Kisalföld, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. JÚNIUS 13., SZERDA ARA: 1,40 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Csúcsértekezlet Moszkvában Megkezdődött a KGST gazdasági tanácskozása Moszkvában tegnap délelőtt megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok legmagasabb szintű gazdasági tanácskozása. A tanácskozás színhelye a moszkvai Kreml Györgyterme. Itt állították fel a hatalmas téglalap alakú asztalt, amely mellett a tíz tagállam küldöttsége foglal helyet. A tanácskozást Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nyitotta meg. A magyar küldöttséget a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A tanácskozás munkájában részt vesz Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST- képviselője. Faluvégi Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Központi Bizottság tagjai. A tanácskozáson a kosár küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke a csehszlovák küldöttséget Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a köztársaság elnöke, a kubai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez, a KKP KB PB tagja, az államtanács és a minisztertanács elnökhelyettese, a lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a minisztertanács elnöke, a mongol küldöttséget Jumdsságin Cedenbal, az MNFP KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke az NDK küldöttségét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke, a román külöttséget Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök a szovjet küldöttséget Konsz(Folytatás a 2. oldalon.) Lövői változások Hatvan év után új lépések előtt — Hiába is várnánk, oktalanság lenne, a világ nem fog hozzánk igazodni, nekünk kell a világhoz alkalmazkodnunk. — Kiss Ferencet idéztem, aki beosztása szerint nem vezérigazgató, nem is igazgató, egy kis üzem telepvezetője. Nem városban, vidéken dolgozik, s ahogy ezt mondta, nyilvánvaló volt, nem szerénykedik, pontosan érzi: a gyártóknak bárhol, bármilyen ágazatban működjenek, egyetlen választásuk van, a piachoz igazodni. Az Elzett Művek soproni gyárának lövői telepe ezt teszi, másfél évtizede bizonyíthatóan eszerint dolgozik. Ezért maradhatott fenn, adhat ma kenyeret százhetven dolgozójának. — Hogy nevezik ma a községben az üzemet? — kérdezem a telepvezetőt, aki az itt eltöltött harmincegy évével a törzsgárda tagok között is veterán. — Ha magánemberkéntkérdeznek, biztos az jönne a számra. Késgyár, de hivatalosan, jelentésben például már az Elzett telepeként fogalmazom. Persze, hogy késgyár a nevünk, az is marad, amíg csak létezni fog. Pedig a késgyár nyolc év óta már semmiképpen sem késgyár, hiszen nem készítenek falai között egyetlen bugylibicskát, étkezéshez használható vágószerszámot sem. A mostani helyén éppen hatvan éve kezdte meg működését, de a községben tudnak róla, hogy a mai művelődési ház épületében is csináltak egy-két évig a legkezdetlegesebb módon késeket. A zsebkés gyártását Lövőn 1971-ben fejezték be, öt évvel később pedig elbúcsúztatták a háztartási kések gyártását is. Hiába kérném, telepvezetőt, már mutatóba se igen van a régi gyártmányokból. Ellenben van a vitrinjében néhány új ablakzár, kétféle pillanatszorító, csak a legújabbak, mert ebből a termékből 2—3 tucatra való típust is gyárt az üzem. Ami azt a bizonyos váltás képességet illeti, a jövőieket ugyancsak megtanította rá a kényszer. A kések helyett annak idején alkatiszéket kaptak a központból, rengeteget és rengeteg félét. Unatkozni nem volt okuk, két-három évenként bizonyos, hogy változott a termelni való. A lövések megfizették annak árát, hogy végül is megtanultak alkalmazkodni. Amikor a késgyártás még virágzott, 1970- ben 225-en dolgoztak az üzemben. Akkori termelésük 28 millió forint volt. 1979- ben volt a mélypont, 150-re apadt a létszám. A késések legöregebbjei nem voltak képesek megbarátkozni az új profillal, inkább odébbálltak. Két év óta ismét az új belépő a több. Ma a nagyvállalat a Lövőn dolgozó 170 munkásától és alkalmazottjától — az utóbbiak mindössze 16-an vannak — 140 millió forint értékű terméket vár. — Mire megszoktuk volna úgy igazán az ablakzárakat, nos, most rövidesen ezek is itthagynak bennünket — így a telepvezető. — Központunk új, korszerű zárszerkezetek gyártását honosítja meg és ezek készítésének helye a központban lesz. Nálunk folyamatosan csökken majd az ablak vasalót termelése. Hogy mi kerül helyükre? Egy dalos biztos, hogy nem maradunk munka nélkül. Az Elzett Művek jó pár millió forintot költött és költ most lövői gyárára. Kívülbelül felfrissítik, korszerűsítik a szociális helyiségeket. A régi gépei közül alig találni már. Nemrég még a talicska volt a lövések egyetlen anyagmozgató eszköze, most emberkímélő targoncák, számszerint hét, továbbá három daru könnyíti a .. munkát. Az Elzett Művek ettől az évtől kísérleti jövedelemszabályozásban dolgozik és így négy százalékkal tudta növelni 1984-ben a lövőiek keresetét is. Az újfajta érdekeltség a toborzó szerepét töltheti be Lövőn Ahogy hallani, a nagyközségből 150-en járnak el dolgozni máshova, 80-an viszont Lövő környékéről járnak a késeket nem készítő késgyárba. F. J. ■ A Sabaria Cipőgyár beleül gyáregységében az első fél évben kétszázezer pár, mintegy 25-féle különböző fazonú gyermekszandál, vászoncipő készül. A közeljövőben megkezdik az őszi és téli félcipők gyártását. A MTESZ és a SZOT vezetőinek megbeszélése A SZOT székházában tegnap megbeszélést tartottak a MTESZ és a SZOT vezetői, amelyen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Méhes Lajos, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Fock Jenő, a MTESZ elnöke és Tóth János, a MTESZ főtitkára. Megállapították, hogy együttműködésük eredményes és a kívánatos irányba halad. A MTESZ vezetői elmondták, hogy a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a műszaki-gazdasági értelmiség teljesítménnyel arányos anyagi és erkölcsi megbecsülése érdekében kell elsősorban közös erőfeszítéseket tenni. A szakemberek anyagi és erkölcsi ösztönzésének javításáért, a differenciált bérezés megvalósításáért együttesen, véleményüket egyeztetve lépnek fel. A jövőben jobban összehangolják nemzetközi tevékenységüket, a nyugdíjas szakemberekkel való foglalkozás gyakorlatát is. A hetedik ötéves terv elvi és gyakorlati megalapozását szolgáló főbb programok társadalmi véleményezését együtt végzik. A SZOT vezetői kiemelték, hogy az együttműködés érzékelhetően bővült az iparági ágazati szakszervezetek és a tudományos egyesületek, valamint a megyei szervezetek között. A jövőben a SZOT és a MTESZ üzemi szervezetei közötti kapcsolatokat is indokolt erősíteni. Szükség van arra, hogy ezeken a területeken is áttekintsék az együttműködés javításának lehetőségeit. Hangsúlyozták a szakszervezetek rétegmunkájának fontosságát. Erre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a szakértelmiség számára — különösen az iparban és az élelmiszergazdaságban — a mainál kedvezőbb lehetőségeket biztosítsanak a szakszervezetek. ■ A Sopron lakásépítésekhez készítik az előregyártott betonelemeket a Fertődi Építőipari Szövetkezet központi telepén. A szövetkezet „háttéripara”, az előregyártó üzem munkája évről évre több lesz. Tz ipar megfelelő irányba fejlődött Az Országgyűlés Ipari Bizottságának ülése Tegnap ülést tartott az Országgyűlés Ipari Bizottsága A testület megvitatta az ipar 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tájékoztatót. A bizottság elé terjesztett írásos jelentés egyebek között megállapította: az ipar öszszességében a gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelő irányba fejlődött. A gazdálkodást azonban számos tényező nehezítette, amit a vállalatok nagyobb része rugalmasabb és hatékonyabb intézkedésekkel áthidalt. A múlt év első hónapjaiban a fejlődés mértéke nem érte el a tervezett szintet, amit a következő hónapok gyorsabb fejlődésével sem sikerült minden iparágban teljes egészében ellensúlyozni. Nőtt a szocialista külkereskedelmi forgalom, a kohászat és a vegyipar a tervezettnél többet exportált, míg más területeken, így a gépipari termékek körében lemaradás volt. Mintegy 10 százalékkal növekedett az ipar konvertibilis exportja, de az exportárak csökkenése miatt a devizabevételek nem érték el a kívánt szintet. A jelentéshez Juhász Adoms ipari államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a világpiaci helyzet kedvezőtlen alakulása mellett a vállalati gazdálkodás gyengeségei, elsősorban a kooperációs szállítások ütemfeletisége kedvezőtlenül hatott és ha ma is az ipar fejlődésére. Tavaly nőtt a veszteséges vállalatok száma, köztük olyan nagyvállalatok is megtalálhatók, mint a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek, a Ganz-MÁVAG, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat, a Péti Nitrogénművek stb. Több vállalatnál szanálási eljárást kezdeményeztek. Az iparvállalatok többsége azonban jobban gazdálkodott és immár több éve eredményes munkát végez. Az államtitkár 1984. eddigi tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a termelés az év első hónapjaiban gyorsabban nőtt a tervezettnél. Lényegesen javult a szocialista kivitel, ugyanakkor a konvertibilis exportban az eddigi növekedés alacsonyabb a vártnál. •Juhász Ádám kifejtette: célszerű lenne a kooperációs partnerek közvetett exportjának valamilyen formában lpró elismerése Kényszer alkalmazása azonban a monopolhelyzetben lévő vállalatok esetében sem lehet megoldás, ez nem egyeztethető össze gazdaságirányítási rendszerünkkel sem. Elmondta, hogy bizonyos háttéripari fejlesztésekre a tárca és a bankszervek tudnak pénzeszközöket biztosítani, nemrég motorok felújítására pályázatot is kiírtak, amelyre tíz jelentkező közül nyolc mezőgazdasági szövetkezet volt. Egyetlen motort gyártó cég sem jelentkezett, pedig anyagilag is támogatták volna vállalkozásukat. , Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes arról szólt, hogy a szabályzók változása javítja majd a vállalatok pénzügyi helyzetét s vállalkozásokra, kezdeményezésekre ösztönöz.