Kisalföld, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. FEBRUÁR 2., SZOMBAT ÁRA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Üzemekben, községekben, nagyközségekben Megkezd­tek a párt­­értekezletek Tegnap megkezdődtek, ma folytatódnak az üzemi, a községi, nagyközségi párt­értekezletek a megyében. Február 1—9. között 33 üze­mi, illetve községi, nagyköz­ségi pártbizottság számol be a XII. kongresszus óta vég­zett munkáról. A pártérte­­kezleten megvitatják, össze­gezik a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről, a szervezeti szabályzat mó­dosításáról szóló jelentést, amely tartalmazza az alap­szervezetben dolgozó kom­munisták észrevételeit, ja­vaslatait, és az azokról kiala­kított állásfoglalást. Megvá­lasztják a pártbizottságok titkárait, tagjait és a felsőbb pártértekezlet küldötteit. Tegnap a Rába MMG és Tét nagyközség pártbizottsá­ga tartott értekezletet, ma a győri tanintézeti, a vasutas, a Lajta-hansági Állami Tan­gazdaság, a MOKÖT, vala­mint a nagycenki, a­ sopron­­horpácsi a jánossomorjai, a hédervári, a lébénymiklósi és a bősárkányi pártbizottság tart pártértekezletet. A SZOT elnökség ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület elfogadta a szakszer­vezeti, választások előkészí­tésére és szabályzatára vo­natkozó tervezetet, amit a SZOT elé terjeszt. Elfogadta továbbá az elnökség válasz­­tási útmutatóját. Előterjesztést vitatott meg az elnökség a szakszervezeti mozgalom pénzgazdálkodásá­nak értékeléséről, és a pénz­ügyi munka korszerűsítésére vonatkozó javaslatokról. Koszorúzás Negyven évvel ezelőtt, 1945 február 2-án olvashatta először a felszabadult Pest lakossága az Új Szót, a­ Vö­rös Hadsereg magyar nyelvű lapját.. Az évforduló alkal­mából pén­teken a Lapkiadó Vállalat székházában megko­szorúzták az Új Szó emlék­tábláját. A koszorúzást követően a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság, a Lapkiadó Vállalat és a­ Szovjetunió budapesti nagykövetségének munka­társai ünnepi emlékülésen­­idézték fel a főváros felsza­badulásának eseményeit, az Új Szó megjelenésének kö­rülményeit. Tovább szépül a győri Duna-part Félezer lakás épülhet a belváros határán Számos napirendet tárgyalt meg tegnapi ülésén Győr vá­ros Tanácsának végrehajtó bizottsága. Részletesen elemez­te az ipari-, kereskedelmi- és mezőgazdasági osztály mun­káját, elismerését fejezte ki a testület a szakigazgatási szerv utóbbi esztendőkben tanúsított fejlődő színvonalú munkájé­ért. Megtárgyalta azt a javaslatot a végrehajtó bizottság, amely a Győri zenei nyár programjának korszerűsítését, ki­bővítését célozta. Döntött új utcanevekről, módosította a la­­káshozjutás helyi feltételeit javító hároméves program vég­rehajtásáról szóló határozatot, és számos témában vissza­tért előző határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. Ez utóbbiakról — mert sok köztük a város lakosságát közvet­lenül is érintő — a későbbiekben részletes tájékoztatást adunk. Ugyancsak a tegnapi tes­tületi ülés vitatta meg a me­gyeszékhely arculatát — és természetesen lakáshelyzetét — lényegesen befolyásoló Dózsa rakparti részletes ren­dezési tervet. A végrehajtó bizott­ság tagjai az előzetesen kiküldött anyagok mellett a meghívott építész és tervező szakemberek személyes tol­,­mácsolásában, a vb-teremben kifüggesztett térképek alap­ján tájékozódhattak a ren­dezési terv ,,előéletéről”, a különféle beépítési variáci­ókról, a terület kihasználá­sának anyagi feltételeiről. Győr-Révfalunak a Moso­ni-Duna a Damjanich utca, valamint a régi és az új híd határolta területéről van szó, amely egyébként az egyik legrégebben építési tilalom alatt álló rész a városban. A korábbi rendezési tervek szerint ott a régi épületállo­mány teljes lebontása után középmagas (6—8 emeletes), lakótelep jellegű beépítésre került volna sor. Közben vi­szont alaposan megváltozott a népgazdaság helyzete, és mint ismeretes, az otthon­­teremtésben átbillentek a lehetőségek a magánerős építkezések javára. Ezért az­tán az 1982-ben kiadott új tervezési megbízásban túl­nyomóan többszintes (1­3 emeletes) beépítésre kapta meg a feladatot az Észak­dunántúli Tervező Vállalat. A különféle szakbizottsá­gok, szakhatóságok több la­kossági fórum véleményét összegezve a variációk közül a tervezők a lakótelkes be­építés mellett voksoltak, amely lehetővé teszi a tulaj­donosok által kezdeménye­zett telkenkénti beépítést. Középmagas (4—10 szint) épületet csak az új híd mel­letti állami ingatlanra java­soltak, ott ahol ezt gazda­ságossági és városképi szem­pontok indokolják. Egyéb­ként ezt az alapkoncepciót fogadta el tegnap a végre­hajtó bizottság is. A részletes rendezési terv (amely tegnaptól lépett ér­vénybe és pontos kidolgo­zása most kezdődik) szerint a kialakult területi szerke­zetet nem változtatja meg, csupán néhány célszerű mó­dosítást tartalmaz. A beépí­tési mód lakótelkes zömében zártsorú. Ezen a módon a meglévő telkek többsége minden hatósági beavatko­zás (kisajátítás, határkiigazí­tás stb.) nélkül be- illetve átépíthető A rekonstrukció megvalósulása előzetes el­képzelések szerint minimum tíz év, befejeződésekor a meglévő lakások száma mint­egy félezerrel növekszik a belvárostól csak a Mosoni- Duna által elválasztott, vá­rosképiig is különösen ér­tékes területen. Az intézményhálózat bő­vítése nem indokolt, mind­össze egy ABC-áruház épí­tése válik szükségessé. Szá­mol még a terv a későbbiek­ben a Németh László János Általános Iskola bővítésével. Kiszélesítik az Ady Endre utcát, ugyanakkor a Dózsa rakpart elsősorban a gyalo­gos közlekedést szolgálja. Tömegközlekedési járatok nem haladnak át, a tervezési területen, de az autóbusz­megállók még az átlag távol­ságon belül vannak. Külö­nösebb zöldterület kialakítá­sára nincs szükség hiszen a parti töltésen, illetve a töltés alatt kialakítható sétány jól egésí­ti ki a meglévő parkok,­­ kertek funkcióját. Mint a tegnapi ülésen is taglalták, az építkezők­­ leg­nagyobb gondja — elsősor­ban anyagilag — a közmű­vek kiépítése lesz. Bár a tel­kek túlnyomó többségében­ megvan az alapközművekből egy vagy kettő, a hiányzót saját költségen kell majd be­vezetni. Ezért is hangzott el a javaslat: forduljon a ta­nács a központi szervekhez azért, hogy az igen jól kidol­gozott gázvezeték-építési ren­delkezésekhez hasonlóan kezdeményezzék ugyanezt a módszert a vízre, villanyra, csatornára is. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a később építkező minden anyagi ál­dozat nélkül egyszerűen ,,be­ül” a készbe, az előtte mások által kifizetett, mondjuk, szennyvízcsatornára ingyen ráköthet. Mindezzel együtt a tegnapi ülés alapján a megyeszék­hely egy igen értékes terüle­tének célszerű hasznosításá­ra nyílt meg a lehetőség, s ahogy a fizetőképes kereslet engedi, akár azonnal is kez­dődhetnek a magánépítkezé­sek. CS. A. Negyvenkilenc mű háromszázezer példányban A mezőgazdasági könyvhónap ünnepi megnyitója Pénteken a mezőhegyesi művelődési központban Vil­lányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár megnyitotta a sorrenden im­már 28. alkalommal meg­rendezett országos mezőgaz­dasági könyvhónapot. A szaktudás szerepe, jelentő­sége, mint az államtitkár hangsúlyozta, a mezőgazda­­sági termelésben és annak irányításában egyaránt tovább növekedett. A mezőgazdaság termelési kultúrájának egyik meghatározója nélkülözhe­tetlen hordozója és átörökí­­tője még ma is, az elektro­nikus megjelenítés korában is, a könyv m a jó szak­könyv. Változatlanul ez a mezőgazdasági civilizáció leghatékonyabb terjesztője, az új, a meghonosítandó szakismeret egyik legfonto­sabb kútforrása, a mezőgaz­dasági oktatás nélkülözhetet­len eszköze. Az élenjáró tu­dományos és gyakorlati tu­dásanyag gyors közvetítése — vagyis jó szakkönyvek — nélkül hazánkban is elkép­zelhetetlen lett volna mező­­gazdaságnak az a dinamikus fejlődése, amelynek az utób­bi két évtizedben voltunk tanúi. Ennek tudatában ér­tékeljük, becsüljük a mező­­gazdasági szakkönyveket, s mezőgazdasági könyvkiadá­sunk is ezt szem előtt tartva törekszik arra, hogy a szak­emberek, az érdeklődők ke­zébe adja mindazokat a mű­veket, amelyek a további fejlődéshez szükséges tudást hordozzák, megalapozzák. A hazai mezőgazdasági könyv­kiadás a megszervezése óta eltelt 35 év alatt összesen 11 000 művet adott ki, együt­tesen több mint 35 millió példányban. Természetesen nem hisszük azt, hogy bárki is megtanulhatna könyvből gazdálkodni, de ugyanilyen biztosan tudjuk azt is, hogy könyv nélkül sem lehet gaz­dálkodni — hangsúlyozta az államtitkár. A könyvben megtestesülő tudás csakis a gyakorlatban válik értékké. Ebből a szempontból különö­sen örvendetes, hogy mező­­gazdasági könyvkiadásunk az utóbbi években nyitottabb lett, a szerzők között egyre több a gyakorlati szakember. Az ünnepi megnyitót kö­vetően a művelődési központ könyvtárának előcsarnoká­ban megnyílt a mezőgazda­­sági könyvkiadás tevékeny­ségét dokumentáló kiállítás. Sárkány Pál, a Mezőgazda­­sági Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy az idén 49 művet jelentetnek meg, meg­közelítőleg 300 ezer példány­ban. Szólt arról is, hogy ta­valy elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok, a kis­termelők igényének tettek eleget sok, jórészt hézagpótló művek kiadásával, az idén viszont a nagyüzemekben dolgozó szakembereknek szánt könyvek vannak, illet­ve lesznek túlsúlyban. Marjai József fogadta Uwe Barschelt Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese pén­teken fogadta Uwe Barschelt, a Német Szövetségi Köztár­saság Schleswig-Holstein tartományának miniszterel­nökét, aki a Caola Kozmeti­kai- és Háztartásvegyipari Vállalat és a Hans Schwarz­kopf GMBH magyarországi közös vállalata megalakítása alkalmából tartózkodik ha­zánkban. Megbeszélésükön eszme­cserét folytattak a magyar— NSZK kapcsolatok helyzeté­ről, valamint a Schleswig— Holstein-i vállalatokkal való együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Uwe Barsche­ találkozott Ballai Lászlóval az MSZMP KB osztályvezetőjével, Ka­­polyi László ipari miniszter­rel és Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel. Pártértekezlet előtt Sopronban Az ország legtávolabbi vidékein élők szeme is fölcsillan ha Sopron nevét hallják Igaz, minden városnak van saját arca, „egyénisége”, de Sopron esetében ezt valahogyan mar­kánsabbnak érezzük, mint sok más városunknál. És Sopron jellegzetességei fontosabbak annál, mint amit a fényképe­­zőgépeiket lelkesen kattogtató turisták észrevesznek a vá­ros hangulatából: ezek a jellegzetességek a palitika szintjén is megjelennek Mi sem kerülhettük el hogy ezekről is szól­junk, amikor szombatonként megjelenő, a pártértekezletek előkészületeinek alkalmából készített összeállításaink sorá­ban ezúttal Sopron ötéves fejlődéséből adunk ízelítőt. Sop­roni összeállításunkat lapunk 5. oldalán találják meg.

Next