Kisalföld, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-22 / 44. szám

fi televízió műsora ----------- FEBR. 26-TÓL MÁRC. 3-IG -----------­ KEDD: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.45: Angol nyelv. — 9.00: Fizika — 9.25: Aki mer, az nyer! — 15.30: Hírek. — 15.35: Orosz nyelv kicsiknek. — 15.45: Tévé BASIC- tanfolyam — 16.20: Az eltűnt madonna — 15.50: Képújság. — 17.55: Nemcsak nőknek! — 18.10: Reklám. — 18.15: Test­vér show — A Magyar Televízió és az Országos Rendező Iroda műsora. — 19.50: Reklám — 19.05: Mini Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: tv-híradó. — 20.00: Nemeskürty István: Széchenyi napjai. — 20.55: Stú­dió ’85. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 17.55: Kuckó. — 18.25: Képújság. — 18.30: Eltérések és hasonlóságok. — 19.00: Kockázat — 20­00: Órák és fel­hők. — 20.45: Tv-híradó 2. — 20.55: Egészségünkért! — 21.10: A Cannesi MIDEM ’85. díjnyerteseinek műsorából. — 21.45: Képújság. SZERDA: 8­00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.35: Angol nyelv. — 8.50: Fizikai kísérletek. — 9.00: Kémia. — 9.30: Élő múzeum. — 15.55: Hírek. — 16.05: Képmagnósok, figyelem! — 16.35: Képújság. — 16.40: Sherlock Holmes legkedvesebb fivérének története. — 18.05: Reklám — 18.10: Agrárvilág. — 18.50: Közönségszolgálat. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19 15: Esti mese. — 19.30: Tv-hír­adó. — 20.00: ..A” Rátonyi — 20.50: A velünk élő történe­lem. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 18.00: Képújság. — 18.05: Cimbora. — 19.00: Tévé BASIC-tanfolyam. — 19.30: Gippsföld. — 20.00: Gondolkodó. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: A TV Galériája. — 21.40: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — Fi­zika. — 8.35: Történelem. — 9.05: Angol nyelv. — 9.20: Tes­tünk. — 9.35: Korok művészete. — 16.25: Hírek. — 16.30: Franciaország kastélyai. — 17.00: Képújság. — 17.05: Tízen Túliak Társaság. — 18.00: Pulzus. — 18.50: Adni érdemes. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Nemeskürty István: Széche­nyi napjai. — 20.55: Hírháttér. — 21 45: A hét műtárgya. — 21.50: Tv-híradó 3. — 22.00: Himnusz. II.: 17.40: Képújság. — 17.45: Sorstársak. — 18.05: Mi és a komputer. — 18.35: Nasa Obrazovka. — 18.55: Telesport. — 19.30: Kapcsoljuk a zeneakadémiát. — 20.40: Tv-hír­­adó 2. — 21.00: Reklám. — 21.05: Vaskor. — 21.55: Kép­újság. PÉNTEK:- 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.45: Kémia. — 8.55: Játék maskarában II. — 9.20: Kamera. — 16.25: Hírek. — 16.30: Nyolclábú ragadozók. Lengyel kis­­film. — 16.50: Szélhámosok parádéja. — 17.40: Képújság. — 17.45: Száz híres festmény. — 17.55: Reklám. — 18.00: Kalendárium. — 19.00: Reklám. — 19 10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20 00: Valerija Pervansz­­kaja: Anna és Anton. — 21.20: Sylvie Vartan Las Vegasban. — 22.00: Tv-híradó 3. — 22.10: Himnusz. II.: 18.15: Képújság. — 18.20: Don Quijote. — 18.50: Az energia kalandja. — 19 00: Keresztkérdés. — 19.30: Mozart: C-dúr vonósnégyes — 20 00: Péntek esti randevú. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.15: Fortunata és Jacinta.­­ SZOMBAT: 9.00: Aki mer, az nyer! — 9.30: Csak gyere­keknek! — 10.00: Hagymácska — 11.05: Képújság. — 14.00: Csoki Kupa. Nemzetközi gyermeksíverseny. — 14.40: Hírek. — 14.50: Gitársuli. — 15.05: Kalandozások a növényvilágban. Francia ismeretterjesztő rövidfilmsorozat. — 15.30: Képúj­ság. — 15.35: A Nemzetközi Tévészakácskönyv. — 15.50: Ki miben tudós? — 17.05: Reklám. — 17.10: Ízlések és pofo­nok. — 17.55: Bécsi vér. — 18.30: Diagnózis. — 18.50: Rek­lám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv­­híradó. — 20 00: Vers — mindenkinek. — 20.10: A transz. — 21.55: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 22.00: Tv­­híradó 3. — 22.10: Himnusz. II., 17.00: Képújság. — 17.05: Dési Huber István. — 17.35: Gólyavári esték. — 18.25: Mafilm-magazin. — 18 35: Fedett­­pályás Atlétikai EB. — 19.25: Angol nyelv. — 19.40: Német nyelv. — 20.00: Hangverseny a Pesti Vigadóban. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.25: Inni vagy meghalni. VASÁRNAP: 9.00: Óvodások filmműsora. — 9.40: Nemo kapitány — 10.20: Fürkész történetei. — 10.50: Hírek. — 12.00: Közönségszolgálat. — 12.05: Reklám. — 12.10: Deb­receni MVSC—Vasas. — 14.00: Képújság. — 14.05: Az álla­tok válaszolnak. Magyar természetfilm. — 15 30: Monte Cristo grófja. — 16.30: Műsorainkat ajánljuk! — 16.55: Hogy van dr. Czeizel Endre? — 17.50: Hírek. — 18.00: Delta. — 18 25: Reklám. — 18.40: Tévétorna. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A HÉT. — 20.00: Hírek. — 20.05: Kedvesem, én elvá­­lok. — 21.35: Áruházak ajánlata. — 21.40: Kapcsoltam. — 22.10: Hírek. — 22.15: Himnusz. ... 19.55: Képújság. — 20.00­:Telesport. — 21.30: Töredék. — 21.50: Képújság. ■ Február 27., szerda: 20.00: „A” Rátonyi. (Képünkön: Rátonyi Hajnal és Rátonyi Róbert.) A m­últ születése Ezúttal a rómaiak ötödik kötetéhez érkezett a svájci Elsevier kiadó vál­lalkozása nyomán megjelen­tetett Helikon-sorozat, A múlt születése. A reprezenta­tív kiállítású műben ezúttal a római világ élete elevene­dik meg, a már eddig meg­szokott módszerrel. Róma története lenyűgöző sikertör­ténet. Az ókori íróik jóvoltá­ból meglehetősen jól ismer­jük a fejlődés főbb vonalait a hézagokat pedig a régészet tölti ki, és szolgál felbecsül­hetetlen tájékoztatással pél­dául Róma városa legrégibb lakosainak vagy etruszk szomszédainak anyagi kultú­rájáról. Az archeológia vilá­gítja meg, hogyan lett Róma a jelentéktelen államból a Földközi tenger térségének vezető ereje, mind politikai, mind művészeti tekintetben. A régészek — ahogy Mi­chael Vickers most megje­lent könyvében írja— kü­lönféle módon tájékozódnak a római kultúráról, a közös tényező azonban mindig az anyagi maradványok iránti érdeklődés, akár terepen fo­lyik a munka, akár múze­umban, könyvtárban, vagy laboratóriumban. E könyv egyforma érdeklődéssel köve­ti nyomon, hogy a középko­ri, a reneszánsz és a modern ember milyen módon fordult a római múlt felé, hogyan tanulmányozta és tolmácsol­ta ezt a múltat. A kötet nyomdai, művészi kivitele a sorozat eddigi da­rabjaihoz­ hasonlóan rendkí­vül magas színvonalú. A szövegelrendezés, a színes fotók, rajzok, rekonstrukciók ábrázolásai élvezetessé teszik a könyvét, segítik a megér­tést. A magyar olvasó iránti fi­gyelmességből ,a kiadó egy Pannónia című alfejezettel egészítette ki A múlt szüle­tése sorozat most megjelent A római világ című kötetét. ■ Ma este újabb bemutatóra kerü­l sor a győri Kisfaludy Szín*14­-ban. Johann «frans«: A denevér című három felvonásos operettje kerül színre. A darabot Bor József Jászai-díjas rendező állította színpadra Händel születésének 300. évfordulóján 1685. február 23-án szüle­tett Georg Friedrich Hän­del, a barokk zene monu­mentális műfajainak, operá­nak, oratóriumnak legna­gyobb mestere. Már 17 éves korában zsoltárokat, motet­tákat, kantátákat írt hallei templomi kórusa számára. Kezdetben Hamburg zenei élete vonzotta népies operái­val. A hamburgi operazene­kar hegedűse és csembalis­­tája, volt rövid ideig, majd a hannoveri udvar muzsiku­sa lett. 26 éves korában te­lepedett le Londonban. Je­lentős angol zeneszerző, Purcell halála óta, 15 éve nem volt, bár a nyilvános koncertélet már elterjedt Londonban. Händel átfor­málta az angol zenei életet, több mint­­ 40 évig az ő hangvétele, stílusa, művei uralkodtak, de iszonyú küz­delmek árán. A XVIII. szá­zad első évtizedeiben kon­­kurrencia-harcokban őrlő­dött; a kiadók, hangver­senyrendezők, zenekritiku­sok jóindulatáért harcolt, az előadóművészeket saját ma­ga válogatta össze, amikor egy-egy operáját színpadra állította. Az angol főurak gyűlölték a német hanno­veri udvart közel 30 évbe telt, míg Händelt befogad­ták. 40 operát írt London számára, és sok művet hi­vatalos ünnepségekre. I. György angol király Tem­­zén tett sétahajózásaira írta a híres Vízizenét, ezt a 20 hangszeres tételből álló, eredetileg nem is összefüg­gő művet, amelyet életében nem is adtak elő teljes egé­szében. A francia szvit tán­cait foglalja magában, azo­kat a táncokat, amelyeket Händel korában táncoltak is: az elegáns menüettet, francia bourrée-t, a népi eredetű hompipe-t stb. Az anyagi gondok, ellenséges­kedések legyengítették egészségileg. 1737-ben szél­ütés érte. A következő év­ben már a csodával határos módon megírta a Xerxés-t, egy éven belül a Saul és Iz­rael Egyiptomban című ora­tóriumokat, 12 concerto grosso-t, orgona versenyeit, 7 csodálatos triószonátáját. 1741-ig írta az operáit, de ekkor már tudta, hogy iga­zi területe az oratórium. Oratóriumaiban óriási drá­mai tehetsége nyilvánult meg, bár nem egy közülük csak Händel halála után érte el a sikert. Ebben a műfajban azóta sem tudta senki felülmúlni. Operáihoz hasonlóan nyitányból, reci­­tativókból, áriákból állnak, a kórusoknak viszont össze­hasonlíthatatlanul nagyobb a szerepe. Az „Izrael Egyiptomban” a kórus oratóriumainak sorát nyitja meg. Hőse nem egy személy, hanem maga a nép: Izrael. A kórusé a ve­zető szerep, nincsenek ben­ne áriák, duettek. 1741-ben Írország kormányzója Dub­­linba hívta, ahol megírta egyik legcsodálatosabb mű­vét, a Messiást. „A mélység, nagyság és szeretet méltó­ságteljes és megindító sza­vai Händel zenéjébe ágyaz­va elbűvölte a szíveket és lelkeket” — írta egy kora­beli zenei lap. Händel oratóriumai cse­­lekménytelenek, az esemé­nyeket csak a zenében meg­nyilvánuló elemi erejű ér­zelmek sejtetik, és a kórus kommentáló szövege. (Tur­ba) Nincsenek bennük sza­bályos színházi díszletek, kosztümök . . Kizárólag ze­nei élményt jelentenek. Cso­dálatos nyugalom, magabiz­tosság, erő, életöröm, derű árad a műveiből. Óriási technikai bravúrokat vár az énekeseitől és énekkaraitól, akik alaposan ki is díszít­hették szólamaikat. Zeneka­ri hangszerelése színes. Ma rendszerint húzásokkal szó­laltatnak meg egy-egy ora­tóriumot, mert az egész da­rab 3—4 óráig is eltartana. Händel egyéb kamaraze­nei művei nem annyira je­lentősek, mint operái, ora­tóriumai. Concerto grosso­­iban a zenekarral versengő szólóhangszernek is inkább éneklő, énekhangot utánzó szerepet ad. Nem virtuózak, mint Bach concerto-i. Tizenhat csembalószvi­tjé­től mindössze 8 maradt ránk, a többit nem készítet­te elő kiadásra. Orgonaver­senyeit is hiányosan, vázla­tosan jegyezte le, óriási le­hetőséget biztosítva az elő­adónak a rögtönzésre. Életének utolsó éveiben megvakult Vaksága idején is komponált és koncerte­zett. 70 évesen vakon ját­szotta koncerten orgonaver­senyeit, oly módon, hogy a zenekarnak csa­k a visszaté­rő közjátékait — ritornelle­­ket — adta meg, a szólóré­szeket improvizálta, és hosszú kadenciális trillával jelezte, mikor mehet tovább a zenekar. 1759-ben halt meg Lon­donban. Halála után minden nyagyböjt idején előadták a Messiást Londonban. Halálá­nak 100 éves évfordulóján négyezer énekes és pluzsikus szólaltatta meg e művét. Oláh Margit Lónagy Matyi Szexcsászárok pedig nin­csenek."­ Vagy vannak? Elfogták Lónagy Matyit, olvasom a tegnapi újaág­ban, s az eset — súlyához illően — nagy port vert fel városszerte. Már korábban suttogtak róla az emberek, akkor még legyintettem rá, pletyk­a az egész. Most be­látom, minden igaz. A bel­városi szexcsászárt letartóz­tatták, megnyugodhatunk, és többre becsülhetjük azo­kat, akik a prostitúció visz­­szaszorítása érdekében ügy­ködnek. Higgyék el, nem vagyok New York-i lakos, pornó bá­rokba, masszázsszalo­nokba még véletlenül se járok, ,de igenis örülök annak hogy Lónagy Matyit (behemót alakja miatt nevezték így az alvilágban) adócsalás és biínb­andákkal fenntartott kapcsolatai miatt kivonták a forgalomból. Floridában kapták el a göncét! Naná majd az iváni akácosban vagy a óvári termálfürdő­ben! Természetesen nem vonom kétségbe, hogy az emlegetett munkához bizo­nyos rátermettség szüksé­geltetik, a kockázatról nem is beszélve (az adót ezúttal nyugodtan elfeledhetjük), és a fentebb említett helyek ellenőrzése sem volt gye­rekjáték az úrnak, akit egyébként a születési anya­könyvben Mathew I.min­­ello néven jegyeztek be hat­vanöt esztendővel ezelőtt. Ipi-apacs, nem ér a ne­vem! örömömet némiképp csökkenti, hogy a hatósá­goknak huszonöt év alatt csak egyszer sikerült rábi­zonyítaniuk az ellene fel­hozott vádakat, így aligha­nem hamarosan ismét az utcán lesz New York-i Ma­tyi, két tanácsadójával és két fivérével tovább mulat, élik az éjszakai életet. Ma­gyarországról azt sem tud­ják, hol van, újabb módsze­reken törik a fejüket, még nyereségesebbeken. Bebe­szélik a kerítők által hozott lányoknak, hogy igenis ősi mesterséget űznek, s legye­nek büszkék a tevékenysé­gükre. Csoda-e, hogy hihe­tetlenül megszaporodott azok száma, akik a testi szerelem piacán eladók let­tek? Egy ENSZ jelentésből kitűnik, ezen a piacon nem hat a világgazdasági dekon­­juktúra, a prostitúció oly mértékben terjed, hogy a visszaszorítása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Nos, a magya­rokon nem múlik. Kerül, amibe kerül, mi ott va­gyunk minden kilométerkő­nél, ha kell, külföldön jár­va, belerúgunk a pornóhá­zak kerítésébe, jól odamon­dogatunk a kerítőknek, tud­ja meg, átlátunk a szitán, mert mi olyanok vagyunk. Hajlandó lennék sajnálni Lónagy Matyit, ha nem sej­teném, mekkora pénzeket zsebel be. Csak annyit még azok kedvéért, akik félfüllel hal­lottak az esetről, hogy a belvárosi szexcsászáron az öregedésnek semmi jele nincsen, mi több, tudja a mondókat, az ipi-apacs kez­detűt. Ebben a játékban — ismert — az van, aki gyor­san elmondta és lekopogja legalább háromszor (ese­tünkben a rendőr, vagy a vizsgálóbíró hátán), akkor védettséget élvez. Lónagy Matyinek alighanem sike­rült. Folytathatja majd a játékot, ellenőrizheti (mi­csoda finom kifejezése ez a profitszerzésnek) a metro­polisz pornóbárjainak és masszázsszalonjainak jó ré­szét. Ti meg, ott dolgozok, adjátok meg azt az össze­get, ami a szexcsászáré! A többi nem a dolgotok. J 3.

Next