Kisalföld, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. MÁRCIUS 2., SZOMBAT ARA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM HETEN A LEGJOBBAK Igyekezet a cukorért Együtt a jó gép, a jó fajta és a szorgalom Beszámoló közgyűlésre hívta taggazdaságait az In­testált Cukortermelési Rendszer pénteken délelőtt Petőházára. A mezőgazdasági üzemeknél sem a szerződött terület sem a répát termő táblák nagysága lényegesen nem változott, ez pedig a legalapvetőbb bizonyítéka annak, hogy a megyében megalapozódott a cukor­répatermelés ügye._________________ Tavaly is 9497 hektáron termeltek cukorrépát a termelő­­szövetkezetek, 1375 hektáron az állami gazdaságok. Igaz, hogy az előző év csapadékellátása nem készítette elő kedve­zően az 1984-es termelést, viszont a partnergazdaságok jó technológiával alapozták meg a vetést és a növény fejlődé­sét. Példa erre a sok közül, hogy a répatermelésre kijelölt területnek a 96 százaléka kapott őszi mélyszántást és 92 százalékára szerves tápanyagot hordtak ki. A felhasznált műtrágya hatóanyag mennyisége csökkent a korábbi évek­­hez képest, ezen belül is főleg a nitrogéné. A kedvező ta­lajelőkészítésnek köszönhető, hogy a száraz időjárás elle­nére is az üzemek korán vethették a magot. Tavalyelőtt és még 1982-ben is április közepén a területnek mindössze 15— 16 százalékán végeztek a vetéssel, míg a múlt évben erre az időre már földben volt a répa. Mint minden évben, a ter­melési rendszer árkedvez­ményt adott tagjainak a kü­lönböző kikészítésű, illetve szaporítási­ vetőmagvak után, összesen 4 millió 588 ezer fo­rint értékben. A vetésben pe­dig 83 gép vett részt. Emlé­kezetes, hogy a későbbiekben is száraz, szeles időjárás kö­szöntött a mezőgazdaságra, ami újravetést is megkívánt, s nehezítette a növényápo­lást. Az ipar az augusztus közepi termésbecslések alap­ján készült a cukorrépa át­vételére végül is október 8- án, a tervezett szeptember 25-e helyett kezdődött meg a gyártás az ősszel lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt. A betakarítás műsza­ki háterének bővítéseként a termelési rendszer tavaly is­mét négy Herm­au gépsor be­szerzésére kapott lehetőséget — egyedül a cukorgyárak kö­zül —, s így a répa betaka­rításában 55 gépsor vett részt. Több mint negyven tonna cukorrépát hordtak be hek­táronként a megye gazdasá­gaiban, az átlagos cukorter­melés 6­65 tonna egy-egy hek­táron. Vagyis, mint már em­lítettük a korábbi írásaink­ban, sikeres évet zárt ismét a termelési rendszer. Ezen túl a tavalyi évre is jellemző volt a­ tudományos kutató­munka, a külföldi kapcsola­­tok ápolása, amelyekről ezen a tanácskozáson szintén dr. Fábián Károly igazgató, a felügyelő bizottság elnöke számolt be. Sor került tavaly az oszt­rák cukorrépatermelési ta­pasztalatok átvételére a MÉM Továbbképző Intézet segítsé­gével, ahol a termelési rend­szer szakemberei is részt ve­hettek. Ezen túl az osztrák szaktanácsadásra kijelölt gaz­daságok szakembereivel több alkalommal együttes, illetve helyi szakmai megbeszélést is tartottak. Tovább bővült a TESCO Nemzetközi­ Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda és a Polytechna Kül­kereskedelmi Vállalaton ke­resztül a csilizradványi szö­vetkezetben és a gesztorsága alá tartozó három gazdaság­ban a megyei termelési rend­szer szaktanácsadása, összesen 760 hektáron végeztek a me­gyeiek tanácsadást és vető­magot adtak, növényvédő­­szerrel látták el a patronált üzemeket. Az idei elképzelések között szerepel ismét az együttmű­ködés szélesítése a tudomá­nyos intézetekkel, gazdasági egyesülésekkel, növényter­mesztési rendszerekkel. Terv a vetőmagtermesztés és -fel­dolgozás technológiájának fejlesztése, a talajvizsgálato­kon alapuló tápanyag-után­pótlás teljeskörű alkalmazá­sa, s az osztrák technológia elemeinek nagyüzemben való további kipróbálása, az ennek a módszernek alkalmazását vállaló gazdaságokban. A MÉM képviseletében Sárközi Ferenc, a megyei pártbizottság nevében pedig dr. Tamás Csaba vett részt a cukorrépatermelők tanács­kozásán. A vendégekkel ér­keztek a többi között a csi­­lizradványi téesz tagjai, a ne­mesitől... a sopronhorpácsi kutató­intézettől is. A tag­gazdaságok vezetői elismerés­sel szóltak a termelési rend­szer szellemi tevékenységé­ről, a termesztésre való gon­dos felkészítésről, a fajták szerepéről, a tápanyag-ada­golásról és a preventív vé­dekezés fontosságáról. Ir­. Tamás Csab­a az együttmű­ködések szélesítését tartotta lényegesnek, és különösen jónak ítélte a répatermesztés műszaki feltételeinek javulá­sát, azonban a meggondolt fejlesztésekre a vitákat meg­előző intézkedésekre hívta fel a termelők és elyben az in­tegrátor figyelmét. Mint minden évb­en, most is tapsot kaphattak a legjobb répatermelő gazdaságok. A múlt évi eredményekért a szili, a kapuvári, a rábacsa­­naki, a rábaszentandrási, a ménfőcsanaki és darnózseli téesz érdemel elismerést, va­lamint a megye legjobb cu­korrépatermelői között érde­melt ismét helyezést a Lajta­­hansági Állami Tangazdaság, GSZM Parancsnoki értekezlet A Munkásőrség Országos Parancsnokságán értekezle­tet tartottak pénteken a me­­­gyei és az egységparancsno­kok részvételével. Bartha Gyulának, az orszá­gos parancsnok helyettesé­nek beszámolója után meg­vitatták, hogyan teljesítette a testület a tavalyi feladatokat, majd ismertették az idei év követelményeit. Borbély Sán­dor országos parancsnok szólt arról, milyen teendők vár­nak a munkásőrökre 1985- ben. Értékelte h­urvan ké­szülnek a testület ta®­ni az MSZMP XIII. kongresszusá­ra és hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójára, m­ilyen eredményeket érnek el a kongresszusi és felszabadulá­si munkaversenyben, hogyan kezdték meg az idei kikép­zési évet. * A Lenfonó és Szövőipari Vállalat győri szövőgyárában felsőruházati alapanyagok ké­szülnek. A kik­észítési műveletek után a termékből a konfekcióipari vállalatok különböző női ruhákat gyártanak szovjet exportra. ___ fl tartalomból Virsli kilométerekben Szd’ezren a könyvtárban Efendi Karácson Szülők akadémiája egy soproni óvodában Kisalföld magazin ­ Évente mintegy 10 ezer pótkocsi futómű készül a Magyar Vagon, és Gépgyár szombathelyi futóműgyárában. A képen látható termékeket csehszlovák exportra szállítják A gazdaság és a fiatalok Ülésezett a megyei KISZ-bizottság Hazánk gazdasági életének céljai kézenfogva járnak tár­sadalmunk politikai céljaival. Közös érdekké, egy ország fel­adatává vált a nyolcvanas évek második felében a gazda­sági egyensúly megszilárdítása, az­ életszínvonal megőrzése. Ma már mindenki előtt világos az is, hogy a jobb élet zálo­ga a gazdasági reformpolitika sikerének függvénye. Célja­ink megvalósíthatatlanok a gazdálkodás irányítási rendsze­rének korszerűsítése, a gazdálkodás minőségi tényezőinek ki­bontakoztatása, a gazdasági élet reformja, dinamizálása nél­kül. Az ifjúsági szövetség me­gyei bizottságának tegnapi ülésén a testület tagjai a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének érdeké­ben hozott párthatározat végrehajtásának KISZ-es feladatairól, valamint a KISZ-szervezetek gazdaság­­politikai tervezésben való részvételének tapasztalatairól vitáztak. Arról folyt vita, hogy a KISZ, a fiatalok mit tehetnek gazdasági gondjaink megoldásáért, az ifjúság ér­dekeinek képviseletéért. A fejlődés, a változás tette kö­telezővé a KISZ eddigi gaz­daságpolitikai munkájának felülbírálatát és új munka­­módszer kidolgozását. A bi­zottság meghatározta a me­gye KISZ-szervezeteinek új feladatait a foglalkoztatás­politika, a bér- és kereset­­szabályozás, valamint a szer­vezeti és intézményi rend­szer korszerűsítése terén. A hatékonyság növelése és a gazdaság szerkezetének változása megköveteli a munkaerő mozgékonyságá­nak, mobilitásának növeke­dését. Az alkalmazkodóké­pesség növelése és a feszült­ségek feloldása a KISZ-bi­­zottság szerint az alapoktatás és a továbbképzés korszerű­sítésével, a munkaerő-közve­títés hatékonyságának növe­lésével, az elbocsátások és a munkaerő-átcsoportosítási akciók megfelelően egyezte­tett, előkészített végrehajtá­sával képzelhetők el. A vállalatok belső érde­keltségi rendszerének módo­sításában a KISZ-szervezet felelőssége az, hogy a pálya­kezdő fiatalok helyzete más rétegek előnyére ne romol­jon tovább. Az ifjúsági szö­vetségnek kell elérnie, hogy a munka elosztásánál és a bérek differenciálásából a fiatalok ne kerüljenek hát­rányos helyzetbe Ugyanak­kor tudniuk kell, hogy a ru­galmasabb bérszabályozás következtében a jövedelmek eltávolodnak egymástól, s a végzett munka függvényévé válnak. Az új vezetési formák meghonosodása lehetővé te­szi, hogy a dolgozók, a kol­lektívák és érdekképviseleti szervezeteik a korábbinál nagyobb döntési jogot kapja­nak a vállalat közös ügyei­ben. Növekszik a KISZ- szervezetek lehetősége és fe­lelőssége a gazdasági egység sorsának alakításában. A fiatalok tulajdonosi tudatá­nak, felelős magatartásának erősítése és a KISZ tömeg-­ befolyásának, hitelének, te­kintélyének megőrzése egy­aránt megköveteli, hogy a KISZ tagjai már a vállalati tervek elkészítésében is sze­repet vállaljanak. A bizott­sági ülés vitájából az is ki­derült, hogy a beleszólás jo­ga csak a megfelelően kép­zett és a megfelelő gazdasági információkkal rendelkező KISZ-vezetők kezében hasz­nos vívmány. Veszélyei egy­értelműek: a gazdasági élet, a vállalatirányítás és tervké­szítés törvényszerűségeiben járatlan, de jogaival élni kí­vánó KISZ-vezető csak gya­rapítja a vállalat vezetőinek gondjait... A megyei KISZ-bizottság tegnap délelőtti ülése évekre szóló gazdaságpolitikai el­képzelések fölött vitázott Állásfoglalásai közül min­denképpen érdemes megje­gyezni: a KISZ-szervezetek­­nek más társadalmi és poli­tikai szervekhez, szerveze­tekhez, a sikerben érdekeltté tett dolgozókhoz hasonlóan joga és kötelessége a gazda­sági élet reformjának segíté­se. Ezt követeli a szövetség­től a fiatalok és a társas­a­lom érdeke is. G. J.

Next