Kisalföld, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. FEBRUÁR 1., PÉNTEK­I ÓRA: 1,80 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli­­a Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Kaare Willoch­­nak, a Norvég Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Ba­laton vízminőségének javítására és az üdü­lőkörzet fejlesztésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyalta és jóváhagyta a térség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban — módosította a termelőszövetkezetek köl­csönös támogatás t alanyairól szóló rendele­tet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasz­tási, az értékesítő és beszerző szövetkezetek közös alapjai képzésének és felhasználásá­nak rendjét A változások nagyobb önálló­ságot , biztosítanak a szövetkezeti önkor­mányzat és a közös alapok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a vállalatok gyáregységeinek, telepeinek önál­lósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvez­ményeket. Bécsi keringő Tovább folytatódik a külö­nös „bécsi keringő”, újabb szakaszához érkezett a mi­nap a közép-európai haderő csökkentéséről és a fegyver­zet korlátozásáról tartott tárgyalássorozat. A NATO és a Varsói Szerződés teljes jo­gú résztvevő és megfigyelői státusszal rendelkező tagjai megkezdték a 35. fordulót az osztrák fővárosban. A maratoni hosszúságú megbeszéléseken eddig gya­korlatilag semmilyen ered­mény nem született, s a megfigyelők kissé borúlátóan ítélik meg a mostani forduló kilátásait is. A Varsói Szer­ződést és a NATO-t képvise­lő országok álláspontja ugyanis meglehetősen messze esik egymástól, s a szocia­lista országok ismételt kísér­letei ellenére sem sikerült kompromisszumos megoldást találni. Pedig az utóbbinak még 1983-ban olyan tervező­tét tettek le az asztalra, amely messzemenően figye­lembe vette a nyugati állás­pontot. A válasz azonban egy teljes évet késett, s az ellenterv korántsem tanúsí­tott akkora rugalmasságot, mint azt az akkoriban szüle­tett nyilatkozatok vagy a máig publikált „független” újságcikkek sugalmazták. Eddig csupán abban sike­rült megállapodni, hogy mindkét fél 700 ezerre csök­kenti szárazföldi, és 200 ezer­re a légierő kötelékébe tar­tozó csapatainak létszámát. Alapvető nézetkülönbség van azonban a jelenlegi létszá­mok megítélésének kérdésé­ben, és a csökkentés útjai­nak kiválasztásában is. Ar­ról nem is beszélve, hogy a nyugati fél hallani sem akar fegyverzetcsökkentésről, sőt erősíti hagyományos fegyver­zetét, miközben megkezdő­dött az amerikai közepes ha­tótávolságú nukleáris raké­ták telepítése. Ez a korábbi­hoz képest alapvetően módo­­­sít­ja az európai politikai légkört, és a katonai helyze­tet, s így mindenképpen fon­tos tényezője lesz a most új­rakezdődő tárgyalásoknak. Most, néhány nappal a gen­fi czovi°ts amerikai tárgya­lások időpontjának bejelen­tése után talán némi remény van a nyugodt hangvé­telre, a tárgyszerű megbeszé­lésekre, esetleg minimális előrelépésre is. A kezdetkor kitűzött cél azonban még na­gyon messze van. Fejlődni petdig kell Kölcsöngépek­kel korszerűsít a Gardénia Jóllehet a vállalat végleges mérlege még el sem kész­t­t, a Gardénia Csipkefüggönygyár vezetői szinte máris elfeledték múlt évi eredményeiket. Persze korántsem a „jobb elfelejte­ni” logikája tette mulandóvá a gyári mutatókat hisz a ter­­melés több mint tíz százalékos bővítése vagy a nem rubel elszámolású kivitel negyven százalékos bővítése feltétlenül élvonalbeli teljesítmény. Amelyet csupán a leendő, a jelek szerint minden eddiginél nehezebb feladatok mérlegelése szorított a vállalatnál háttérbe. — A tervezés első számú kritériuma nálunk az, hogy a dolgozóink a saját zsebü­kön, a fizetésükön érzékel­jék a gyár fejlődését — mondja Földes Imréné igaz­gató. — Tavalyi eredménye­ink alapján 8 százalékkal nőtt a dolgozók keresete, az idei feladatok nagyságrend­jét jól érzékelteti, hogy a szabályozók módosulása nyomán a tavalyihoz hason­ló szintű keresetnövekmény­hez a vállalatnak a nyereség legalább 20 százalékos növe­kedését kellene elérnie. Ez pedig a világgazdasági kö­rülmények, illetve a hazai követelmények „megszorítá­sa” ismeretében szinte telje­síthetetlen. A lehetőségein­ket mindenesetre alaposan elemeztük, s azokat decem­berben a különböző munka­helyi fórumokon a dolgozók­kal is megbeszéltük. Több­variációs tervet készítettünk, számítva kedvező és kevésbé kedvező lehetőségekre is. Természetesnek mondható persze, hogy mi a számunkra leginkább kedvező tervvariá­ció teljesítésére számítunk és törekszünk. Az elfogulatlan szemlélő számára teljesen nyilvánvaló érv, hogy az ország költség­­vetési helyzetének javításá­hoz a szükséges pénzeszkö­zök csakis onnan vonhatók el, ahonnan ez egyáltalán lehetséges, ahol megfelelő nyereséget érnek el. Az idei évtől érvényes szabályozó­módosítások is nem utolsó­sorban ezzel az érveléssel fogantak. Szükségességükben a hátrányosan érintett vál­lalatok sem kételkednek ugyan, de megérthető, ha legalábbis a korábbiaknál komorabb hangulatban ecse­telik szolid fejlődési lehető­­s­égeiket. — Számításaink szerint a termelés öt százalékos bőví­tésénél nemigen számítha­tunk többre — mondja a Gardénia igazgatója —, s ez a tény behatárolja a nyere­ség növelését is. A növekvő elvonások nyomán, számítás­ba véve azt is, hogy korábbi beruházásaink után még szá­mottevő hiteleket kell tör­­lesztenünk, gyakorlatilag nem marad pénzünk a gyár kor­szerűsítésére. Pedig kivált­képpen a divatiparban, amelyben a Gardénia is ér­dekelt, roppant fontos az örökös megújulás. A vállalatot azonban a je­lek szerint a korlátozottabb lehetőségek közepette sem hagyta el a leleménye. Új gépek vásárlására ugyan nincs elegendő pénze, köl­csönzésre azonban megtalál­ta a lehetőséget. Egy úgyne­vezett lízing-ügylet révén öt, rendkívül korszerű, termelé­keny függönykötő gépet bé­rel hagyományos gépszállító partnerétől, az NSZK-beli Mayer cégtől. A szükséges jóváhagyásokat már megkap­ta felügyeleti hatóságaitól a vállalat, s a számítások sze­rint az első félév végére már a hazai üzletekben is látha­­tók­ kaphatók lesznek a köl­csönzött gépeken kötött füg­gönyféleségek. Mintegy ta­­nújelét adva annak, hogy ha a korábbiakhoz hasonló szintű, mondhatni látványos műsza­ki fejlesztésre a vállalatnak a közeljövőben nem is lesz módja, legalábbis átmeneti kapaszkodót lelt ahhoz, hogy ne szakadjon el a függöny­gyártás élvonalától. PTH. Faluvégi Lajos Berlinben Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhi­vatal elnökének vezetésével csütörtökön küldöttség uta­zott Berlinbe Gerhard Schü­­rernek, az NDK Miniszter­­tanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság el­nökének meghívására. Tár­gyalásokat folytatnak a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködés kér­déseiről, valamint az 1980— 90. évekre szóló népgazdasá­gi tervek egyeztetéséről. A minőség fokozott védelme N­apirenden a vízgazdálkodás A vízgazdálkodás elmúlt évi eredményeiről és az idei feladatokról tárgyalt csütör­töki ülésén a MÉDOSZ köz­ponti vezetősége. Kovács Antal államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatójában elmondta hogy 1984-ben az ágazat tel­jesítette fő feladatait. Beru­házásokra 13 milliárd forin­tot fordítottak, s a termelés és szolgáltatás értéke meg­haladta az előirányzatot. El­sőbbséget élvezett a települé­sek vízellátása és a szenny­­víz-elvezető hálózat fejlesz­tése. Hatvan falusi vízművet helyeztek üzembe. A mező­­gazdasági öntözésben a ko­rábban tapasztalt megtorpa­nás után a kormányintézke­dések hatására a múlt év ele­jén kétszer annyi öntözővi­zet használtak fel az állami gazdaságok, téeszek, mint 1983 első felében, ám ez a lendület később alábbha­gyott, s így összességében az éves vízfelhasználás har­minc százalékkal haladta csak meg az előző évit. Az idén — hangsúlyozta az államtitkár — a vízkész­letek ésszerű hasznosítására és a vízminőség fokozott vé­delmére kell törekedni. Az ágazat fejlesztésére 14,6 mil­liárd forint áll rendelkezés­re. Ennek 76 százalékát a vízellátás javítására és csa­tornázásra, 12 százalékát a víz­kártételek elleni véde­lemre, a fennmaradó részt pedig a mezőgazdasági víz­szolgáltatásba és egyéb álta­lános célokra használják fel Az év végére a lakosság 84 százaléka vezetékes ivóvízzel lesz ellátva, ez újabb 100 ezer lakos jobb vízellátását je­lenti. A központi vezetőség fel­hívta a szakszervezeti szer­veket, hogy a terv végrehaj­tását támogassák. A felada­tok teljesítését nagy mérték­ben segítheti a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny. A központi vezetőség fontosnak tartja, hogy tovább javítsák a dolgozók bizton­ságos munkavégzésének fel­tételeit, különösen a változó munkahelyeken fogalkozta­­tottak munkakörülményeit, s támogassák a dolgozók la­kásépítéseit. Afgán küldöttség látogatása megyénkben A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa meghívására hazánkban tartózkodik az Afgán Hazafias Front dele­gációja. A vendégek tegnap kétnapos látogatásra me­gyénkbe érkeztek. Vadász Anna, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte őket. A delegáció tagjait — Barek Shaffi az Afgán Né­pi Demokratikus Párt KB tagja, az Afgán Hazafias Front els­ő elnökhelyettese, Nabi Garwal­ az Afgán Ha­zafias Front KB tagja, a Nemzetközi Bizottság elnöke — elkísérte Sarkadi István, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa osztályvezető helyettese. A vendégeket tegnap dél­előtt Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Tájékoztatást adott megyénk társadalmi, gazda­sági és kulturális helyzetéről. Beszélt arról, hogy hazánk lakosságának mintegy négy százalékát teszi ki a megye lakóinak száma, viszont a nemzeti jövedelem nyolc százalékát adja megyénk. Ki­emelt helyet foglal el az ipari termelésünk, elsősorban a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, de a könnyűipar is fontos szerepet játszik. Történelmi hagyományain­kon alapuló iparunkban nem elhanyagolható az élelmiszer­­gazdaság. Évente nyolcszáz­ezer sertést dolgozunk fel A búzatermesztésben az országos átlag felett van a megye. Kiemelten beszélt Háry Béla az egészségügy fejlődéséről. Elmondta, hogy nemcsak az orvosok és az egészségügyi dolgozók létszá­ma emelkedett, hanem jelen­tős ezen a területen a be­ruházás is. A vendégek­nek az első titkár tájékoz­tatást adott továbbá kulturá­lis és közoktatási helyze­tünkről. Barek Shaffi, az afgán de­legáció vezetője a tájékozta­tást megköszönve elmondta, hogy társadalmuk jövőjét a magyar társadalom tükrében nézik. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy mellettük állnak a szocialista országok. Az Afgán Népi Demokrati­kus Párt programjával lehe­tőség nyílik majd a szocia­lista társadalom felépítésére. A forradalom után az üze­mek 90 százaléka használha­tatlan volt, szovjet közremű­ködéssel mintegy 130 üze­met újítanak fel, melyből 90 már termel. Számítanak a 15 milliós lakosság százhúszezer fős párttagságára — mond­ta az Afgán Hazafias Front első elnökhelyettese. A fogadás után a vendégek tegnap délután Pannonhal­mára utaztak, ahol először a termelőszövetkezetbe látogat­tak, majd ezt követően a Bazilikát tekintették meg. Ma délelőtt tapasztalatcse­rét folytatnak a Hazafias Népfront megyei székházá­ban a népfrontmunkáról. Lá­togatást tesznek a győri Ha­­tárőrkerület Parancsnoksá­gán. Délután üzemlátogatá­son vesznek részt a közel­múltban korszerűsített Győ­ri Szeszipari Vállalatnál. Barek Shaffi és kísérete a késő délutáni órákban utazik vissza Budapestre — Matusz — Caola- Schwarzkopf közös vállalat Közös vállalat alapító szer­ződését írták alá csütörtökön Budapesten a Caola Kozme­tikai és Háztartásvegyipari Vállalat és az NSZK-beli Schwarzkopf cég vezetői. Az aláírásnál jelen volt Körtvé­­lyes István ipari miniszter­­helyettes, valamint Uwe Barschei Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnök és Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. A Caola évek óta készíti jó minőségben a Schwarzkopf cég licence alapján a külön­féle illatosítású Bac desodo­­rokat és szappanokat. A Schwarzkopf Kozmetikai KFT Közös Vállalat külön­féle hajápoló szereket készít majd. A termelést várhatóan még az év vége előtt meg­kezdik s jövőre már mintegy 100 millió forint értékű árut kínálnak a hazai vásárlóknak és külföldi vevőiknek.

Next