Kisalföld, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. MÁRCIUS 16., SZOMBAT ARA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM FÓKUSZ Moszkvára figyelt a világ Konsztantyin Cser­­nyenko halála és Mihail Gorbacsov megválasztá­sa a Szovjetunió Kom­munista Pártja főtitká­rává olyan események voltak, amelyek napok­ra „a világ fővárosává” tették Moszkvát. Az új szovjet pártfőtitkár ta­lálkozott többek között a szocialista országok delegációinak vezetőivel, valamint Bush amerikai alelnökkel, Mitterrand francia államfővel, Thatcher brit kormány­fővel, Kohl nyugatnémet kancellárral, Li Peng kínai miniszterelnök­­helyettessel, és még szá­mos vezető politikussal. A szovjet miniszterel­nök. Tyihonov és Gro­­miko külügyminiszter szintén több vendéggel folytatott eszmecserét. Sőt, a Moszkvában tar­tózkodók egymás között is tárgyaltak, s különö­sen nagy figyelmet kel­tett a Honecker—Kohl találkozó. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új főtitkára több meghí­vást kapott külföldi lá­togatásra, Washingtonba éppúgy, mint Bonnba és Párizsba. Természetesen Mihail Gorbacsov tevé­kenységében a hazai fel­adatok állnak az első helyen, különösen, hogy folynak az előkészületei az SZKP XXVII. Kong­resszusának. Mihail Gorbacsov első megnyilatkozásaiból a világsajtó kiemelte, hogy belpolitikai téren a fej­lődés meggyorsítását sürgette és a szovjet gazdaságban­­ jelentkező sokrétű feladatok meg­oldásához mutatott irányt, többek között az­zal, hogy tökéletesíteni kell a gazdasági mecha­nizmust és az egész irá­­nyítási­­ rendszert. A párt. — mondotta — egyik alapvető teendő­jének­­ tartja a szocialis­ta népi önigazgatás egész­­ rendszerének fe­j­­lesztését. Gorbacsov kül­politikai téren minde­­­ nekelőtt a szocialista m­otívokkal való elv­­itt­­működés szélesítését hangsúlyozta. Figyelmet keltett az a mondata, Hunv szeretné komolyan javítani a han­sulatokat a Kínai Tv­mköztársaság- A tőkés országok­­­'-il való 'dszonyában a 'szomri­ativilé a békés pm.nvSs m­ellett élés no- Ptu-áját szévtatja. c-ür­­eptte a felverkezési hajsz3 azonnali beszün­­tetését és a világűrre való kiterjesztésének m­egakadályozását. Koszorúzás Petőfi szobránál Emlékezés a forradalmi elődökre Lovasok, huszár ruhába öltözött fiatal sportolók hozták a győri Petőfi szoborhoz tegnap délután nemzeti színű lobo­gónkat, s a Forradalmi ifjúsági napok, zászlaját. Márciust tizenötödike és a Forradalmi ifjúsági napok nyitánya tisz­teletére többszáz ördök­ődő gyűlt az­ Eötvös-parki szobor kö­ré. A­ huszárok ifjúgárdista fiataloknak adták át a két lo­bogót, amelyek a Himnusz hangjaira kúsztak fel a zászló­­rudakra. Megkezdődtek a hármas tavaszi ünnep előtt tisz­telgő napok Győr-Sopron megyében. A kokárdás, ünneplő kö­zönséget Nagy Imre, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára köszöntötte. Hangsú­lyozta, hogy a három tavasz, 1848-é, 1919-é és 1945-é a magyar szabadság születésé­nek évszakai voltak. Mind­három tele bizakodással, lel­kesedéssel, ígérettel. S bár a vágyak csak a harmadik tavaszt követően teljesültek, az elődök példája mutatja ma is, hogyan éljünk elnyert szabadságunkkal. Az elmúlt évek során ha­­gyománnyá vált, hogy a medvei diákseregszemlét, a Kisfaludy- napokat a FIN első hétvégéjén rendezik meg Győrben. Négy Imre külön köszöntötte a megye diáksá­gát képviselő ezerkétszáz kö­zépiskolást, a kuluráns fesztivál résztvevőit. Ezután a márciusi ifjak emléke előtt adózott. Elmondta, hogy azt a társadalmat építjük, amelynek alapköveit forra­dalmár elődeink rakták le. Azt a társadalmi igazságot igyekszünk megvalósítani, amelyet a márciusi ifjak éle­tüket is áldozva kerestek, azt a hazafiságot erősítjük, amely elődeinket a haladás élvonalába emelte. Az ünnepi beszéd után a győri Kisfaludy Színház fia­tal művészei, Zillich Beatriz, Fábián György és Szá­ra József műsorát tekintették meg az ünneplők. A három színész Ady, Petőfi és Re­viczky verseit tomácsolta. A fiatal dalos, Pálfalvi A. Já­nos egy-egy megzenésített verssel nyitotta és zárta az ünnepi műsort. Végezetül a megye és a város politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői, az iskolák diák­jai, vállalatok és intézmé­nyek dolgozói tisztelegtek virággal és koszorúval Petőfi Sándor szobrának talapzatá­nál a negyvennyolcas forra­dalom hősei előtt. Sopron és környéke fiatal­jai két ünnepséget is szer­veztek a március 15-i ese­ményekről való megemléke­zésre: az ünnep előestjén Nagycenken, tegnap délután pedig a soproni Petőfi téren volt megemlékezés és koszo­rúzás. Csütörtökön este már sö­tétedéskor különjáratú autó­buszok sorakoztak a nagy­cenki Széchenyi István em­lék­műi közelében: a város és környéke dolgozó fiataljai­nak képviseletében több, mint félezer ünneplő­­ érke­zett a nagyközségbe. A szo­bor­ előtt fáklyás ifjúgárdis­­­­ták és kezükben zászlót tar­tó úttörők álltak díszőrséget. A harsonások felhívójele után felcsendült a Himnusz, majd Beck György, a városi KISZ-bizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. A nagycenki úttörők műsora után a résztvevők — köztük a városi és a nagyközségi párt-, KISZ-bizottság és a­­tanács képviselői — koszo­rúkat helyeztek el az emlék­mű talapzatán. A nagycenki rendezvény a „Mi hazánk” címmel meghirdetett plakát­pályázat megnyitásával és ünnepélyes eredményhirdeté­sével ért véget. A tegnap délutáni soproni ünnepségen a város és a volt járás diákfiataljai emlékez­tek március 15-re és helyez­ték el a kegyelet koszorúit Petőfi Sándor szobrának ta­lapzatánál. A győri és soproni ünnep­séghez hasonlóan megyeszer­­te megemlékezéseket tartot­tak az 1848—49-es forrada­lom és szabadságharc év­fordulóján. ­ Új vezetők a szövetkezet élén Eredményes éveket zárt a Rábaközi áfész A februári részközgyűlé­seken megbízott küldöttek találkoztak tegnap délelőtt a csornai művelődési köz­pontban, hogy az öt eszten­dős ciklus lezárásaként meg­válasszák a csornai Rábakö­zi Áfész új tisztségviselőit, és egyben értékeljék az elő­ző év gazdasági eredményeit, elfogadják az idei terv fő vonalait. Tengelics József kereske­delmi elnökhelyettes szóbeli beszámolójában összegezte a részközgyűléseken elhangzot­takat. Mintegy nyolc és fél­ezer szövetkezti tagnak több mint a fele vett részt az ér­tékelő tanácskozásokon, más­­félszázan nyilvánítottak — túlnyomórészt kedvező — véleményt az áfész elmúlt esztendőinek gazdálkodásá­ról, tevékenységének ered­ményességéről. A megye má­sodik legnagyobb fogyasztá­si szövetkezetében tavaly 1,2 milliárd forint árbevételre közel negyven millió forint nyereség jutott. A csaknem nyolcszáz dolgozó jövedelme 10 százalékkal nőtt, szép számokat mutat a célrész­jegy-jegyzés is. Ezek leginkább a szövet­kezet belső ügyei, annál fon­tosabb viszont, hogy a belső erőfeszítések nyomán Csor­nán és környékén jelentősen javult a lakosság ellátása, szebbek lettek a vendéglők, korszerűbbek a felvásárlóhe­lyek , hogy csak a leglé­nyegesebb mozzanatait em­lítsük az áfész alapvető fel­adatainak. A számszerű eredmények felsorolása mellett a küldöt­tek írásban megkapták, majd szóbeli kiegészítésben meg­ismerhették az idei terv- és üzletpolitikai célkitűzéseket. (Ezekről a későbbiekben részletesebben beszámolunk.) Részt vett a tanácskozás munkájában Port Árpád, a Győr-Sopron megyei MÉ­SZÖV elnöke is. Hozzászólá­sában bejelentette, hogy ki­emelkedő eredményeinek kö­szönhetően a megyei szövet­ség kiváló címre terjesztette fel a csornaiakat. Terveik­ről szólván úgy fogalmazott, hogy azok bátor vállalkozó­­kedvről, ugyanakkor józan­ságról és optimizmusról ta­núskodnak. Kiemelte a Rá­baközi Áfész két nagy érde­mét: egyrészt oroszlánrészt vállalt a közösség az export­­árualapok bővítésében (kere­ken egy millió dollár értékű terméket küldtek tavaly nyu­gati piacokra), másrészt jó példát mutatott az áfész a más szövetkezetekkel történő összefogásra, a közös célok szervezett elérésére. Som­mázva a megyei szövetség értékelését így fogalmazott az elnök: a csornaiaknak le­het okuk az elégedettségre, de a megelégedettségre nem, mert még mindig vannak ki­aknázható tartalékok a mun­kájukban. Wellner István, a csornai városi pártbizottság első tit­kára szintén szót kért. A pártszervek és a tanácsok nevében mondott köszönetet az áfésznak a lakossági ellá­tás, a felvásárlás, a termel­tetés területén elért fejlődé­séért, s ennek a tendenciá­nak a folytatását kérte. A pártkongresszus irányelvei­nek szellemében fogalmazta meg azokat az igényeket, amelyeket a város és kör­nyékének vezetése elvár a már eddig is sokat vállaló szövetkezettől. A hozzászólások, a vitazá­ró után került sor az új tisztségviselők megválasztá­sára. Az elhalálozás miatt megüresedett elnöki­ tisztség­re a jelölőbizottság egy pá­lyázat elbírálásának is figye­lembe vételével ajánlotta Tengelics Józsefet, a közel húsz éve a szövetkezetnél dolgozó egyébként 41 éves szakembert. Helyére keres­kedelmi helyettesnek Kovács Károlyt, a csornai 14-es ABC vezetőjét választották, a közgazdasági helyettes vál­tozatlanul Füredi Dezső. A küldöttek rajtuk kívül meg­választották az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot, a döntőbizottságot, azo­k tiszt­ségviselőit. CS. A. A békehónap tervezett programja Már formálódik a Béke és Barátság Hónap program­ja. A május 9-ével kezdődő akciósorozat politikai tartal­mát a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója, a Szovjetunió és a szocialista országok békekezdeményezé­sei, valamint az országgyű­lési képviselők és tanácsta­gok választása határozza meg. A programok sorából ki­emelendő az OBT május 8-i, kibővített nyitóülése, ame­lyet még aznap este díszün­nepség követ a Magyar Ál­lami Operaházban. A magyar békemozgalom képviselői részt vesznek a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. év­fordulója alkalmából, a Bé­ke Világtanács égisze alatt rendezendő moszkvai emlék­ülésen. Budapesten a tervek szerint megtartják a Pedagó­­sok a békéért elnevezésű mozgalom I. országos konfe­renciáját. Kecskeméten a békemunkában kiemelkedő teljesítményt elért szocialis­ta brigádok találkoznak egy­mással, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat és elmélyítsék együttműködésüket. Az Euró­pai Biztonság és Együttmű­ködés Magy­ar Nemzeti Bi­zottságával közösen megszer­vezik az Európa-hetet is, amelyen fórumokat, előadói konferenciákat bonyolítanak le. Budapesten és a megyék székhelyein — az OBT Ka­tolikus és Egyházközi Bizott­sága kezdeményezésére, a HNF-bizottságok közremű­ködésével — papi békegyű­léseket tartanak. Ifjúsági bé­kemenetek, barátsági rendez­vények, béke-hangversenyek és munkás nagygyűlések te­szik teljesebbé a Béke és Barátsági Hónap program­ját Marót Károly emlékülés Marót Károly, klasszika­­filológus a kiváló irodalom­­tudós születésének 100. év­fordulója tiszteletére együt­tes emlékülést rendezett pén­teken az Ókortudományi Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsé­szettudományi kara és a Ma­gyar Néprajzi Társaság a Magyar Tudományos Akadé­mia kistermében. Marót Károly a felszaba­dulást követően előbb Szege­den, majd 1947-től Budapes­ten volt tanszékvezető egye­temi tanár. 1945-ben a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező, 1956-ban rendes tagjává választották. Elnöke volt az Ökortudományi Tár­saságnak. tudományos mun­kásságáról 1954-ig az Antik Tanulmányok adnak képet Fő műve, A görög irodalom kezdetei, 1956-ban jelent meg. Ezért — és egész mun­kásságáért — 1961-ben Kos­­suth-díjjal jutalmazták. Vizs­gálódásainak középpontjában Homérosz és a vele össze­függő költészeti, illetve nép­vallási kérdések állottak, de behatóan foglalkozott az an­tikvitásnak a magyar kultú­rában betöltött szerepével is. Az együttes emlékülésen egyebek közt Marót Károly­­nak a magyar néprajztudo­mánnyal való kapcsolatáról, a kitűnő klasszika-filológus költészetelméleti gondolatai­ról hangzottak el előadá­sok.

Next