Kisalföld, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
Verseny, horgászok és halak A víz ónos tükrében egymásra kacsintottak a fák. Bár a szokottnál sokkal zajosabb volt ez a vasárnap reggel, Győrött, a Rábatorkolatnál. A parton, s a csónakokban nem a megszokott horgászok ültek, hanem idegenek, más tájakról, vizekről érkezettek, az immár tizedik alkalommal megrendezett Czigány Jenő halfogó emlékverseny indulói. A parton már korán reggel végigsöpört a versengés szele. Szótlan horgászok fürkészték a vizet. Aztán előkerültek a csodabotok, üvegszál, szénszál erősítésűek melyek olyan hosszúak, hogy lassanként elérik az alacsonyabban szálló felhők hasát. Szupervékony zsinórok, tűnél is tűhegyesebbre fent horgok. Csalik. 0, nem ám afféle paprikával színezett kenyérbelek, dehogy, csodapempők, szuperkeverékek ánizsozott aranygaluskák szende kendermagok, árvaszúnyog lárvája a világvégen túlról, nyüzsgő mazsolák, vajban párolt kukoricaszemek. A felsorolás csak abbahagyható, mert véget tán sosem érnek. No és a halak! Ha soványak is, minden hájjal kentek. Hogy várták már ezt a terített asztalt, mennyei lakomát. Már ők is jó, pár hete meghirdették a versenyt, „Ki tud minél több finomságot összeszedni anélkül, hogy horogra akadna?”. Az ügyesek, a furfangosak lecsípték a csalit és odébbálltak. A mohók, a kevésbé tapasztaltak rajtavesztettek, az öregebbek, a horgot nyeltek, a frissen szúrtak pedig méla undorral kerülték el a legfinomabb falatokat is várván a csöndet, az éjszakát a lakmározásra legkevésbé veszélyes időt. Három órán át tartott a halak, s horgászok versenye A vízi népségből vagy hetven kilónyi a horgon veszett. A százharminckét versenyző horgász közül is jó néhány lógó bottal, üres szákkal távozott. A verseny közben a győri horgászsport egyik megteremtőjére, Czigány Jenőre emlékeztek az egybegyűltek. Az emlékére kiírt kupára pedig egy újabb név került, Marton György százhalombattai horgászé, aki a legszerencsésebb volt a halak s horgászok küzdelmében. Szöveg: Németh Endre Fotó: M. K. A szovjet külkereskedelmi szervezetek 9 nyelven — köztük magyar nyelvű kiadásban is — megjelenő nemzetközi külgazdasági szemléje legújabb számában beszámol a Lada személygépkocsik angliai sikeréről. Tíz évvel ezelőtt szállították az első Ladákat Angliába, azóta több mint 120 000 darabot adtak el. A Lada megelőzi a Honda, a Colt, a Mazda és több más nyugati gépkocsi keresettségét. A Lada Cars Ltd. (a szovjet gépkocsik értékesítője Angliában) cégvezetője, David Hunt a siker titkát 3 fontos jellemzőben látja: a Lada olcsó, kényelmes, megbízható. A folyóiratban hírt kaptunk az 1983-ban megnyitott uljanovszki Polgári Légiközlekedési Oktatóközpontról, amely a KGST-tagországok hajózó, műszaki és diszpécserállományának kiképzésére hivatott. A KGST-országok is részt vállaltak az oktatóbázis felszerelésében, Magyarország például bútort és hangosító berendezést szállított a konferencia-teremhez. „A MALÉV repülőgépeit többségében olyan pilóták vezetik, akiket Uljanovszkban képeztek ki. Jelenleg pilótáink egy nagy csoportját képezik át a központban a korszerű repülőgépek üzemeltetésére” — olvashatjuk Fazekas József, a MALÉV vezérigazgatója első helyettesének nyilatkozatában. Tyimofejev mérnök a Leningrádi Vavilov Állami Optikai Intézetben kifejlesztett szuperérzékeny hősugárzás-érzékelő műszereket ismerteti. Ez a betegre teljesen ártalmatlan termovíziós módszer hatékonyan alkalmazható az onkológiában, a tejelválasztó- és pajzsmirigydaganatok, a csontszarkóma és egyéb daganatos megbetegedések kimutatására, égések és fagyások határainak megállapítására, az amputáció optimális helyének megválasztására. Népszerű a Lada Angliában 4 — mmiP Ifjúsági parlament az Autójavító Vállalatnál tan pótlás, megbecsülés, lakásgondok Kérdezni sem mindig könnyű. Akkor kiváltképp nem, amikor mások nevében kell választ kérnünk, mert ezzel bíztak meg, ez a tisztünk Saját bőrükön érezték ezt az igazságot az elmúlt hét utolsó munkanapjának délutánján a győri XV. számú Autójavító Vállalat fiataljai is a vállalat központjában megtartott ifjúsági parlamenten. Több mint kétszáz fiatal nevében harminc küldött hallgatta meg Káldy László igazgató beszámolóját. Annak pedig, hogy csaknem valamennyi küldött szót kért elsősorban az az oka, hogy volt miről beszámolni, volt mit kérdezni, és akadnak még megoldandó feladatok is. A tanácskozáson részt vett Ónczó György közlekedési miniszterhelyettes is. Elhangzott a beszámoló. Reális, a gondokat is kendőzetlenül feltáró helyzetképet kaphattak a vállalatról a küldöttek, és a meghívott vendégek is. Talán ennek tulajdonítható, hogy az első hozzászólók a tröszti szervezet megszűnése óta eltelt időszak eredményeit hozták szóba. A fejlődő és korszerűsödő ütemben — ha az igényednél lassabb ütemben is — folyamatosan korszerűsödnek a munkafeltéelek is. Mégis — s e számok első hallásra is meghökkentőek — harminc szakmunkástanulóból jó, ha három dönt úgy, hogy végleges munkahelyének tekinti a győri vállalatot. Persze, ennek is megvannak a maga okai. — A szakmai képzés jelenlegi helyzete nem megfelelő — mondta el véleményét többek mellett Pákozdi József. — A fiatalok a gyakorlati képzés során olyan kevés időt töltenek egy-egy helyen, hogy az ott folyó munkát nem képesek tökéletesen megismerni, arérl nem is beszélve, hogy bensőségesebb kapcsolat sem alakulhat ki a tanulók és az őket irányító szakmunkások között. Pedig a jó munkakapcsolat garanciája lehetne annak, hogy a végzett szakmunkás ide hozza a munkakönyvét., Többen, és igen részletesen foglalkoztak az utánpótlás kérdésével. Mindezekből világossá vált, hogy az oktatási intézmények elméleti és gyakorlati képzési terve még mindig nem alkalmazkodik teljes mértékben a termelő munka jelenlegi szintjéhez, sok esetben még a tanulók igényeihez sem. Persze, a munkahely fogadóképessége sem kifogástalan. Tóth László például így fogalmazott. — Valahogy segíteni kellene ezeken a gyerekeken. Az öltözők zsúfoltak, s előfordul, hogy két tanulónak jut egy szekrény . .. Gazsó Lajos önmagának fogalmazta meg a kérdést, majd válaszolt is rá: — Miért mennek el tőlünk a fiatalok? Azért, mert az anyavállalat műszaki színvonala átlagon aluli. Az iskolában korszerű gépekről tanulnak, itt pedig azt látják, hogy az autókból kötéllel veszik ki a motort... Tóth Lázsló az általános rendről: — Autójavító vállalat vagyunk, sok itt a fiatal, szeretjük a gépeket Az viszont mégsem állapot, hogy az udvaron boldog boldogtalan száguldozhat a javítandó autókkal. Meg kellene nézni, kinek van erre jogosítványa és felhatalmazása. Addig, amíg nem történik baleset... Egy hozzászóló elmondta, hogy a vállalat szakmunkásai bizony nincsenek túlfizetve, és ez is oka annak, hogy egyre többen mondanak búcsút a műhelynek. A családalapítás előtt álló fiatalok legnagyobb gondja a lakás, s ennek megszerzésében túl sokat nem tud segíteni a vállalat. A vállalat Győrben tíz lakást készíttet saját dolgozói részére, úgynevezett félkész akcióban. Ez kevés, több lehetőség pedig nincs. Ezért is kérdezték meg többen: van-e remény a munkáslakás-akció visszaállítására? Nem volt irigylésre méltó helyzetben Káldy László igazgató a válaszadás során sem. A kérdések egy részére — ígérete szerint — később és levélben kapnak választ a kérdezők. A többiek által felvetett gondok megoldására viszont konkrét ígéretet tehetett az igazgató. Csak egy példa: a vállalat két éve átadott szerelőcsarnokában nincs meleg víz, az olajos kezű szerelők hideg vizet kénytelenek használni. Az első számú vezető válasza: a műszaki osztály záros határidőn belül megoldja ezt a problémát. Szót kért a tanácskozáson Ónczó György miniszterhelyettes is. Elmondta: a győri vállalat ifjúsági parlamentjén elhangzott gondok hosszú ideje foglalkoztatják a főhatóság vezetőit is. Számos könnyítő intézkedés látott már napvilágot, s most is előkészületben vannak bizonyos olyan rendeletek, amelyek alkalmazásával enyhül a dolgozó fiatalok közismert lakásgondja. Beszélt arról, hogy az ifjúsági parlamentek légköre mindenütt őszinte és kritikus, így jó segítséget nyújtanak ezek a fórumok a közös gondok megoldásához. KM. Minden lakosra 18000 forint jut Nyolcmilliárd az OTP-ben — Nyolcmilliárd forint nagyon sok pénz. Betétkönyvekben elhelyezve ilyen nagy összeget mondhat magáénak megyénk lakossága néhány nap óta — közölte dr. Baj László az OTP Győr-Sopron megyei Igazgatóságának vezetője. — Miért nagy jelentőségű a nyolc milliárd forint elérése? — Győr-Sopron megye lélekszámát tekintve, a megyék között a 11. helyet foglalja el. A 8 milliárdos betétállományt viszont ötödikként értük el. Ez egyben azt is jelenti, hogy nálunk minden Ez egy átlagos kereset négyszeresének felel meg. — Mi jellemzi az utóbbi évek takarékbetét növekedését? — A betétállomány éves növekedése ebben a tervidőszakban is elérte a 9 százalékot, ami érthető, mert változatlanul igaz, hogy nagyobb értékű cikkeket csak előzetes takarékossággal lehet megszerezni. — Mi jellemzi az OTP betétgyűjtő munkáját? — A Takarékpénztár betétpolitikájában igazodik az emberek kitűzhető és elérhető céljaihoz, igyekszik befolyásolni takarékossági szokásait, ösztönzi megtakarítható pénzük betétben való elhelyezésére. Ehhez különböző betétformákat ajánl elfogadható feltételekkel. Elsősorban a hosszabb időre lekötött betétek elhelyezését szorgalmazza. Betétpolitikánkban jelentős lépés volt, hogy a több éven át takaréklevélben, lakásbetétben tartott megtakarítások kamatlába — a lekötési időtől függően — ma már eléri az évi 9 százalékot. A magasabb kamatláb mellett még ösztönzőleg hat az ifjúsági- és lakásbetétek után adható kedvezmény is. — 1984. március 1-től két újabb formával bővült a betételhelyezések választéka: 2 illetve 3 évi lekötés mellett 6 illetve 8 százalék kamatot fizet a Takarékpénztár. Ennek eredményeként ma már a lakosság 10 féle (nyereménybetétet nem számítva) rövidebb-hosszabb időre lekötött és különböző előnyöket nyújtó megtakarítási forma között válogathat. Sokat hallani az utóbbi időben a különböző gazdálkodó szervek lakosság körében szervezett betétgyűjtési tevékenységéről. Gondolunk itt a többféle kötvény és célrészjegy gyűjtési tevékenységre. .. — A gazdálkodó szervek, a tanácsok korlátozott fejlesztési forrásai miatt egyre bővül azok köre, akik a lakossági jövedelmeket ideiglenesen vagy véglegesen saját feladataik, céljaik finanszírozásába igyekeznek bevonni. Ez bizonyos fokig versenyhelyzetet teremtett a lakossági jövedelmek lekötése területén. Meg szeretném azonban említeni, hogy a kötvény és a takarékbetét kétféle törekvést, célt tükröz. Kötvényt általában az vásárol, akinek olyan megtakarítása van, amit hosszú távon biztosan tud nélkülözni, ezért a pénzét befekteti, betétben pedig egy bizonyos cél későbbi megvalósítása érdekében helyezik el megtakarított pénzüket az emberek. A sokat vitatott kamat kérdésében az az álláspontunk, hogy a pénzintézetek által biztosított kamatos kamat, valamint a lekötött betétek feletti szabad rendelkezés lehetősége, (bár a lekötött idő előtt felvett összeg után kamat nem jár, vagy időarányosan alacsonyabb) megfelelően ellensúlyozza a kötvény, célrészjegy esetében adott magasabb kamat előnyét. I. B. 1934. október 2., kedd