Kisalföld, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

­ Losonczi Fál Vietnamban Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látoga­tásra hétfőn Vietnamba ér­kezett. Az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délelőtt utazott el délkelet-ázsiai körútjának első állomásáról, Indonéziá­ból. Losonczi Pál kíséretében Hanoiba érkezett Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Magyar—Vietna­mi Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködé­si Bizottság magyar tagoza­tának elnöke, Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke, Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, dr. Dúró György, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese és dr. Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes. Hanoiban csatlakozott a küldöttséghez Bényei Béla, hazánk vietna­mi nagykövete. A magyar küldöttséget a repülőtéren Chu Huy Man, a VKP KB PB tagja, a Viet­nami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökhe­lyettese köszöntötte. Losonczi Pál és kísérete a repülőtérről a hanoi Chi Linh térre hajtatott. A viet­nami főváros utcáit a kül­döttség érkezésének tisztele­tére fellobogózták, magyar és vietnami nyelvű feliratok éltették a két nép barátsá­gát A Chi Linh téren Losonczi Pált és feleségét, s a kül­döttség tagjait Truong Chinh, a­­VKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Viet­nami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és sok más vietnami személyi­ség köszöntötte. Vietnami úttörők virág­csokrokkal köszöntötték az Elnöki Tanács elnökét és fe­leségét, majd felcsendült a vietnami és a magyar him­nusz. Huszonegy ágyúlövés dördült a magyar államfő tiszteletére, aki ezt követően meghallgatta a felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését és Truong Chinh kíséretében ellépett a viet­nami néphadsereg díszalaku­lata előtt. Az ünnepélyes fogadtatás­ról közeli szállására sétáló Losonczi Pált és kíséretét üdvözölték a Vietnamban dolgozó magyar kiküldöttek, s a küldöttség fogadására megjelent több ezer hanoi lakos. Hétfőn este a hanoi elnöki palota főtermében Truong Chinh díszvacsorát adott Lo­sonczi Pál és felesége, vala­mint a magyar küldöttség tiszteletére. A díszvacsorán a két államfő pohárköszön­tőt mondott. Hazánk vendége a belga kormányfő (Folytatás az 1. oldalról.)­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese, Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályveze­tője, valamint Lőrinc Ta­más, hazánk brüsszeli nagy­követe. Belgium képviseleté­ben Leo Tindemans külügy­miniszter, Frans Roelants külügyminisztériumi állam­titkár, Thierry de Gruben a külügyminisztérium kabinet­főnökének helyettese, Carlos de Wever a miniszterelnök diplomáciai tanácsadója, Xa­vier Deswaes a kormányfő szóvivője, valamint Willy Tilemans a Belga Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen a tár­gyalópartnerek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását. Megállapították, hogy azok rendezettek, s jó keretet biztosítanak a továb­bi együttműködéshez. A megbeszélésen különös hang­súllyal szóltak a gazdasági kérdésekről. Egyetértettek abban, hogy ezen a területen további fejlesztésre van mód. A nemzetközi helyzet idő­szerű problémáit érintve a kormányfők azonos módon ítélték meg a kelet-nyugati párbeszéd folytatásának fon­tosságát,­ rámutatva, hogy az lehetőséget teremt egymás álláspontjának jobb megis­merésére. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára délután az Országház Nándorfehérvár-termében ta­lálkozott Wilfried Martens­­szel. A nyílt és szívélyes légkö­rű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, a kelet-nyugati viszony idő­szerű kérdéseiről, valamint a magyar-belga kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lá­zár György, Várkonyi Péter és Leo Tindemans, továbbá Lőrinc Tamás és Willy Tilemens. Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke ugyancsak délután fogadta a belga kormányfőt a Parla­ment Munkácsy-termében. A megbeszélésen jelen volt Leo Tindemans, Esztergályos Ferenc, Lőrinc Tamás és Willy Tilemans. A nap folyamán Várkonyi Péter hivatalában találkozott Leo Tindemans-szal. A meg­beszélésen a magyar és a belga diplomácia vezetője át­tekintette a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­dését. Este Lázár György ,a fe­lesége díszvacsorát adott Wilfried Martens és felesége tiszteletére a Parlament Va­dász-termében. A vacsorán a két kormányfő pohárköszön­tőt mondott ■ Andres Zaldivar, a Kereszténydemokrata Világszövetség elnöke chileiek elbeszélését hallgatja Santiagóban a Pinochet­­rezsim legújabb megtorló intézkedéseiről. fl Magyar Nemzeti Bank tájék­oztatása VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. november 20-tól norvég korona 563,44 598,30 NSZK márka 1636,19 1737,39 olasz líra (1000) 26,37 n1 pénznem vételi eladási a) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as Az államközi megállapodáso­kon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1984. jú­lius 31-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. pénznem vételi eladási árf., 100 egys. Ft-ban angol font 6078,76 6454,76 ausztrál dollár 4172,12 4430,18 belga frank 81,33 86,37 dán korona 453,97 482,05 finn márka 782,00 830,38 francia frank 532,72 565,68 görög drachma a) 38,59 40,67 hollandi forint 1450,64 1540,38 japán yen (1000) 199,52 211,86 jugoszláv dinár b) 23,75 23,21 kanadai dollár 3698,26 3927,02 kuvaiti dinár 16145,25 17143,93 árf. 100 egys. Ft-ban osztrák schilling 232,70 247,10 portugál escudo 30,30 32,18 spanyol peseta 29,25 31,05 svájci frank 1983,72 2106,42 svéd korona 570,87 606,19 USA dollár 4861,10 5161,78 2 — KUMPÖID Szovjet-amerikai kereskedelem Az amerikai üzletemberek azt kívánják, hogy megszűn­jék a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereske­delmének­ útjában álló disz­krimináció — ez derül ki ab­ból a nyilatkozatból, ame­lyet az Amerikai—Szovjet Kereskedelmi és Gazdasági Tanács elnöke adott a Jour­nal of Commerce című ame­rikai gazdasági folyóiratnak. Az amerikai üzleti körök mindenkori véleményét tük­röző Journal of Commerce szerkesztőségi cikke szintén a szovjet—amerikai kereske­delem előtti mesterséges akadályokkal foglalkozik, és síkraszáll azok mielőbbi el­törléséért. A cikk emlékez­tet azokra a károkra, ame­lyek a szovjet-nyugat-euró­pai földgázügylet reagani bojkottja és a részvevő vál­lalatokra kiszabott szankciók miatt érték az amerikai cé­geket. A lap említést tesz a Caterpillar nevű vállalat esetéről, amely emiatt nem­csak hogy elvesztett egy 690 millió dolláros üzletet, de a piac jelentős részét is kény­telen­­ volt átengedni európai konkurenseinek. Megkezdte munkájét az RKP kongresszusa Bukarestben hétfőn meg­kezdődött a Román Kommu­nista Párt XIII. kongresszu­sa, amelyen 3112 küldött vesz részt. Jelen vannak kül­földi küldöttségek, köztük az MSZMP delegációja, ame­­lyet Méhes Lajos, a Politi­kai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára vezet. A szovjet küldöttséget Vlagyimir Scser­­bickij, az SZKP KB PB tag­ja, az Ukrán KP KB első titkára vezeti. Az államtrtanács palotájá­hoz kapcsolódó modern kongresszusi teremben az öt­napos tanácskozást Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra nyitotta meg, majd Ma­ria Ma­nescu, az RKP KB PVB tagja, az államtanács alelnöke előterjesztése alap­ján a küldöttek elfogadták a hét pontból álló napiren­det. Első napirendi pontként az RKP KB beszámoló jelenté­sét Nicolae Ceausescu ter­jesztette elő. Több mint négyórás beszédében áttekin­­tést adott az előző kongres­­­szus óta végzett tevékeny­ségről, ismertette Romániá­nak a szocializmus építésé­ben elért eredményeit, össze­gezte a legfontosabb gazda­sági és társadalmi feladato­kat, részletesen foglalkozott Románia külpolitikájával, külön hangsúlyozva a szo­cialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval, való együttműködé­s fontosságát. Az RKP főtitkára beszá­molójában rámutatott, hogy Románia a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalmat építi, s a kommunizmus felé halad- Emlékeztetett arra, hogy a XIII. kongresszust három hónappal a felszaba­dulás 40. évfordulója után tartják meg. Utalt arra, hogy a párt országos konfe­renciáján, 1982-ben módosí­tották az ötéves tervet a bel­ső ellentmondások és a vi­lággazdasági válság okozta új problémák miatt. 1981—1982- ben — mondta — az ipari termelés növekedésének üte­me 2,8 százalék volt, 1933- ban már elérte a 4,8 száza­lékot, 1984-re 6 százalékos lesz, s jövőre még ennél is magasabb ipari növekedési ütem várható. Sikereket ér­tek el a mezőgazdaságban: az előző ötéves terv átlagá­nál az utóbbi négy eszten­dőben évi átlagban 3 millió tonnával több gabona ter­mett. Nicolae Ceausescu­ a gaz­dasági nehézségekről szólva kifejtette: Ebben az időszak­­ban keményen dolgoztunk azért, hogy kiküszöböljük az ellentmondásokat, nehézsége­ket és hiányosságokat. El­mondhatjuk, eredményeink sokkal nagyobbak lehettek volna, ha minden területen nagyobb felelősséggel dol­goztak volna. Nemzetközi kérdésekről szólva Nicolae Ceausescu rá­mutatott, hogy erősödnek Románia kapcsolatai a szo­cialista országokkal, s külö­nös figyelmet szentelnek a szomszédos országokkal való együttműködésnek. Megálla­pította: Románia nagy gon­dot fordít a­ Szovjetunióval való együttműködés folya­matos fejlesztésére. A Varsói Szerződés tagja­ként Románia — folytatta az RKP főtitkára — tevéke­nyen részt vesz a szervezet minden tanácskozásán és munkájában, állhatatosan fellép a Varsói­­ Szerződés tagállamainak a leszerelést és a békét célzó kezdemé­nyezései megvalósításáért. Emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés érvényes­sége jövőre lejár, s kifejtet­te: „Mivel megfelelő egyez­mény nem jött létre a két katonai tömb egyidejű fel­oszlatásáról, úgy ítéljük meg, hogy tekintetbe kell venni a szerződés meghosszabbításá­nak elfogadását”. Indítvá­nyozta, hogy a kongresszus elvben hagyja jóvá a meg­hosszabbítás elfogadását. Nicolae Ceausescu úgy ér­tékelte, hogy Európában kü­lönösen súlyos helyzet jött létre 1983 végén, amikor megkezdték az amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták telepítését több nyugat-euró­pai országban, s ez arra késztette a Szovjetuniót és bizonyos európai szocialista országokat, hogy nukleáris ellenintézkedéseket hozza­nak. Állást foglalt a szov­jet—amerikai tárgyalások felújítása mellett, szorgal­mazta a stockholmi konfe­rencia sikerét, síkra szállt a Balkán atomfegyverektől és külföldi támaszpontoktól mentes övezetté alakításáért. Aláhúzta, hogy fokozni kell az általános harcot a lesze­relésért. Emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés or­szágai számos fontos javas­latot tettek. Románia üdvöz­li és támogatja a Szovjetunió leszerelési javaslatait és kez­deményezéseit a világűr de­­militarizálására. Külön ki­emelte Konsztantyin Cser­­nyenko javaslatát az ilyen jellegű párbeszéd folytatásá­ra. Utalt arra, hogy az Egye­sült Államok is több javas­­latot tett, amelyek ,,a tár­gyalások alapjául szolgálhat­nak”. Mint mondotta, a vi­lágűr militanzálása jelentő­­sen megnövelné a nukleáris katasztrófa veszélyét. Az RKP kongresszusa dél­után folytatódott. Ünneni ülésen a küldötteknek be­mutatták a jelenlévő külföl­di küldöttségek vezetőit, köz­tük Méhes Lajost, az MSZMP PB tagját, a SZOT főtitkárát. Ezután Nicolae Ceausescu megköszönte a kongresszus­hoz intézett külföldi üdvöz­leteket és üzeneteket. Az RKP XIII. kongresszu­sa ma folytatódik. Az MSZMP KB üdvözlete A ROMÄN KOMMUNISTA PÄRT XIII. KONGRESSZUSÁNAK Bukarest Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt nevé­ben köszöntjük a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Baráti üdvözletünket tolmácsoljuk Románia kommunistáinak, dolgozó népének. Nagy figyelemmel kísérjük kongresszusuk munkáját, amely számvetést készít az el­múlt öt esztendő eredményeiről és megha­tározza a további fejlődés fő irányait. Köz­ismert, hogy a Román Szocialista Köztár­saság ma fejlődő iparral és jelentős mező­­gazdasággal rendelkező ország. A Román Kommunista Párt irányításával, a dolgozó tömegek erőfeszítéseinek eredményeként az elmúlt időszakban tovább erősödtek társa­dalmuk anyagi és szellemi alapjai. Megbe­csüléssel tekintünk a szocializmus építésé­ben, a gazdaság, a tudomány fejlesztésében elért eredményeikre és újabb sikereket kí­vánunk azokhoz az erőfeszítésekhez, ame­lyek előbbre viszik az ország további fel­­emelkedésének ügyét. Országaink a marxizmus-leninizmus esz­méi alapján, azonos társadalmi célok való­ra váltásán munkálkodnak. A Varsói Szer­ződés szervezetének és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tagjaiként azon vagyunk hogy kedvező nemzetközi feltéte­leket biztosítsunk a szocialista építőmunka számára. Országaink felszabadulása, a szocialista társadalom építése megteremtette annak le­hetőségét, hogy a magyar és a román nép évezredes kapcsolataiban új szakasz kez­dődhessen, a korábbi szembenállást az együttműködés, az ellenségeskedést a köl­csönös tisztelet és megbecsülés, az elzárkó­zást az egyenrangú, az élet minden terüle­tét átszövő, folyamatosan fejlődő kapcsola­tok válthassák fel. Kedvező körülménynek tudjuk be, hogy a kapcsolatépítés során a szomszédságból és a földrajzi közelségből származó sokféle előnnyel is számolhatunk. Történelmi tény hogy a Magyar Népköz­társaságban román nemzetiségűek, a Román Szocialista Köztársaságban pedig nagy számban magyar nemzetiségű állampolgá­rok élnek. A nemzetiségek nyelvüket, kul­túrájukat megtartva és fejlesztve, a velük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kapcsolatokat megőrizve és ápolva, szocia­lista társadalmunk igaz híveivé válnak. Egymásrautaltságunk tudatában, legjobb­jaink történelmi hagyatékához hűen azt valljuk, hogy népeink érdekeit csak barát­ságunk erősítése szolgálhatja. A Magyar Szocialista Munkáspárt állhatatosan fára­dozik azon, hogy fejlesszük a kölcsönösen előnyös együttműködést, gazdagítsuk és bő­vítsük a kulturális, a tudományos, az okta­tási kapcsolatokat és cserét, szélesítsük ál­lampolgáraink érintkezéseit és a turizmust, közös erőfeszítéssel erősítsük a jószomszé­di viszonyt. Hazánkban, a Magyar Népköztársaságban a szocialista építőmunka feladatainak kö­zéppontjában eredményeink megszilárdítása áll. Pártunk élvezi a nép bizalmát, társa­dalmunk elismert vezető ereje, a szocialista viszonyok kiteljesedésének serkentője és kezdeményezője. Feladatainkat feszült nem­zetközi viszonyok közepette, kedvezőtlenebb külgazdasági környezetben, szűkebb belső erőforrásokra támaszkodva kell teljesíte­nünk. A korábbiaknál is nagyobb erőfeszí­téseket igényel a népgazdaság­ egyensúlyá­nak megőrzése, az elért életszínvonal meg­tartása. Céljaink valóra váltását adottsága­ink jobb hasznosításával, gazdaságirányítá­si rendszerünk korszerűsítésével, a gazdál­kodás feltételeinek javításával kívánjuk elő­segíteni. A szocialista demokrácia fejlesz­tésével a társadalmi és a gazdasági életben nagyobb teret biztosítunk dolgozó népünk alkotó energiája és vállalkozó készsége ki­bontakoztatásának. Előrehaladásunk nélkü­lözhetetlen támasza a szocialista országok­kal való sokoldalú gazdasági együttműkö­dés, a szocialista gazdasági integráció to­vábbfejlesztése. A szocialista országok erőfeszítései elle­nére a nemzetközi helyzet feszültségekkel terhes, erősödött a két társadalmi rendszer szembenállása. A béke megőrzése, a fegy­verkezési hajsza megfékezése és a lesze­relés előmozdítása korunk halaszthatatlan követelményévé vált. Ehhez a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországának sokirányú kezdeményezései jó alapul szol­gálnak. Pártunk meggyőződése, hogy meg­különböztetett jelentősége­ van országaink egyeztetett, közös nemzetközi fellépésének, az egyes szocialista országok önálló aktivi­tásának, a kommunista pártok és más ha­ladó erők összefogásának a világbéke meg­őrzése, a társadalmi haladás előmozdítása érdekében. Kedves Elvtársak! A Román Kommunista Párt XIII. kong­resszusának eredményes munkát kívánunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy kongresz­­szusuk határozatainak megvalósítása előse­gíti a szocialista Románia további előreha­ladását és hozzájárul a magyar és a román nép barátságának erősítéséhez Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. november 20., kedd

Next