Kisalföld, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-08 / 32. szám
A televízió műsora ------------------- FEBR. 12-TÖL FEBR. 17-IG ------------------ KEDD: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé — 8.40: Angol nyelv. — 8.55: Fizika. — 9.20: Aki mer, az nyer! — 9.50: Lottósorsolás. — 15.55: Hírek. — 16.05: Orosz nyelv kicsiknek. — 16.15: Tévé BASIC-tanfolyam. — 16.45: összefüggések. — 17.35: Képújság. — 17.40: Fővárosunk, Budapest. — 17.55: Négy évtized múltán. — 18.25: Reklám. — 18.30: Sportmúzeum. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini Stúdió '85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Forró szél. — 21.05: Stúdió '85. — 21.50: Tv-híradó 3. — 22.00: Himnusz. II., 17.20: Képújság. — 17.25: Állatmesék. — 17.45: Tudományos? Fantasztikus! — 18.00: Zsebtévé. — 18.30: Pro Urbe — a Városért. — 19.15: A Lovas. — 19.30: Ferdinand Klunda orgonái. — 20.00: Periszkóp. — 20.30: A Vígszínház Nancy-ban. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Reklám. — 21.25: Franciaország kastélyai. — 21.55: Képújság. SZERDA: 8.00: Tévétorna — 8.05: Iskolatévé — 8.35: Fizikai kísérletek — 8.45: Tudományos? Fantasztikus! — 9.00: Környezetismeret. — 9.20: Kémia — 16.45: Hírek. — 16.55: A Montague-sziget. — 17.25: Képújság. — 17.30: ..Bokrétát kötöttem”. — 17.55: Reklám. — 18.00: Közönségszolgálat. — 18.35: Reklám. — 18.50: Tévétorna. — 18.55: Esti mese. — 19.05: Ünnepi Gálaest. — 19.50: Tv-híradó — 20.20: Ünnepi Gálaest. — II. rész. — 21 05: A velünk élő történelem. — 22.05: Tv-híradó 2. — 22.15: Himnusz. II., 17.30: Képújság. ■— 17.35: Shacketonnal a Déli-Sarkra. — 18.05: Energiatakarékosság hőszigeteléssel. — 18.25: Fókusz. — 19.00: Tévé BASIC-tanfolyam. — 19.30: A jégmadár. Angol tévéfilm. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: Harmonia Pastoralis. — 21.40: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 8.05: Tévétorna. — 8 10: Iskolatévé. — 8.33: Magyar nyelv. — 8.45: Fizikai kísérletek. — 8.55: Angol nyelv. — 9.10: Környezetismeret. — 9.25: Német nyelv.— 16.00: Hírek. — 16.05: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. — 17.00: Száz híres festmény. — 17.10: Perpetuum mobile. — 17.45: Képújság. — 17.50: „Nem úgy mint a felnőttek ma* Papság...” — 18.25: Reklám. — 18.30: Bűvös kockázat. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A béke hetedik napja. — 21.05: Lakás, lakóhely, közérzet. — 22.05: Tv-híradó 3. — 22.15: Himnusz. II., 17.30: Képújság. — 17.35: Nas Ekran. — 17.55: Magyar Ország—Jugoszlávia. — 19.30: Bartók: A csodálatos mandarin. — 19.50: Északi tájak művészete. — 20.00: Gondolkodó. — 20.45: Tv-híradó 2. — 21.05: Apának lenni nehezebb. — 21.55: Képújság. PÉNTEK: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé — 8.40: Fizikai kísérletek. — 8.50: Éneklő ifjúság. — 9.00: Fizika. — 9.30: Kamera. — 16.15: Hírek. — 16.20: Állatok a kamera előtt. A japán hegyi majmok. — NSZK rövidfilm. — 17.05: Postafiók 250. — 17.20. 9-es stúdió. — 17.50: Képujság. — 17.55: Reklám. — 18.00: Új Reflektor Magazin. — 19.00: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tvhíradó. _ 20.00: Egy marék dinamit. — 22.10: Himnusz. XI.: 13.05: Képújság. — 18.10: Don Quijote — 18.35: Magellan. — 18.45: A kerékpár csodálatos története. — 19.00: Keresztkérdés. — 19.30: Grosföld. — 20.00: Fortunata eslatin ta. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: A Talk Talk együttes műsora. SZOMBAT: 9.00: Foxi Maxi. — 9.20: A jéghegybe zárt lány. — 10.20: Csillagok mindenhol. — 10.55: Képújság. — 14.10: Gitársuli. — 14.25: Útravaló — 15 00: Hírek. — 15.05: Reklám. — 15.10: Játékos időtöltések. — 15.40: Ki miben tudós'5 — 17.20: Képújság. — 17.25: Teleráma — 18 05: Reklám. — 18 10: Objektív — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Vers — mindenkinek — 20 15: Jó estét. Mrs Campbell' — ? 55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 16.45: MAFILM-magazin — 16.55: Bp. Honvéd— _ .___. „ . ... B JÓ ESTÉT MRS. CAMPZalaegerszegi TE. — 18.30: BELL _ AMERIKAI FILM Képújság. — 18.35: Gólyavári _ SZOMBAT — 20.05: h. esték. — 19.25: Iskolatévé. — 19.40: Német nyelv. — 20.00: Görgey Gábor: Ünnepi ügyelet. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: Rajzfilm — bábfilm — video. — 21.55: Képújság. VASÁRNAP: 9.00: Óvodások filmműsora. — 9.30: Csodakorcsolya. — 10.05: Némó Kapitány. — 10.55: Hírek. — 1135: Képújság. — 14.40: Közönségszolgálat. — 14.45: Popshop. — 15 20: Műsorainkat ajánljuk! — 15.45: Reklám. — 15.50: Monte Christo grófja. — 16.50: Reklám — 16.55: A TV Galériája. — 17.25: ..Tu sei romantica". — 17.55: Hírek. — 18.00: Delta. — 18.25: Reklám. — 18.40: Tévétorna. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A HÉT — 20.00: Hírek. — 20.05: Derrick. — 21.05: Kapcsoltam. — 21.45: Áruházak ajánlata — 21.50: Hírek. — 21.55: Himnusz. II.: 19.55: Képújság. — 20.00: Isaac Stern hegedül. — 21.00: Töredék. — 21.20: Telesport. — 21.50: Képújság. B A JÉGM*KÍp _ ANGOL TÉVÉFILM — SZERDA — 19.30. — 2. MŰSOR A Győri Xantus János Múzeum•«A mai helytörténeti gyűjteményét az elmúlt évben 7622 látogató csortázhatta meg, ebből 2094-en a tanulóifjúságot képviselték. Szemet simogató érdekességeket rejtenek az üveges vitrinek, az újkőkortól napjainkig Szépen megmunkált, csiszolt kőeszközök láthatóak — balták, kalapács, ék, kapa. A római korból felfedezhető a rómaiak jellegzetes díszkerámiája a ,,terra sigillata”. Sopron „vármegyében” a céhesipar fénykorát élte. A céhprivilégiumok legnagyobb részét 1761 után az Esterházyak adományozták. Új könyvsorozat Femina a nőknek Femina címmel új sorozatot indít az Európa Kiadó, amelynek első négy kötete egyszerre — a tervek szerint májusban ■—, jelenik meg a könyvüzletekben. Az Európa Kiadó új vállalkozása — huszonkilencedik könyvsorozata — a Nők Lapjával közös gondozásban jelenik meg, az olvasótábort szélesítve elsősorban a nőkhöz kíván szólni. A sorozat első négy kötete között adják ki Den Trier Morch dán írónő könyvét Téli gyerekek címmel. A szerző Magyarországon megjelenő első kötetében — saját tapasztalatai alapján — egy koppenhágai szülészeti klinika mindennapjairól számol be az olvasóknak. Henry James amerikai író kisregénye a Maisie tudja korábban már sikert aratott a magyar olvasók körében. A kötet elvált szülők gyermekének sorsáról, lelki fejlődéséről szól Csibi Istvánná Siklódi Mariska székely parasztasszony önéletírását Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz címmel adja közre a kiadó. A kötet lábain közölt feljegyzések nehéz, sok gonddal terhes életről tanúskodnak. A negyedik kötetben a világhírű színművész és filmcsillag LiV Ullmann önéletírása jelenik meg Változások címmel. Balettfesztivált, ■■■,...------------------------------------színházi találkozót terveznek Megújul a győri nyár? A címben feltett kérdés sok mindenről árulkodik. Először talán arról, hogy a huszadik évébe lépett rendezvénysorozat, mint a hasonló múlttal rendelkezők általában, törvényszerűen keresik az új utakat. Szinte mondani is felesleges, hogy ez nem a réginek, a megszokottnak, a beváltnak a teljes tagadását jelenti, de valamiféleképpen mégis annak a meghaladása. A kérdező forma aztán arra is utal, hogy távlati dologról van szó, amelynek a megvalósulása akadályokba fog ütközni, ám ezeket az akadályokat megfelelő támogatással leküzdheti. A távlat Győr megyei város Tanácsa végrehajtó bizottsága elé terjesztett és a fórumon el is fogadott írásos javaslat szerint 1987. vagy 1988. lenne, ekkor kerülne sor az első rendhagyó győri nyárra. Hogy mennyire nem a hagyományokkal való szakítást jelentené a megújulás, az kiderül abból, hogy minden harmadik évben rendeznének rendhagyó fesztivált, amelynek nagyobb a költségigénye, a közbeeső években pedig a közönség a megszokott győri nyarat kapná.* A megújulási koncepció központi része egy nemzetközi balettfesztivál terve. Győrieknek nem kell magyarázni, miből táplálkozik ez az ötlet. A Győri Balett hazai és külföldi sikerei, szakmai kapcsolatai, valamint több neves külföldi balettegyüttes eddigi győri vendégjátéka mind az ötlet mellett szól. Nem beszélve természetesen a műfaj közkedveltségéről. A balettfesztiválhoz kapcsolódnék egy országos folklórtalálkozó külföldi vendégekkel. Egyik évben tehát a balett és a folklór adná a megújult győri nyár magvát. A közbeeső hagyományos program után a harmadik évben rendeznék meg a színházak fesztiválját — a zenés műfajt középpontba állítva — a lehető legszélesebb skálán, a vígoperától egészen a musicalig. Ehhez kapcsolódnék az országos zenei konferencia, egy nemzetközi színházművészeti tanácskozás, aztán nívódíjak átadása, a Magyar Televízió részvétele, Bécs és Pozsony mellett a megyeszékhely testvérvárosainak színházi bemutatkozása Akár hisszük, akár nem, a tervezet készítői tisztában voltak és vannak a várható nehézségekkel. Ennek egyik jele például az, hogy kislétszámú balettegyüttesek részvételét tartják elképzelhetőnek gépi zene alkalmazásával. Külön ügyelnek a színházi évadok és más fesztiválok időpontjaira az egybeesések, az átfedések elkerülése végett. A győri Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ keretében létre akarnak hozni egy olyan csoportot, amelynek elsődleges feladata lesz a fesztiválok előkészítése. A rendezők soraiban szeretnének látni különböző minisztériumi tárcákat, az Országos Idegenforgalmi Hivatalt, az IBUSZ-t, a Nemzetközi Koncertigazgatóságot, az Országos Filharmóniát, a már említett Magyar Televíziót, az OTSH-t és magától értődően a város több intézményét, vállalatát,, s ez utóbbiak közül több — felismerve a programsorozat reklám- és egyéb lehetőségeit — a költségekből is részt óhajt vállalni. Hangsúlyozni szükséges, hogy távlati fejlesztési tervről van szó. A dolog horderejét, a teendők nagyságát tekintve azonban érdemes előre gondolkodni. P. M. Verssor az agyagtáblán A Trója-titok kulcsa Wiluszeia? Calvert Watkins amerikai nyelvészprofesszornak furcsa érzése támadt: mintha már olvasta volna az ásatások során előkerült agyagtábla szövegét. Pedig tudta jól, hogy nem olvashatta, sem ő, sem más már több mint 3500 éve. A Törökország nyugati részén talált tábla felirata — egyetlen verssor — a hajdani kisázsiai népek egyikének nyelvén íródott. Lefordítva így hangzik: „Midőn meredek falú Wilusza alól elvonultak .. A professzor tudta, hogy a „meredek falú” Trójának volt állandó jelzője Homérosz hőskölteményeiben. Ami pedig ,,Wiluszát” illeti, ez a városnév már a hettita feliratokon is előfordult és a tudósok régóta gyanítják, hogy a homéroszi Trójával azonos. A város régi, ünnepélyes hangzású neve ugyanis már a nagy görög epikusnál is Ilion, más változatban Iliosz. (Innen az első homéroszi hősköltemény címe, az „Iliász" is.) Az ókori görög irodalom kutatói mindig is sejtették, hogy Homérosz régebbi hősköltemények felhasználásával írta meg a trójai mondakört feldolgozó két halhatatlan eposzát, az Iliászt és az Odüsszeiát, ám írásos emlék ezekről az ősforrásokról nem maradt. Most, mégha csupán egyetlen verssor erejéig is, immár ilyen is rendelkezésükre áll. De talán még fontosabb az agyagtáblára írt verssor a történészek számára. Ők ugyanis a mai napig sem tudtak megegyezni abban, mikor is zajlott le a Homérosz által megénekelt háború. Tróját hosszú történelme alatt összesen kilencszer ostromolták meg és pusztították el. Ez az ásatások során egyértelműen kiderült. A régészek — elsőként az úttörő szerepet játszó Heinrich Schliemann — kilenc, hagymahéj módjára egymáson fekvő réteget találtak a város helyén ami arról tanúskodik hogy Tróját minden ostrom után újjáépítették — kivéve természetesen az utolsót. Az egyes rétegek és a hozzájuk tartozó „hadi események” korát meglehetős pontossággal ismerjük. De vajon melyik volt az „igazi”, a költő által leírt ostrom? Egyes történészek szerint a keresett réteg az időszámításunk előtti 12. század elején pusztult el, mások viszont egy másfél századdal korábbi „hagymahéjra” esküsznek. A Törökországban előásott agyagtábla most tovább bonyolította a kérdést. A lelet ugyanis az időszámításunk előtti 15. századból származik, és így mindkét eddig feltételezett időpontnál korábbi. Magyarázatként ismét fölvetődött az a már régebben is emlegetett feltevés, hogy az egykori költők a város több ostromát is megénekelték, sőt nemcsak Trójáét, hanem más kisázsiai városokét is, és Homérosz azután ezeket — a különböző hadi eseményekről szóló — verses leírásokat olvasztotta egybe. A régészek most a szó szoros értelmében minden követ megmozgatnak, hogy nyomára bukkanjanak annak a hősi éneknek, amelyhez a Törökországban megtalált verssor tartozik. Watkins professzor, aki élőként olvasta el az agyagtábla szövegét, mindenesetre már címet is adott neki: az Odüsszeia mintájára „Wiluszeiának” nevezte el.