Kisalföld, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
■ Új kulturális létesítménnyel gazdagodott Hódmezővásárhely A városközpont egyik, a XIX. század elején emelt műemlék-lakóházát népművészeti állandó kiállítással rendezték be, ahol helyet kaptak a város gazdag hagyományú textildíszítő- és agyagiparának termékei. Nemcsak az orvos gyógyít Munkatársak és betegek segítője . Mindenkinek a maga gondja a világ legnagyobb gondja. Akinek pedig gondja van az nem tud nyugodtan, jól dolgozni. Gondolatait, energiáját lekötik magánügyei. Ebből máris adódik: mindig, mindenkinek, mindenben segíteni kell, ha a tisztesség és a törvény engedi, és a gondok zömét együtt kell megoldani... — magyarázta nekem a minap Bendly Jánosné, a Soproni Állami Szanatórium személyzeti főelőadója, három egészségügyi intézmény alapszervezeti párttitkára. Bizonyság minderre az élete. Hiszen évek óta egyedül neveli gyermekét, akkor is meghallgatta munkatársainak családi, válóperi panaszait, amikor ő maga is elhagyott feleséggé vált, amikor anyagi gondokkal küszködött, amikor átadhatta volna magát a saját bánatának, amikor kellemesebb időtölést is találhatott volna mások gondjának megoldásánál. Milyen „minőségben” intézte, intézi a hozzáfordulók panaszait? Mint párttitkár, vagy mint személyzeti főelőadó? Mint a szakszervezeti titkár és a bizalmiak jó partnere? Ezt eddig sohasem latolgatta, mert erről meg azt vallja, hogy „a tett halála az okosodás...” A végeredmény a lényeg: munkatársainak elégedettsége, lelki nyugalma, és ezzel mintegy a jó munkavégzés feltételeinek megteremtése. Mi tagadás, sok az aprómunka. Úgy is mondhatnék, rengeteg. Bendlyné ugyanis három egyesített egészségügyi intézmény személyzeti főelőadója és egyben alapszervezeti párttitkára, a Soproni Állami Szanatóriumnak, a hozzá tartozó gyermekosztálynak és a Balfi Gyógyfürdőnek. És ez még nem minden! A három intézményben 536 dolgozó, illetve szakszervezeti tag és 55 párttag van. Gondok, feladatok, teendők bőségesen vannak. Nemcsak a dolgozó sok, de a beutalt is. Általában háromhetes turnusokban, egy-egy gyógyulási-gyógyítási időszakban 587 nő és férfi, szellemi és fizikai dolgozó, magányos és családos, fiatal és középkorú, testben és lélekben meggyengült, netán megrokkant, talaját veszített ember vár a teljes testi és szellemi regenerálódásra. A szakmai-egészségügyi ellátást, gyógyítást elvégzik az orvosok és segítőtársaik, de ki gondoskodik a szabadidő hasznos eltöltéséről, a gyógyulást sokoldalúan szolgáló szellemi és pszichológiai regenerálódásról? A személyzeti, oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó osztály, személy szerint Bendly Jánosné is. Öröm számára a mások öröme, a jó kulturális programok összeállítása, a szabadidő okos, hasznos, értékes, gyümölcsöző eltöltése. Hogy milyenek a programok? Ilyenek: hetente kétszer van filmvetítés. Rendszeresen szerveznek egészségnevelő előadásokat Népszerűsítik a könyvtárat, amely két részből áll: a beutaltaknak szóló szépirodalmi könyvekből és a dolgozók szakmai műveltségét tápláló szakirodalomból. A könyvek, a filmek és az előadások mellett igen nagy sikerük van a hetente megrendezett kirándulásoknak: Nagycenkre, Fertődre, Fertőrákosra. Népszerűek a városnéző séták, élményekben gazdagok a múzeumlátogatások, a patikamúzeumé, a Stornó-házé, a Bányászati Múzeumé, a Zsinagógáé, a Liszt Ferenc Múzeumé. Búcsúzóul ezt hangsúlyozza: — Minden programunknak, minden cselekedetünknek, munkánknak a gyógyulást kell szolgálnia. — Sindulár — 4 ----HMM PDD JEGESEDIK A BALATON A fagyos éjszakákat követően megkezdődött a jegesedés a Balatonon. Mint azt a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium ügyeletesei elmondották: a Szilveszterkor még hullámzó magyar tenger déli partjánál összefüggő, két-három centiméter vastag jégréteg képződött. Amennyiben a hideg tovább tart, néhány napon belül jégtakaró borítja a tavat. A Balatoni Halgazdaság halászhajói a kikötőben tartózkodnak, a jég miatt már nem tudtak kivonulni, így megkezdték a vízijárművek téli javítását. Emellett hozzáláttak a jégvermek előkészítéséhez: Siófokon,Fonyódon és Keszthelyen az öt jégveremben több mint kétezer tonna jeget szeretnének tárolni a nyári időszakra. Ehhez azonban az szükséges, hogy legalább tíz centiméterre ,,hízzon” a jégpáncél. Az idei ÁB-bébik Immár negyedszázados hagyomány, hogy az újév hajnalán éjfél és 01.00 óra között született csecsemők között életbiztosítási ajándékkötvényt sorsol ki az Állami Biztosító. A szerencse az idén a fiúknak kedvezett: Budapesten az 1. számú női klinikán 00.20 perckor született Gazdag Géza, vidéken pedig a Mátészalkán 00.25 perckor született Varga Norbert kapta a 40 ezer forint értékű életbiztosítási kötvényt. A nyertesek 18 éves korukban, már a jövő évezredben, 2003-ban vehetik fel a kamatokkal megnövelt összeget. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK Előtérben álló társadalompolitikai és gazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb színtű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépésük időpontjaként 1985. január 1-ét jelölték meg. Ezer érvényesül, megszűnik a korábbi vállalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Minisztertanács határozza meg — továbbra is államigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezetésüket a kinevezett igazgató látja el. Kitüntetés-alapítás Január 1-től lépett hatályba az a törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács négy új kitüntetést alapított: a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét és a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét, valamint az Április Negyedike Érdemrendet. Ezzel húszra emelkedett a száma azoknak az érdemrendeknek és címeknek, amelyeket Magyarországon a kollektív államfői testület a szocializmus építésében, a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális élet terén, továbbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biztosításában, illetőleg a népek közötti barátság elmélyítésében és a társadalmi haladás előmozdításában szerzett kiemelkedő érdemek elismerésére adományozhat. Felemelte az Elnöki Tanács az egyes kitüntetéseihez kapcsolódó egyszeri pénzjutalmak összegét; eszerint: a Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 000, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendje 12 000, az Április Negyedike Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje és a Vörös Csillag Érdemrend 10 000, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend 8000, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt, 300—2000 forint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájárulást fizetnek, mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek: fejlesztésre, meglévő intézmények működtetésére és felújítására használhatják fel. Javító-nevelő munka A munkakerülők rendszeres munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért módosította az Elnöki Tanács a Büntető Törvénykönyvet úgy, hogy a főbüntetések körét új büntetési nemmel bővítette: a szigorított javító-nevelő munka bevezetésével. Ez a büntetés az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együttjáró munkára kötelezést jelent. A szigorított javító-nevelő munkára ítélt köteles a kijelölt munkahelyen dolgozni, helységben tartózkodni, szálláson lakni és annak rendjét megtartani. Az új büntetés legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés esetén három év. A dologtalan életmódot folytatók elleni hathatósabb fellépés érdekében a Bt. módosításakor bővítették a közveszélyes munkakerülés törvényi fogalmát, tényállását: a tartós idejű munkakerülés akkor is bűncselekmény, ha az elkövető még nem volt munkakerülésért büntetve. A tisztességtelen gazdálkodásról Az Országgyűlés a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatartást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálkodás valamenyi formájával szemben. A törvény általános formában tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, s egyes rendelkezéseivel tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megtévesztését, a gazdasági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését. Az alapvető tétel: tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek (ideértve a magánszemélyek társaságait is) gazdasági tevékenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon — folytatni. Versenytársnak számít a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhasználó. A törvény meghatározza a tilalmak megszegéséhez fűződő jogkövetkezményeket, a bírósági eljárást, a szankcionálás lehetőségeit. Egyebek között rendelkezik arról, hogy a bíróság kötelezheti a jogsértőt a tisztességtelen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére. Illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos esetekben lehetőséget ad a gazdasági bírság kiszabására is. Új vállalatvezetési formák A gazdasági szférában — az irányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben — cél, hogy a vállalatok önállóbban, függetlenebből gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan bővüljön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jogalkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az 1977-ben elfogadott vállalati törvényt, új vállalatvezetési formákat hozott létre. Eszerint január 1- től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése általános vezetésével fog működni. A változtatások alapvetően azt szolgálják, hogy a vállalatok túlnyomó többségét magában foglaló versenyszférában — az új vezetési formák kialakításával — különváljon a gazdaságirányítás és az állami tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gyakorlása. Az új vezetési formák közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének a jogát, a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében eljáró testület gyakorolja. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rend Településfejlesztési hozzájárulás Törvényerejű rendelet született a településfejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területén, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — már 1965. január 1-től alkalmazzák. Erre az új jogszabályra azért volt szükség mert a községfejlesztési hozzájárulásról szóló, 1967-ben életbe lépett tvr. óta számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A korábbi jogszabály továbbfejlesztését szükségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttműködésben is. A településfejlesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező, adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — a jövőben egyik meghatározó formájává válik a lakosság részvételének a településfejlesztésben. Az új hozzájárulás mértéke évi Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás körében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset. Egyidejűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy lakásépítés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összege gyermekenként 40 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötésének időpontjában meglévő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családtagok után személyenként 30 000 forint. Ugyancsak lakástémában lényeges változás, hogy állami tulajdonban lévő ingatlan megvásárlásához is adhatnak a jövőben dolgozóik részére munkáltatói támogatást a vállalatok, intézmények. Emellett január 1-től a korábbinál nagyobb összegű bankkölcsön igényelhető lakásépítésre, ingatlanvásárlásra. Kamata lenne a forintig évi 8 százalék, 200 000 forintig 10. 300 000 forintig 12. 300 000 forint fölött pedig évi 14 százalék a teljes összeg után. Differenciáltan növekvő és 320 non forintig terjedő kedvezményes kölcsönt lehet felvenni emeletráépítésre és tetőtérbeépítésre. Az ifjúsági takarékbetét utánn kapható külön kölcsön legnagyobb öszszege az eddigi 70 ezer helyett 120 ezer forint. 1985. január 3., csütörtök