Kisalföld, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

Bárányos község ÚGY DÖNTÖTTEK, LEGYEN KÉTEZER Mennyiért menne juhásznak? A közelmúltban minisztériumi szinten áttekintették a ju­hászat helyzetét és határozat született az ágazat fejlesztésé­re. A jelenlegi feladat megállítani az állomány csökkenését, s ezzel egyben megalapozni a tenyészérték és a termelés növelését. A szakosítással összefüggő tenyésztéspolitikai kon­cepciókról nemrég a Magyar Mezőgazdaság című szaklap közölt írást dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes tollából. A lényeg a juhtenyésztés fejlesztésében, hogy a húsirányú szakosodás erősödjék, vagyis a hústermelésre szakosított po­pulációkban .tenyésztés a szaporaság olyan szintre történő emelése, hogy az anyajuhonként­­ vágójuh-termelés 80—100 kilót is elérje. A január 1-től életbe lépett új ár- és szabá­lyozó rendszer jó alapot ad a szakosítási program indításá­hoz. (Az exportra kerülő vágó,juh árának kilenc forinttal való árkiegészítése, a saját tenyésztésből származó, vágásra értékesített juhok utáni három forint negyven fillér kilón­kénti támogatás.) A mórichidai téeszben már válogatták is az állományt, melyek azok az állatok, amik elsőre kerülnek vágás­ra, mert úgy határoztak, hogy rohamléptekkel fejlesz­tik vissza a juhászától­ A megyében működő juhte­nyésztési gazdasági társaság legutóbbi értékelésén hang­zott el, hogy ezerrel csök­kent a megyében az anya­juh-állomány, és a juhtartó gazdaságok visszafogták a fejlesztéseket.. Tehát mond­ható, hogy éppen az utolsó órában született meg az ága­zat fejlesztését segítő hatá­rozat, vagyis a felvásárlási árak kiigazítása. Pedig a mórichidai szövetkezet is élen járt a megyében az ágazat eredményeivel, a száz ellésre jutó bárányszaporulat 3­38 volt. Növelték, növelhet-­ ték a pecsenyebárány el­adást, a nyolcvankettes év­hez képest tavalyelőtt is kö­zel negyven százalékkal. És mégis arra az elhatározásra kényszerült a szakvezetés, hogy felszámolja a juhászati ágazatot, mert annyira nem volt jövedelmező az érvény­ben lévő árak miatt. Pedig, mondja Pripp Károly, a ju­hászati ágazat vezetője, min­den gazdaságban elférne ta­karítóállatnak egy kisebb falka. Mi lesz a sorsa most a m­ár-már elhalásra ítélt ju­hászati ágazatnak, erről be­szélgettünk a már említett ágazatvezetővel és Kovács­ Tibor elnökkel. Jelenleg ezerháromszáz anyát tart a szövetkezet, háromszázhat­van bárány karácsony előtt került a piacra. A januártól érvénybe lépett szabályzók arra ösztönzik a Vezetést, hogy ne csak megtartsa, ha­nem erősítse az ágazatot ha­bár­ érdemes annyit megje­gyezni, a gyapjúért is kap­hatna annyit a szövetkezet, hogy legalább a takarmány­költség felét fedezze. Mivel mindössze két állatfajjal foglalkozik a gazdaság, szarvasmarhával és juhá­­szattal (sertés a háztájiban nevelődik, van olyan porta, ahol száz is), a kedvezőbb árbevétel reményében most a juhászat fejlesztése mellett határozott a vezetés. Annál is inkább, mert a­­beruházás nélkül oldható meg a fej­lesztés, tehát amortizációs költség nem terheli, mert különben, az idei évtől meg­hirdetett magasabb felvásár­lási árak mellett is mínuszt hozna az ágazat. Régi, elha­gyott gazdasági épületekben, hodályokban gyarapodhat Mórichidán a juhállomány a tervek szerint kétezer anyá­ra, s a silány termőtalajokat, kavicsos holtárrészeket gye­pesítik a birkának. Az idén egyelőre nyolcszáz jerkét ál­lítanak tenyésztésbe, a gesz­tor a Lajta-hansági Állami Tangazdaság segítségével, s ugyancsak a gazdaság segít a szövetkezetnek a fajtavál­tásban. Mivel a hústermelés növelése az egyik, cél: a téesz is az NSZK húsmerm­ó ko­sokkal való keresztezéstől várja a sikert, amire igen jól beváltak a társaság kimlei törzstenyészetében lévő E­NSZK kosok. Korán tenyész­tésbe vehetők, s ami a lé­nyeg, kedvezően alakították a szaporulatot és jól örökí­tik utódaikban a hústípust. Igaz, hogy takarítóállat a birka, a mórichidai határban is végiglegelték a kukorica­tarlókat, elfogyasztották a fel nem vásárolt káposztát, s megeszik a rostálásoknál ki­hullott mellékterméket is. De ez nem jelenti azt, hogy nem kíván gondosságot a ta­karmányozásuk, főleg akkor, ha a szaporaság növeléséről van szó. Éppen ezért, úgy ál­talában sem igaz, hogy a birka abszolút igénytelen ál­lat. Tudják azt a szövetke­zetben is, hogy a fejlesztési célkitűzéseikhez nem egészen minden adott Ugyanis gon­dozóhiányról változatlanul szólhatnak, az állom­ány mellett az olyan emberből kevés, aki szereti az állatot, nem röstelli a legnagyobb hidegben sem megjáratni őket, s bizony ez is, meg a mostoha körülmények, mivel kint kell lenni az állattal, az állandó törődés, nagy lekö­töttséggel jár. Ezt pedig nemigen vállalják manapság, holott teljesítmény szerint bérezik a juhászokat és még egy közepes ellesnél is száz­ezer forintot magáénak mondhat évente a gondozó. Két falubeli gyereket ajánl­hatott a szövetkezet szak­munkásképzőbe juhászta­nulónak, az egyik már a má­sodik évben elbúcsúzott az iskolától, maradt egy. Szó se róla, hogy nagy kincs egy juhtenyésztő szakmunkás, de mondják a szövetkezet veze­tői, hogy kiegyeznének az állatszerető gondozóval is. A most január elsejével életbe lépett új árakhoz re­ményeket fűznek az ágazatot fejleszteni akarók. Megje­gyezte a miniszterhelyettes is az említett cikkben, hogy az üzemekben emeljék rang­ra az ágazatot azzal, hogy adjanak a területen dolgo­zóknak megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülést és erő­sítsék a juhászatot értékes szakemberekkel. De vajon mennyi az a pénz, amivel megbecsülve érzi magát a juhász, és az az anny­i, any­­nyi-e, hogy belefér a meg­emelt árakba úgy, hogy ne a munkabér (illetve a „megbe­csülés”) vigye el az ágazat nyereségét? Erre majd a gyakorlat ad választ. G. Szabó Szélmleres vaditalók Fejér megye több vad­­gazdaságában olyan er­dei itatókat készítettek, amelyekbe a vizet a szélmotor húzza fel. A berendezés különösen hasznos a mostani ke­mény hidegben, az er­dő természetes vízforrá­sait ugyanis jég borítja. A szél­motoros kutak igen megbízhatóan mű­ködnek, mivel csőveze­tékeiket a falai fagyha­­tára alá fektették le, még mínusz 15—20 fok­ban is vizet adnak az értékes vadállomány­nak. A mostani hides havas időben sok a munkájuk a vadőröknek és a vadászoknak: a ha­vazás óta megnőtt a té­li etetők forgalma. A szarvasok, őzek, vad­disznók csapatostól ke­resik fel a szénával, vadgesztenyével, mak­kal, kukoricával töltött szélárnyékos etetőhelye­ket. ­1985. január 5., szombat) Befagyott a Balaton A tartós hideg hatására folytatódott a jegesedés a Bala­tonon és pénteken reggelre már összefüggő jégpáncél borí­totta a tavat. Vastagsága átlagosan hét centiméter. Ez még korcsolyázásra, fakutyázásra nem alkalmas, egyelőre óva in­tenek mindenkit a jégsportoktól. A meteorológusok szerint a hideg tovább tart, s így két-három napon belül várhatóan tíz-tizenkét centimétert is elérheti a jég vastagsága, ami már alkalmas sportolásra.­­ A halgazdaság jégvágó brigádjai készenlétben állnak, és amennyiben kellően meghízik a jég, hozzálátnak az előké­szített öt jégverem feltöltéséhez Több mint kétezer tonnát szeretnének a nyárra tárolni. Iskolák és kórházak környékén Tilos az ital­mérés Az alkoholforgalmazás kor­látozására vonatkozó jog­szabály maradéktalan betar­tását a jövőben fokozottab­ban ellenőrzik a kereskedel­mi felügyelőségek, mert vizsgálódásaik során gyakor­ta tapasztalják: sokhelyütt nem tartják be az alkohol­árusítási tilalmat. Nem, jól­lehet az erre vonatkozó bel­kereskedelmi minisztériumi rendelet immár több mint hét éves. A jogszabályi tilalom azt hivatott elősegíteni, hogy megszűnjék az italozás a munkahelyeken. Ezért a száznál több dolgozót fog­lalkoztató üzemek környé­kén — a bejárattól számított 200 méteren belül — nem szabad italboltot, borozót, kocsmát, poharazót és ter­melői borkimérést nyitni. A minisztérium felhívja a fi­gyelmet, hogy ez nemcsak a termelő üzemek, gyárak környékére vonatkozik, ha­nem például az egészségügyi intézményekre és az iskolák­ra is, 200 méteres körzetben itt is tilos az italméré­s. Mint ismeretes, reggel 9 óra előtt a vendéglátóhelye­ken nem árusítható szeszes ital, kivéve a nemzetközi idegenforgalom szempontjá­ból fontos helyeket, ahol a vendéglátó vállalatok kap­hatnak erre engedélyt. A minisztérium szükségesnek tartja, hogy az engedélyt ki­adó szakigazgatási szervek a korábbiaknál alaposabban mérlegeljék, hogy valóban indokol­ják-e az idegnfor­­galm­i érdekek a kora reg­geli italmérést. Termelésirányítás számítógéppel Egyre-utásra jelennek meg a megye vál­lalatainál a számítógépek, részint a számí­tástechnika gyakorlati alkalmazásának elsa­játítása részint az adatfeldolgozó és infor­mációs tevékenység korszerűsítése céljából. A Győri Közúti Építő Vállalatnál a számí­tógépes termelésirányítás első lépéseit a hetvenes évek elején tették meg természe­tesen az akkor még „keveset tudó” eszkö­zök révén, amelyek időközben raktárba ke­rültek. A tempó gyorsult, megalakult­ a szer­vezési és számítástechnikai csoport, s új kisszámítógépek érkeztek a vállalathoz. Az úgynevezett mikroszámítógépe­­ rendszer kialakítását követte nemrégiben a Commo­dore berendezések beszerzése, s ma már a fő-építésvezetőségeken, a gépészeti osztályon és a vállalat központjában működik egy­­egy Commodore 64 típusú számítógép. A hosszabb távú vállalati elképzelések szerint először a termelésirányítás számító­gépesítését oldják meg, második menetben a komplex ügyvitelszervezést. A cég szak­emberei kidolgozták a gazdasági szabályo­zók változásai miatt szükségessé vált ke­reset- és adószámítás számítógépes megol­dása is. További számítógépes rendszereit a vál­lalat igyekszik zömmel önállóan kidolgoz­ni, természetesen, ahol előnyös, ott kész rendszereket vásárol. Képünkön: számító­gépes munka a vállalat, központjában. Tizedével több kötöttáru Kapacitáskihasználás a finomposztógyárban A körülményekhez képest jó évet kezdett tavaly ilyenkor, s lényegében jól is zárt a Richards Finomposztógyár. Moz­gékony, gyorsan és gyakorta változó piachoz alkalmazkodva a cég arra törekedett, hogy termelő kapacitását kihasznál­ja, s lehetőség szerint termelésnövekedést érjen el vala­mennyi termékéből. Az­ év első fele kifejezetten kedvezően alakult, hiszen az egész évi feladatok több mint ötven szá­zalékát sikerült teljesíteni. Milanovich László vezérigazgató a napokban arról tájé­koztatott, hogy a vállalat fésűsfonodája kis mértékben túl­teljesítette 1984. évi tervét, a kártoltfonoda, a fésűidő telje­­sítménye, szintúgy a szövettermelés a tervekkel egyezően alakult. Jelentős, mintegy tíz százalékos a tervtúlteljesítés a kötöttáru-gyártásban. A korábbinál nagyobb erő­feszítéseket igénylő felada­tok megoldása­­ közepette si­került a minőséget is az el­várt módon és mértékben ja­vítani. Az első osztályú gyártmányok aránya kedve­zőbb a korábbinál. A tőkés piacokon a Ri­chards az egy évvel korábbi­hoz képest közel 8 százalékos növekedést ért el. A gyárt­mányfejlesztés, az újonnan fejlesztett divatos termékek utat találtak a változatlanul kínálati jellegű konvertibi­lis elszámolású piacokon. A rubel elszámolású exportkö­­telezettségeit a vállalat már december elején teljesítette, s a szovjet piacra küldött mennyiség azonos volt az ál­lamközi megállapodásokban megszabott mennyiséggel. A tavalyi változatlanul nem volt a nagyarányú bő­vített újratermelés, a jelentős beruházások esztendeje a Ri­chards Finomposztógyárban sem. Olyan kisebb fejlesztési feladatokat lehetett csak meg­oldani mint például a szak­munkásképző központ, amely nyújtógépes gyűrűs fonógé­pet, kettőzőgéprt, keresztor­­sógépet és szövőgépet kapott. Most már kedvezőek a felté­telek ahhoz, hogy a holnap szakmunkásai a korszerűség követelményeinek megfele­lően sajátítsák el a fonó, kö­tő és kivarró szakma alpja­it. A raktározás és anyagmoz­gatás fejlesztése az erre ka­pott hitelből befejeződött. Ennek szerepe van abban is, hogy csökkent a fizikai mun­ka e területeken. A vállalat új szárítógépet helyezett üzembe a festődé­­sében, a kártoltfonodában pedig fátyolszabályozó beren­dezést állított a termelés, pon­tosabban a minőség szolgá­latába. Új nyírógép működik a kikészítőben, míg a fonás-, előkészítőben a hulladék­anyagok feldolgozását előse­gítő garettáló berendezés állt munkába. Az energiafelhasználás csökkentése céljából szárító berendezésekkel gyarapodtak Győrött és a cég soproni gyárában is. Miközben a vállalat köz­gazdái pénzügyi szakembe­rei most és a következő he­tekben az elmúlt év részle­tes pénzügyi mérlegét, készí­tik, a termelőhelyeken meg­felelő ütemű munka folyik az ifjabb terveknek, prog­ramnak megfelelően. Az új es-fondsíben is adott a ren­delésállomány a kapacítások teljes kihasználásához. Az év első felére ezek a rendelések már konkrét szállításokra vonatkoznak. Ez az esztendő is a céltu­datos, intenzív gyártm­ány­­fejlesztés éve lesz a­­Ri­­chardsban, mert csak ily­e­nő­dön van lehetőség a piaci pozíciók megtartására. 1985- ben tovább szén­ korszerű term­ék­ek hagyják" el a vál­­­lalat üzemeit, s ezek termé­szetesen nem csupán a kül­földi magokon, hanem"­ itthon is megjelennek az flzjetek­ben, mind méteráruként, mind konfekcionálva NMT Meddőből szén Haldex-rendszerű meddő­feldolgozó üzem építését kezdte meg a csehszlovákiai Ostravában a Tatabányai Szénbányák Vállalat. A meddőfeldolgozó alapja­it a Betonútépítő Vállalat készíti Ostravában. Az év második felében már termel az új üzem amelyben éven­te félmillió tonna meddőből 80 000 tonna kőszenet nyer­­nek majd vissza, amit fele­fele arányban oszt szét a ta­tabányai és az ostravai szénbánya. • •’r­tila mn*

Next