Kisalföld, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
Kormányprogram fél évtizedre kamatozik a legolcsóbb nyersanyagbánya Érték a hulladékból sok milliárd forintért Lépéselőnyben a MEH-vállalatok Gyerekek: a munka önzetlen, lelkes segítői Népgazdaságilag kiemelkedő jelentőségű feladatról, a másodnyersanyag-hasznosítás korszerűsítését szolgáló kormányprogram végrehajtásáról rendeztek anketot tegnap délelőtt Győrött, a Petőfi Sándor városi Művelődési Központban. Kocsis József, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Győr-Sopron megyei Szervezetének elnöke a rendezvényen olyan előadókat, vendégeket köszönthetett, mint dr. Szikszai Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese; Szabó Mihály, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára; Válki István, a megyei tanács elnökhelyettese; Nagy Imre, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára. Megnyitó előadásában Valid István szólt az ember természetátalakító munkájának néhány következményéről, köztük a világszerte mind nagyobb mennyiségben felhalmozódó hulladékhegyek gondjáról, a hulladékban található másodnyersanyagok hasznosításával kapcsolatos gazdasági és környezetvédelmi érdekekről. Ezt követően dr. Szikszai Béla adott számot a kormányprogrammal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Mint elmondta, a Minisztertanács által 1981-83- re kidolgozott másodnyersanyag- és melléktermékhasznosítási program szervesen illeszkedik az intenzív gazdaságfejlesztés feladatrendszerébe. A középtávú időszakra szóló program célja nem kevesebb, mint 1985- ig mintegy 30 százalékkal növelni a másodnyersanyagok gazdaságban hasznosított arányát. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy — változatlan áron számolva — az 1981. évi 6,3 milliárd forintról 11,5 milliárd forintra kell növekednie a legolcsóbb „nyersanyagbányából”, a hulladékból az ipari vérkeringésbe visszajuttatott kiindulási anyagok értékének. A tét nagy, hiszen ha ezt az anyagtöbbletet konvertibilis importból kellene fedeznünk, akkor ez mintegy 150 millió dollár kiadásával terhelné a költségvetést. A kormányzat a kiemelt program jóváhagyásakor számolt azzal, hogy a feladatok végrehajtásához számottevő értékű és mértékű fejlesztésre, beruházásra is szükség van, hiszen a hulladékanyagok nyersanyaggá történő ipari előkészítése többé-kevésbé korszerű, új eszközállomány munkába állítását feltételezi. Nos, a Minisztertanács állásfoglalása szerint a VI. ötéves tervidőszakban a program végrehajtásához mintegy 10 milliárd forint beinvesztálására van szükség. Ezt a tekintélyes összeget az adott helyzetben csak többcsatornás módon lehet biztosítani. Nevezetesen éppúgy részét képezi a bankhitel, mint az állami támogatás és a cégek képződő fejlesztési alapja. Megnyugtató, hogy a kormányprogram — másfél évvel annak befejeződése előtt — a vártnál is kedvezőbb eredményekkel valósul meg. Ezt tükrözik az ország második legnagyobb hulladékhasznosító vállalkozása, az Észak-dunántúli MÉH Vállalat eddigi eredményei is. Mint arról Borka Gyula igazgató beszámolt, a vállalat már 1983 végén, 1984 elején megközelítette az 1985-re vállalt színvonalat a másodnyersanyagok gyűjtésében, hasznosításában. Vashulladékból például a 85-re várt 116 ezer tonnával szemben 83-ban 114 ezer tonnát ért el. A mennyiségben kevesebb, ámde értékek szerint (lévén zömmel tőkés import) színesfém-hulladékokból 1985-ben 9 ezer tonnányit tartalmaz az északdunántúli vállalat terve. Kedvező jel, hogy tavaly 8 ezer 120 tonnát produkált. Természetesen a népgazdasági érdek egyértelműen vállalati érdek is. Bár az átváltozások némiképp csalókává teszik az összehasonlítást, mégis figyelmet érdemel, hogy a vállalat az eredetileg tervezett 85. évi 811 millió forint árbevétellel szemben 1984-ben csaknem 900milliós árbevétellel számolhat ... A cég vezetője bemutatta az 1976-os összevonás óta öt megye területén működő Észak-dunántúli MÉH Vállalat tevékenységét is. Eszerint az összevonást követő esztendőben 376 millió forint volt az árbevétel, vagyis 1985-re ez csaknem megháromszorozódik. A hulladékok, másodnyersanyagok gyűjtése 33 (zömmel korszerűdött, alig-alig gépesített ) telephelyen és 26 átvevőhelyen folyik. A lakosságtól származó átvevőhelyek forgalma tavaly megközelítette a 11 millió forintot. (Természetesen ez a hulladék másodnyersanyagként hasznosítva a forgalom értékének sokszorosát éri.) Nagyrészt a kormányprogramnak, másfelől a vállalati kezdeményezéseknek köszönhetően több új gyűjtési forma futott be figyelemre méltó karriert az utóbbi időben. A tavaly szerződéses üzemeltetésre átadott 4 átvevőhelyen a forgalom ugrásszerűen nőtt. Kevésbé sikeres, ám mégis fontos az úgynevezett házfelügyelői gyűjtőhálózat, amely tavaly több mint egymillió forint értékű hulladékanyagot produkált. A gyűjtőhálózat fejlesztésével az eredmények növelhetők lennének, ám a szabályozásban mindenütt föl-fölbukkanó bürokrácia itt is áthághatatlan akadályként tornyosul a cég előtt. A jövedelmezőség számításánál a hulladékgyűjtésre igénybe vett bérlemény bérleti díját — ki érd ezt? — hússzorosan számítják föl a vállalatnak! Természetes, hogy a cégek nem vállalják a nyereségüket értelmetlenül csökkentő megoldásokat, még akkor sem, ha ehhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek... Az akciók közül immár tartósan sikeresek a mezőgazdasági és a Hazafias Népfronttal közösen szervezett lakóterületi gyűjtések. Mindezek mellett változatlanul a legtöbb értéket produkálják a gyerekek, a kormányprogram önzetlen, lelkes segítői, akik tavaly a vállalat tevékenységi területén 3 millió forint értékű hasznos hulladékanyagot gyűjtöttek. -f -f 4-Az ankét előadásait élénk vita követte, majd a résztvevők a győri 1-es MÉH-telepen megtekintették a nagy teljesítményű papírbálázó gépsort. N. Magyar Tibor Újdonságok kis mennyiségben Vegyipari diákszövetkezet Nagyon kis mennyiségben szükséges vegyületcsoportok gyártására specializálja magát a Veszprémi Vegyipari Egyetemen- két évvel ezelőtt alakult, s mindeddig sikeres Keminden nevű kisszövetkezet. A tagjai eddig főleg hétvégi munkát vállaltak a fűzfői Nitrokémiánál, a jövőben viszont — máris számottevő fejlesztési alapjukat hasznosítva — újdonságok előállítására, szállítására is vállalkoznak. Többek között ők készítik majd a kerámiaiparban használatos Plumbex-et. Ez az anyag gyors elszíneződéssel , jelzi, ha a máz ólomtartalma meghaladja a kritikus, illetve az engedélyezett határt. Másik újdonságul, az Aquatest lesz. Ez ugyancsak jelzővegyület, s a kazánvizek keménységéről ad információt. E kis mennyiségben szükséges vegyületek gyártására a kisszövetkezet a Veszprémi Vegyipari Egyetemtől bérel laboratóriumot. 1984. június 15., péntek Segítség az útkereséshez Az üzem válasszon számítógépet A MÜSZI partner a közgazdasági munkában Már az alapító okiratban is szerepel a gépi adatfeldolgozás megszervezése, tehát lényegében egy régi tevékenység tartalmas folytatásaként került sor a győrzámolyi találkozóra. A Szigetközi Agráripari Egyesülés az említett község kultúrházába hívta meg a héten a MÜSZI-t ama bemutatóval összehozott előadássorozatra, amely a korszerű ügyvitelszervezésről és számítástechnikai eszközök alkalmazási lehetőségeiről szólt. (Tizenöt évvel ezelőtt huszonegy termelőszövetkezet hozott létre egy olyan vállalkozást, amely gépesítette az ügyviteli munkát, ennek a neve Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat, vagyis MÜSZI.) A vállalkozás időszakában alig másfélszáz mechanikus működésű könyvelőgép volt az országban. Ma már a MÜSZI a számítógépeknek csaknem minden kategóriájában tud ajánlani legalább kétféle típust, amik felváltják a hagyományos, csak könyvelésre és egyszerűbb nyilvántartásra és adatfeldolgozásra alkalmas Ascota gépeket. A győrzámolyi bemutatóra a Robotron könyvelőgépek és mikroszámítógépek alkalmazásával, a személyi számítógépeken futtatható mezőgazdasági célú programokkal ismerkedtek meg a résztvevők. Nemcsak az alapító okiratban vállaltak késztették arra az Agráripari Egyesülést, hogy megszervezze a többi között, ezt a bemutatót is, hanem a szövetkezetek részéről jelentkező igény a gépi adatfeldogozásra. Például a rajkai és a darnózseli szövetkezet már korábban is benyújtotta igényét kisszámítógépre, ami kitűnő üzemen belüli használatra. S annak ellenére, hogy a megye szövetkezeteiben is hagy még sok kívánnivalót az ügyvitel gépesítése, mégis a továbblépés a cél, mégpedig az, hogy a termelésirányítás is gépre kerüljön. A MÜSZI szervezési főosztályának tervei között szerepel a különböző munka- és üzemszervezési rendszerek személyi számítógépre vitele is, és forgalmazzák azokat a személyi számítógépeket, amelyek elsősorban a vezetést, az üzemgazdasági elemzéseket és a döntéselőkészítést hivatottak megkönnyíteni. A szinte zsebben hordható személyi számítógépek közül két típust ajánlanak, amihez mintegy nyolcvan programcsomag — üzemi igény szerint — vásárolható. Megyei terv, hogy a Szigetközi Agráripari Egyesülés is megvásárolna programokat, így a lehető legkedvezőbben juthatna hozzájuk a szövetkezet. Tény, hogy a számítógépes munkára napjainkban az egész országra az útkeresés jellemző, s ezeknek a találkozóknak, mint amilyen a győrzámolyi is volt, az a lényege, hogy segítséget kapjanak a mezőgazdasági üzemek a választáshoz. Mert az a legideálisabb, ha nem kívülről határozzák meg, hogy egy adott gazdaságnak milyen gépre lenne szüksége, hanem szüzemet, gazdálkodási körülményeket ismerők lesznek képesek kiválasztani az üzemi célokra leginkább megfelelő számítógépet. Ugyancsak SZAGE terv, hogy a talaj tápanyaggazdálkodását számítógépre vigyék, majd ezt követően az állattenyésztést, a takarmányozás és a hozamok összefüggésében. Vagyis a lényeg, hogy az agkráripar mintegy modellt állítana fel, amihez messzemenő segítséget kérhet a MÜSZI -től, ugyanis a vállalkozás partnere akar lenni minden olyan mezőgazdasági üzemnek, ahol segítheti a közgazdasági munkát. G. Szabó Az A Robotron 5130 típusú irodai komputer, a műszaki tudományos számítások eszköze. Újítók fóruma Sopronban Iparjogvédelmi szaktanácsadás A gazdasági munkaközösségek titkolóznak . Úgy tűnik, még időben csöngetett az óra számunkra. Megértettük például, miből táplálkozik a japán gazdasági csoda mítosza. Legalábbis, ami hazai újítóink, feltalálóink törekvésének eredményességét illeti: elmondhatjuk, hogy a kutatási eredmények és új ötletek ma rövidebb idő alatt válthatók „aprópénzre”, esetleg piaci sikerek hordozóivá, mint valaha — állapította meg Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke azon a fórumon, amelyet a soproni üzemek és vállalatok újítóinak és feltalálóinak részvételével rendeztek a GYSEV Igazgatóság tanácstermében. — Gúzsba kötött gazdasági lehetőségeink mellett az új, a korszerű technikai megoldásoknak kell valódi termelő erővé válniuk — folytatta a OTH elnöke. — Ezen az úton haladunk, ami elsősorban az új szabályozóknak köszönhető. Ezek nemcsak gyorsabbá tették az ötletek, találmányok, kutatási eredmények, hasznosulását, hanem a vállalatokon belül a műszaki értelmiség derékhadát is mozgósították és anyagilag is érdekeltté tet ték. Nem véletlen az sem, hogy a fejlett ipari országok éppen napjainkban, a gazdasági recesszió idején fordítanak csillagászati öszszegeket az innovációs fejlesztésekre ... — Hogy még több iparágban versenyképesek, lehessünk, nekünk is hasonló úton kell járnunk. Az utóbbi kéthárom esztendőben például jelentősen csökkent az újítások száma, ugyanakkor a hasznos eredmény tavaly a megelőző évihez képest 10 százalékkal növekedett. Ami magyarul azt jelenti, hogy ma kevesebb újítással, jóval több eredményt mutathatnak fel a vállalatok, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt magasabb értékű műszaki megoldások születnek. A minőségi fejlődés mellett ugyanakkor kedvezőtlen új jelenségre is fel kell figyelnünk — hangsúlyozta Pusztai Gyula. — Gyakori például, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek hasznos ötleteiket és a technológiai folyamatot korszerűsítő, a beruházási költségeket csökkentő találmányaikat eltitkolják, azaz a fő munkaidőre, vállalati használatra egyáltalán nem adják át. Bizony erre a — nyilván nem ok nélküli — turpiságra az új szabályozók nem „gondoltak”. Számos félreértést és bizonytalanságot okoz az újításokkal kapcsolatos jogi kérdések elégtelen ismerete is. Legalábbis ez derült ki a hozzászólók véleményéből. Többen voltak kiváncsiak például arra, hogy mi a teendő akkor, ha az egyik vállalatnál benyújtott újításról kiderül, hogy azt egy másik vállalatnál már régen szabadalmaztatták. Az OTH elnökének válasza szerint ilyenkor az újításokkal foglalkozó szakembereknek a helyszínen kell megvizsgálniuk, kié az elsőbbség a szerzői jogot illetően. Izgalmas témaként került az is az érdeklődés fókuszába, hogy ha egy vállalatnak (vagy neki egymagában) az újítás megvalósítása — mondjuk a horrribilis beruházási összegek miatt — esetleg nem érdeke, miként lehetne azt a népgazdaság számára mégis hasznosítani. Örvendetes, hogy éppen ezeknek a gondoknak az orvoslására a MTESZ-en belül működő Gépipari Tudományos Egyesület támogatásával iparjogvédelmi szaktanácsadó szolgálatot szerveznek Sopronban. Az igényeket ezekben a napokban mérik fel, a leveleket már elküldték a soproni vállalatoknak az ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknek. K. Z. KIJAIPOID