Kisalföld, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
Küldöttközgyűlés Kapuváron Hozam és jövedelmezőség Gazdálkodás gondokkal Az év első küldöttközgyűlését tartotta tegnap Kapuvárott a termelőszövetkezetek területi szövetsége, amelyen a mezőgazdasági üzemek vezetői mellett részt vett dr. Masa István, a TOT főosztályvezető-helyettese, Both Ernő, a megyei tanács osztályvezetője és dr. Tamás Csaba, a megyei pártbizottság munkatársa. A közgyűlés fő tennivalója — mint azt megnyitóján dr. Nagy Mihály, a szövetség és a szili téesz elnöke mondotta, a szövetkezetek gazdálkodásának az elemzése. Ezzel kapcsolatos vitaindítót dr. Jachimek János, a szövetség titkárhelyettese terjesztett elő. Elkészült a múlt évi gazdálkodás sokoldalú elemzése, amelyből megállapítható, hogy a súlyosbodó gazdasági gondok ellenére is eredményes évet zártak a szövetkezetek. Az előadó hangsúlyozta: ha eltérő ütemben is, de nőtt a gazdaságok stabilitása, emelkedett a bruttó jövedelem, a termelés és a személyes jövedelem. De erőteljesen szűkültek a szövetkezetek jelentős részénél a fejlődés lehetőségei. Aggasztó például, hogy az állattenyésztésnél az árszínvonal nem nyújt elegendő fedezetet a fejlesztésre, különösen igaz ez a szarvasmarha-tartásnál. A megye gazdaságai a főbb növényekből országosan kiváló eredményeket értek el, mégis gondot okoz a hozam és a jövedelmezőség aránya. A költségnövekedés valamivel kevesebb itt, mint az országos átlag, mégis akkora méretű, hogy figyelmezteti az üzemek vezetőit, érdemes nagyon figyelni a költséggazdálkodásra. Továbbra is gond az élelmiszeripari üzemek fizetőképtelensége, habár a szövetkezetek a korábbinál jobban élnek a késedelmi kamat lehetőségével, mégis jórészt kiszolgáltatott helyzetben vannak az üzemekkel szemben Ugyancsak akut gond a hazai mezőgazdasági gépgyártás, mert drágák a munkaeszközök és a minőségük sem megfelelő, akárcsak az alkatrészeké. Ez is és még az exportérdekeltség megoldatlansága, a kedvezőtlen piaci hatások nagyon megnehezítették — ez jelenleg is igaz — a gazdálkodást. Különösen az alacsony hatékonyságú szövetkezetek terhei nőttek meg, körültekintő szakmai, sőt anyagi segítség szükséges munkájuk szintentartásához. Ehhez nyújt segítséget az egyik legsikeresebb együttműködés, a Kölcsönös Támogatási Alap továbbfejlesztését javasolta a szövetség elnöksége. Az idei esztendő sem lesz könnyű a gazdálkodóknak, éppen ezért ajánlatos — hangsúlyozta befejezésül a szövetség titkárhelyettese — a belső érdekeltség hatékonyabbá tétele, a vezetés eszközrendszerének a korszerűsítése, a minőségi követelmények megvalósítása. Ezen a tanácskozáson került sor a szövetség mellett működő bizottságok múlt évi munkájának az értékelésére is. Beszámolt Kéri Lehelné, a rajkai téesz és egyúttal a nőbizottság elnöke, Tóth Ernő, a téti téesz és az ellenőrző bizottság elnöke, majd a beszámolók után megnyitották a vitát. Horváth László, a bogyoszlói téesz elnöke a jövedelmezőségről szólt, hangsúlyozta a többi között, hogy a kukorica, amelyre a népgazdaságnak nagy szüksége van, változatlanul a meghirdetett kedvezmény ellenére is gazdaságtalan növény, majd az állattenyésztés mostoha helyzetét panaszolta. A szövetkezet gazdálkodásáról beszélt Márk Kálmán, a csapodi téesz elnöke, Pörneczi István, a győrzámolyi téesz és egyben a KTA elnöke az együttműködésnek az eredményeit ismertette. Szórádi Benőné a szili téesz nőbizottságának elnöke a társadalmi munka megbecsülését hangsúlyozta. A rossz minőségű mezőgazdasági gépek és alkatrészek miatt emelt szót Büki István, a győri Kossuth téesz műszaki vezetője, általában a gazdálkodásról és az ötletek alkalmazásáról beszélt Fenyő Gyula, a péri téesz elnöke, Kopácsi Elek, a Téeszker igazgatója, Németh Géza, a szilsárkány téesz elnöke és Nagy Lajos, a rábapatonai téesz elnöke. Both Ernő osztályvezető megköszönte a hozzászólásában az elmúlt év szorgalmas munkáját, majd hangsúlyozta, annak ellenére, hogy megdrágult a termelés és a növekvő élelmiszerexport csökkenő árakban valósult meg, eredményes évet zárt az élelmiszergazdaság. Azonban a mai agrártermelés legnagyobb dilemmáját az állattenyésztés fejlesztéséből adódó gondok adják, valamint a közgazdasági szabályozás. Az üzemek idei évi gazdasági terveit a biztonságra való törekvés jellemzi. Ami legfontosabb, a termelés során, az a termelést irányító ember. Szellemi erőforrásoknak nem vagyunk a szűkében — hangsúlyozta Both Ernő —, csak ezzel jól kell gazdálkodnunk. A vita lezárásaként méltó befejezése volt a küldöttközgyűlésnek az 1984. évi munkáért való díjak, kitüntetések kiosztása. A hatékonysági nívódíjat a legnagyobb ütemű fejlődésért a győri Kossuth téesz nyerte el. Második a rangsorban a szili, harmadik a győrzámolyi téesz. Újítási tevékenységéért az első kategóriában díjat nyert (helyezési sorrendben) a rajkai, a darnózseli és a győri Új Kalász téesz. Második kategóriában a rábapordányi, a rábaszentandrási és a győrúj-, baráti téesz. A megye legeredményesebb újító munkájáért nívódíjat érdemelt a rajkai téeszből Maasz József. Az év első küldöttközgyűlésén résztvevők elfogadták a szövetség 1984. évi mérlegét, jóváhagyták az 1985. évi költségvetést és a szövetség keretében működő ellenőrzési iroda idei munkatervét. G. Szabó Konferencia A vállalatok tervezéssel foglalkozó szakembereinek rendezett országos konferenciát pénteken Budapesten az Építők Székházában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. A tanácskozás több mint 400 résztvevője a vállalati középtávú tervezés eddigi tapasztalatait, valamint a VII. ötéves tervidőszaki tervkoncepciójának főbb céljait tekintette át. Balassa Ákos, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője tartott nyitóelőadást. Hat elnök, hat vadászmester Ahol jó, ha bakot lőnek A hír — hamarosan kezdődik a vadászidény — még a nem szakmai körökben sem okozhat feltűnést. Hiszen a laikusok is úgy vélhetik, ha már ilyen az időjárás, akkor döröghetnek a puskák. És ez így van. Rég volt, hogy az utolsó vadászaton az ünnepélyes terítékszemlét követően díszlövéssel búcsúztak a vadászok. Mostanság a vadászati idény kezdetét a szezonnyitó közgyűlések jelzik. Dr. Porubszky János megyei fővadásztól afféle helyzetjelentést kértünk. — Négy területen vannak teendőink — mondta. — Készülünk a megyei választásra, ami azt jelenti, a vadásztársaságokban befejeződtek ezek a rendezvények. Nyolc vadásztársaságnál volt kettős jelölés a harmincnégyből. Hatnál nyílt szavazással választottak, a többinél titkosan. A választások eredményeképp hét elnök, hat vadászmester, négy gazdasági felelős és nyolc titkár személye változott az intéző bizottságokban. A tapasztalat: nyílt légkörben, a vélemények őszinte elmondásával történtek a választások. A társaságok tagjai a korábbiaknál sokkal nagyobb érdeklődést mutattak a vezető testületek kialakítása során. A jelölő bizottságok munkájához tartozik — előzetesen véleményt kértek a tagoktól —, hogy majdnem mindenhol az általuk javasoltak kapták a bizalmat, még ott is, ahol két közgyűlésen sikerült csak a teljes vezetőséget megválasztani. A megyei testületek megválasztása május elején lesz, titkosan. Ami a választásokhoz tartozó: minden vadásztársaságnál külön napirendi pontként tárgyalták a leköszönő intéző bizottságok által előterjesztett programtervezetet a következő időszakra. Ezeket közgyűlési határozatként jóváhagyták. A tagok véleménye: a programok határozott irányt adnak az egyesületi élethez éppúgy, mint a vad- és vagyongazdálkodáshoz. Mondja dr. Porubszky János, fontos feladat a tavaszi őzbakvadásztatásra való felkészülés, összesen 930 őz kerül puskavégre, felét a külföldiek — a vadászok zöme osztrák, sokan érkeznek az NSZK-ból, aztán Olaszországból és Svájcból is fogadnak vendégeket — lövik le, ebből 120 az úgynevezett kapitális bak. A 350 grammos agancstól felfelé számít ennek. A terveket nézve a tavalyihoz képest 15 százalékkal lesz több az őz. A vadászat — harminc társaság területén — május 1-én kezdődik, egész hónapban tart, a legmozgalmasabb időszaknak az első tizenöt nap számít, de jut vadászat július második felére is. Tény, ma a vadgazdálkodás alapja — már ami a bevételeket illeti — a nyúl mellett az őz. A hazai sportvadászoknak ott a fácán, bár ebből bérvadásztatás is van. Ismert, a tavalyi idény kedvezőtlen volt. Fészkelés idején a természetben élő fácánokat sújtotta az időjárás, zavarta, a mesterséges kibocsátásnál ugyancsak kedvezőtlen helyzet alakult ki. Nem véletlen, hogy felére esett vissza a teríték: 17 ezer fácánt lőttek le a megyében. Országosan szintén rossz esztendő járta. A fő vadász: — Százhúszezer naposcsibe nevelését tervezik a társaságok. Várhatóan a kibocsátás 70—80 ezer lesz, továbbá 20—25 ezer előnevelt fácánt értékesítenek. A mesterséges nevelés valójában a naposcsibe fogadásitól a vadászat végéig tart. Nagyon kényes a csibe, nagy szakmai hozzáértést kíván a munka, a technológiai fegyelem betartását. A csibeszállítás május 5-én kezdődik, befejeződik július 8-án. A legtöbb szállítmány a Mavosz komáromi vadgazdaságából érkezik a megyébe, de a Nagybereki Állami Gazdagságból is kerülnek hozzánk fácáncsibék. Mesterséges neveléssel 22 vadásztársaságban foglalkoznak, egy társaság, a vagongyáriak 40—45 ezret nevelnek fel, ami országosan kiemelkedő szám. Végezetül a kártevők apasztásáról esik szó. Ez a munka sem nélkülözheti a szervezettséget. A kóbor kutya és macska mellett a róka, aztán a szürke varjú, szarka, szajkó a célpont. — Joó — Elismerés a győri műszaki áruháznak A Hazafias Népfront keretében működő Fogyasztók Országos Tanácsa az elmúlt évben szerte az országban a legudvariasabb bolt és a legudvariasabb eladó cím elnyerésére hirdetett mozgalmat. A boltokban kis urnákat helyeztek el, amelyekbe a vásárlók bedobhatták véleményüket a boltról, az áruházról, illetve dolgozóiról. A Fogyasztók Győr-Sopron megyei Tanácsán a napokban értékelték az említetteket és a legudvariasabb áruház címet a Győr-Sopron megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat győri műszaki áruházának ítélték oda. Szarvas Miklós, az áruház igazgatója elmondta, hogy az áruházban 36 eladó mintegy háromezer fajta cikket ajánl naponta a vásárlóknak. Az 1979. szeptember19-én nyílt műszaki áruháznak jó híre van. Bizonyítéka az, hogy forgalma évről évre egyre jobban növekszik, és tavaly meghaladta a 150 millió forintot. A vállalat vezetését a Fogyasztók Megyei Tanácsa által adományozott cím elnyerése után az áruház dolgozóit pénzjutalomban részesítette. A jövő terveiről szólva megtudtuk az áruház igazgatójától, hogy ezután még jobban kedvében kívánnak járni a vásárlóknak. Bővítik a televíziós készülékek, a magnók, a rádiók, valamint a tartós fogyasztási cikkek választékát, azonkívül az alkatrészekét. Természetesen ezután az eddigiekhez hasonlóan továbbra is udvariasabb kiszolgálásban részesítik a műszaki áruház vásárlóit. 1985. április 27., szombat Toló-csuklós, és 18 méter... Új autóbusz Győr utcáin Az új tömegközlekedési eszköz típusjelzése Ikarus 248, prototípus, amelyet százezer városi kilométer lefutására a 19-es Volán Vállalat átvett a gyártó cégtől. Az Ikarus mátyásföldi kísérleti üzemében gyártott jármű a típusváltásra készülődő nagyüzem helyi közlekedést szolgáló autóbusza. (Ugyanebből a „családból” Budapesten fut egy normál, háromajtós változat, Baranya megyében pedig egy távolsági célú.) A Győrött most forgalomba állított 284-es is számos technikai és az utazási kényelmet szolgáló újdonsággal rendelkezik. Először is 18 méteres, az eddigi csuklósoknál másfél méterrel hosszabb. Panoráma ablakai vannak, más az ülések, a kapaszkodók elhelyezése, s aminek bizonyára az idősebb utasok örülnek majd, húsz centivel alacsonyabb a padlózata, vagyis könnyebb a fel- és leszállás. Ami a műszaki érdekességeket illeti, a leglényegesebb módosítás az eddigiekhez mérten, hogy a motor hátrakerült a jármű falába — egyebek között ezért is lehetett mélyebbre tenni a felszállóhelyet. Mivel a leghátsó tengely kapja a meghajtást, a motor mintegy tolja a járművet — innen a beceneve: toló-csuklós. Turbófeltöltéses motorja a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban készült, a próbapadon mért teljesítménye 237 lóerő. Újtípusú automata sebességváltót szereltek bele, s ezzel tovább könnyítették a buszvezető munkáját. Az Ikarus szolgálati szabadalmaként a csuklószerkezet a kormánymozgással összefüggően elektronikusan vezérelt, és úgynevezett becsuklásgátlós rendszerű. Külön olajkályha van az autóbuszban, amely egyrészt előmelegíti a turbófeltöltéses motort, másrészt az utastért fűti. A jelenleg közlekedő helyijáratos buszokon nincs fűtés. A forgalmi engedély bejegyzése szerint 174 személyt szállítható új típus vezetését szinte újra kellett tanulni. A Volán a járművet két tapasztalt pilóta kezére adta, őket az Ikarus szakemberei készítették fel. Csak egy érdekesség, amelyet más közlekedőknek is jó tudni: kanyarodáskor a busz fala nem kifelé sodródik, hanem épp ellenkező irányú elmozdulása van. A 19-es Volán Vállalat az Ikarus 284-est két forgalmas járaton, a kettesen és a tizenhetesen közlekedteti. Ezúton is kéri az utazóközönséget, hogy esetleges véleményét kedvező vagy kedvezőtlen tapasztalatát közölje vagy a gépkocsivezetővel, vagy a vállalat Buda utcai személyforgalmi telepének szakembereivel, ahol telefonon is várják az észrevételeket. CS. A.