Kisalföld, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-08 / 56. szám
fl televízió műsora ---------- 1985. MÁRC. 12-TŐL MÁRC. 17-IG---------KEDD: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatelevízió. — 8.40: Angol nyelv. — 9.25: Aki mer, az nyer! — 16.05: Hírek. — 16.10: Orosz nyelv kicsiknek. — 16.20: Tévé BASIC-tanfolyam. — 16.50: Összefüggések. — 17.40: Képújság. — 17.45: Sportmúzeum — 18.05: Reklám. — 18.10: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió 85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Széchenyi napjai. — 20.50: Stúdió ’85. — 21.50: Tv-híradó . — 22.00: Himnusz. II.: 16.00: Képújság. — 16.05: Zsebtévé. — 16.40: Háborús gyerekek. — 18.00: Mi és a komputer. — 18.30: A Budapesti Regionális Szerkesztőség műsora. — 19.00: Rossini: A Sevillai borbély. — 20.35: Közben: Reklám. — 21.50: Képújság. SZERDA: 8.30: Tévétorna — 8.35: Iskolatelevízió. — 8.45: Tudományos? Fantasztikus! — 9.00: Kémia. — 9.25: Kamera. — 16.05: Hírek. — 16.10: S O. S Tengeri csigák. Bolgár rövidfilm. — 16.30: Hatvanon túl — 16.50: Képújság. — 16.55: Reklám — 17.00: Hűségesek — 17.55: A dolgok értelme. — 18.50: Közönségszolgálat. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese — 19 30: Tv-híradó. 20.00: Bizonyíték híján. — 20.55: A velünk élő történelem. — 21.50: Tv-híradó 3. — 22.00: Himnusz. II.: 16.05: Jesse Hallam büszkesége. — 17.40: Az út végén. — 18.10: Képújság. — 18.15: A nyelv világa. — 19.00: Tévé- BéSIC-tanfolyam. — 19.30: Antonina Kontunova énekel. — 19.50: A kezdet. — 20.00: Gondolkodó. — 20.50: Reklám. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: Unokáink is látni fogják. — 21.33: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 8.00: Tévétérna. — 3.05: Iskolatelevízió. — 8.35: Magyar nyelv. — 8.45: Fizikai kísérletek. — 8.55: Magyar irodalom. — 9.35: „Fényesebb a láncnál a kard.. — 16.15: Hírek. — 16.20: Száz híres festmény. — 16.30: ..Kis rongyos”. — 17.05: Perpetuum mobile. — 17.40: Tévébörze. — 17.50: Az ezeréves per. — 18.25: Képújság. — 18.30: Telesport — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Bizonyíték híján. — 20.55: Metszetek. III/1. — 22.00: Tv-híradó 3. — 22.10: Himnusz. II.: 17.55: Képújság. — 18.00: Viharos születésnap. — 18.30: Fókusz. — 19.05: Nas Ekran. — 19.25: Átváltozások. — 20.00: A XX. század rókája. — 20.40: Tv-híradó 2. — 20.55: Vaskor. PÉNTEK: 8.30: Föltámadott a tenger. — 10.15: Forradalmi Ifjúsági Napok 1985. — 14.35: Hírek. — 14.40: Cimbora. — 15.35: Reklám. — 15.40: Különben dühbe jövünk... — 17.20: Most szép lenni katonának. — 17.50: Képújság. — 17.55: Reklám. — 18.00: Új Reflektor Magazin. — 19.00: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Péntek est randevú. — 20.55: Telefere. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Himnusz. II.: 17.10: Képújság. — 17.15: A holnapra. — 18.15: Don Quijote. — 18.40: Magellán. — 18.50: Az energia kalandja. — 19.00: Keresztkérdés. — 19.30: Téli örömök. — 19.40: Rudolfinum a művészek háza. — 20.00: Fortunata és Jacinta. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25: Balett-tükör 1. SZOMBAT: 9.00: Aki mer, az nyer! — 9.30: Csak gyerekeknek — 10.00: Tüskevár. —■ 10.30: Gyorsan, ügyesen, bátran. — 11.10: Képújság. — 13.40: Autóversenyzők — 15.10: Kalandozás a növényvilágban. — 15.35: Reklám. — 15.40: Hírek — 15.45: Úttársuk. — 16.05: A titok nyitja. — 16.50: Zenés műsor. — 17.15: Reklám. — 17.20: Teleráma. — 18.00: Képújság. — 18.05: Objektív. — 18 50: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Vers mindenkinek. — 20.05: Egy maroknyi csoda. — 22.00- Tv-híradó 3. — 22.10: Himnusz. II., 17.10: Képújság. — 17.15: Előadóművész Fesztivál 1984. — 18.05: MAFILMMagazin. — 18.15: TV-Egyetem. — 18.45: Honfoglalás. — 19.25: Angol nyelv. — 19.40: Német nyelv. — 20.00: Sir Khan. Bagira és a többiek. — 20.45: Tv-híradó 2. — 21.05: ..Artex Kupa" Nemzetközi kötöttfogású birkózóverseny. — 21.50: Képújság. VASÁRNAP: 9.00: Óvodások filmműsora. — 9.20: Foxi Maxi. — 9.35: Cigánykerék. — 10.00: Fürkész története. — 10.25: Csillagok küldötte. — 10.55: Hírek. — 12.05: Reklám. — 12.10: Tatabányai Bányász—ZTE labdarúgó-mérkőzés. — 14.00: Közönségszolgálat. — 14.05: Kaláka. Nemzetközi Folknapok — 14.40: Képújság. — 14.45: A korona aranyműves szemmel. — 15 05: Műsorainkat ajánljuk! — 15.30: Reklám. — 15.35: Monte Cristo grófja. — 16.40: A „Sonny boy-tól a Meseautó”-ig — 17.20: Reklám. — 17.25: ..Csak egy volt életed...” — 17.55: Hírek — 18.00: Delta. — 18.25: Reklám. — 18.40: Tévétorna. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A HÉT. — 20.00: Derriek. — 21.05: Sporthírek. — 21.15: Áruházak ajánlata. — 21.20: Kapcsoltam. — 22.00: Hírek. — 22.05: Himnusz. II.: 19.55: Képújság. — 20.00: Johann Sebastian Bach: János passió. ■ Március 16 — Szombat, 2. műsor: 18.15: TV-egyetem. Ókori Hellász. Képünkön: Hahn István akadémikus. ■ Március 13. — Szerda: 20.00: Bizonyíték híján Francia tévéfilmsorozat, IV/1. rész. Nemcsak______ szakmabelieknek Építészet és természet Más művészeti ágakban megszokott jelenség, hogy a művész megelőzi korát, az architektúrában azonban meglehetősen egyedülálló annak a három francia építésznek a példája, akik a nagy forradalom idején éltek, de a „forradalmi” jelzőt nem politikai, hanem esztétikai értelemben érdemelte!? Ki Közülük most Étienne-Louis Boullée életével, műveivel, gondolataival ismerkedhetünk meg a Corvina Művészet és elméit sorozatának legújabb darabjában. Boullée munkásságát utópikusnak is nevezik. A könyvben látható, még ma is fantasztikusnak ható tervei is ezt erősítik. Miként Boullée egy huszadik századi és német nemzetiségű utóda, Richard Neutráé is, akinek életművéről most Építészet és természet címmel jelent meg monográfia. Ma, amikor az emberi környezet, az erdőik, folyók, az egész természet értékeinek védelme, megőrzése valóban létfontosságúvá lépett elő, az ember és környezete között kapcsolatot vagy éppen elválasztó falat teremtő építészet szerepe alig becsülhető alá. Richard Neutra könyve az emberi társadalom vizsgálata egy építőművész szemével. És ettől válik érdekessé, nemcsak a szakmabelieknek. Ma színházi bemutató A feladat Villáminterjú Jókai Annával Jókai Annának minden bizonnyal emlékezetes lesz az 1985-ös nőnap. Igaz, nem szereti különösebben, ha élesen megkülönböztetik a két nemet, hiszen végül is valamennyien embereik vagyunk — férfiak és nőik — s nem nemünk, sokkal inkább jellemünk határozza meg, hogy a terhekből mennyit vállalunk. Ám ha már éppen a nőnaphoz kötődik is, nem női mivoltáért részesül elismerésiben az író. Tegnap a Parlamentben a Munka érdemrend arany fokozatát vehette át Jókai Anna azért a közéleti tevékenységéért, amit több mint egy évtizede végez a magyar társadalom különböző rétegeiben. A győri színházban arról faggattuk, hogy bár íróként határozott, kemény, szántó férfias alkat mennyit vállalt a női sorsból életében? — Nőnek születtem — válaszolja. — Ezt fontos, de nem meghatározó ténynek tartom. Sohasem tagadtam meg nememnek azt a feladatát, hogy gyermekeket szüljön. Egy fiút és egy lányt neveltem fel, sokatkínlódtam, de sokat örültem is velük, mint bárki más. Mint asszonynak, volt csalódásom, s mondhatom, sokat szenvedtem, míg a békességet megtaláltam. De úgy gondolom, ez nemcsak női tulajdonság. Ezt egy mélyen érző férfi is megéli. A saját nememmel talán kritikusabb vagyok, mint a férfiak, hiszen jól ismerem hibáit. Ám ezeken csak teljes őszinteséggel lehet segíteni Hogy nő és férfi milyen, a jelleme szabja meg. Ott, ahol az egyik megszakad, míg a másik kedvteléseinek hódol, én jellembeli hiányosságot látok. — Mint magánember megtalálta a harmóniát. De mint író, gondolom nehezebben beszélhetne békességről. — Az alkotói folyamatban soha nincs békesség. Küzdelem az anyaggal, kegyetlen munka, amelyben az embernek a saját egyéni sorsától el kell tudni vonatkoztatni. Esetleges harmóniámat, vagy boldogtalanságomat nem tehetem általános érvényűvé. — A győri színház ma mutatja be A feladat című darabját. Ma a színházakkal szemben annyi az előítélet. Miért tudott mégis bizalommal fordulni Győr felé? — El lehet képzelni egy divatos színházat, ahol mégis rossz passzba kerül a darab. Győr nem divatos, de a színház meleg megkérésének tettem eleget, s olyan szeretettel hívtak, hogy én ebben a csapatban bíztam. No, látja ez lehet, hogy női vonás, de én ott szeretek dolgozni, ahol engem is szeretnek. S ráadásul előítéletektől mentes embernek hiszem magam. A kamaraszínházban este hét órakor lesz A feladat premierje. Rendezője Illés István, jelmeztervező: Tordai Hajnal. A díszletet Kasztner Péter tervezte, mint vendég. — Pio — Az író és rendező — Jókai Anna és Ülés István — megbeszélést tart a darab szereplőivel. Napirenden a zeneiskolák Alapozó ismeretek a muzsika világához Küldetésük: közművelődés Lombos Ferenc megyei tanácselnök elnökletével tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén többek közt szerepelt az állami zeneiskolák helyzetéről és fejlesztési feladatairól szóló jelentés, amelyet a megyei tanács művelődési osztálya terjesztett elő. A téma számos tényező miatt figyelmet érdemel. Az 1978 óta eltelt időszak (akkor szerepelt a téma a közművelődési bizottság napirendjén) olyan eredményeket hozott, amely alapot teremt az újabb vizsgálódásra. A zeneiskolák működési feltételei azóta nagymértékben javultak. A győri intézményt felújították, a fertődi, a mosonmagyaróvári új épületbe költözött. A tavalyi tanévben a megye területén hat önálló zeneiskola működött: az említettek mellett Sopronban, Csornán és Kapuváron. Lehetséges más megközelítési mód is, mégpedig a tárgyi és a személyi feltételek felől. Megnyugtató tantermi ellátottságról csak Mosonmagyaróváron és Fertődön beszélhetnek, bizony a gondok másutt, eltérő mértékben bár, de meglelhetők. Jelenleg 105 pedagógus működik a zenei alapképzésben. Ez összességében nem rossz, a kisebb régiókat figyelembe véve azonban már korántsem zavartalanok a körülmények. A győri és a soproni intézményeket nem számítva a zeneiskolákban sok utazó, ingázó tanár dolgozik ők nem épülhetnek be a nevelőmunkába, a zenei ismeretterjesztésbe úgy, ahogy elvárható volna, mert teljesítményüknek határt szab az időhiány. A jelentés szerint a hangszerellátottság közepes, sok gondot okoz állapotuk, mert a hangszerek nagy része az évek során elavult. Nem mellékes szempont a tágabb horizontú vizsgálódás sem, például az, amely a megye zenei tradícióit veszi figyelembe. Erre is kitért a vb elé terjesztett jelentés és a hozzáfűzött szóbeli kiegészítés, amely megállapította: a zenei alapképzést illetően az országos átlaghoz képest lemaradás tapasztalható. Megyénk általános iskolás korú tanulóinak alig több mint három százaléka tanul ebben az iskolatípusban. Ennek mértékén javítani lehet, más vélemény szerint a képzést a reális igényekhez kell igazítani, méretei nagyságának határt lehet szabni. Valójában arról van szó, hogy minél több zeneértő, zenét szerető, ilymódon általános műveltséget gyarapító ember érkezzen a felnőtt korba. Az más kérdés, hogy művészi kvalitásokat ki tud majd felmutatni közülük. Kérdésként került terítékre, hogy a falun élő tehetségek felkarolása megoldható-e? A válasz: Igen. Egyrészt a zeneiskolai hálózat, másrészt a (állami oktatáson kívüli) zeneoktatói munkaközösségek jótékony segítséget, szakmai garanciát nyújtanak. Tény azonban az is, hogy a zeneiskolai oktatással az érintett szülők plusz terhet vállalnak, ám a tapasztalatok szerint erre az áldozatra nem sajnálják sem az időt, sem az energiát. A hangszerutánpótlás mértéke oly sürgető, hogy számottevő invesztíciót igényel. Szóba került, hogy szükség van a zeneiskola nevelők esetenkénti bérkorrekciójára. A vb úgy ítélte meg, hogy ez helyi pénzeszközök különböző mértékű átcsoportosításával oldható meg. A vita során a végrehajtó bizottság megállapította: az állami zeneiskolák nagyon jelentős közművelődési funkciót látnak el. A hagyományőrzés és a megújulás szellemében megkülönböztetett figyelmet érdemelnek ezek az iskolák, mert a hagyományőrzés kötelesség, a zeneértő és azt művelő fiatalok nevelése közösségi szükséglet, aki hangszert tud kezébe venni, az öntevékeny művészeti együttesekben, amatőr zenekarokban, kórusokban, emberformáló szerepre vállalkozhat, másrészt megteheti az első lépést, hogy továbbtanuljon felsőbb szintű zenei intézményben. A kettős küldetés, megvalósítása az állam zeneiskoláktól minőségi munkát követel, amelyeknek ez idő szerint azok eleget tesznek. Az előterjesztést a vita után a kiegészítésekkel a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta. V. L. Az Irodalmi Múzeumban A Kézirattár bemutatkozik Immár 14. kötetéhez érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Európa Könyvkiadó közös vállalkozása, a Kézirattár című sorozat. A ciklus legújabb darabja Eötvös József egy fiatalkori tervelének hasonmását, valamint a kézirat keletkezésének körülményeit, irodalomtörténeti vonatkozásait dokumentálja. Az eddig megjelent kiadványokból kamarakiállítás nyílt tegnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállítás megnyitóján elhangzott: az 1977-ben indult sorozat a kéziratok és forrásmunkák tanulmányozása iránt megnövekedett szakmai igényt és olvasói érdeklődést igyekszik kielégíteni, azáltal, hogy megbízható, hasonmás kiadásában a közönség számára is hozzáférhetővé teszi a magyar irodalom alkotóinak egy-egy jelentős művét. A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Európa Kiadó gondozásában, értő Irodalomtörténészek szerkesztésében eddig 14 — egyebek között Ady, Kölcsey, Petőfi és József Attila egy-egy művének kéziratát magába foglaló — kötet jelent meg gazdag Irodalomtörténeti kiegészítéssel, fotó és dokumentum anyaggal. A legújabb, Neveljünk polgárokat című kiadvány Eötvös József Dessewffy Józsefhez írt fiatalkori levelét tartalmazza, amely — Széchenyire vonatkozó utalásaival — nemcsak Eötvös formálódó politikai gondolatait, kialakuló eszmerendszerét, de a kor gondolkodóihoz való viszonyát is illusztrálja. A kötet Fenyő István Irodalomtörténész szerkesztésében jelent meg. A Kézirattár bemutatkozik című kiállítás — amely a sorozat valamennyi kötetét felvonultatja — egy hónapig látogatható