysége, és több, konkrét feladatot várnak a fiatalok a társszervezetektől. Töb­ben foglalkoztak a KISZ-esek politikai érzékenységével­ (ami nem mindig párosul tudatos cselekvéssel), azzal hogy mit tud tenni a nehezebb körülmények között a KISZ. Sikeres időszakot zártak a járás ifjúkommunistái. A mozgalom hétköznapi felada­tai mellett igen sok akció di­cséri tettrekészségüket. Alap­vető feladatnak tartották, hogy becsületes munkával, képességeiknek megfelelően vállaljanak részt a társadalmi értékek megteremtésében, a községpolitika alakításában. A pedagógus és agrárértelmi­ség száma növekedett, ezen belül a fiatalok aránya, de részvételük nem erősödött a mozgalmi munkában. A me­zőgazdasági nagyüzemekben javultak a munkakörülmé­nyek, az állattenyésztésbe gé­pek kerültek, ennek ellenére a legkevesebb fiatal van ezen a területen. A fiatalok nagy többségének gondot okoz a lakáskérdés, a mozgalomhoz való kapcsolódásban nagy szerepet játszik a háztáji és a kisegítő gazdaság, a munka­­közösség. A tanácsok, a helyi gazdasági egységek sokat tesznek a gondok enyhítésé­ért. A KISZ Győr városi Bizott­ságának küldöttgyűlésén az írásos beszámolót dr. Néme­tivé Bozsoki Zsuzsanna, a városi KISZ-bizottság megbí­zott első titkára egészítette ki, többek között azzal, hogy a mozgalmi munka nehezebb lett, a feladatok fegyelmezet­tebb végrehajtására van szükség, arra, hogy az ifjúsá­gi szervezet ne csak követő­je, hanem alakítója is legyen a politikának. Nem lebecsü­lendő az egyéni feladatválla­lások szerepe, aktívabb cse­lekvés kell hogy jellemezze az ifjúkommunistákat. A nemzetközi helyzet feszültsé­gei, a saját nehézségek és gyengeségek, újabb feladato­kat adnak, ezekhez kell iga­zodni, alkalmazkodni, a meg­újulás nemcsak követelmény, hanem szükségszerűség is. A KISZ-bizottságok és az alapszervezetek egy része megfelelően vett részt a vál­lalati tervek politikai köve­telményeinek kidolgozásában. Javult a szocialista brigádok és az alapszervezetek együtt­működése, a szakmai verse­nyek jól segítették az elméle­ti és a gyakorlati ismeretek bővítését. Több újítás szüle­tett a melléktermékek, a má­sodlagos nyersanyagok hasz­nosítására, az üzemanyag­takarékosságban. A társadal­mi munkák értéke az elmúlt négy évben évente 550—600 ezer forint volt. A középisko­lai szervezetek programjai­ban első helyen a tanulás szerepel, ezzel szemben gya­korta tapasztalható, hogy a tudás rangja, becsülete a diá­kok értékrendjében nincs mindig az első helyen. Nagy Imre, a megyei KISZ- bizottság első­­titkára az eltelt három esztendőt értékelte, szólt az ifjúkommunistákról, akik a tanulásban, a munká­ban alapvetően tisztességesen helytálltak. Hangsúlyozta: erősíteni kell az alapköteles­ségek számonkérését, a mun­kásfiatalokkal, az egyetemi , és főiskolai hallgatókkal való törődést, javítani a kéder­­munkát, a területfelelősi há­lózat működését. Em­őd Pé­ter, a KISZ KB. titkára az el­ért eredményeket említette, a győri jó kezdeményezéseket. Beszélt a feladatokról, min­denekelőtt a párt politikájá­nak hatékony közvetítéséről, annak meggyőző képviseleté­ről és elfogadtatásáról, majd az ifjúsági szövetség konkrét feladatairól, teendőiről, az ideológiai munka javításától kezdve a szervezeti élet to­vábbi korszerűsítéséig. Az elhangzottakat dr. Né­metiné Bozsoki Zsuzsanna foglalta össze. Ezt követően, már az össze­vont küldöttgyűlésen kért szót dr. Lakatos László, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, aki a megyei és a vá­rosi pártbizottság és a ta­nács nevében köszöntötte a fiatalokat. Szólt a szocializ­musképről, a generációk pers­pektívájáról, amelyben meg kell találni mindenkinek a boldogságát. Ezért természe­tesen sokat kell tenni, és leg­főképp­ nem lehet elveszíteni az optimizmust. A városi pártbizottság első titkára a pályakezdéssel kapcsolatban azt mondotta, sose volt köny­­nyű, mindig nehéz lesz, min­den lépésért meg kell küzde­ni, elkötelezetten, tanulással, munkával, szorgalommal. A lakáskérdés mellett szóba ke­rült az ifjúság szocialista ne­velése, a rétegekhez kapcsoló­dó munka fontossága, az ösz­­szefogás, az egymás segítése. A határozati javaslat elfo­gadása után került sor a 17 tagú KISZ-bizottság, a 13 ta­gú pénzügyi ellenőrző bizott­ság, valamint a 75 megyei küldött megválasztására. A KISZ Győr városi Bizottságá­nak első titkára Szombath Tibor lett. J. J. Hétvégi rakodáshoz Bérszabályozási kedvezmények Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint 1984. július 1 -től mind a vasúton, mind pedig a vízen és köz­úton szállított áruk hétvégi, illetve ünnepnapi ki- és be­rakodásáért bérszabályozási kedvezményben részesülnek a vállalatok és a szövetke­zetek Július 1-től a három szállítási mód bármelyikét igénybe vevő vállalatnál a hétvégi rakodási munkáért fizetendő bérpótlékok — a túlmunkapótlék, a műszak­pótlék, valamint a heti pihe­­nőnapra járó többletpótlék — összege nem számít bele a bérszínvonalba. Így ezek a pótlékok nem csökkentik a vállalatnál bérfejlesztésre fordítható összeget. E ked­vezmény a korábbi szombat­vasárnap helyett a pénteki munka hivatalos befejezésé­től a hétfői munkakezdésig számított pótlékokra terjed ki, s csak azok a vállalatok vehetik igénybe amelyek nem saját eszközeikkel, ha­nem más vállalatokkal szál­líttatják termékeiket. Szocialista városok béketanácskozása A leninvárosi ifjúsági diák­napok rendezvénysorozatának részeként szombaton a Kun Béla gimnázium kollégiu­mában megkezdődött a szo­cialista városok második bé­ketanácskozása. A kétnapos rendezvényen Ajka, Dunaúj­város, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Paks, Tatabánya, Százhalombatta, Várpalota és a vendéglátó város kül­döttei valamint az Országos Béketanács és a KISZ Köz­ponti Bizottsága képviselői vesznek részt. A tanácskozás központi témája: A béke és a társa­dalmi haladás kérdései nap­jainkban. Előadások, viták filmvetítések, videoműsorok várják a résztvevőket. A ta­lálkozó vasárnap este fák­lyásmenettel és békenagy­gyűléssel zárul, amelyre négyezer fiatalt várnak. Kongresszus a cukorbetegségről Tegnap Tatabányán befe­jeződött a Magyar Diabetes Társaság VII. kongresszusa, amelyen a hazai orvosok mellett 9 ország szakembe­rei vettek részt. A három na­pig tartó tudományos esz­mecserén több mint 100 elő­adás hangzott el, értékelték a kórházi laboratóriumok szerepét a cukorbetegség di­agnosztikájában és kezelésé­ben, elemezték a cukorbaj és a terhesség, valamint a cu­korbetegség és a fertőzések kapcsolatát. A tanácskozáson hangsú­lyozták a lakosság diabéte­­szes szűrésének fontosságát, mert ez a betegség egyik elő­idézője lehet számos súlyos érbetegségeknek. Műtűz, műkarambol, valódi helytállás Úttörő gárdista szemle Csornán Hetedik alkalommal, ezút­tal Csornán rendezte meg az úttörő gárda szakalegysé­gek megyei seregszemléjét a Győr-Sopron megyei Út­­törő Elnökség. A területi döntők után a megye öt vá­rosának vonzáskörzetébe tar­tozó iskolák legjobb csapatai mérték össze tudásukat, fel­­készültségüket a színvonala­san megrendezett vetélke­dőn. A területi döntők kate­góriáit megtartva, a megyei döntőn is öt szakalegelési kategóriában, de immáron valamennyi szakág feladata­it teljesítve versenyeztek a résztvevők. A honvéd, a határőr, a közlekedési, a munkásőr, a tűzoltó és az egészségőr ka­tegóriában induló verseny­zők feladatai sok esetben az elvárható szakmai szint fe­letti teljesítmények produ­kálását kívánták meg. A ver­senypályát, a mai követel­ményeknek megfelelő, ám sok helyütt még alig ismert eszközökkel szerelték fel a rendezők, így a tíz- tizen­­négy év közötti gyerekek jó­szerivel első alkalommal ta­lálkozhattak az artériás vér­zést imitáló­­pumpával mű­ködtethető szerkezeti plaszti­kai feltétellel, a nyílt törést utánzó protézissel, s a való­ságos égési sebre megszóla­lásig hasonlító műanyag ta­passzal. Valós, élethís, s egy­ben azonnali cselekvésre késztető feladatot kapott va­lamennyi csapat. Nem vol­tak persze kisebbek a köve­telmények a többi állomás­helyen sem. A lövészet szín­helyén például a légpuska kezelésének alapvető szabá­lyaival tisztában lévőknek sem jelentett könnyű felada­tot a közegységek teljesítése, az UHV, és az UHK jobbára ügyességi, és állóképességi vizsgáiról nem is beszélve. A tűzoltó alegységek állomás­helyén a hat kilogrammos, beütőszeges, porral oltó ké­szülék kezelése a legtöbb felnőttnek is komoly gondot okozott volna, csakúgy mint a hármas elosztóval felsze­relt sugároső időre történő felszerelése A közlekedési állomás fel­adatait is a hétköznapi élet­ből válogatták a verseny szervezői. Elméleti teszt, szab­ályossági és ügyességi vizsga szerepelt a feladatok között. A majdani szabadidő parkban megrendezett járőr­versenyen fegyverismeretről, rendfokozat-ismeretről adtak számot a versenyzők, s emellett nyomolvasás, vala­mint a tájoló alapján törté­nő égtájmeghatározás szere­pelt a programban. Az MHSZ, a Vöröskereszt megyei szervezete, a megyei Tűzoltó Parancsnokság, a Közlekedésbiztonsági Tanács, a Munkásőrség, a Határőr­ség, valamint a HM Katonai Kollégiuma által segített megyei rendezvényen részt­vevő mintegy háromszáz út­törő gárdista közül százhu­­szan (a hat kategóriában az első két helyen végző csapat tagjai) eljutnak az országos döntőre, amelyet augusztus 14—27 között rendeznek meg Zánkán, a balatoni úttörő­városban ... K. M. Magyar-finn klubok találkozója A Magyar—finn Baráti Klubok Első Országos Ta­lálkozóját rendezték meg tegnap Pécsett. A hazai ba­ráti klubok képviselői a pé­csi nevelési központban tar­tottak tapasztalatcserét a két nép közötti baráti kapcsola­tok kiszélesítésének lehető­ségeiről. A találkozón részt vettek Pécs finn testvérváro­­sának, Lahtinak a képviselői is. A találkozó tiszteletére nyilvános ünnepi klubdél­utánon látta vendégül a meghívottakat a most tíz éves Pécsi Magyar—finn Ba­ráti Klub. A programban, a többi között finn irodalmi­ és zenei műsor szerepelt, film és magyar előadóművészek részvételével, vetélkedőt ren­deztek. ,,Ki tud többet Finn­országról?” címmel. A finn gasztronómiai bemutatót is tartottak. ■ Repá­ló és előmelegítő állomás épül 4,5 millió forintos bern’»4»JsR*T amoTynofe felét az enmn­gtoprogramra ’topott fo­rintokból fedezik a Petőh­ázi Cukorkáiban. Képünk az üzemről és a répalogaló állomásról készült­ írásunk a 3. oldalon.

Next