Kisalföld, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

Mérlegen a megyei labdarúgó-bajnokság Hét csapat küzd a kiesés ellen­ ­ Az első nyolc helyen tartózkodó csapatok két csoportra szakadtak a mezőnyben, a második nyolc azonban még meglehetősen együtt van. Az első és a nyolcadik között ugyanis kilenc pont a különbség, a kilencedik és az utolsó között viszont alig több, mint a fele: öt pont. Még szorosabb a helyzet, ha a tizediket és a tizenhatodikat vetj­ük össze: közöttük csak három pont van! Kialakulatlan formák, hullámzó teljesítmények jellemez­ték a táblázat második felében végzett csavarokat. Pontjaik nagy részét egymás közötti mérkőzéseken szerezték, az el­ső csoportban tartozóktól csak hébe-hóba sikerült el­csípniük egy-egy pontot. Annyira egyívásúak az itteni együttesek, hogy egyáltalán nem lehet még következtetni arra, hogy melyek végeznek a kiesést jelentő utolsó helye­ken. . Várhatóan ugyanis ebben a bajnoki évben nem egy csa­patnak kell búcsúznia az osztálytól. Az szinte már biztos­ra vehető, hogy a jelenleg utolsó Gy. Elektromos nem tud megkapaszkodni a Bakony csoportban. Nehéz helyzetben van azonban a Gy. Dózsa is, így nem lehetetlen, hogy a be­fejezéskor még a 14. hely is kiesést jelent. Nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, csak a Mofém Vasasnak van némi helyzeti előnye, a többiek mind potenciális kiesőjelöltek pillanat­nyilag. Ez pedig meghatározza jövőbeni feladataikat. Bravúrra is képes volt I.i edzővel és bizakodva, de egyben félve is indult az új idénynek a Mofém Va­sas. Bíztak Németh Kálmán­ban, a nagy tapasztalati­ ed­zőben, hogy jó együttest ko­vácsol­ a fiatalokból, de fél­tek, hogy erősen megérzi a gárda egyik legjobbjának, Szakálynak a bevonulását. Kezdetijén botladozott is az együttes, és a 9. forduló után még a 14. helyen áll. Utána azonban öt mérkőzé­sen nyolc pontot gyűjtött, és fokozatosan araszolva, öt hellyel lépett előbbre. Köz­ben bravúros győzelmet is arattak: legyőzték az élcso­porthoz tartozó Győr-Mén­­főcsanakot. Ez a két pont jelenti azt, hogy a többiek­nél valamivel nyugodtabban várhatja a csapat a folyta­tást. Az újonc bizonyított Nem hosszú fennállása alatt most először szerepelt a megye legjobbjai között a Gy. KTMF SK. Nehezítette az újonc csapat helyzetét, hogy csak az 5. fordulóban tudott bekapcsolódni a küz­delembe, és utána hetenként két mérkőzést játszva pótol­ta be a mulasztottakat. És ezeken az elhalasztott mér­kőzéseken nem kapott ki a csapat, pedig a Hegyesha­lom, a H. Radnóti SE, a Szany és a Petőháza voltak az ellenfelei. A folytatás már valamivel halványabb­ra sikerült, de így is bizo­nyította a gárda: jelenlegi összetételében helye van az osztályban. Még jobb is le­hetne azonban helyzete, ha nemcsak a helyzetek kidol­gozásában, hanem azok ér­tékesítésében is jeleskedtek volna játékosai. Az első idény azt bizonyította, hogy a helyzetkihasználás az együttes Achiles-sarka, olyanok, akik előzőleg leáll­tak, de ez sem segített. Meglehetősen szélsőséges volt a csapat teljesít­ménye: 5—1- re legyőzték otthon a Győr­­szentivánt, 6—1-re pedig a Szanyt, majd kikaptak 1—7- re Fertőszentmiklóson, 1—5- re az M. Vasasnál. Sokat kell javulniuk, ha meg akar­ják ismételni előző bajnok­­sági eredményüket, amikor a táblázat első felében­­ végez­tek. Egyhelyben topot­­t. Gyengélkedett egész idény­ben a Mosoki Vasas. Az elő­ző versengésben a 12. he­lyen végzett az együttes, és csak ezt a helyét tudta meg­tartani az új idényben is. Idegenben egészen gyenge a csapat eredménye, de nem dicsekedhet hazai teljesít­ményével sem. Így a meg­szerezhető pontoknak csak az egyharmada jutott a bir­tokába, ez pedig mindössze kettővel több, mint az utolsó helyezett eredménye. Külö­nösen a védelemmel van baj Mosonban: a csapat kap­ta a legtöbb gólt a tizenha­tos mezőnyben. Nem nehéz az őszi sikertelenségből arra következtetni, hogy nehéz második idény vár az együt­tesre, és csak jelentős javu­lással menekülhet meg a még nagyobb bajtól... Érthetetlen hanyatlás A Fertőszentmiklós az a csapat a mezőnyben, amely a helyezési számok legszéle­sebb skáláját járta be az évadban. Volt negyedik is, majd hosszabb ideig tartóz­kodott a hatodik helyen, és a 6. fordulóban már nyolc pontja volt. Utána azonban — érthetetlenül — olyan lej­tőre került, amelyen nem volt megállás. Egymás után négy vereség következett úgy, hogy még gólt sem tudtak rúgni. A 11. forduló­ban jutottak így csak nyolc pontról kilencre, de akkor is gólnélküli döntetlennel. Ennél a pontszámnál azután le is horgonyoztak, és így két csapatot nagyobb gól­­különbségével, egyet pedig egy ponttal tudott csak meg­előzni a gárda. A játékosok képességét tekintve ennél sokkal több van a csapatban, és valószínű, hogy ennek ta­vasszal látható eredménye is lesz! Az előző bajnokságban az utolsó előtti helyen végzett a Fertőd, és csak azzal me­nekült meg a kieséstől, hogy minden csapatunk bentma­radt a területi mezőnyben. Új edző irányította a mun­kát: Horváth László, aki kezdetben még játékával is segítette az együttest, ame­lyet alaposan megfiatalítot­tak. Érthető, hogy a újon­cok nem tudtak mindjárt lé­pést tartani a tapasztaltabb csapatokkal. Egész idényben az „alagsorban” tartózkodott a gárda, és aligha remélhe­tő, hogy jelentősebben javul és sokkal jobb lesz helyezé­se a végelszámolásnál. Ismét veszélyben Csalódás után Jánossomorján is edzőt cseréltek az idény indulása­kor: Hutflesz Károly kezé­be került a szakmai irányí­tás, aki már viselte ezt a tisztséget az egyesületben. Most viszont nem sikerült úgy az idény, ahogy szeret­ték volna. Többen visszatér­tek pedig az együtteshez S­­em erősödött eleget Szany csapata kétéves kör­zeti szereplés után tért visz­­sza a megyei keretek közé. Jobbára azok szerepeltek most is az együttesben, akik előzőleg már megízlelték az itteni légkört, a megyei han­gulatot. Azon a szinten tud­ták azonban most is csak folytatni, amelyen kiesésük­kor befejezték. Különösen idegenben­ szereplésük kri­tikán aluli: Fertődön sze­reztek csak egyetlen pontot, gólnélküli döntetlennel. Ha nem tudnak jelentősen felja­vulni az új idényre, aligha­nem ismét a körzeti me­zőnyt erősítik az ősztől. Az utolsó a leggyengébb? Beled a múltban értékes tagja volt a mezőnynek, és örülhetett minden csapat, amely Beleden győzni tu­dott, sőt idegenben is ko­moly ellenfele volt minden­kinek az együttes. Az idén fordult a kocka: hárman vit­ték ugyan csak el a két pon­tot a községből, de idegen­ben egészen gyengén szere­pelt a gárda, és így utolsó­nak zárta az évadot. Kívül­ről nehéz megérteni a nagy­mérvű hanyatlást, de meg­győződésünk, hogy nem a beledi a leggyengébb együt­tes a mezőnyben, és várha­tó, hogy jelentősen előbbre­lép. (Folytatjuk.) Kieli János Új kezdeményezések az általános iskolák sportjában • Fontos rendelkezéseket hoztak a múlt évben az ál­talános iskolák sportjáról A szakköri tevékenység to­vábbfejlesztése érdekében útmutató jelent meg, amely többek között segíti az is­kolások tanórákon kívüli rendszeres fizikai foglalkoz­tatását. Ugyanakkor a már egyesülethez igazolt spor­toló tanulók, többek kö­zött az ifjúsági aranyjelvé­nyesek és válogatott keretta­gok fokozottabb „gondozásá­ra” hívták fel a figyelmet. Mennyit segítettek , K­lik­ben ezek a rendelkezések az általános iskolák sporttevé­kenységének javításában? —­ erről nyilatkozott Gyenge József, a Magyar Diáksport Tanács főtitkára — Feltétlenül sokat, így például javasoltuk, hogy a sporttevékenység kiszélesí­téséhez alakítsanak termé­szetjáró csoportokat, vagy olyan — egyelőre önköltsé­ges — sporttanfolyamokat indítsanak, amelyeken nem­csak az érdekelt iskola pe­dagógusai, hanem más szak­emberek is irányítanák a ta­nulókat. Célszerű lenne még több általános iskolában a testnevelés tagozatos osztá­lyok szervezése, ahol az is­kola vezetése összehangolná edzés- és tanulóidejüket. A középfokú tanintézetekben erre már több előremutató példa van. Így a légi­obb szakmunkásképzőbe járó ökölvívókat Szolnokon „von­juk össze’. — Mik az állandó felada­tok az általános iskolák szé­les körű sportmunkájában? — Nagyon fontos , tan­órán kívüli mindennapon testnevelés Ismét egy példa: a Csavarod megyeiek tavaly a délutáni napközis foglal­kozásokon megvalósították a rendszeres testedzést Ter­vünk. Irány ezt országszinte elterjesszük, és központilag sza’tsük szakanyagokkal, ké­zikönyvekkel.­­ — Tavaly huszadik alka­lommal bonyolították le Zán­kán a nyári úttörő olimpiát. Hogyan értékelhető a húsz év? — A két évtized megfele­lően szolgál a az általános iskolák sportját, nagyban se­­gítve a kiválasztást is. A kis­diákok 35 százaléka ve­rseny­­zett. Most az újabb feladat, a kőszegi téli úttörő olimpia jó megszervezése . Gyenge József még el­mondta: a sportági szakszö­­vetségek is mind jobban együttműködnek az általá­nos iskolákkal. (Az evezős szövetség például felszerelés­ről, hajóról is gondoskodik, amikor iskolák közötti­­ ver­senyeket szerveznek.) Ta­valy hatvannyolccal nőtt az országban a tornate­rvek száma: az iskolákban már 85 százalékban TF végzettségű testnevelő tanárok oktatnak. Jelenleg csaknem 50 ezer gyerek jár testnevelés tago­zatos osztályba ami 1979 óta százszázalékos emelkedést mutat. Területi csapataink utánpótlásáról A felnőttek versengésével pár­huzamosan folyik a területi baj­nokság Bakony csoportjában a­z utánpótlás, az­­ ifjúságiak ba­j­nok­ság­a is. A versenybizottság közvetlenül az 1984. esztendő vége előtt hozta nyilvánosságr­a fiatalok küzdelmének vég­eredményét, és az a következő A bajnokság létszáma kettő­vel kevesebb, mint a felnőt­teknél, mivel a H. Katona SE és az N. Volán-Dózsa — enge­déllyel — nem indított ifjúsági csapatot. Feltűnő a táblázatra nézve, mennyire nem „igazodnak” a fiatalok a nagyokhoz! Az első négy helyezettnél­­ még nem olyan feltűnő az ellentmondás, a Gy. Elektromos fiataljainak helye az élcsoportban azonban óriási meglepetés. Különösen azok előtt, akik tudják, hogy a győri villanyosok — kény­szerítő körülmények hatása mi­att — mérkőzésről-mérkőzésre három-négy ifjúsági játékost szerepeltettek első csapatukban. Jobban szerepelt az S. Pos­tás és a Gy. Dózsa utánpót­lása is, mint „nagyjai”, feltű­nően gyenge viszont a MÁV­­DAC a Kanuvár f­alatyinak teljesítménye. Ezért is kellett e két együttesnek idegenből erő­síteni gárdáját az őszi rajt előtt! 1. Sabaria SE 15 34—15 2­ 2. Péti MTE 13 »—17 V 3. Motirn TE 15 48—21 2í 4. A. Alumínium 15 36—22 2Í 5. Gy. Elektromos 15 27—20 2( I. S. Postás 15 35—24 V 7. A. Bányász 15 40—22 V 8. P. Vasas 15 35—23 16 9. Sárvár 16 30—31 14 10. Gy. Dózsa 15 20—28 14 11. MAVDAC 15 15—19 13 12. Szentgotthárd 15 20—40 13 13. Bábolna 15 16—27 10 14. Kapuvár 15 20—35 10 15. Fűzfő 15 16—41 7 16. Zirc-Dudar 15 15—66 3 Első mérkőzés - első győzelem Kedden érkezett meg spanyolországi edzőtáborozá­sára Benidormba a magyar labdarúgó válogatott ke­ret, és szerdán már le is játszotta első edzőmérkőzé­sét. Ellenfele a holland Den Bosch csapatával ját­szott, amely otthonában az első ligában szerepel. A Disztl P. (Szendrei) — Sallai (Szántó), Róth, Garaba (Szabó A.), Varga — Kardos (Hannich), Nagy A. (Pé­ter), Détári (Dajka) — Kiprich, Bodonyi (Zsinka), Pö­­löskei (Plotár) összeállításban pályára lépő válogatot­tunk Kardosnak a 25. percben lőtt góljával 1—0-ra nyerte a találkozót. Asztalitenisz­toborzó A Győri Elektromos asztalitenisz szakosztálya janu­ár 14-én és 15-én, hétfőn és kedden délután 5 órától toborzót tart alsó tagozatos általános iskolás fiúk és lányok számára az egyesület sportcsarnokában. Kérik a jelentkezőket, hogy a toborzóra tornacipőt vigyenek magukkal! Fél évszázados horgász egyesület Visszaemlékezés az Izzónál Az Izzó Nádorvárosi Hor­gász Egyesület idén ünnepli fennállásának fél évszázados jubileumát. Ehhez képest igazán szerénynek mondható az a megemlékezés, amit az Izzósok legutóbbi közgyűlé­sükön tartottak. Az alapí­tó tagok zöme már eltávozott az örök halász-, vadászme­zőkre. A régmúltnak egyre kevesebb tanúja akad. Ép­pen ezért volt kedves és ta­nulságos Szabó Károlynak, az egyesület egyik alapító­jának visszaemlékezése a kezdeti időkre. Bizony, 1935-ben, amikor az egyesület megalakult, nem tolongtak a horgászni vágyó emberek. A tagoknak tíz pengőt kellett lefizetni és ez még arra sem volt elég, hogy a kiszemelt vízterület bérleti díját leróják. Hogy mégis megalakulhatott az egyesület, az az alapítók ál­dozatkészségének köszönhe­tő. Egyikük, Raffai József például jelzálogkölcsönt vett fel a házára és ebből fizet­ték ki a szükséges bérleti díjakat. Később aztán taglét­számban bővült, megerősö­dött és így önfenntartóvá vált az egyesület. — Sok hal volt a vizünk­ben — mondta Szabó Ká­roly bácsi. — Mostanság nagy szerencsének számít, ha valaki egy nap három csukát tud fogni, akkoriban meg tizenötöt, tizenhatot összeszedtünk pár óra alatt. Ezért azt kívánom az egye­sület mostani tagjainak, hogy érjenek meg egy olyan időt, mint mi régen, mikor is annyi halat foghatnak, amennyit éppen akarnak. Sajnos, ez a jókívánság mostanában aligha teljesül. Az Izzó Nádorvárosi Hor­gász Egyesülethez tartozó Holt Marcal szakasz partja ugyancsak benépesült az utóbbi ötven esztendőben. Jelenleg az egyesületnek kö­zel hatszáz felnőtt tagja van. A horgászstégek húsz­­harminc méterre állnak egy­mástól és bizony ilyen sűrűn horgászott vízben nehezebb sok halat fogni. Jóllehet, az egyesület évente számottevő mennyiségű halat vásárol. Az elmúlt esztendőben pél­dául nem kevesebb, mint hatvan mázsa pontyot­­tele­­­­pítettek. Vásároltak még öt­ezer előnevelt csukát, és az egyesület gondozásában lévő Holt Marcal egyik szakaszá­ból is mintegy harmincöt mázsa halat (többségében kárászt) telepítettek át a horgászvízbe. Ha a mostani horgászok naponta nem is fognak tíz­tizenöt csukát (erre a tilal­mak miatt semm volna lehe­tőség), azért ritkán kell "reá kézzel távozniuk a partról. A telepített pontyok mellett jelentős a vízterület fehér­hal állománya, csukát, sül­lőt, balint, sőt néha még harcsát is lehet fogni A ter­vek szerint compot is tele­pítenek majd a közel­jövő­ben. Az elmúlt esztendőben az alacsony vízállás soke gondot okozott, ennek elle­nére voltak olyan horgászok, akik több mint egy mázsa halat fogtak. Nagy halak is akdnak a vízben, bizonyítja ezt a tavaly kifogott tizen­négy kilós amur, a tizenegy kilós csuka és a szép számú öt-tíz kiló közötti ponty. A közgyűlésen az egyesület felnőtt horgászai közül több mint ötszázan megjelentek. Hozzászólásaikból kitűnt, hogy a mostani tagság is fe­lelősséget érez a rábízott vízterület és a benne lévő halak iránt, így azután való­színű, nem a horgászokon múlik az, hogy megéri­ a fennállásának századik esz­tendejét ez az egyesület N. E.

Next