Kisalföld, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
Filmélmények rajzban és írásban Eredményhirdetés a Rába Filmszínházban Telt ház volt tegnap délelőtt, a győri Rába Filmszínházban. A mozi az 1983 84. évi megyei filmes irodalmi és rajzpályázat ünnepélyes eredményhirdetésének adott otthont. A pályázatot a megyei Moziüzemi Vállalat, a megyei tanács művelődési osztálya, a Pannónia Filmstúdió, valamint annak kecskeméti stúdiója, a MAFILM, a MOKÉP, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, a megyei tanács környezetvédelmi bizottsága és szerkesztőségünk hirdette meg az óvodás és az általános iskolai korosztály részére. A gyerekek rajzban, az iskolások írásban is feldolgozták a film élményét Ezek: a Noé bárkái, Kollányi Ágoston, Kossuth-díjas filmrendező alkotása, a Szegény Dzsoni és Árnika Sólyom András rendezésében és a Vízipók-csodapók, Haui József, Szombati Szabó Csaba és Szabó Szabolcs filmje. A pályázókat és a vendégeket Lengyel Veronika, a megyei mozi üzemi vállalat igazgatója köszöntötte, majd Karczaginé László Enikő, szakfelügyelő a rajzokat, Tőke Péter, író az irodalmi munkákat értékelte. A rendkívüli alkotókedvet mutatja, hogy a pályázatra több mint kétezer munka érkezett. Az óvodások rajzversenyében: 1. Nagy Mariann, pannonhalmi napköziotthonos óvoda, 2. Szabó Gábor, nyáli napköziotthonos óvoda, 3. Balogh Judit, győri 12. számú óvodai körzet, 4. Spanraft Anna, öttevényi napköziotthonos óvoda, 5. Pongrácz Gergely, mosonmagyaróvári 1. számú óvoda. Az általános iskolások között rajzban: 1. Zatkó Katalin, soproni Petőfi Sándor Általános Iskola, 2. Farnady Péter, lébénymiklósi 2. számú Általános Iskola, 3 Kovács Tímea, győri Balassi Bálint Általános Iskola, 4. Sóvári Eszter, beledi általános iskola, 5. Kő Tamás, soproni Petőfi Sándor Általános Iskola. A könyvutalványokat és a rajzfelszereléseket Kiszely Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője és Sólyom András, a Szegény Dzsoni és Árnika rendezője adta át. Irodalmi kategóriában: 1. Kulcsár János, lébénymiklósi 2. számú Általános Iskola, 2. Szabó Tímea, győri Móra Ferenc Általános Iskola, 3. Horváth Szabolcs, lébénymiklósi 2. számú Általános Iskola, 4. Óvári Valéria, győri 2-es iskolai körzet Bartók Béla Általános Iskola, 5. Holczer Tímea, kapuvári Pátzay Pál Általános iskola. A könyvutalványokat és a mozibérleteket Kollányi Ágoston adta át. Mikulás Ferenc, a kecskeméti rajzfilmstúdió műteremvezetője különdíjat nyújtott át a mosonmagyaróvári 1-es számú óvodának, Ősz Imrénének, a nyári napköziotthonos óvoda pályázattal megbízott ügyintézőjének és Scharreisz Lehelnek, a pannonhalmi napköziotthonos óvoda pályázójának. Dizseri Eszter, a Pannónia Filmstúdió reklámfőnöke a stúdió nagydíját adta át Hun Eszternek, mosonmagyaróvári 1-es óvoda, rajzkategória. Semjén Anita, a MAFILM sajtófőnöke a MAFILM különdíjast adta át a győri Móra Ferenc Általános Iskola és a lébénymiklósi 2- es számú Általános Iskola képviselőjének, valamint Várnai Lászlónak, a győri Móra Ferenc Általános Iskola. Németh Józsefnének, a lébénymiklósi 2-es iskola, 3. Csiszár Jánosnénak, a soproni Petőfi Sándor Általános Iskola és Harmath Mihálynénak, a pannonhalmi általános iskola tanárának. Továbbá különdíjat kapott Győr Ákos lébénymiklósi, Farkas Roland, pannonhalmi, Kulcsár János, lébénymiklósi és Béres Patrícia, balfi pajtás A MOKÉP különdíjait Csorna Béla főosztályvezető adta át a soproni 1-es óvodai egység képviselőjének, Szakács Imrénének, a kapuvári Pátzay Pál Általános Iskola, Mód Lászlónénak, a lébénymiklósi 2-es iskola és Borbély Károlynak, a pannonhalmi iskola tanárának. Bertetics Sándor, a megyei környezetvédelmi bizottság titkára a bizottság különdíjat adta át Béres Patrícia, balfi pajtásnak. Sinay Jenő, a megyei könyvtár igazgatója könyvjutalmakat nyújtott át. Lengyel Veronika, a moziüzemi vállalat igazgatója vándorserleget adott át óvodás rajz kategóriában a pannonhalmi napköziotthonos óvoda,, általános iskolai rajzkategóriában, a lébénymiklósi általános iskola képviselőjének, általános iskolai fogalmazás kategóriában pedig a győri Móra Ferenc Általános Iskola képviselőjének. A legszínvonalasabb rajzokat vándorkiállításon mutatják be a megyében. Máris láthatók a Rába Filmszínház galériáján. A fogalmazásokból Szikra József, színművész olvasott fel. P. M. Évek óta fogyasztjuk otthon a 25 dekás, ízléses csomagolású Margaréta vajat. Azt, amelyiket annak idején úgy vezettek be a piacra, hogy jégszekrényből kivéve azonnal kenhető, mondhatni, konyhakész. Sokat és sok helyen vásároltunk ilyen vajat, de olyannal nem találkoztunk, amelyiket ne megfagyva vettük volna ki a hűtőből. (Egy kereskedő barátom szerint a piacra kerülést követő második héten már megkeményedett a Margaréta.) .És most csoda történt. Ugyan, olyan csomagolásban „konyhakész, kalóriaszegény vajkészítmény” jelzőkkel ellátott vajkrém került forgalomba (gyártja a soproni tejüzem), s ez valóban konyhakész. Úgy kenhető kenyérre a hűtőszekrényből kiemelve, ahogy van. .. És lényegesen olcsóbb. A minap olyan rendezvényen vettem részt, ahol belpolitikánk országos vezetői tartottak előadásokat a sajtó munkatársai számára. Egyikük így fogalmazott: „A megújulási képesség alapvető emberi tulajdonság, ez tehát bennünk van, ám a megújulási készség kifejlesztéséért még sokat kell tenni. Ez pedig kulcskérdés a jövőnk alakításában”. Egy másik vezető politikus — m’s tarifvú — előadásában a gondolat így jött elő: ..A mi rendszerünkben több van ,s ezt kell kihasználni. Mert nem fejlődni egyenlő a visszaeséssel”. Hogy miként jön össze a varróm a politikai előadással ? Az összefüggés egyértelmű. A soproniak felismertek egy fogyasztói mgényt, és nekiálltak kierésíteni. (Említett kereskedő barátom szerint egyébként a vajkrémet úgy viszik, mint a cukrot.) Nyilván nem lenettek új n évek. Új szakemberek, új anyagok. Csak a pfiszsénk“Mett az ottaniaknak a megújuláshoz. Hány és hány helyen lenne szükség még erre! Boszszankodva, de helyeslen bólogatva olvasom irodaim, hetilanunk e heti számában az ismert publicista dobogását. Hogy miért nincs vagy csak nagyon ritkán, idézem: Ráma-margarin, tubusos tej, tartós tej. Figaró arcvíz, papírzsebkendő, különféle méretű cipő, bugyi, gatya, decis borospohár, cipőkrém, ruhafesték, tétrák, palák, palaszegek, autógumi, magyar krumpli, autóalkatrész? Miért? Mert valahol (sok helyen) nincs még meg a megújulási készség. Nincs vállalkozókedv, nincs megvalósítható ötlet, a gyengébb ellenállás irányába haladva központi és ki tudja milyen akadályokra hivatkozva egyszerűen lemondanak egyes termékek gyártásából (forgalmazásáról). Visszatérek az előadásokon hallottakra. Költői kérdésként hangzott ott el: mi a jobb? Ha tele a zsebünk pénzzel, de nincs áruválaszték, vagy ha laposabb ugyan a pénztárcánk, de mindent megvehetünk, amire szükségünk van A költői kérdés olyan kérdés, amire nem várunk választ. .. 1984. május 27., vasárnap Finn filmhét Finn filmhetet tartanak a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából a budapesti Filmmúzeumban május 28—június 2. között. A filmhetet megnyitó díszelőadáson hétfőn este Lauri Törtonen „Égő angyal” című filmjét láthatja a közönség. A lírai hangvételű alkotás azt a folyamatot mutatja be, ahogyan egy vidéki elmegyógyintézetben dolgozó ápolónő lelkileg összetörik. A finn filmművészetet bemutató programban szerepel a Dosztojevszkij-regényt mai környezetbe helyező „Bűn és bűnhődés” című film, amely Aki Kaurismaki rendezésében izgalmas szellemi kalandot ígér a regényt ismerőknek. Bemutatják Olli Soinio 1982-ben készült „Kitörés, avagy utánam a vízözön” című alkotását, amely három, kórházból kiszökő öregember tragikomikus történetét megéli el. Láthatja a magyar közönség Mika Kaurismaki ,Az értéktelen” és Veikko Kerttyla „A nagy szőke” című filmjét is. Hónuk alatt vitték a számítógépeket a Liszt Ferenc Művelődési Központba csütörtök délután a nemrégiben megalakult Soproni Mikroszámítógépes Kör tagjai. A MTESZ városi szervezete, a Neumann János számítógép-tudományi társaság és a SZÜV helyi kirendeltségének égisze alatt működő klub elsősorban a profi felhasználókat gyűjti össze kéthetenkénti tapasztalatcserére. A vidéken elsők között alakult városi klub létrehozását a soproni intézmények anyagilag is támogatták. A felbuzdulás azzal magyarázható, hogy már Sopronban is száznál több kis mindentudó (ZX—81, Spectrum, Commodore stb.) működik, részben intézmények, részben magánszemélyek tulajdonában. Közöttük leginkább a Commodore 64 tud jóval többet annál, hogy „csupán” az alapismeretek megtanítására és kellemes időtöltésre lehetőséget nyújtó házi számítógép legyen, ugyanis ez a gép tárlemezekkel is kiegészíthető, és műszerek csatlakoztatásával mérési eredmények azonnali értékelésére, folyamatirányításra is alkalmas. Elegánsak voltak az összejöveteleken bemutatott programszerkesztési lehetőségek, bámulatos volt a legújabb rendszerprogramok grafikus és zenei képessége, a gép által angolul megszólaltatott „Sam bácsi” hangja pedig hangos derültséget keltett. Az összejövetel mégsem a szórakozást szolgálta. A zömmel húsz-harmincéves fiatal műszakiak vállalataik képviseletében ezért jöttek el, hogy tanasztalataikkal segítsék egymást az új gépek alapos megismerésében, s hogy a tanultakat mihamarabb a munkahelyükön hasznosíthassák. Társrendezőkkel együtt készül a klub az immár második városi mikroszámítógépbemutató megrendezésére is. A rendezvénynek június 5—6. között szintén a Liszt Ferenc Művelődési Központ ad helyet. Sz. L. Számítógépes klub Elsik között, vidéken Üzenet jelbeszéddel REALIZMUS ÉS SZIMBÓLUM Amon László sajtógrafikus kiállítása Győrben ✓ A képpé formált igazi látvány mindig megragadja a nézőt. Amon László ezzel ajándékozott meg bennünket. Képein önmagáról, a világról, boldog és gyötrelmes küzdelmeiről szól hozzánkk. Tiszta, érthető formanyelvét szimbólumok tágítják. Amon László harminchárom éves. Ebben a krisztusi korban a pályatársak világmegváltásra szövetkeznek. Ő higgadtan szemlélődik, mindent pontosan rögzít, és időnként a festővásznon groteszkba hajló humorral fogalmaz. Képein és grafikáin az érett művesség megannyi nyomát felfedezhetjük. Amon László nem szegődött egyetlen tiszavirág életű irányzat nyomába sem. A tiszta, szinte bravúros technikai tudást és rajzkészséget igénylő művességet érzi magáénak. Tudja, ezzel nehéz, talán gyötrelmes utat is választott. A gyors sikernek — biztosan jósolhatjuk — ma úgy tűnik, nem ez a receptje. A honi piktúra napjainkban ettől sajnos távol került. A rémekbe formált, szinte reneszánsz finomsággal felhordott figurákat és kompozíciókat a szakmai közvélemény gyakran nem méltányolja. Amon azonban tántoríthatatlan. Tudja, hogy kivételes festőgrafikusi , adottságokkal áldotta meg jó sorsa. Most is úgy tartja, alapozó ecsettel nem félt figurát. Kénei láttán Epry József kissé csípkölődő, de az igazságot sem nélkülöző szavai jutottak eszembe: „A művészetben iskolára csak a tanároknak és a tehetségteleneknek van szükségük”. Amon Lászlót annak idején felvették a Képzőművészeti Főiskolára. A megélhetés szigorú parancsa azonban másfelé vitte útját. A Kisalföld sajtógrafikusaként százezrek ismerik munkáját. Festészetével a vidéki városok tárlatlátogatói után a budapestiek és a moszkvaiak is találkozhattak. Grafikai tehetségét a közeljövőben megjelenő két Kozmosz-könyv illusztrációi is minden bizonnyal igazolják. Festményei külön világot rejtenek, msy is mondhatnám: jelbeszédek. A sajátosan hideg és meleg színek — melyek sohasem harsányak —, valamint a tárgyak hordozzák szimbólumtöltésüket. Az ámori piktúra világ nem elringatja, hanem felrázza e szemlélődét porkozói a legtisztább realizmusok közül valók amelyek sajátos formavilágon át a szimbólumokhoz vezetnek. Amon sci-fi képein önfeledten játszik a világgal, amely egyre zaklatottabbá válik körülötte látszik a nézővel, akit egy különös festői műhelybe kalauzol. Grafikai, festészeti munkásságát az ártatlan humor, a gyerekes játékosság az imponáló mesterségbeli tudás, és a jóízlés jellemzi. Ezért ajánlom minden művészetnárfotó figyelmébe jószívve! Ámon László győri tárlatát. Puskás Csaba Amon László: Tér és Idő KIJAIPOU) 5