Kisalföld, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. MÁRCIUS 2., SZOMBAT ARA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM HETEN A LEGJOBBAK Igyekezet a cukorért Együtt a jó gép, a jó fajta és a szorgalom Beszámoló közgyűlésre hívta taggazdaságait az Intestált Cukortermelési Rendszer pénteken délelőtt Petőházára. A mezőgazdasági üzemeknél sem a szerződött terület sem a répát termő táblák nagysága lényegesen nem változott, ez pedig a legalapvetőbb bizonyítéka annak, hogy a megyében megalapozódott a cukorrépatermelés ügye._________________ Tavaly is 9497 hektáron termeltek cukorrépát a termelőszövetkezetek, 1375 hektáron az állami gazdaságok. Igaz, hogy az előző év csapadékellátása nem készítette elő kedvezően az 1984-es termelést, viszont a partnergazdaságok jó technológiával alapozták meg a vetést és a növény fejlődését. Példa erre a sok közül, hogy a répatermelésre kijelölt területnek a 96 százaléka kapott őszi mélyszántást és 92 százalékára szerves tápanyagot hordtak ki. A felhasznált műtrágya hatóanyag mennyisége csökkent a korábbi évekhez képest, ezen belül is főleg a nitrogéné. A kedvező talajelőkészítésnek köszönhető, hogy a száraz időjárás ellenére is az üzemek korán vethették a magot. Tavalyelőtt és még 1982-ben is április közepén a területnek mindössze 15— 16 százalékán végeztek a vetéssel, míg a múlt évben erre az időre már földben volt a répa. Mint minden évben, a termelési rendszer árkedvezményt adott tagjainak a különböző kikészítésű, illetve szaporítási vetőmagvak után, összesen 4 millió 588 ezer forint értékben. A vetésben pedig 83 gép vett részt. Emlékezetes, hogy a későbbiekben is száraz, szeles időjárás köszöntött a mezőgazdaságra, ami újravetést is megkívánt, s nehezítette a növényápolást. Az ipar az augusztus közepi termésbecslések alapján készült a cukorrépa átvételére végül is október 8- án, a tervezett szeptember 25-e helyett kezdődött meg a gyártás az ősszel lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt. A betakarítás műszaki háterének bővítéseként a termelési rendszer tavaly ismét négy Hermau gépsor beszerzésére kapott lehetőséget — egyedül a cukorgyárak közül —, s így a répa betakarításában 55 gépsor vett részt. Több mint negyven tonna cukorrépát hordtak be hektáronként a megye gazdaságaiban, az átlagos cukortermelés 665 tonna egy-egy hektáron. Vagyis, mint már említettük a korábbi írásainkban, sikeres évet zárt ismét a termelési rendszer. Ezen túl a tavalyi évre is jellemző volt a tudományos kutatómunka, a külföldi kapcsolatok ápolása, amelyekről ezen a tanácskozáson szintén dr. Fábián Károly igazgató, a felügyelő bizottság elnöke számolt be. Sor került tavaly az osztrák cukorrépatermelési tapasztalatok átvételére a MÉM Továbbképző Intézet segítségével, ahol a termelési rendszer szakemberei is részt vehettek. Ezen túl az osztrák szaktanácsadásra kijelölt gazdaságok szakembereivel több alkalommal együttes, illetve helyi szakmai megbeszélést is tartottak. Tovább bővült a TESCO Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda és a Polytechna Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a csilizradványi szövetkezetben és a gesztorsága alá tartozó három gazdaságban a megyei termelési rendszer szaktanácsadása, összesen 760 hektáron végeztek a megyeiek tanácsadást és vetőmagot adtak, növényvédőszerrel látták el a patronált üzemeket. Az idei elképzelések között szerepel ismét az együttműködés szélesítése a tudományos intézetekkel, gazdasági egyesülésekkel, növénytermesztési rendszerekkel. Terv a vetőmagtermesztés és -feldolgozás technológiájának fejlesztése, a talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-utánpótlás teljeskörű alkalmazása, s az osztrák technológia elemeinek nagyüzemben való további kipróbálása, az ennek a módszernek alkalmazását vállaló gazdaságokban. A MÉM képviseletében Sárközi Ferenc, a megyei pártbizottság nevében pedig dr. Tamás Csaba vett részt a cukorrépatermelők tanácskozásán. A vendégekkel érkeztek a többi között a csilizradványi téesz tagjai, a nemesitől... a sopronhorpácsi kutatóintézettől is. A taggazdaságok vezetői elismeréssel szóltak a termelési rendszer szellemi tevékenységéről, a termesztésre való gondos felkészítésről, a fajták szerepéről, a tápanyag-adagolásról és a preventív védekezés fontosságáról. Ir. Tamás Csaba az együttműködések szélesítését tartotta lényegesnek, és különösen jónak ítélte a répatermesztés műszaki feltételeinek javulását, azonban a meggondolt fejlesztésekre a vitákat megelőző intézkedésekre hívta fel a termelők és elyben az integrátor figyelmét. Mint minden évben, most is tapsot kaphattak a legjobb répatermelő gazdaságok. A múlt évi eredményekért a szili, a kapuvári, a rábacsanaki, a rábaszentandrási, a ménfőcsanaki és darnózseli téesz érdemel elismerést, valamint a megye legjobb cukorrépatermelői között érdemelt ismét helyezést a Lajtahansági Állami Tangazdaság, GSZM Parancsnoki értekezlet A Munkásőrség Országos Parancsnokságán értekezletet tartottak pénteken a megyei és az egységparancsnokok részvételével. Bartha Gyulának, az országos parancsnok helyettesének beszámolója után megvitatták, hogyan teljesítette a testület a tavalyi feladatokat, majd ismertették az idei év követelményeit. Borbély Sándor országos parancsnok szólt arról, milyen teendők várnak a munkásőrökre 1985- ben. Értékelte hurvan készülnek a testület ta®ni az MSZMP XIII. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, milyen eredményeket érnek el a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben, hogyan kezdték meg az idei kiképzési évet. * A Lenfonó és Szövőipari Vállalat győri szövőgyárában felsőruházati alapanyagok készülnek. A kikészítési műveletek után a termékből a konfekcióipari vállalatok különböző női ruhákat gyártanak szovjet exportra. ___ fl tartalomból Virsli kilométerekben Szd’ezren a könyvtárban Efendi Karácson Szülők akadémiája egy soproni óvodában Kisalföld magazin Évente mintegy 10 ezer pótkocsi futómű készül a Magyar Vagon, és Gépgyár szombathelyi futóműgyárában. A képen látható termékeket csehszlovák exportra szállítják A gazdaság és a fiatalok Ülésezett a megyei KISZ-bizottság Hazánk gazdasági életének céljai kézenfogva járnak társadalmunk politikai céljaival. Közös érdekké, egy ország feladatává vált a nyolcvanas évek második felében a gazdasági egyensúly megszilárdítása, az életszínvonal megőrzése. Ma már mindenki előtt világos az is, hogy a jobb élet záloga a gazdasági reformpolitika sikerének függvénye. Céljaink megvalósíthatatlanok a gazdálkodás irányítási rendszerének korszerűsítése, a gazdálkodás minőségi tényezőinek kibontakoztatása, a gazdasági élet reformja, dinamizálása nélkül. Az ifjúsági szövetség megyei bizottságának tegnapi ülésén a testület tagjai a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének érdekében hozott párthatározat végrehajtásának KISZ-es feladatairól, valamint a KISZ-szervezetek gazdaságpolitikai tervezésben való részvételének tapasztalatairól vitáztak. Arról folyt vita, hogy a KISZ, a fiatalok mit tehetnek gazdasági gondjaink megoldásáért, az ifjúság érdekeinek képviseletéért. A fejlődés, a változás tette kötelezővé a KISZ eddigi gazdaságpolitikai munkájának felülbírálatát és új munkamódszer kidolgozását. A bizottság meghatározta a megye KISZ-szervezeteinek új feladatait a foglalkoztatáspolitika, a bér- és keresetszabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése terén. A hatékonyság növelése és a gazdaság szerkezetének változása megköveteli a munkaerő mozgékonyságának, mobilitásának növekedését. Az alkalmazkodóképesség növelése és a feszültségek feloldása a KISZ-bizottság szerint az alapoktatás és a továbbképzés korszerűsítésével, a munkaerő-közvetítés hatékonyságának növelésével, az elbocsátások és a munkaerő-átcsoportosítási akciók megfelelően egyeztetett, előkészített végrehajtásával képzelhetők el. A vállalatok belső érdekeltségi rendszerének módosításában a KISZ-szervezet felelőssége az, hogy a pályakezdő fiatalok helyzete más rétegek előnyére ne romoljon tovább. Az ifjúsági szövetségnek kell elérnie, hogy a munka elosztásánál és a bérek differenciálásából a fiatalok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe Ugyanakkor tudniuk kell, hogy a rugalmasabb bérszabályozás következtében a jövedelmek eltávolodnak egymástól, s a végzett munka függvényévé válnak. Az új vezetési formák meghonosodása lehetővé teszi, hogy a dolgozók, a kollektívák és érdekképviseleti szervezeteik a korábbinál nagyobb döntési jogot kapjanak a vállalat közös ügyeiben. Növekszik a KISZ- szervezetek lehetősége és felelőssége a gazdasági egység sorsának alakításában. A fiatalok tulajdonosi tudatának, felelős magatartásának erősítése és a KISZ tömeg- befolyásának, hitelének, tekintélyének megőrzése egyaránt megköveteli, hogy a KISZ tagjai már a vállalati tervek elkészítésében is szerepet vállaljanak. A bizottsági ülés vitájából az is kiderült, hogy a beleszólás joga csak a megfelelően képzett és a megfelelő gazdasági információkkal rendelkező KISZ-vezetők kezében hasznos vívmány. Veszélyei egyértelműek: a gazdasági élet, a vállalatirányítás és tervkészítés törvényszerűségeiben járatlan, de jogaival élni kívánó KISZ-vezető csak gyarapítja a vállalat vezetőinek gondjait... A megyei KISZ-bizottság tegnap délelőtti ülése évekre szóló gazdaságpolitikai elképzelések fölött vitázott Állásfoglalásai közül mindenképpen érdemes megjegyezni: a KISZ-szervezeteknek más társadalmi és politikai szervekhez, szervezetekhez, a sikerben érdekeltté tett dolgozókhoz hasonlóan joga és kötelessége a gazdasági élet reformjának segítése. Ezt követeli a szövetségtől a fiatalok és a társasalom érdeke is. G. J.