Kisalföld, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

(Folytatás az 1. oldalról) — Amikor észrevettem, hogy füstöl a szalma, segítsé­gért siettem. Vagy száz em­ber jött össze, már égett a nádtető, mi mentettük a bú­torokat, az állatok viszont sajnos bentégtek. Elsők között érkezett a helyszínre Péntek Lajos, a vízmű dolgozója. — A közművesített utcán a ház előtt volt a tűzcsap. Hiá­ba akartam megnyitni, nem volt csőcsatlakozás. Üresen állt a tűzoltószertár is, mert az önkéntes tűzoltók átvitték a versenyre a szerelvényeket. Maradtak a szomszéd kerti slagjai. Sajnos, a pillanatok alatt keletkezett nagy hő mi­att nem tudtuk már megkö­zelíteni a házat. A tűz a szomszéd telekre is átterjedt. Karácsony Sándor gazdasági épülete is leégett. A tüzet végül is a moson­magyaróvári tűzoltók a győ­riekkel együtt oltották el. In­formációink alapján a vizs­gálat tart. *■+­Ennél az esetnél sokkal vi­dámabbra leltünk a győri vá­rosi tanács előtt. Ifjú pár lépdelt lefelé a patinás épü­let lépcsőin. Nem figyeltünk volna az esetre, ám a fiata­lok néhány perccel tizenkettő­­előtt fiákerbe szálltak és vé­gighajtottak a Tanácsköztár­saság útján. Ifjú Reisinger Lajos és Gulyás Csilla fogad­tak hűséget egymásnak. A Ciklámen Tourist kétlovas fogatát Fehér Mihály hajtot­ta. A városi tanács dísztermé­­ben eközben nagyszabású kó­rustalálkozó volt, amelyet a Kóta megyei szervezete a vá­rosi tanács művelődési osz­tálya és, a megyei művelődé­si központ szervezett. Az al­kalmat Bárdos Lajos 85. szü­letésnapja kínálta. A vagon­gyár, a t­­n­őképző, a Bartók Béla Általános Iskola, a Kun Béla iskola, a Pedagógus Énekkar és a megyei tanács énekkara adott elő remek kó­rusműveket, többek közt az ünnepelt, idős zeneszerző al­kotásaiból is. Ő levélben kö­szönte meg a megemlékezést. Az alkalomból telefonon ke­restük meg Bárdos Oresztészt, a Czuczor Gergely gimnázi­um tanárát: — Tudott ön erről az ese­ményről? — Nem tudtam, öntől ér­tesülök róla, nagy örömöm­re. — Milyen családi kötelék fűzi önt Bárdos Lajoshoz? — A fia vagyok. 1954 óta a bencés rend tagja, a hatva­nas évek óta a gimnázium matematika tanára. Mondjon néhány szót Bár­dos Lajosról, az emberről, az apáról. — Ilyen hirtelen nehéz vá­laszolni. Jó apa, szeretetre méltó családfő. Tizenegy test­vér nőtt fel a családban. Né­pes família, az unokák szá­ma, ha jól emlékszem negy­venöt, és még számos déd­unoka is körülveszi őt. — Gratulálunk édesapjának és az egész családnak. -4- -4- -4-A bemutatók sora ezzel nem ért véget. A péntek esti balettpremier ugyancsak élénk visszhangot keltett. Ezt tükrözték Söre Imré­nek, a Szakszervezetek Szé­chenyi István Művelődési Központja igazgatójának sza­vai, aki színházrajongó, a Győri Balett nagy tisztelője, a társulat bánáti körének egyik életre hívója. — A Mementó különös ere­jével meglepett — mondta tegnap délelőtt Söre Imre. — Ahogy a művészek a tánc eszközeivel megragadták azt a szörnyű, kegyetlen tragé­diát, amely negyven évvel ez­előtt emberek ezreit, millióit sújtotta, az egyedülálló. Na­gyon tetszett! Az előadás ar­ra is jó volt, hogy megfigyel­jem, Markó Iván nagy ener­giát szentelt a fiatalokra, az együttes új tagjaira. Munkál­kodásának, régiek és újak találkozásának máris látha­tók az eredményei. — Bizonyára ezért is ítél­ték Markó Ivánnak a SZOT- díjat. — Ennek, persze még kü­lön is örülök. + ♦ ♦ A balettpremierrel egyidő­­ben a fiatal győri alkotók pódiumán, amelyet a Petőfi Sándor Művelődési Központ és a városi könyvtár szervez, P. Nagy Gabi előadóművész és Bak Zoltán klasszikus gi­táros mutatkozott be közös esten. Szemtanúként mon­dom, szép siker volt. Az est­nek Gerencsér Miklós József Attila-díjas író volt a szóvi­vője. P. Nagy Gabit a sikeres est után megkérdeztük: ■— A műsor címe ez volt: „Estétől reggelig.” Miért? —­ Azért, mert az éjszaka nemcsak az alvás ideje, ha­nem a gondolkodásé, a két­kedésé is. — Önt milyen gondolatok foglalkoztatják most? — Az foglalkoztat, hogy ér­demes-e kiállni a pódiumra és verset mondani. — Épp ön mondja ezt, aki 1978 óta előadóművész? — Igen. Bár hiszek a ver­sek emberformáló erejében, tudom, hogy verset mondani érdemes, de az kétséges, hogy nekem érdemes-e. Ezt rövi­desen eldöntöm. Úgy éreztem, a remek est választ adott a művésznek. A közönség lelkesen fogadta Ady, Kosztolányi, Kafka Mar­git, József Attila és Ladányi Mihály műveit. Hogy Bak Zoltán szépen gitározott-e? Nemcsak szépen, hanem te­hetségesen. Varga Lajos­Fotó: Matusz Károly A Bárdos Lajos tiszteletére rendezett kórustalálkozón fellépett a győri tanítóképző főis­­kola énekkara. A gitáros Bak Zoltán és P. Nagy Gabi Gerencsér Miklós társaságában. 2 fflifitsön. — Hámori Csaba látogatása helyeiben (Folytatás az 1. oldalról) harcaikból tanulhatnak is. Tehetik mindezt egy-egy vá­lasztott érdeklődési kör, te­hát motiváló tevékenység köré csoportosulva, amely akár gasztronómia, bélyeg­gyűjtés, vagy számítógép­programozás is lehet... — Az egyéves tapasztala­tokból leszűrhettük — mond­ta Horváth Jenő, az Oktatási Intézmények pártbizottságá­nak titkára —, hogy a moz­galmi kísérlet során fokozó­dott a fiatalok közéleti akti­vitása, felkészültebbek let­tek a vitára, egészséges ver­senyszellem alakult ki kö­zöttük, és még a kompro­misszumra, a mások iránti türelemre is hajlandóbbak. — Ilyen demokratikus lég­kör még nem volt iskolánk­ban, mint most — mondta Csendes Ferenc, a Széchenyi Gimnázium igazgató-helyet­tese. — A diákok ennyire még soha nem voltak önál­lóak saját életük formálásá­ban és irányításában, mint most. Bár az igaz — fűzte hozzá —, hogy az új szervező­dési kísérlet éppen a legne­hezebb időszakban jött az ötnapos munkahét és fakul­táció bevezetésekor. A régi, megszokott, vertikális irányí­tás után pedig sok pedagó­gust váratlanul ért az új kezdeményezés. Nem kevés ellentét is kialakult a kollé­gák között, mert a fiatalok elsősorban azok segítségét kérték, akik megértették a megújulás lényegét, másokat viszont egyszerűen kikosa­raztak. A vita még hátralévő ré­szében többen is hozzászól­tak. Majd Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára fejtette ki véleményét az elhangzottak­ról. — A szocialista társadal­mak nem az egyhangú s­zür­­kekeség irányába fejlődnek — mondotta. — A mi társa­dalmunk is sokkal gazdagabb ma szellemiekben és tudás­ban egyaránt, mint akár más­fél évtizede volt. A rohamo­san változó világhoz azonban iskolarendszerünknek is al­kalmazkodnia kell. A Sop­ronban elindult új mozgal­mi-szerveződési kísérlet — a felmérésekből kitűnt — az ország valamennyi középfo­kú oktatási intézményének hasznára válhat Amit az ön­­tevékenységen alapuló KISZ- körök eddig tettek, az való­ban belülről fakad, nagy­­mértékben színesíti az Hiú­sági szövetség mozgalmi éle­tét, anélkül, hogy politikai jellegéből valamit is feladott volna. — A megújuláshoz azon­ban jó pedagógusokat meg kell nyernünk szövetségese­inknek — folytatta a KISZ KB első titkára.­­ Azokat pedig, akik ebben a folya­matban szerepet vállalnak, külön is erkölcsi támogatás­ban kell részesítenünk. A KISZ KB első titkárá­nak hozzászólása után dr. Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára méltatta a mozgalmi kísér­let eddigi tapasztalatait. — Az ifjúság mozgalmi életé­nek fejlesztése nemcsak a KISZ feladata, de a párté is — hangsúlyozta — Az új rom­ák az eddiginél na­gyobb lehetőséget adnak a tehetség kibontakoztatására. A találkozó a déli órákban ért véget. A KISZ KB első titkára és kísérete délután városnéző körutat tett Sopronban, megtekintették a X. országos diáknapok rendezvényeit, és a brennbergbányai úttörőtá­bort. A késő délutáni órák­ban visszaindultak Győrbe, és meglátogatták a város kö­zelében fekvő gyűrűi baráti gyermektábort is. Az esti órákban visszaindultak Bu­dapestre. Kuntz Zoltán 1985. április 29., hétfő ­ Jól sikerült, vi­dám találkozó (Folytatás az 1. oldalról) A négy megye forró hangu­latú viadalában ugyanis egy képzeletbeli Bergengócia ki­rálylányának kezéért indult meg a küzdelem. Felvonultak a négy birodalom (megyei delegáció) királyai, és az ifjú királyfiak, a szépséges király­kisasszony,, az udvartartás minden rendű és rangú sze­mélyiségei és léhűtői: bohó­cok, piktorok, kincstárnokok, varázslók, boszorkák, udvari bolondok és a négy megye delegációinak vezetői, mint az udvari tanács tagjai. Ám a versenyszámok voltak csak igazából fantasztikusak. A négy birodalom királyfiainak kellett ajándékot hozniuk a királylánynak: igazi kardot, az élet virágát, élő kentaurt hoztak a budapestiek. Pórá­zon vezetett tyúkot, kincses­ládát rabolt kincsekkel és szőrmét, koponyát a Győr- Sopron megyeiek, mint a ka­lózkirály udvarnépei, Komá­rom megye csodatrikót és a birodalmat ábrázoló füzetet, (idegenforgalmi prospektus). A vasiak egy zacskó földet a birodalomból, egy üveg vi­zet folyóinkból, és a termé­kenység jelképeként két to­jást. Pénteken délután két mű­vészeti bemutatót tartottak a Petőfi színházban. Elsőként a Vas megyeiek léptek porond­ra. Jól szerkesztett színes mű­sort mutattak be. Egyöntetű sikert aratott a Ciróka együt­tes megzenésített verseivel. „Ugye nem lesz háború, ugye fogtok látni még?” — énekel­ték szívekre ható dalukat. Aztán jött a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem diákszín­padi feldolgozása. Ugye er­ről nem is kell mondani, mi­ért tetszett mindenkinek, azonkívül, hogy valóban szín­vonalas rendezvény volt. Fi­nom hangszerel­ésű reneszánsz és barokk műveket szólalta­tott meg a Régi Zene együt­tes. Tüzesen ropta a Teker­gő együttes a szatmári és rábaközi táncokat. Győr-Sopron megye szer­kesztett műsorának jó alap­­hangulatot teremtettek a va­siak. Felkészült és igen sok­rétű produkciókat láthattunk. A komolyabb műfajokban Lukács Gyöngyi, a győri Ze­­neművészeti Szakközépiskola szólóénekese nyújtott kiemel­kedő élményt. Igen hangula­tos volt a soproni Berzsenyi gimnázium nemzetiségi tam­bura zenekara. Osztatlan si­kert aratott virágénekeivel Horváth Adrienne,­ a soproni Széchenyi gimnázium tanuló­ja. Nemcsak elragadó előadói modora, hanem kifejezett te­hetsége is elkápráztatta hall­gatóit. Ám a legnagyobb kö­zönségsikert vitathatatlanul a Széchenyi­­István gimnázium diákszínpadának műsora arat­ta,­­Hogyan tollasod­ott ki a kőhattyú? című bohózatuk­kal. ♦ ♦ ♦ Szombaton délelőtt szabad­téri színpadi bemutatókkal folytatódott a találkozó. A csípős szél ellenére meleg hangulatról gondoskodtak a fiatalok a Fő téren és a Ron­dellánál ugyancsak. A rene­szánsz és barokk muzsikától a magyar virágénekekig és a sajátos görög melódiákig ki­fogyhatatlannak tűnő reper­toárban gyönyörködhettek a járókelők. Délután 2 órakor a Petőfi Színháznál gyüleke­zett a tömeg. Elsőként Ko­márom megye, majd Buda­pest delegációja mutatta be szerkesztett műsorát. A ko­máromiak rengeteg énekkart, zenekart és hangszeres szó­listát, versmondót vonultat­tak fel. Kiemelkedő produk­ciót nyújtott Murányi Tünde, a tatai Eötvös gimnázium versmondója. Vastapssal ju­talmazta a közönség a tata­bányai Árpád gimnázium di­ákszínpadát, akik Verses ösz­­szeállítás, mindenfajta erő­szak ellen című előadásukkal léptek föl. Szépen csengő, archaikus nyelvi kultúrákat idézett ugyancsak a tatai­ Eötvös gimnázium régi ma­gyar diákköszöntőiben. A másodikként porondra lépő budapestiek kitűnően szerkesztett és arányaiban is jól illeszkedő produkciókkal rukkoltak elő. Műsoruk alap­ötletét adta az idei esztendő, amelyet az erdők évének nyilvánítottak. Tánckaruk, szavalóik és az énekkarok produkcióiban végig nyomon kísérhető volt a természet szeretete, és a védelméért való aggódás hangulata. Száz gesztusként a tánckar nárci szók százait szórta szét, mint­egy jelképesen a közönség­nek. Este 8 órakor „lendült for­gásba” a már hagyományos LCD körhinta. Akkora volt az érdeklődés, akkora volt a tömeg, a bejáratoknál, hogy a rendezőknek megerősített csapatokban kellett a m­eghí­­vókat ellenőrizniük, így is se szeri, se száma azoknak a trükköknek és ötleteknek —... például a meghívók megha­misítása—, amelyekkel a hí­­­­vatlanok igyekeztek beszök­­dösni. Persze akadtak olya­nok is, akiknek sikerült, a ház mindenesetre kibírta, a körülbelül ezer lelkes han­gulatú szombati esti vendé­gét. A körhinta, mint eddig­ mindig, sikert aratott, a han­gulat semmi máshoz nem volt hasonlítható. A kínálatra most sem lehetett panasz. Va­lóban kedvére, ízlésére válo­gathatott mindenki, diszkó, görög táncház, vagy éppen számítógépes játékok között. ♦ ♦ ♦ A vasárnap délelőtti SOD- matinéra, amelynek ismét a művelődési központ adott otthont, még mindig sokak­nak maradt ereje. Főleg azért is, mert a Pingvin Pantomin RT. előadására rengetegen voltak kíváncsiak, s az utána­­ következő Kamara Rock Trió, műsora alatt sem unatkozott­­senki. A délelőtt második fe­lében a diákok delegációja megkoszorúzta a Kellnér­­ligeti emlékművet. Délután két órára, a szom­bat estéhez hasonlóan zsú­folásig megtelt a Liszt Ferenc Művelődési Központ hangver­senyterme. Megkezdődött a X. országos diáktalálkozó szí­nes, forgatagos, élményteti gálája. Itt mindazok adtak rövid ízelítőt műsoraikból, akik a legtöbb közönségsikert aratták, s a legszínvonalasabb produkciókat nyújtották. A műsorban fellépők maguk a díjazottak voltak. Ugyanis ekkorra már a diáktanács tagjai eldöntötték a végered­ményt, amelynek kialakításá­ban ismét közreműködött a szakmai zsűri is. A X. SCD végeredményeit Pálvölgyi Nó­­ra, a diáktanács­ titkára is­mertette A diáktalálkozó fesztiváldíját a háromnapos összteljesítményéért a vasiak kaphatták meg.

Next