Kisalföld, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

■ Új kulturális létesítménnyel gazdagodott Hódmezővásárhely A városközpont egyik, a XIX. század elején emelt műemlék-lakóházát népművészeti állandó kiállítással rendezték be, ahol helyet kaptak a város gazdag hagyományú textildíszítő- és agyagiparának termé­kei. Nemcsak az orvos gyógyít Mun­katá­rsa­k és betegek segítője . Mindenkinek a maga gondja a világ legnagyobb gondja. Akinek pedig gond­ja van az nem tud nyugod­tan, jól dolgozni. Gondola­tait, energiáját lekötik ma­gánügyei. Ebből máris adó­dik: mindig, mindenkinek, mindenben segíteni kell, ha a tisztesség és a törvény en­gedi, és a gondok zömét együtt kell megoldani... — magyarázta nekem a minap Bendly Jánosné, a Soproni Állami Szanatórium sze­mélyzeti főelőadója, három egészségügyi intézmény alap­­szervezeti párttitkára. Bizonyság minderre az éle­te. Hiszen évek óta egyedül neveli gyermekét, akkor is meghallgatta munkatársai­nak családi, válóperi pana­szait, amikor ő maga is el­hagyott feleséggé vált, ami­kor anyagi gondokkal küsz­ködött, amikor átadhatta volna magát a saját bánatá­nak, amikor kellemesebb időtölést is találhatott volna mások gondjának megoldá­sánál. Milyen „minőségben” in­tézte, intézi a hozzáfordulók panaszait? Mint párttitkár, vagy mint személyzeti főelő­adó? Mint a szakszervezeti titkár és a bizalmiak jó part­nere? Ezt eddig sohasem la­tolgatta, mert erről meg azt vallja, hogy „a tett halála az okosodás...” A végeredmény a lényeg: munkatársainak elégedettsége, lelki nyugal­ma, és ezzel mintegy a jó munkavégzés feltételeinek megteremtése. Mi tagadás, sok az apró­munka. Úgy is mondhatnék, rengeteg. Bendlyné ugyanis három egyesített egészség­­ügyi intézmény személyzeti főelőadója és egyben alap­­szervezeti párttitkára, a Soproni Állami Szanatórium­nak, a hozzá tartozó gyer­mekosztálynak és a Balfi Gyógyfürdőnek. És ez még nem minden! A három intézményben­ 536 dolgozó, illetve szakszer­vezeti tag és 55 párttag van. Gondok, feladatok, teendők bőségesen vannak. Nemcsak a dolgozó sok, de a beutalt is. Általában háromhetes turnusokban, egy-egy gyó­gyulási-gyógyítási időszak­ban 587 nő és férfi, szellemi és fizikai dolgozó, magányos és családos, fiatal és közép­korú, testben és lélekben meggyengült, netán megrok­kant, talaját veszített ember vár a teljes testi és szellemi regenerálódásra. A szakmai-egészségügyi el­látást, gyógyítást elvégzik az orvosok és segítőtársaik, de ki gondoskodik a szabadidő hasznos eltöltéséről, a gyó­gyulást sokoldalúan szolgáló szellemi és pszichológiai re­generálódásról? A személy­zeti, oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó osztály, személy szerint Bendly Já­nosné is. Öröm számára a mások öröme, a jó kulturális prog­ramok összeállítása, a sza­badidő okos, hasznos, érté­kes, gyümölcsöző eltöltése. Hogy milyenek a progra­mok? Ilyenek: hetente két­szer van filmvetítés. Rend­szeresen szerveznek egész­ségnevelő előadásokat Nép­szerűsítik a könyvtárat, amely két részből áll: a be­utaltaknak szóló szépirodal­mi könyvekből és a dolgozók szakmai műveltségét tápláló szakirodalomból. A könyvek, a filmek és az előadások mellett igen nagy sikerük van a hetente megrendezett kirándulásoknak: Nagycenk­­re, Fertődre, Fertőrákosra. Népszerűek a városnéző sé­ták, élményekben gazdagok a múzeumlátogatások, a pa­tikamúzeumé, a Stornó-házé, a Bányászati Múzeumé, a Zsinagógáé, a Liszt Ferenc Múzeumé. Búcsúzóul ezt hangsúlyoz­za: — Minden programunk­nak, minden cselekedetünk­nek, munkánknak a gyógyu­lást kell szolgálnia. — Sindulár — 4 ----HMM PD­D JEGESEDIK A BALATON A fagyos éjszakákat követően megkezdődött a je­­gesedés a Balatonon. Mint azt a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium ügyeletesei elmondották: a Szilvesz­terkor még hullámzó magyar tenger déli partjánál összefüggő, két-három centiméter vastag jégréteg kép­ződött. Amennyiben a hideg tovább tart, néhány na­pon belül jégtakaró borítja a tavat. A Balatoni Halgazdaság halászhajói a kikötőben tar­tózkodnak, a jég miatt már nem tudtak kivonulni, így megkezdték a vízijárművek téli javítását. Emel­lett hozzáláttak a jégvermek előkészítéséhez: Siófo­kon,­­Fonyódon és Keszthelyen az öt jégveremben több mint kétezer tonna jeget szeretnének tárolni a nyári időszakra. Ehhez azonban az szükséges, hogy legalább tíz centiméterre ,,hízzon” a jégpáncél. Az idei ÁB-bébik Immár negyedszázados ha­gyomány, hogy az újév haj­nalán éjfél és 01.00 óra között született csecsemők között életbiztosítási ajándékköt­vényt sorsol ki az Állami Biztosító. A szerencse az idén a fiúk­nak kedvezett: Budapesten az 1. számú női klinikán 00.20 perckor született Gaz­dag Géza, vidéken pedig a Mátészalkán 00.25 perckor született Varga Norbert kap­ta a 40 ezer forint értékű életbiztosítási kötvényt. A nyertesek 18 éves korukban, már a jövő évezredben, 2003-ban vehetik fel a ka­matokkal megnövelt össze­get. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK Előtérben álló társadalom­­politikai és gazdasági törek­véseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb színtű jogszabályok, amelye­ket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Ta­nács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépé­sük időpontjaként 1985. ja­nuár 1-ét jelölték meg. Ezer érvényesül, megszűnik a korábbi vállalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Miniszter­tanács határozza meg — to­vábbra is államigazgatási irányítás alatt maradnak, ál­talános vezetésüket a kine­vezett igazgató látja el. Kitüntetés-alapítás Január 1-től lépett hatály­ba az a törvényerejű rende­let, amellyel az Elnöki Ta­nács négy új kitüntetést ala­pított: a Magyar Népköztár­saság aranykoszorúval díszí­tett Csillagrendjét, a Ma­gyar Népköztársaság kardok­kal díszített Csillagrendjét és a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét, valamint az Április Negyedike Érdem­rendet. Ezzel húszra emelke­dett a száma azoknak az ér­demrendeknek és címeknek, amelyeket Magyarországon a kollektív államfői testület a szocializmus építésében, a politikai, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális élet terén, továbbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biztosításában, illetőleg a né­pek közötti barátság elmé­lyítésében és a társadalmi haladás előmozdításában szerzett kiemelkedő érdemek elismerésére adományozhat. Felemelte az Elnöki Ta­nács az egyes kitüntetéseihez kapcsolódó egyszeri pénzju­talmak összegét; eszerint: a Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Magyar Nép­­köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 000, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillag­­rendje 12 000, az Április Ne­gyedike Érdemrend, a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­ta, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje és a Vörös Csillag Érdemrend 10 000, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend 8000, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt, 300—2000 forint. Ahol a he­lyi tanácsok már 1985-re te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást állapítanak meg, a fize­tendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájá­rulást fizetnek, mentesülnek a községfejlesztési hozzájá­rulás egyidejű fizetése alól A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi ta­nácsok rendelkeznek: fej­lesztésre, meglévő intézmé­nyek működtetésére és fel­újítására használhatják fel. Javító-nevelő munka A munkakerülők rendsze­res munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért módosította az Elnöki Ta­nács a Büntető Törvény­­könyvet úgy, hogy a főbün­tetések körét új büntetési nemmel bővítette: a szigorí­tott javító-nevelő munka bevezetésével. Ez a büntetés az elítélt személyi szabadsá­gának korlátozásával együtt­járó munkára kötelezést je­lent. A szigorított javító-ne­velő munkára ítélt köteles a kijelölt munkahelyen dol­gozni, helységben tartózkod­ni, szálláson lakni és annak rendjét megtartani. Az új büntetés legrövidebb tarta­ma egy év, leghosszabb tar­tama két év, halmazati és összbüntetés esetén három év. A dologtalan életmódot folytatók elleni hathatósabb fellépés érdekében a Bt.­ módosításakor bővítették a közveszélyes munkakerülés törvényi fogalmát, tényállá­­sát: a tartós idejű munkake­­rülés akkor is bűncselek­mény, ha az elkövető még nem volt munkakerülésért büntetve. A tisztességtelen gazdálkodásról Az Országgyűlés a tisztes­ségtelen gazdálkodás tilal­máról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatar­tást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálkodás valamenyi formájával szem­ben. A törvény általános for­mában tiltja a tisztességte­len gazdálkodást, s egyes rendelkezéseivel tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megtévesztését, a gazdasági verseny korlátozá­sát, az árukapcsolást, a gaz­dasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését. Az alap­vető tétel: tilos a gazdasági tevékenység folytatására jo­gosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek (ideért­ve a magánszemélyek társa­ságait is) gazdasági tevé­kenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdeke­it sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző mó­don — folytatni. Verseny­társnak számít a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhaszná­ló. A törvény meghatározza a tilalmak megszegéséhez fűződő jogkövetkezményeket, a bírósági eljárást, a szank­cionálás lehetőségeit. Egye­bek között rendelkezik ar­ról, hogy a bíróság kötelez­heti a jogsértőt a tisztes­ségtelen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére. Il­letőleg az ár visszafizetésé­re. Súlyos esetekben lehető­séget ad a gazdasági bírság kiszabására is. Új vállalatvezetési formák A gazdasági szférában — az irányítási rendszer to­vábbfejlesztésével összefüg­gésben — cél, hogy a válla­latok önállóbban, függetle­nebből gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan bővül­jön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jogalkotói ak­tus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel mó­dosította az 1977-ben elfoga­dott vállalati törvényt, új vállalatvezetési formákat ho­zott létre. Eszerint január 1- től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldött­gyűlése általános vezetésével fog működni. A változtatá­sok alapvetően azt szolgál­ják, hogy a vállalatok túl­nyomó többségét magában foglaló versenyszférában — az új vezetési formák kiala­kításával — különváljon a gazdaságirányítás és az álla­mi tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gyakor­lása. Az új vezetési formák közös jellemzője, hogy az ál­lami tulajdon folyamatos működtetésének a jogát, a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében eljáró testület gyakorolja. Megvál­tozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irá­nyítás formája és tartalma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rend­ Településfejlesztési hozzájárulás Törvényerejű rendelet szü­letett a településfejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területén, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájá­rulásával — már 1965. janu­ár 1-től alkalmazzák. Erre az új jogszabályra azért volt szükség mert a községfej­lesztési hozzájárulásról szóló, 1967-ben életbe lépett tvr. óta számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényege­sen kiszélesedett a demokra­tizmus hatóköre. Ugyanak­kor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb üte­mű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A korábbi jogszabály továbbfejlesztését szükségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott haszno­sítása a lakosság és a taná­csok közötti együttműködés­ben is. A településfejlesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező, adójellegű község­­fejlesztési hozzájárulás he­lyett — a jövőben egyik meghatározó formájává vá­lik a lakosság részvételének a településfejlesztésben. Az új hozzájárulás mértéke évi Társadalom­biztosítás A társadalombiztosítás kö­rében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlag­bér, illetve átlagkereset. Egyidejűleg viszont emelke­dik a kórházi ápolásban töl­tött időre és a hosszabb be­tegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fia­talok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy lakás­építés, illetve -vásárlás ese­tén az úgynevezett szociál­politikai kedvezmény összege gyermekenként 40 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi) szerződés meg­kötésének időpontjában meg­lévő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családtagok után személyenként 30 000 forint. Ugyancsak lakástémában lényeges változás, hogy ál­lami tulajdonban lévő in­gatlan megvásárlásához is adhatnak a jövőben dolgo­zóik részére munkáltatói tá­mogatást a vállalatok, in­tézmények. Emellett január 1-től a korábbinál nagyobb összegű bankkölcsön igényel­­hető lakásépítésre, ingatlan­vásárlásra. Kamata lenne a forintig évi 8 százalék, 200 000 forintig 10. 300 000 forintig 12. 300 000 forint fö­lött pedig évi 14 százalék a teljes összeg után. Differen­ciáltan növekvő és 320 non forintig terjedő kedvezm­é­­nyes kölcsönt lehet felvenni emeletráépítésre és tetőtér­beépítésre. Az ifjúsági taka­rékbetét utánn kapható kü­lön kölcsön legnagyobb ösz­­szege az eddigi 70 ezer he­lyett 120 ezer forint. 1985. január 3., csütörtök

Next