Kisalföld, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

A televízió műsora ---------------------------- Június 19-től 26-ig ----------------------------­KEDD: 9.55: Tévétorna. — 10.00: Utánam srácok. Gyer­mekfilmsorozat — 10.30: Kuckó. — 11.00: Aranyásók Alasz­kában. IV/1. — 12.00: Képújság. — 16.30: Hírek. — 16.35: Csak gyerekeknek! — 17.00: Francia zenés film. — 17.25: Képúj­ság. — 17.30: Rubens. — 18.25: Reklám. — 18.30: A pécsi kör­zeti stúdió műsora.­ — 19.00: Nem gyerekjáték. Riportfilm (ism.). — 19.20: Reklám. — 19.35: Tévétorna. —­ 19.40: Esti mese. — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Egy szélhámos karrierje VII.7. — 21.40: Stúdió ’84. — 22.40: Tv-híradó 3. 2. műsor: 18.40: Képújság. — 18.45: Titokzatos nádasok. Angol rövidfilm. — 19.10: Útjaink. — 19.50: Zenés Tv-szín­­ház. — 20.10: Reklám. — 20.20: Labdarúgó EB. — 22.15: 8 és 3/4. Lengyel rajzfilm. — 22.25: Telesport SZERDA: 10.00: Tévétorna. — 10 05: Utánam srácok (ism.). — 10.35­­ Delta (ism.). — 11.00: A Schrammel család (ism.). — 11.50: Amerikai burleszk-parádé (ism.). — 16.45: Hírek. — 16.50: Nyolclábú ragadozó. Kisfilm. — 17.05: Pedál példák. — 17.25: A popzene műhelyei (ism.). — 17.55: Képújság. — 18.05: Nyugalmunk érdekében. — 18.35: Az Országházból jelentjük. — 19.25: Közönségszolgálat. — 19.40: Tévétorna. — 19.45: Esti mese. — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Marie-Octobre. Francia film. — 22.10: Kockázat. — 22.40: Tv-híradó 3. 2. műsor: 19.10: Képújság. — 19.15: Interjazz session. — 20 00: Szlovén népi táncok (ism.). — 20.25: Labdarúgó EB. — 22.15: Reklám. — 22.25: Telesport. — 23.10: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 9.55: Tévétorna. — 10 00: Utánam srácok (ism.). — 10.30: Aranyásók Alaszkában (ism.). — 16 45: Hí­rek. — 16.50: Szókimondó (ism.). — 17.40: Béke, az évszázad rózsája. — 18.25: Ön hogyan döntene? — 19.40: Tévétorna. — 19.45: Esti mese — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Jogi esetek. — 21.10: Népzene zenekarra. — 21.15: Hatvanhat... — 22.20: Tv-híradó 3. 2. műsor: 18.30: Portréfilm. — 19.10: A nyelv világa. — 19.55: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora. — 20.15: Somogyi lakodalmas. Magyar animációs film. — 20.30: Brigitta. Tévéfilm. — 21.30: Tv-híradó 2. — 21.50: Muszorgszkij-est (ism.). PÉNTEK: 9.55: Tévétorna. — 10.00: Mesejáték (ism). — 10.55: Fogócska (ism.). — 11.30: Mi s más... (ism). — 16.15: Hírek. — 16.20: Még egyszer gyerekeknek! — 17.10: A fekete város (VII/4.). — 18.10: Reklám. — 18.15: Reflektor Magazin. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: Esti mese. — 19.45:.......hogy a mi planétánk törékeny üveg..." (ism). — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Zenés Tv-színház. — 21.15: Magellán. — 21.25: Pén­tek esti randevú. — 22.20: Elcserélt szerelem. Vígjáték. — 23.40: Tv-híradó 3. 2. műsor: 19.00: Képmagnósok, figyelem! (ism.). — 19.30: Keresztkérdés. — 20.00: Cziffra György zongoraestje. — 20.30: Háromszög. Rajzfilm. — 20.45: Periszkóp. — 21.15: Tv-hír­adó 2. — 21.35: A fattyú. Tévédráma. — 22.30: Képújság. SZOMBAT: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Nasa obrazovka. — 8.50: Kamaszmusical (ism.). — 9.50: Egy szélhámos karrierje (ism.). — 10.55: Keresztkérdés (ism.). — 15 05: Cimbora. — 16.00: A fényképezés úttörői VIII/1. — 16.30: Ember az At­lantiszról. — 17.20: Francia tájakon. — 17.35: A természet kamaraszínpadán. — 18.35: Diagnózis. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.55: Labdarúgó EB. Elődöntő. — 21.45: Diszkóvarázs. Zenés film. — 22.10: A hét műtárgya. — 22.15: Narva VI/4. — 23.15: Tv-híradó 3. 2. műsor: 18.45: Mafilm-magazin. — 18.55: A modern mű­vészet kalandja­ (ism.). — 19.50: Vers. — 19.55: Iskolajáték. Tévéfilm. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35: Kocsis Zoltán és Rados Ferenc zongoraestje (ism.). — 22.30: Képújság. VASÁRNAP: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Óvodások műsora. — 8.25: Zorán, a zsoké fia. Film. — 9.50: XX. Nyári Úttörő Olim­pia, Zánka. — 10.50: Hírek. — 10.55: 46: Nemzetközi gála­műsor. Francia film. — 15.10: Silvan, a bűvész. Film. — 16.10: Gifra nyomorúság. Magyar film. — 17.25: Reklám. — 17.30: Műsorainkat ajánljuk. — 17.55: Reklám. — 18.00: Delta. — 18.25: Reklám. — 18.35: Közönségszolgálat — 18.40: Tévé­torna. — 18.45: Esti mese. — 18.55: Hírek. — 19.00: A Hét — 19.50: Telesport Labdarúgó EB. — 21.55: Kapcsoltam. — 22.35: Hírek. 2. műsor: 19.45: Képújság. — 19.50: Híres spanyol opera­énekesek. — 20.45: Késői szerelem. Tévéfilm. — 22.20: Kép­újság­ ■ JÚNIUS 22., PÉNTEK: 20.30: Zenés TV-Színház. For­­tunio dala. Budapest anno... harmadszor Magyarország számos ne­ves portréfotóst és fotóripor­tert adott a világnak, köztük olyan nagyokat, mint Bras­­sai vagy Capa. Klösz György nem tartozik a világhírűek közé, annál nagyobb a sze­repe Budapest kultúrtörténe­­tében. Az általa készített úgynevezett ansichts-fotók őrzik számunkra a múlt szá­zad utolsó két évtizedének és a századfordulónak Buda­pestjét A magyar főváros­nak ezt a jelentős korszakát immár mindannyian az ő szemével látjuk. Állandó ki­állítása mellett segít ebben a Budapest anno... című album is, amelyet — az ide­gen nyelvű kiadásokat nem számítva — öt év alatt im­már harmadszor jelentetett meg a Corvina Kiadó. ■ A Szovjetunióban nemrég ünnepelték a Pionír-szervezet születésnapját A pionír-szer­vezet 1922-ben született Megalakulásán Lenin is munkálkodott. Valamennyi szovjet város­ban van úttörőpalota vagy úttörőház. Képünkön: A rigai úttörőpalota. A Daugava folyó partján egy régi várban helyezkedik el A soproni Liszt Ferenc pedagógus vegyeskar az NSZK-ban Magyar zászló a városházán szőtt néhányat édesapja, a magyar származású zene­szerző Gárdonyi Zoltán mű­veiből. A soproni kórus a délelőtti kellemes városnéző séta és a délutáni pihenés hatására jó formában szere­pelt. A két kórus kitűnő fel­­készültséggel szólaltatta meg az igényes műsor minden darabját, a nagyszámú kö­zönség valóban szép hang­zásélménnyel gazdagodott. Június 1-én délelőtt a kö­zeli Heilbronnban jártak a soproniak, majd egy hajó­­kiránduláson vettek részt, június 2-án pedig Heidel­berg egyetemi városba láto­gattak. Bejárták a királyi vár helyiségeit a legrégibb palotától az altemplomon és a tanácskozótermen keresz­tül egészen a királyi boros­pincéig. Bad Wimpfenbe visszatérve a délutáni szabad program lehetőséget adott az erőgyűjtéshez, az esti hang­versenyre való felkészülés­hez. A koncert a klinika nagytermében volt. A zsúfo­lásig megtelt nézőtéren a légkondicionáló berendezé­sek sem tudták frissen tar­tani a levegőt. A fullasztó sitik. A valamikori soproni Con­­cordia énekegyüttes meghí­vására a Német Szövetségi Köztársaságban vendégsze­repelt a soproni Liszt Ferenc pedagógus vegyeskar.­­A Concordia német tagjai 1946- ban történt­­ áttelepítésük után új lakóhelyükön. Ba­den-Württemberg szövetsé­gi­ állam Bad Wimpfen nevű városá-ban újjáalakultak. A városka lakói a Magyaror­szághoz fűződő, amúgy is erős kötelékeket kulturális kapcsolatokkal kívánják még szorosabbra fogni, ennek egyik példája a két kórus kapcsolata.) Bad Wimpfen hatezer lel­ket számláló, történelmi múltú település a Neckar folyó völgyében. Gazdasága idegenforgalmára és nagyhí­rű klinikájára épül. A kli­nikán a gyógykezelés alap­ja a fürdő, amit modern te­rápiákkal egészítenek ki: el­sősorban a szív- és a reuma­megbetegedéseket gyógyít­ják eredményesen. A város történelmi magva köré épült kertes családi házak a tele­pülés üdülőhely-jellegét érő­ A soproni Liszt Ferenc pe­dagógus vegyeskart szállító két autóbusz május 30-án, este hat órakor gördült be Bad Wimpfen főterére. A hajnali indulás, a mintegy 800 kilométeres út, a csak­nem végig szakadó eső meg­lehetősen elárasztotta a tár­saságot, de minden viszon­tagságot feledtetett a lelkes fogadtatás a városházán lo­bogó hatalmas magyar nem­zetiszínű zászló és a sok könnyekig meghatott arc. A vendéglátó kórus vezetőjé­nek és a város polgármeste­rének üdvözlő beszéde után az érkezők elfoglalhatták szálláshelyüket azoknál a családoknál, amelyek vállal­ták, hogy öt napra és éjsza­kára otthont nyújtanak egy, két, esetleg három magyar vendég számára. Május 31-én került sor a két kórus első közös hangverse­nyére a város evangélikus templomában. A műsort a rendezők egyházi művekből, a helyszín akusztikai adott­ságait figyelembe véve állí­tották össze. A capella kó­rusművek között Gárdonyi Zsolt orgonaművész is láz­meleg ellenére a két kórus nagyon tartalmas, színes műsort nyújtott. A magyar műveket a közönség csak­ németül értő tagjai is élve­zettel hallgatták miután a szöveg lényegét ízesen, han­gulatosan tolmácsolta nekik dr. Friedrich Károly, a két város kapcsolatának egyik tevékeny építője aki a kó­russal együtt érkezett Bad Wimpfenbe. A bad-wimpfeni tartózko­dás utolsó napjait a két kó­rus együtt töltötte. Június 3-án délelőtt a polgármester fogadást adott a városházán a magyar kórus tiszteletére, délután egy erdei­ vadász­házban közös pikniken mu­lathattak együtt vendéglátók és vendégek. Másnap hajnalban fájó szívvel búcsúztak egymástól a régi vagy éppen újdonsült jóbarátok. A buszok ablaká­ból az indulás pillanatában ugyanaz a megható látvány tárult a soproniak elé, mint megérkezésükkor: a magyar zászló. Ez a nemes gesztus keretezi az ott töltött öt nap emlékét. A felejthetetlen élményekért köszönet illeti mindazokat, akik lehetővé tették a soproni Liszt Fe­renc pedagógus vegyeskar elutazását, és köszönetet, el­ismerést érdemelnek a ven­déglátó Bad Wimpfen vá­roska lakói, akik változatos programmal, jó szervezéssel gondoskodtak arról, hogy a magyar kórus tagjai szívesen emlékezzenek vissza a velük eltöltött napokra Halmos Erika 1944 TAVASZÁRA és nya­rára a német megszállás és a zsidóellenes intézkedések által teremtett politikai fe­szültségek mellett a fokozott háborús erőfeszítések nyo­mán egyre nagyobb mérete­ket öltött a nyomor. A bom­bázások által teremtett lét­bizonytalanság mellett az el­látás nehézségei újabb elé­gedetlenség forrásaivá vál­tak és egyre határozottabb háborúellenes megnyilvánu­lásokat eredményeztek. A közellátás növekvő ne­hézségei miatti háborúellenes tömeghangulat jelei már 1943 nyarán jelentkeztek. A városi rendőrkapitány 1943. június 2-án kelt jelentése szerint: „Úgy a tisztviselői táborban, mint a kisebb bé­rekkel rendelkező munkások körében bizonyos elégedet­lenség jelei észlelhetők, mert a havi fizetésből és heti ke­resetből minimális áron is csak a legszükségesebb élel­miszer szerezhető be”. A közellátás katasztrofális romlása miatti elégedetlen­ség 1944-ben már olyan mé­reteket öltött, hogy időnként rendőrségi beavatkozásokra is sor került. 1944. március 11-én a Vagongyár Dunaszer (ma Móricz Zsigmond rak­part) 14. sz. alatti raktárai­ból a gyár alkalmazottai szá­mára ruhaneműt szappant és egyéb közszükségleti cik­keket osztottak. A rendőrség jelentése szerint az átvétel­nél olyan nagy tömeg jelent meg, hogy rendőröket kellett kivezényelni, mert a sorban állók a hosszú várakozás miatt „annyira idegesek vol­tak, hogy a raktárhelyiséget akarták megtámadni, oda mind egyszerre akartak be­menni”. A rendőrség a Va­gongyár vezetőségétől intéz­kedéseket kért, „mert előbb­­utóbb a közönség körében kitör az idegesség foka any­­nyira, hogy oda már a rend­őrök kivezénylése is kevés­nek bizonyul fegyverhaszná­lat nélkül”. 1944. július 24-én a­ győri sütőüzemeket, a pékek mű­helyeit hadiüzemekké nyil­vánították. Ezzel természete­sen az ellátást javítani nem tudták. A győri pékek ugyanis kijelentették, hogy az üzemek maximális telje­sítőképességüket csak akkor érhetik el ha „megfelelő létszámú munkássá] (segé­dekkel, esetleg inasokkal) erősíttetnek meg”. A hadi­üzemekké nyilvánított győri sütödék 50 kemencével ren­delkeztek, 31 segéddel és 6 inassal dolgoztak, havi sütő­­kapacitásuk 3660 mázsa volt és ezzel csak mindössze 23 000 lakos ellátására voltak képesek. Katasztrofális volt a lakos­ságnak cipővel való ellátása is. 1944 tavaszától a bombá­zások miatt a cipőigénylések száma amúgy is nagymérték­ben növekedett, mert a ke­letkezett károk között jelen­tős volt a ruházatban je­lentkező veszteség. A pol­gármester 1944 májusában pótlólagos cipőkiutalásokat kért a bombakárosultak ré­szére. „A köznyugalom meg­óvása és a nem kívánatos je­lenetek elkerülése érdeké­ben" június 1-én a kérést a polgármester megismételte — eredménytelenül 1944 júniusában és júliu­sában a cipőellátás teljesen szünetelt, még a legindokol­tabb igényeket­ sem tudták kielégíteni. Egy polgármes­teri jelentés szerint: „mind gyakrabban hangzanak el elkeseredett kifakadások, úgyhogy... minden tömegje­­lenet, ami a közellátási hi­vatalban van, a cipőellátás következménye”. Hasonló pa­naszok érkeztek a megye községeiből is. A sokoróaljai járás főszolgabírójának je­len­tése szerint: „ma nemcsak a nincstelenek, de a gazdák is ellátatlanná váltak... A családfők nem tudnak mun­kába menni... Az emberek lyukas cipőben, csizmában járnak”. A helyi lapban egy­re gyakoribbá váltak az alábbihoz hasonló hirdeté­sek: „Egy 39-es női cipő fe­jeléséért ás talpalásáért zsírt adok”. „41—42-es bilgeri csiz­máért 3 méter gyapjú szöve­tet adok”. Egyre súlyosbodó helyzet állott elő a ruházati cikkek­kel való ellátás terén, külö­nösem a munkásosztálynál A ruházat ára rendkívüli módon emelkedett. 1944-ben egy férfi öltöny ára 1000— 1200 pengő, egy méter szö­veté 2—300 pengő volt. A ru­házati cikkek magas ára és főleg hiánya falun is súlyo­san éreztette hatását. A Pan­­nonhalmi járás főszolgabírá­­ja különösen a babakelengye hiányáról panaszkodott: ’■ESVik községben előfordult, hogy az anya újságpapírba csomagolta újszülött gyerme­két”. A háború egész időszaká­ban nagy gondot okozott, a háború végére kataszrófális­­sá vált az energia­, ezen be­lül a tűzifa ellátás. 1944 ja­nuárjában a tüzelőanyag ke­reskedők egy-egy háztartás céljára 100 kg fánál és 25 kg szénnél nagyobb mennyisé­get nem szolgáltathattak ki. A polgármester 1944 máju­si jelentése a tüzelőellátást „súlyosnak, megoldhatatlan­nak" nyilvánította Az 1944. április 13-i bombázáskor a gázgyár teljesen elpusztult. A magánháztartá­sok által felhasznált gáz több mint 600 vagon, a koksz pedig 950 vagon tűzifával volt egyenértékű ezt nem tudták pótolni. 1944 júliusá­ban a város tűzifa szükség­letének csak kis hányadát utalták ki, ami miatt a tü­zelőellátást tovább korlátoz­ták. Szeptemberben a tüze­­lőszállítások teljesen meg­szűntek, ezért a polgármes­ter a pékek, a kórház stb.­ legalapvetőbb szükségletei­nek kielégítésére elrendelte az utcákat szegélyező és a parkokban lévő fák kivágá­sát. Dr. Molnár Ernő Negyven éve történt Növekvő nyomor

Next