Kisalföld, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
Minden jó, ha jó a vége Jánossomorjai változások Gyékénytől a textilig - Kommunista műszak Az ötvenes években Pusztasomorján volt a háziipari szövetkezet központja. Az alapanyagot a gyékény és a sás jelentette, készült széküléslap, szőnyeg, táska, lábtörlő, később egyre inkább háttérbe szorultak ezek a termékek, a fiatalabbak nem a sásba szerettek bele, az idősebbek abbahagyták a munkát, megszűnt a gyékényszövés. Az új anyagot a textil jelentette. Százötven dolgozója van a szövetkezetnek, ötvennégyen teljes munkaidőben dolgoznak, a többiek bedolgozók, lakhelyük szerint tizenhét szigetközi településen élnek. A dolgozók harminc százaléka textilipari szakmunkás, női szabó vagy konfekcionáló, készruha varró. Háziipari Szövetkezet Jánossomorja.___________________ A régi épület kicsinek bizonyult, lassan már tíz éve vannak az új helyen, korábban a gépek jelentették a gondot, most ismét a hely kevés. A bővítésre — legalábbis egyelőre — nincs pénz. Azért mégsem távoli a terv: a gazdálkodási eredményre alapozva bővíteni a varrodai részt egy épület tető alá hozásával. Klein Józsefné műszaki vezető szerint nem volt könnyű esztendő a tavalyi. A nehézséget mindenekelőtt az jelentette, hogy az exporthoz használt alapanyagot az ipar nem gyártotta le teljes egészében, aztán minőségi hibák akadtak. A kiesések pótlására nem ülhettek ölbe tett kézzel, szervezni kellett, látnifutni, hogy legyen munka. Úi kapcsolat jött létre azzal, hogy bérmunkát vállaltak nagyobb ipari szövetkezetektől — Békéscsaba és Szekszárd a két hely —, férfi tréningruhákat, gyermekkabátokat gyermekszövetruhákat készítenek. Idén folytatódik a munkakapcsolat, a termelés negyven százalékát teszi ki. A gépparkot tavaly év elején kiselejtezett régi Csepel varrógépek jelentették, ezeket — haználhatók — a legtöbbet termelőknek adták ki (húsz van a bedolgozóknál), mert érkeztek az újak: öt varrógép, három speciális összevarró. Pénzt adtak gőzfejlesztőre, gőzvaalóra, és idén még — a visszajelzések szerint — nyolc sima tűzőgép segítheti a munkát. Végül el ne feledjük, került a szövetkezetbe egy gomblyukkötő masina is. Két teljes esztendőt vártak rá, de megérte, használják, nem kell már ilyen gépet kölcsön kérni. A főkönyvelő, Barsdts Sándorné azt mondja, 1984- re tízszázalékos termelésnövekedéssel számolak, 19 millió forint árbevétellel, egymillió 800 ezer forint nyereséggel A tiszta nyereség 1988-ban 1 millió 726 ezer forint volt, tavaly 2 millió 448 ezer forint lett. Az idei év négyszázezer forinttal több. A száz forint munkabérre jutó nyereség két éve 46 forint, 1984-ben 56 forint. Morvay Zolán, a szövetkezet elnöke arról beszél, ez az eredmény alapot adott ahhoz, hogy a bérszínvonal 4,38 százalékkal növekedjen, 41 ezer 618 forint volt dolgozónként. A közös üzemben ténykedő fizikaiak átlagkeresete 6,61 százalékkal lett több a negyvenórás munkahét bevezetésé mellett. Ami az idei esztendő eddig eltelt idejét illeti, a tapasztalatok kedveztek. Néhány számmal érzékeltetve csak: az első negyedévi árbevétel 37 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakáét. A szocialista exportból származó árbevétel majdnem háromszorosa a tavalyinak. Jelenleg négyezer hálóinget készítenek, s a munka befejezésével elmondhatják, az éves töltés export-tervüket teljesítették. Nem az elnök szól róla, a nagyközségi tanács vb-titkárától való az információ, miszerint a háziinari szövetkezet kollektívája hazánk felszabadítása negyvenedik évfordulója tiszteletére kommunista műszakot vállalt és teljesített. A dolgozók 12 ezer 500 forintot utaltak át községteriizikai célokra, pontosabban az új iskola építését támogatták az összeggel. J. J. Fertődi építők: tizenegyedszer Az idéntől „elemgyárral” Hajdan, nem egészen három évtizede, 1957-ben csupán a fertődi kastély felújítására alapították, s most némi túlzással országépítőnek nevezhetjük az ötszáz dolgozót foglalkoztató Fertődi Építőipari Szövetkezetet. Sikert sikerre halmozott eközben, tízszer érdemelte ki a Kiváló Szövetkezet címét, nívódíjas épületei vannak, rangja és tekintélye lett a szakmában. És nagy becsülete az általa épített családi- és társasházasnak. Építő közösség Kapuvár és Sopron között? Építő cég egy községben, még ha olyan módos is, mint Fertőd, milyen gazdasági alappal és milyen igényekre alapozva? Mintha a Fertő-menti táj klímája kedvezett volna a szervezet megerősödésének. Aligha. Sokkal inkább a hozzáértő vezetés, az igényesség, a szakmai tudás, a munkafegyelem, amelyek egységbe kovácsolták a fertődi szövetkezetet, s amelyekkel kiemelkedett az építőipari állami és szövetkezeti cégek közül. Immár 23 éve mondhatja magát a fertődi ISZ Sopron építőjének. Kezdetben hagyományos, 1973-tól pedig az öntött technológiával a városban épített otthonainak száma megközelíti a 2500-at. Három éve, 1982-ben 8200 forintért állította elő a lakásokat négyzetméterenként, ám a tavalyi 9000 forintot alig meghaladó költségszámítása is jóval alatta marad az országos átlagnak Ennek ellenére a szövetkezetnél a lakásépítés gazdasági eredménye elérte az isz árbevételarányos nyereségét. A szövetkezet Balatonfüreden majd’ kétszáz üdülőegység szerkezetét építette meg, Tatabányán 340 otthon szerkezeti egységét. Közben épített kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket. (Sopronban kivitelezője volt a Palatínus szállónak.) Dolgozott kulturális létesítményeken, építője volt az országszerte megcsodált fertődi új általános iskolának, folyamatos felújítója a fertődi kastélynak és az isz varázsolta újjá a fertődi muzsikaházat. A szövetkezetet bíztak meg Budapesten egy teniszcsarnok kivitelezésével. Asztalosai és lakatosai évente 100 millió forint értékű árut állítanak elő, s ennek csupán felét használja fel maga a szövetkezet Az idénre elkészült ,elemgyárak évi ötszáz családi ház építéséhez elegendő korszerű falazóelem előállítására alkalmas. A fertődi tsz tavaly a 265 millió forintos árbevétel mellett majdnem 50 millió forint tiszta nyereséget ért el Mindez aközben, hogy építőipari termelésének többsége kötöttáras volt, és építőipari termelésének több mint a felét a lakásépítés adta. A fertődő szövetkezet az eredményeit jól szervezett, átlagon felüli szorgalommal és szakértelemmel rendelkező munkáskollektívával érte el. Az tsz dolgozóinak tavalyi jövedelme elérte a 78 ezer forintot. A fenti eredményekkel érdemelte ki a szövetkezet, immár tizenegyedszer a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet, melyet a közösség ma délután tartandó ünnepségén vehet át F. J. 1985 április 29., hétfő H Az Egyrsult Izzó Rt győri Ityá-:*h'ir .tö- mennykrőeben készítenek elyan termeket, mely tőkés exportra kerül A gazdaságos evártás érdekében a közelmúltban ekr célgépet készítettek mintegy 1 millió forint értékben. Felvételünk az óriás alkatrészek megmunkálására alkalmas gépet mutatja be. Útkeresés Nyúlon Savanyúbb a szőlő, mint régen Gyakran halljuk manapság: „Savanyúbb a szőlő, mint régen”. Többnyire azokban az üzemekben panaszkodnak így, ahol évekkel ezelőtt az akkor tisztességesen elérhető nyereség reményében új ültetvényeket létesítettek. Az említett időszakban az állami támogatás elnyerésének egyikfontos feltétele volt, hogy legalább száz hektár egybefüggő, nagyüzemi szőlővel rendelkezzen a telepítés után a gazdaság. Száz hektár búzából nem túl nagy terület, szőlőből viszont meghatározó lehet, ha a költségeket és a szükséges munkát is számítjuk. Különösen igaz ez egy olyan gazdaság esetében, mint a nyúli termelőszövetkezet, ahol a szántóterület mindössze ezerkétszáz hektár. — A száz hektárnyi szőlőterület az utóbbi években változatlan maradt — mondta Kozma Rudolf, a téesz elnöke —, ám sajnos az elérhető nyereség lényegesen csökkent. Három-négy esztendeje a szőlészeti ágazat még mintegy négy millió forint nyereséget hozott a szövetkezetnek, tavalyelőtt már csak 1,8 millió forintot, tavaly pedig egy millió forintot. A nyereség csökkenésének külső és belső okai egyaránt voltak. Egyrészt, amint ez közismert, jobban a minőséghez kötődik és ezzel együtt sokhelyütt számottevően csökkent a szőlő fél vásárlási ára. De Nyúlon például gondot okozott az is, hogy az előző esztendők száz mázsa körüli hektáronkénti hozamával szemben tavaly az aszály miatt csak hetvenhat mázsát takarítottak be. Szintén helyi nehézség, hogy huszonnégy hektárnyi régebbi telepítésű csemegeszőlővel is rendelkeznek, de ennek az eladása nem megoldott. Többször tapasztaltuk már, hogy bizonyos felvásárló vállalatok monopolhelyzete a termelőknek kiszolgáltatottságot jelent. Ezért mi, amennyiben lehet, többcsatornás értékesítésre törekszünk. Megkíséreltük ezt a szőlőnél is. Előző esztendőkben a teljes termést a Badacsonyvidéki Pincegazdaság felé adtuk el, tavaly viszont már a pannonhalmi termelőszövetkezet is vásárolt tőlünk kisebb mennyiséget. Úgy tűnik, hogy a Pannonhalmával történő együttműködés volt számunkra a kedvezőbb. Évente huszonöt vagonnyi mennyiséget saját magunk is feldolgozunk és ebből látjuk el borral a téesz által üzemeltetett négy vendéglátó egységet. A jövőben ezek számát is jó volna bővíteni, emellett a tárolóterünket is nagyobbítani kellene. A jelenlegi értékesítési viszonyok miatt új terület betelepítését nem tervezik a nyúliak, a már említett csemegeszőlőt viszont lassanként szeretnék felújítani, korszerűsíteni. Természetesen akkor csak annyira, amenynyire jut rá pénz és érdemes lesz. A téesz fejlesztési lehetőségeinek számottevő részét lefoglalja, hogy két esztendő alatt egy komplex meliorációs programot hajtanak végre, közel tízmillió forintos költséggel. A szőlő csökkenő nyereségét a növénytermesztés hozamainak javításával, a költségek csökkentésével, új kultúrák termesztésével igyekeznek ellensúlyozni. Pénzes növényként borsót, napraforgót termel a téesz. Az állattenyésztésben a tejtermeléstől várnak számottevőbb nyereséget. Van a termelőszövetkezetnek egy melléküzemága is, ahol lakatosok, esztergályosok dolgoznak, illetve szénkeféket gyártanak. A vállalati gazdasági munkaközösségek megalakulásával a nagyobb hasznot hozó, külső megrendelések száma csökkent. Ez a melléküzemágak jövedelmezőségén is megmutatkozott. Míg Nyúlon az egész termelőszövetkezetben az egy dolgozóra jutó nyereség ötvenhatezer forint volt tavaly, addig a melléküzemágakban ennek még felét sem érték el. Mindezek ellenére a nyúli termelőszövetkezet vezetői úgy gondolják, hogy a téesz idén is tisztes, a tavalyinál nem sokkal kevesebb nyereséggel zárja majd az esztendőt. N. E. Halszárítók Halásziban Hat év után a hetedik Nincsen karikára kötve a tehén a halászi termelőszövetkezet 736 férőhelyes tejtermelő telepén, ahol júliusban már a hetedik esztendőt írják a dolgozók, akik közül a nők vannak többségben. Ott találhatók a laboratóriumban, a fejőházban, a borjúnevelésnél. A szarvasmarha-tenyésztésnek tavaly 9,5 millió forint volt az ágazati nyeresége. Hanem más gazdaságokból — győri Kos.ep.th. Rajka, Darnózseli, Jánossomorja, Kunsziget, Hegykő Mosonmagyaróvár — azért mentek a szakemberek tavaly Halásziba, hogy megismerjenek egy tartási módot a ketreces bokanevie. Hogy Rákérdezzenek az erre Beregszászi Imre, a szarvasmarha- tenyésztési ágazat, vezetője elsőként azzal kezdi:semmit nem találtak ki, csak visszatértek a természetszerű tartáshoz, csak az agárdi, az enyingi telepen látottakat hasznosították és adaptálták a sajátjukra. Ezt tekintve tán elsők a megyében, a termelőszövetkezetek között legalábbis. Természetesen H Fásaiban voltak ellenzői a dolognak, nem nagyon hittek benne Az idei tél, különösen a januári hideg aztán a kételkedőket is meggyőzte arról nem felelőtlenül cselekedtek akkor, amikor döntöttek: így legyen a telepen. Az aggodalom januárban az volt — mértek mínusz huszonnyolc fokos hideget —, mi történik a borjúkkal? Semmi nem történt. Hajszárítókkal fölszántották az állatokat (szalmacsuzsikkal, ruhával nehéz lett volna), s a borjak vidáman ugráltak a hidegben. Az elletősöket, meg az állatorvost jobban megviselte az idő. Egy borjúnak a füle fagyott meg de az állat súlygyarapodása megfelelő, virgonc, mint a többiek. A tehén magától ellik a telepen, a borjú az anyja alatt van, akkor szopik, amikor akar. Az épületre szélfogót tettek, huzatmentes helyen vannak az állatok. Korábban jelentős volt a tíz napos kor alatti borjúelhullás, négy vagy k öt esztendeje az ellesnél és a borjúnevelésnél a kiesés elérte a tizenhárom százalékot, most a kiesés 2,7 százalék. . Január 1-től március 31-ig a szaporulat 135, az elhullás hat. 240 ketrecben vannak borjak, az ehetőből négy-öt napos korukban kerülnek ide, a szabadba, a nyárfából készült ketrecekbe. A kifutó kerítésdrótból van. Mondja Beregszászi Imre, a gondozók a nevelést Enyingen tanulták, két napig nézelődtek, négy napig pedig együtt dolgoztak az ottaniakkal. Szakmai úton jártak az ehetősök, a fejősök, nemkülöiben az ágazatban dolgozó vezetők is. A borjúnevelés összes munkája egy műszak altal megtörténik. Tíz napos korig Agrokomplex tejpótlót és fröccstejet kap a borjú, a tizenegyedik naptól kezdve tejpótlót egyszer itatnak velük, az előnye — ez a tapasztalat a Komáromi Állami Gazdaságból való —. a borjú korábban rászokik a szilárd abrak takarmányra A gazdaság az Agrokomplex Tejtermelési Rendszer tagja. 1984-ben egy telep 4973 liter tejet adott, a zsírtartalom 3,79 százalék. Az új minősítési rendszer szerint a telepen termelt tej 94,6 százaléka első osztályú volt, ezzel vezetnek a megyében. Az idei terv: tehenenként 5100 liter tej. A feladatokról szólva az ágazat vezetője a tenyésztői munka racionálisfolytatását emlegeti, a tehén- és üszőállomány egyedi, küllömi bírálatától kezdve a tiszta vérű Holstein tenyészüsző vásárlásán át egészen az embrióátültetésig. KIJAtrölD 3