Kisalföld, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

A televízió műsora ------------------- FEBR. 12-TÖL FEBR. 17-IG ------------------­ KEDD: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé — 8.40: Angol nyelv. — 8.55: Fizika. — 9.20: Aki mer, az nyer! — 9.50: Lottósorsolás. — 15.55: Hírek. — 16.05: Orosz nyelv ki­csiknek. — 16.15: Tévé BASIC-tanfolyam. — 16.45: össze­függések. — 17.35: Képújság. — 17.40: Fővárosunk, Buda­pest. — 17.55: Négy évtized múltán. — 18.25: Reklám. — 18.30: Sportmúzeum. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini Stúdió '85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv­­híradó. — 20.00: Forró szél. — 21.05: Stúdió '85. — 21.50: Tv-híradó 3. — 22.00: Himnusz. II., 17.20: Képújság. — 17.25: Állatmesék. — 17.45: Tudo­mányos? Fantasztikus! — 18.00: Zsebtévé. — 18.30: Pro Ur­be — a Városért. — 19.15: A Lovas. — 19.30: Ferdinand Klunda orgonái. — 20.00: Periszkóp. — 20.30: A Vígszínház Nancy-ban. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Reklám. — 21.25: Franciaország kastélyai. — 21.55: Képújság. SZERDA: 8.00: Tévétorna — 8.05: Iskolatévé — 8.35: Fi­zikai kísérletek — 8.45: Tudományos? Fantasztikus! — 9.00: Környezetismeret. — 9.20: Kémia — 16.45: Hírek. — 16.55: A Montague-sziget. — 17.25: Képújság. — 17.30: ..Bokrétát kötöttem”. — 17.55: Reklám. — 18.00: Közönségszolgálat. — 18.35: Reklám. — 18.50: Tévétorna. — 18.55: Esti mese. — 19.05: Ünnepi Gálaest.­ — 19.50: Tv-híradó — 20.20: Ünnepi Gálaest. — II. rész. — 21 05: A velünk élő történelem. — 22.05: Tv-híradó 2. — 22.15: Himnusz. II., 17.30: Képújság. ■— 17.35: Shacketonnal a Déli-Sarkra. — 18.05: Energiatakarékosság hőszigeteléssel. — 18.25: Fó­kusz. — 19.00: Tévé BASIC-tanfolyam. — 19.30: A jégma­dár. Angol tévéfilm. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: Har­monia Pastoralis. — 21.40: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 8.05: Tévétorna. — 8 10: Iskolatévé. — 8.33: Magyar nyelv. — 8.45: Fizikai­ kísérletek. — 8.55: Angol nyelv. — 9.10: Környezetismeret. — 9.25: Német nyelv.—­ 16.00: Hírek. — 16.05: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. — 17.00: Száz híres festmény. — 17.10: Perpetuum mobile. — 17.45: Képújság. — 17.50: „Nem úgy mint a felnőttek ma* Papság...” — 18.25: Reklám. — 18.30: Bűvös kockázat. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A béke hetedik napja. — 21.05: Lakás, lakóhely, közérzet. — 22.05: Tv-híradó 3. — 22.15: Himnusz. II., 17.30: Képújság. — 17.35: Nas Ekran. — 17.55: Magyar­ Ország—Jugoszlávia. — 19.30: Bartók: A csodálatos manda­rin. — 19.50: Északi tájak művészete. — 20.00: Gondolkodó. — 20.45: Tv-híradó 2. — 21.05: Apának lenni nehezebb. — 21.55: Képújság­. PÉNTEK: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé — 8.40: Fi­zikai kísérletek. — 8.50: Éneklő ifjúság. — 9.00: Fizika. — 9.30: Kamera. — 16.15: Hírek. — 16.20: Állatok a kamera előtt. A japán hegyi majmok. — NSZK rövidfilm. — 17.05: Postafiók 250. — 17.20. 9-es stúdió. — 17.50: Képujság. — 17.55: Reklám. — 18.00: Új Reflektor Magazin. — 19.00: Rek­lám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv­­híradó. _ 20.00: Egy marék dinamit. — 22.10: Himnusz. XI.: 13.05: Képújság. — 18.10: Don Quijote — 18.35: Ma­gellan. — 18.45: A kerékpár csodálatos története. — 19.00: Keresztkérdés. — 19.30: Grosföld. — 20.00: Fortunata es­­la­tin ta. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: A Talk Talk együttes műsora. SZOMBAT: 9.00: Foxi Ma­xi. — 9.20: A jéghegybe zárt lány. — 10.20: Csillagok mindenhol. — 10.55: Képúj­ság. — 14.10: Gitársuli. — 14.25: Útravaló — 15 00: Hí­rek. — 15.05: Reklám. — 15.10: Játékos időtöltések. — 15.40: Ki miben tudós'5 — 17.20: Képújság. — 17.25: Teleráma — 18 05: Reklám. — 18 10: Objektív — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Vers — mindenkinek — 20­ 15: Jó estét. Mrs Campbell' — ?­ 55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 16.45: MAFILM-maga­zin — 16.55: Bp. Honvéd— _ .___. „ . ... B JÓ ESTÉT MRS. CAMP­Zalaegerszegi TE. — 18.30: BELL _ AMERIKAI FILM Képújság. — 18.35: Gólyavári _ SZOMBAT — 20.05: h. esték. — 19.25: Iskolatévé. — 19.40: Német nyelv. — 20.00: Görgey Gábor: Ünnepi ügyelet. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: Rajzfilm — bábfilm — video. — 21.55: Képújság. VASÁRNAP: 9.00: Óvodások filmműsora. — 9.30: Csoda­korcsolya. — 10.05: Némó Kapitány. — 10.55: Hírek. — 1135: Képújság. — 14.40: Közönségszolgálat. — 14.45: Pop­shop. — 15 20: Műsorainkat ajánljuk! — 15.45: Reklám. — 15.50: Monte Christo grófja. — 16.50: Reklám — 16.55: A TV Galériája. — 17.25: ..Tu sei romantica". — 17.55: Hírek. — 18.00: Delta. — 18.25: Reklám. — 18.40: Tévétorna. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A HÉT — 20.00: Hírek. — 20.05: Derrick. — 21.05: Kapcsoltam. — 21.45: Áruházak ajánlata — 21.50: Hírek. — 21.55: Himnusz. II.: 19.55: Képújság. — 20.00: Isaac Stern hegedül. — 21.00: Töredék. — 21.20: Telesport. — 21.50: Képújság. B A JÉGM*K­Íp _ ANGOL TÉVÉFILM — SZERDA — 19.30­­. — 2. MŰSOR ­ A Győri Xantus János Múzeum­­•«A mai helytörténeti gyűjteményét az elmúlt évben 7622 látogató csortázhatta meg, ebből 2094-en a tanulóifjúságot képviselték. Szemet simogató érdekességeket rejtenek az üveges vitrinek, az­ újkőkortól napjainkig Szépen megmunkált, csiszolt kőeszközök láthatóak — balták, kalapács, ék, kapa. A római korból felfedezhe­tő a rómaiak jellegzetes díszkerámiája a ,,terra sigillata”. Sopron „vármegyében” a céhesipar fénykorát élte. A céhpri­vilégiumok legnagyobb részét 1761 után az Esterházyak adományozták. Új könyvsorozat Femina a nőknek Femina címmel új soroza­tot indít az Európa Kiadó, amelynek első négy kötete egyszerre — a tervek szerint májusban ■—, jelenik meg a könyvüzletekben. Az Európa Kiadó új vállalkozása — huszonkilencedik könyvsoro­zata — a Nők Lapjával kö­zös gondozásban jelenik meg, az olvasótábort szélesítve el­sősorban a nőkhöz kíván szólni. A sorozat első négy kötete között adják ki Den Trier Morch dán írónő könyvét Té­li gyerekek címmel. A szerző Magyarországon megjelenő első kötetében — saját­­ ta­­pasztalatai alapján — egy koppenhágai szülészeti klini­ka mindennapjairól számol be az olvasóknak. Henry James amerikai író kisregé­nye a Maisie tudja korábban már sikert aratott a magyar olvasók körében. A kötet el­vált szülők gyermekének sor­sáról, lelki fejlődéséről szól Csibi Istvánná Siklódi Maris­ka székely parasztasszony önéletírását Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz címmel adja közre a ki­adó. A kötet láb­ain közölt feljegyzések nehéz, sok gond­­dal terhes életről tanúskod­nak. A negyedik kötetben a világhírű színművész és filmcsillag LiV Ullmann ön­életírása jelenik meg Válto­zások címmel. Balettfesztivált, ■■■,...­------------------------------------­színházi találkozót terveznek Megújul a győri nyár? A címben feltett kérdés sok mindenről árulkodik. Először talán arról, hogy a huszadik évébe lépett rendezvénysorozat, mint a hasonló múlttal rendelkezők általában, törvényszerű­en keresik az új utakat. Szinte mondani is felesleges, hogy ez nem a réginek, a megszokottnak, a beváltnak a teljes tagadását jelenti, de valamiféleképpen mégis annak a meg­haladása. A kérdező forma aztán arra is utal, hogy távlati dologról van szó, amelynek a megvalósulása akadályokba fog ütközni, ám ezeket az akadályokat megfelelő támogatással leküzdheti. A távlat Győr megyei vá­ros Tanácsa végrehajtó bi­zottsága elé terjesztett és a fórumon el is fogadott írásos javaslat szerint 1987. vagy 1988. lenne, ekkor kerülne sor az első rendhagyó győ­ri nyárra. Hogy mennyire nem a hagyományokkal va­ló szakítást jelentené a megújulás, az kiderül abból, hogy minden harmadik év­ben rendeznének rendhagyó fesztivált, amelynek nagyobb a költségigénye, a közbeeső években pedig a közönség a megszokott győri nyarat kapná.* A megújulási koncepció központi része egy nemzet­közi balettfesztivál terve. Győrieknek nem kell magya­rázni, miből táplálkozik ez az ötlet. A Győri Balett ha­zai és külföldi sikerei, szak­mai kapcsolatai, valamint több neves külföldi balett­­együttes eddigi győri ven­dégjátéka mind az ötlet mel­lett szól. Nem beszélve ter­mészetesen a műfaj közked­veltségéről. A balettfeszti­válhoz kapcsolódnék egy or­szágos folklórtalálkozó kül­földi vendégekkel. Egyik év­ben tehát a balett és a fol­klór adná a megújult győri nyár magvát. A közbeeső ha­gyományos program után a harmadik évben rendeznék meg a színházak fesztivál­ját — a zenés műfajt kö­zéppontba állítva — a lehe­tő legszélesebb skálán, a vígoperától egészen a musi­calig. Ehhez kapcsolódnék az országos zenei konferencia, egy nemzetközi színházmű­vészeti tanácskozás, aztán nívódíjak átadása, a Magyar Televízió részvétele, Bécs és Pozsony mellett a megye­székhely testvérvárosainak színházi bemutatkozása Akár hisszük, akár nem, a tervezet készítői tisztában voltak és vannak a várható nehézségekkel. Ennek egyik jele például az, hogy kis­­létszámú balettegyüttesek részvételét tartják elképzel­hetőnek gépi zene alkalma­zásával. Külön ügyelnek a színházi évadok és más fesz­tiválok időpontjaira az egy­beesések, az átfedések el­kerülése végett. A győri Petőfi Sándor Városi Műve­lődési Központ keretében létre akarnak hozni egy olyan csoportot, amelynek elsődleges feladata lesz a fesztiválok előkészítése. A rendezők soraiban szeretné­nek látni különböző minisz­tériumi tárcákat, az Országos Idegenforgalmi Hivatalt, az IBUSZ-t, a Nemzetközi Kon­certigazgatóságot, az Orszá­gos Filharmóniát, a már em­lített Magyar Televíziót, az OTSH-t és magától értődő­en a város több intézmé­nyét, vállalatát,, s ez utóbbiak közül több — felismerve a programsorozat reklám- és egyéb lehetőségeit — a költsé­gekből is részt óhajt vállalni. Hangsúlyozni szükséges, hogy távlati fejlesztési terv­ről van szó. A dolog hord­erejét, a teendők nagyságát tekintve azonban érdemes előre gondolkodni. P. M. Verssor az agyagtáblán A Trója-titok kulcsa Wiluszeia? Calvert Watkins amerikai nyelvészprofesszornak furcsa érzése támadt: mintha már olvasta volna az ásatások so­rán előkerült agyagtábla szövegét. Pedig tudta jól, hogy nem olvashatta, sem ő, sem más már több mint 3500 éve. A Törökország nyugati részén talált tábla felirata — egyetlen verssor — a hajda­ni kisázsiai népek egyikének nyelvén íródott. Lefordítva így hangzik: „Midőn meredek falú Wi­­lusza alól elvonultak .. A professzor tudta, hogy a „meredek falú” Trójának volt állandó jelzője Homé­rosz hőskölteményeiben. Ami pedig ,,Wiluszát” illeti, ez a városnév már a hettita fel­iratokon is előfordult és a tudósok régóta gyanítják, hogy a homéroszi Trójával azonos. A város régi, ünne­pélyes hangzású neve ugyan­is már a nagy görög epikus­nál is Ilion, más változatban Iliosz. (Innen az első homé­roszi hősköltemén­y címe, az „Iliász" is.) Az ókori görög irodalom kutatói mindig is sejtették, hogy Homérosz régebbi hős­költemények felhasználásával írta meg a trójai mondakört feldolgozó két halhatatlan eposzát, az Iliászt és az Odüsszeiát, ám írásos emlék ezekről az ősforrásokról nem maradt. Most, mégha csupán egyetlen verssor ere­jéig is, immár ilyen is ren­delkezésükre áll. De talán még fontosabb az agyagtáblára írt verssor a történészek számára. Ők ugyanis a mai napig sem tudtak megegyezni abban, mikor is zajlott le a Homé­rosz által megénekelt háború. Tróját hosszú történelme alatt összesen kilencszer ostromolták meg és pusztí­tották el. Ez az ásatások so­rán egyértelműen kiderült. A régészek — elsőként az út­törő szerepet játszó Heinrich Schliemann — kilenc, hagy­mahéj módjára egymáson fekvő réteget találtak a vá­ros helyén ami arról tanús­kodik hogy Tróját minden ostrom után újjáépítették — kivéve természetesen az utolsót. Az egyes rétegek és a hozzájuk tartozó „hadi események” korát meglehetős pontossággal ismerjük. De vajon melyik volt az „igazi”, a költő által leírt ostrom? Egyes történészek szerint a keresett réteg az időszámí­tásunk előtti 12. század ele­jén pusztult el, mások vi­szont egy másfél századdal korábbi „hagymahéjra” es­küsznek. A Törökországban előásott agyagtábla most to­vább bonyolította a kérdést. A lelet ugyanis az időszámí­tásunk előtti 15. századból származik, és így mindkét eddig feltételezett időpont­nál korábbi. Magyarázatként ismét föl­vetődött az a már régebben is emlegetett feltevés, hogy az egykori költők a város több ostromát is megénekel­ték, sőt nemcsak Trójáét, hanem más kisázsiai városo­két is, és Homérosz azután ezeket — a különböző hadi eseményekről szóló — verses leírásokat olvasztotta egybe. A régészek most a szó szo­ros értelmében minden követ megmozgatnak, hogy nyomá­ra bukkanjanak annak a hő­si éneknek, amelyhez a Tö­rökországban megtalált vers­sor tartozik. Watkins pro­fesszor, aki élőként olvasta el az agyagtábla szövegét, mindenesetre már címet is adott neki:­ az Odüsszeia mintájára „Wiluszeiának” nevezte el.

Next