Kisalföld, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-22 / 44. szám
fi televízió műsora ----------- FEBR. 26-TÓL MÁRC. 3-IG ----------- KEDD: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.45: Angol nyelv. — 9.00: Fizika — 9.25: Aki mer, az nyer! — 15.30: Hírek. — 15.35: Orosz nyelv kicsiknek. — 15.45: Tévé BASIC- tanfolyam — 16.20: Az eltűnt madonna — 15.50: Képújság. — 17.55: Nemcsak nőknek! — 18.10: Reklám. — 18.15: Testvér show — A Magyar Televízió és az Országos Rendező Iroda műsora. — 19.50: Reklám — 19.05: Mini Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: tv-híradó. — 20.00: Nemeskürty István: Széchenyi napjai. — 20.55: Stúdió ’85. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 17.55: Kuckó. — 18.25: Képújság. — 18.30: Eltérések és hasonlóságok. — 19.00: Kockázat — 2000: Órák és felhők. — 20.45: Tv-híradó 2. — 20.55: Egészségünkért! — 21.10: A Cannesi MIDEM ’85. díjnyerteseinek műsorából. — 21.45: Képújság. SZERDA: 800: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.35: Angol nyelv. — 8.50: Fizikai kísérletek. — 9.00: Kémia. — 9.30: Élő múzeum. — 15.55: Hírek. — 16.05: Képmagnósok, figyelem! — 16.35: Képújság. — 16.40: Sherlock Holmes legkedvesebb fivérének története. — 18.05: Reklám — 18.10: Agrárvilág. — 18.50: Közönségszolgálat. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19 15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: ..A” Rátonyi — 20.50: A velünk élő történelem. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 18.00: Képújság. — 18.05: Cimbora. — 19.00: Tévé BASIC-tanfolyam. — 19.30: Gippsföld. — 20.00: Gondolkodó. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: A TV Galériája. — 21.40: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — Fizika. — 8.35: Történelem. — 9.05: Angol nyelv. — 9.20: Testünk. — 9.35: Korok művészete. — 16.25: Hírek. — 16.30: Franciaország kastélyai. — 17.00: Képújság. — 17.05: Tízen Túliak Társaság. — 18.00: Pulzus. — 18.50: Adni érdemes. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Nemeskürty István: Széchenyi napjai. — 20.55: Hírháttér. — 21 45: A hét műtárgya. — 21.50: Tv-híradó 3. — 22.00: Himnusz. II.: 17.40: Képújság. — 17.45: Sorstársak. — 18.05: Mi és a komputer. — 18.35: Nasa Obrazovka. — 18.55: Telesport. — 19.30: Kapcsoljuk a zeneakadémiát. — 20.40: Tv-híradó 2. — 21.00: Reklám. — 21.05: Vaskor. — 21.55: Képújság. PÉNTEK:- 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.45: Kémia. — 8.55: Játék maskarában II. — 9.20: Kamera. — 16.25: Hírek. — 16.30: Nyolclábú ragadozók. Lengyel kisfilm. — 16.50: Szélhámosok parádéja. — 17.40: Képújság. — 17.45: Száz híres festmény. — 17.55: Reklám. — 18.00: Kalendárium. — 19.00: Reklám. — 19 10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20 00: Valerija Pervanszkaja: Anna és Anton. — 21.20: Sylvie Vartan Las Vegasban. — 22.00: Tv-híradó 3. — 22.10: Himnusz. II.: 18.15: Képújság. — 18.20: Don Quijote. — 18.50: Az energia kalandja. — 19 00: Keresztkérdés. — 19.30: Mozart: C-dúr vonósnégyes — 20 00: Péntek esti randevú. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.15: Fortunata és Jacinta. SZOMBAT: 9.00: Aki mer, az nyer! — 9.30: Csak gyerekeknek! — 10.00: Hagymácska — 11.05: Képújság. — 14.00: Csoki Kupa. Nemzetközi gyermeksíverseny. — 14.40: Hírek. — 14.50: Gitársuli. — 15.05: Kalandozások a növényvilágban. Francia ismeretterjesztő rövidfilmsorozat. — 15.30: Képújság. — 15.35: A Nemzetközi Tévészakácskönyv. — 15.50: Ki miben tudós? — 17.05: Reklám. — 17.10: Ízlések és pofonok. — 17.55: Bécsi vér. — 18.30: Diagnózis. — 18.50: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tvhíradó. — 20 00: Vers — mindenkinek. — 20.10: A transz. — 21.55: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 22.00: Tvhíradó 3. — 22.10: Himnusz. II., 17.00: Képújság. — 17.05: Dési Huber István. — 17.35: Gólyavári esték. — 18.25: Mafilm-magazin. — 18 35: Fedettpályás Atlétikai EB. — 19.25: Angol nyelv. — 19.40: Német nyelv. — 20.00: Hangverseny a Pesti Vigadóban. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.25: Inni vagy meghalni. VASÁRNAP: 9.00: Óvodások filmműsora. — 9.40: Nemo kapitány — 10.20: Fürkész történetei. — 10.50: Hírek. — 12.00: Közönségszolgálat. — 12.05: Reklám. — 12.10: Debreceni MVSC—Vasas. — 14.00: Képújság. — 14.05: Az állatok válaszolnak. Magyar természetfilm. — 15 30: Monte Cristo grófja. — 16.30: Műsorainkat ajánljuk! — 16.55: Hogy van dr. Czeizel Endre? — 17.50: Hírek. — 18.00: Delta. — 18 25: Reklám. — 18.40: Tévétorna. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A HÉT. — 20.00: Hírek. — 20.05: Kedvesem, én elválok. — 21.35: Áruházak ajánlata. — 21.40: Kapcsoltam. — 22.10: Hírek. — 22.15: Himnusz. ... 19.55: Képújság. — 20.00:Telesport. — 21.30: Töredék. — 21.50: Képújság. ■ Február 27., szerda: 20.00: „A” Rátonyi. (Képünkön: Rátonyi Hajnal és Rátonyi Róbert.) A múlt születése Ezúttal a rómaiak ötödik kötetéhez érkezett a svájci Elsevier kiadó vállalkozása nyomán megjelentetett Helikon-sorozat, A múlt születése. A reprezentatív kiállítású műben ezúttal a római világ élete elevenedik meg, a már eddig megszokott módszerrel. Róma története lenyűgöző sikertörténet. Az ókori íróik jóvoltából meglehetősen jól ismerjük a fejlődés főbb vonalait a hézagokat pedig a régészet tölti ki, és szolgál felbecsülhetetlen tájékoztatással például Róma városa legrégibb lakosainak vagy etruszk szomszédainak anyagi kultúrájáról. Az archeológia világítja meg, hogyan lett Róma a jelentéktelen államból a Földközi tenger térségének vezető ereje, mind politikai, mind művészeti tekintetben. A régészek — ahogy Michael Vickers most megjelent könyvében írja— különféle módon tájékozódnak a római kultúráról, a közös tényező azonban mindig az anyagi maradványok iránti érdeklődés, akár terepen folyik a munka, akár múzeumban, könyvtárban, vagy laboratóriumban. E könyv egyforma érdeklődéssel követi nyomon, hogy a középkori, a reneszánsz és a modern ember milyen módon fordult a római múlt felé, hogyan tanulmányozta és tolmácsolta ezt a múltat. A kötet nyomdai, művészi kivitele a sorozat eddigi darabjaihoz hasonlóan rendkívül magas színvonalú. A szövegelrendezés, a színes fotók, rajzok, rekonstrukciók ábrázolásai élvezetessé teszik a könyvét, segítik a megértést. A magyar olvasó iránti figyelmességből ,a kiadó egy Pannónia című alfejezettel egészítette ki A múlt születése sorozat most megjelent A római világ című kötetét. ■ Ma este újabb bemutatóra kerül sor a győri Kisfaludy Szín*14-ban. Johann «frans«: A denevér című három felvonásos operettje kerül színre. A darabot Bor József Jászai-díjas rendező állította színpadra Händel születésének 300. évfordulóján 1685. február 23-án született Georg Friedrich Händel, a barokk zene monumentális műfajainak, operának, oratóriumnak legnagyobb mestere. Már 17 éves korában zsoltárokat, motettákat, kantátákat írt hallei templomi kórusa számára. Kezdetben Hamburg zenei élete vonzotta népies operáival. A hamburgi operazenekar hegedűse és csembalistája, volt rövid ideig, majd a hannoveri udvar muzsikusa lett. 26 éves korában telepedett le Londonban. Jelentős angol zeneszerző, Purcell halála óta, 15 éve nem volt, bár a nyilvános koncertélet már elterjedt Londonban. Händel átformálta az angol zenei életet, több mint 40 évig az ő hangvétele, stílusa, művei uralkodtak, de iszonyú küzdelmek árán. A XVIII. század első évtizedeiben konkurrencia-harcokban őrlődött; a kiadók, hangversenyrendezők, zenekritikusok jóindulatáért harcolt, az előadóművészeket saját maga válogatta össze, amikor egy-egy operáját színpadra állította. Az angol főurak gyűlölték a német hannoveri udvart közel 30 évbe telt, míg Händelt befogadták. 40 operát írt London számára, és sok művet hivatalos ünnepségekre. I. György angol király Temzén tett sétahajózásaira írta a híres Vízizenét, ezt a 20 hangszeres tételből álló, eredetileg nem is összefüggő művet, amelyet életében nem is adtak elő teljes egészében. A francia szvit táncait foglalja magában, azokat a táncokat, amelyeket Händel korában táncoltak is: az elegáns menüettet, francia bourrée-t, a népi eredetű hompipe-t stb. Az anyagi gondok, ellenségeskedések legyengítették egészségileg. 1737-ben szélütés érte. A következő évben már a csodával határos módon megírta a Xerxés-t, egy éven belül a Saul és Izrael Egyiptomban című oratóriumokat, 12 concerto grosso-t, orgona versenyeit, 7 csodálatos triószonátáját. 1741-ig írta az operáit, de ekkor már tudta, hogy igazi területe az oratórium. Oratóriumaiban óriási drámai tehetsége nyilvánult meg, bár nem egy közülük csak Händel halála után érte el a sikert. Ebben a műfajban azóta sem tudta senki felülmúlni. Operáihoz hasonlóan nyitányból, recitativókból, áriákból állnak, a kórusoknak viszont összehasonlíthatatlanul nagyobb a szerepe. Az „Izrael Egyiptomban” a kórus oratóriumainak sorát nyitja meg. Hőse nem egy személy, hanem maga a nép: Izrael. A kórusé a vezető szerep, nincsenek benne áriák, duettek. 1741-ben Írország kormányzója Dublinba hívta, ahol megírta egyik legcsodálatosabb művét, a Messiást. „A mélység, nagyság és szeretet méltóságteljes és megindító szavai Händel zenéjébe ágyazva elbűvölte a szíveket és lelkeket” — írta egy korabeli zenei lap. Händel oratóriumai cselekménytelenek, az eseményeket csak a zenében megnyilvánuló elemi erejű érzelmek sejtetik, és a kórus kommentáló szövege. (Turba) Nincsenek bennük szabályos színházi díszletek, kosztümök . . Kizárólag zenei élményt jelentenek. Csodálatos nyugalom, magabiztosság, erő, életöröm, derű árad a műveiből. Óriási technikai bravúrokat vár az énekeseitől és énekkaraitól, akik alaposan ki is díszíthették szólamaikat. Zenekari hangszerelése színes. Ma rendszerint húzásokkal szólaltatnak meg egy-egy oratóriumot, mert az egész darab 3—4 óráig is eltartana. Händel egyéb kamarazenei művei nem annyira jelentősek, mint operái, oratóriumai. Concerto grossoiban a zenekarral versengő szólóhangszernek is inkább éneklő, énekhangot utánzó szerepet ad. Nem virtuózak, mint Bach concerto-i. Tizenhat csembalószvitjétől mindössze 8 maradt ránk, a többit nem készítette elő kiadásra. Orgonaversenyeit is hiányosan, vázlatosan jegyezte le, óriási lehetőséget biztosítva az előadónak a rögtönzésre. Életének utolsó éveiben megvakult Vaksága idején is komponált és koncertezett. 70 évesen vakon játszotta koncerten orgonaversenyeit, oly módon, hogy a zenekarnak csak a visszatérő közjátékait — ritornelleket — adta meg, a szólórészeket improvizálta, és hosszú kadenciális trillával jelezte, mikor mehet tovább a zenekar. 1759-ben halt meg Londonban. Halála után minden nyagyböjt idején előadták a Messiást Londonban. Halálának 100 éves évfordulóján négyezer énekes és pluzsikus szólaltatta meg e művét. Oláh Margit Lónagy Matyi Szexcsászárok pedig nincsenek." Vagy vannak? Elfogták Lónagy Matyit, olvasom a tegnapi újaágban, s az eset — súlyához illően — nagy port vert fel városszerte. Már korábban suttogtak róla az emberek, akkor még legyintettem rá, pletyka az egész. Most belátom, minden igaz. A belvárosi szexcsászárt letartóztatták, megnyugodhatunk, és többre becsülhetjük azokat, akik a prostitúció viszszaszorítása érdekében ügyködnek. Higgyék el, nem vagyok New York-i lakos, pornó bárokba, masszázsszalonokba még véletlenül se járok, ,de igenis örülök annak hogy Lónagy Matyit (behemót alakja miatt nevezték így az alvilágban) adócsalás és biínbandákkal fenntartott kapcsolatai miatt kivonták a forgalomból. Floridában kapták el a göncét! Naná majd az iváni akácosban vagy a óvári termálfürdőben! Természetesen nem vonom kétségbe, hogy az emlegetett munkához bizonyos rátermettség szükségeltetik, a kockázatról nem is beszélve (az adót ezúttal nyugodtan elfeledhetjük), és a fentebb említett helyek ellenőrzése sem volt gyerekjáték az úrnak, akit egyébként a születési anyakönyvben Mathew I.minello néven jegyeztek be hatvanöt esztendővel ezelőtt. Ipi-apacs, nem ér a nevem! örömömet némiképp csökkenti, hogy a hatóságoknak huszonöt év alatt csak egyszer sikerült rábizonyítaniuk az ellene felhozott vádakat, így alighanem hamarosan ismét az utcán lesz New York-i Matyi, két tanácsadójával és két fivérével tovább mulat, élik az éjszakai életet. Magyarországról azt sem tudják, hol van, újabb módszereken törik a fejüket, még nyereségesebbeken. Bebeszélik a kerítők által hozott lányoknak, hogy igenis ősi mesterséget űznek, s legyenek büszkék a tevékenységükre. Csoda-e, hogy hihetetlenül megszaporodott azok száma, akik a testi szerelem piacán eladók lettek? Egy ENSZ jelentésből kitűnik, ezen a piacon nem hat a világgazdasági dekonjuktúra, a prostitúció oly mértékben terjed, hogy a visszaszorítása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Nos, a magyarokon nem múlik. Kerül, amibe kerül, mi ott vagyunk minden kilométerkőnél, ha kell, külföldön járva, belerúgunk a pornóházak kerítésébe, jól odamondogatunk a kerítőknek, tudja meg, átlátunk a szitán, mert mi olyanok vagyunk. Hajlandó lennék sajnálni Lónagy Matyit, ha nem sejteném, mekkora pénzeket zsebel be. Csak annyit még azok kedvéért, akik félfüllel hallottak az esetről, hogy a belvárosi szexcsászáron az öregedésnek semmi jele nincsen, mi több, tudja a mondókat, az ipi-apacs kezdetűt. Ebben a játékban — ismert — az van, aki gyorsan elmondta és lekopogja legalább háromszor (esetünkben a rendőr, vagy a vizsgálóbíró hátán), akkor védettséget élvez. Lónagy Matyinek alighanem sikerült. Folytathatja majd a játékot, ellenőrizheti (micsoda finom kifejezése ez a profitszerzésnek) a metropolisz pornóbárjainak és masszázsszalonjainak jó részét. Ti meg, ott dolgozok, adjátok meg azt az összeget, ami a szexcsászáré! A többi nem a dolgotok. J 3.