Kisalföld, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. MÁJUS 25., SZOMBAT ÁRA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM FÓKUSZ Afrika Egy egész földrész ün­nepe a mai nap­i Af­rikáé. A kontinens la­kóinak, csaknem 500 millió embernek a re­ményeit, de aggodalmait is jelképezi. Nem csu­pán ünnep tehát, hanem figyelmeztető is! Huszonkét esztendővel ezelőtt, 1903. május 25- én alakult meg az Af­rikai Egységszervezet (AESZ). Akkor 32 füg­getlen állam képviselője írta alá az alapító ok­mányt, ma ki tagja van a szervezetnek. A szán­dék, ami összeköti őket, az egység. Egység füg­getlenségük oltalmazá­sában, a gyarmatosítás és újragyarmatosítás, a fajüldözés elleni küzde­lemben, a társadalmi gazdasági gondok fel­számolásában. ..Külön­külön mindannyian kol­dusok va eyünk. Flyy­t enyhíthetünk szegénysé­günkön” — mondta Ju­lius Nyerere tanzániai elnök az AFSZ legutób­bi csúcsértekezletén. A szervezet alapításakor szépreményű földrész ma gondok sokaságával birkózik. A világ 30 legszegényebb állama közül 20 itt található. Az afrikaiak 60 száza­léka éhezik. Az évszá­zad legpusztítóbb szá­razsága elsősorban Etió­piát, de Malit, Mauritá­niát, Csádot, Kenyát és Mozambikot is sújtja. A törékeny kontinensnyi egységet válsággócok és helyi háborúk sora gyöngíti. A földrész déli részén a dél-afrikai faj­üldöző rezsim, a tőkés országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok tá­mogatását mága mögött tudva, törvénytelenül megszállva tartja Namí­biát, kegyetlenül el­nyomja saját fekete la­kóit, s állandóan veszé­lyezteti Angolát és Mo­­zam­kot. A kontinens lenzenér, polgárháború dúl C°'dhan, följebb no­­div flyn­gat-Szaharáért küzd a Polisarin Front Monokkóval. Afrika or­szágai ma a gazdasági ó­maradottség felszámo­lásét tartják a legfonto­­sabbnak — keserű ta­­pasztalatok tették ezt a feladatok sorában az el­ső helyre. Tud­ják, füg­getlenségük csak ennek megvalósítá­sával lehet teljes. Ehhez viszont egységre van szükség, stabil egységre, amely végre méltó helyére­­ emelhetné Afrikát a vi­lágban. A A MOTIJVI-é az egyetlen vásárdíj megyénkből Bemutat­kozott az alumíniumipar Vitorlások, motoroshajók — közönségsiker elektromos szerkezettel — Hegesztőrobot Győrből Hazai boltokba kerül a felfújható autóemelő Áll a vásár Kőbányán. A tavaszi BNV-n kétezer cég (felerészben hazaiak) mutat­ja be a termékeit, részint újdonságokat, részint az­ el­múlt években kifejlesztett, s még eladhatónak vélt beru-,­házas­ javakat. Hivatalosak voltunk egyebek között a Magyar Alumíniumipari Tröszt sajtótájékoztatójára, ahová már csak azért is el­mentünk, mert megyénk cé­geinek egyetlen vásárdíja ju­tott, s azt éppen az Alu­­tröszt tagvállalata, a Ma­gyaróvári Timföld- és Mű­­korundgyár kapta Almotim fantázianevű, új típusú tűz­álló masszájáért. A magyar alumíniumipar — stílszerűen Mosonmagyar­óváron — ünnepelte nemré­giben fennállásának 50 éves jubileumát. Huszonhárom éve írták alá a magyar—szovjet timföld-alumínium egyez­ményt, amely szerint mi fej­lesztettük a bauxitbányásza­tot és a timföldgyártást, az energiaigényes kohósítást pedig a Szovjetunió vállal­ta. Az onnan visszaszállított fém alumínium feldolgozása céljából erőteljesen bővítet­tük félgyártmány-termelé­sünket. A számok önmagu­kért beszélnek: az egyez­mény megkötése óta timföld­termelésünk a 3,5-szeresére, félgyártmánytermelésünk pe­dig 2,5-szeresére nőtt. A ha­zai egy főre számított alu­mínium-fogyasztás 62-ben 4,3 kiló volt, jelenleg eléri a 17 kilót. (Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi piaci nagyüzem Kőbányán. A szabadtéri járműipari bemutatót már az els napon sok ezer látogató kereste fel. Egy közönségsikert aratott termék: háromkerekű magyar minitargonca. Hatótávolsága egy fellődéssel 150 kilométer. Ülést tartott az Országos Választási Elnökség A Hazafias Népfront Országos Tanácsa benyújtotta az Or­szágos Választási Elnökségnek az Országgyűlési választóke­rületi képviselőjelöltek névsorát. Az Országos Választási El­nökség megvizsgálta a jelölések törvényességét. Megállapí­totta, hogy valamennyi jelölés és jelölt megfelel a törvényes követelményeknek, ezért a jelöléseket elfogadta. A tanácstagi jelölőgyűléseken jelölt személyeket a helyi választási elnökségek fogadták el, amelyek döntésüket má­jus 29-én hirdetmény útján teszik közzé. Az országos választási listán induló képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökség korábbi ülésén már elfogadta. amim—cím—! Megyénk képviselőjelöltjei 1. GYŐR Pál József, a Rába Ma­gyar Vago­n- és Gépgyár la­katosa, Káhó Nándor, a Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyár műszerfúrósa. 2. GYŐR Kendi Tiborné, a Richards 'Finomposztógyár művezető­je, Várhegyiné Viski Ildikó, a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár minőségellenőre. 3. GYŐR Dr. Kiscelli László, a Győ­ri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgató­ja, dr. Molnár Ernő, a Győri Főiskolák Marxizmus-Le­­ninizmus Oktatási Intézeté­nek igazgatója. 4. GYŐR Dr. Lakatos László, az MSZMP Győr-Sopron Me­gyei Bizottságának első tit­kára, dr. Szegedi Pál, a Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron Megyei Igazga­tóságának igazgatója. 5. GYŐR Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök, Oross Imre, a bácsai Kossuth Mgtsz el­nöke. 6. TÉT Dr. Biró József nyugalma­zott miniszter, Szabó Mihály, a Dunaszegi Községi Közös Tanács elnöke. 7. PANNONHALMA Géberné Gombás Márta, a nyúli Általános Iskola taná­ra, Koczmann Ferencné, a pannonhalmi körzeti orvosi rendelő ápolónője. 8 MOSONMAGYARÓVÁR Vincze József, a Mosonma­gyaróvári Kötöttárugyár mű­vezetője, Winkler László, a Mosonmagyaróvári Fémsze­­relvénygyár művezetője. 9. MOSONMAGYARÓVÁR Drobnitsch Tamás, a já­­nossomorjai Kossuth Mgtsz elnöke, Káldi Endre, a halá­szi Zöld Mező Mgtsz elnöke, Kürtös János, a jánossomor­­jai Hanság Építőipari Szö­vetkezet elnöke 10. CSORNA Bón­a János, a rábapordá­­nyi Szocializmusért Mgtsz elnöke, Kocsis Imre, a csor­­na-farádi Felszabadulás Mgtsz elnöke, Tóth Zoltán, az MSZMP Bősárkányi Nagyközségi Bizottságának titkára. 11. CSORNA Kemény László, a Bágyog­szováti Községi Közös Ta­nács elnöke, Matkovics Jó­­zsefné, a Győrsövényházi Búzakalász Mgtsz pénzügyi előadója, Töreki Imréné, a szanyi Általános Iskola taná­ra. 12. KAPUVÁR Bella András, a beledi Ce­­mentáruipari Vállalat igaz­gatója, Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron Me­gyei Bizottságának nyugal­mazott első titkára, dr. Né­meth Kálmán, a Mezőgazda­­sági Termelőszövetkezetek Győr-Sopron Megyei Terüle­ti Szövetségének titkárhe­lyettese. 13. FERTŐSZENTMIKLÓS Both Vilmos, a győri Re­kord Mezőgépjavító Vállalat peresztegi gyáregységének igazgatója, dr. Fábián Ká­roly, a Petőházi Cukorgyár igazgatója. 14 SOPRON Egresits László, a Vas- és Járműipari Szövetkezet víz­­vezetékszerelője, Szigethy Dezső, a Soproni Vasöntöde osztályvezetője. 15. SOPRON Rákóczi Gyöngy­, a sopro­ni Petőfi Sándor Általános Iskola tanára. Weiszböck Re­­zsőné, a SOTEX Soproni Szőnyeggyár igazgatója. Mezőgazdasági nagyüzemeknek Beruházási kedvezmény A Minisztertanács határo­zatot hozott arról, hogy men­­tesülnek a felhalmozási adó fizetése alól a szarvasmarha­tartás céljait szolgáló beru­házások. A rendelkezés sze­rint nem kell felhalmozási adót fizetni a folyamatban, lévő beruházások május 1. után elszámolt teljesítmény­értékére, valamint az idén május 1. és december 31. kö­zött kezdődő beruházások után, azo­k befejezéséig. Az intézkedéssel kapcsolat­ban Magyar Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes az MTI munkatársának elmondotta: " A szűkösebb beruházási lehetőségek miatt a mező­­gazdasági üzemek az elmúlt években a,gyorsan megtérülő é­s viszonylag rövid idő alatt megvalósítható fejlesztéseket­ részesítették előnyben. Anya­gi forrásaik több mint felét a növénytermesztés gépesíté­sére fordították és háttérbe szorultak a költséges és las­san megtérülő állattenyész­tési beruházások. Amúgy is folyamatban van a sz­arvas­­mar­ha ten­yésztésben egyfajta átrendeződés; a kistermelők évről évre csökkentik állo­mányukat, ezt a kiesést a nagyüzemeknek kellene pó­tolniuk, ám ez az elmúlt idő­szakban nem történt meg. Kétségkívül jelentős kiadá­saik tartják ettől vissza a termelőket, a korszerű sza­badtartásos tehenészetekben egy-egy férőhely beruházási költsége 110 ezer forint kö­rül van. A rekonstrukciók is költségesek, a nagyságrendi­leg megfelelő ötszázas, ezres létszámú telepeken egy-egy korszerűsítéssel járó bővítés 40—60 millió forintba kerül. Az országban viszonylag nagy számú olyan elavult, elhasználódott szarvasmar­ha-istál­ló van, ahova mun­kaerőt is nehéz kapni, és a jövedelmezőség sem megfe­lelő. E létesítmények, telepek rekonstrukciója időszerűvé vált, s a Minisztertanács ha­tározata korszerűsítésükhöz is nagyobb érdekeltséget te­remt. A felhalmozási adó a beruházási költség 7—23 szá­zalékát tette ki, attól függő­en, hogy milyenek az ü­zem termőhelyi adottságai. Ennél­fogva eléggé tetemes kiadá­soktól mentesülnek a beru­házni szándékozó üzemek. A MÉM-ben dolgoznak a szarvasmarhaágazat átfogó értékelésén. Azt vizsgáljuk, hogy miképpen lehetne meg­teremteni, növelni a­ jövedel­mezőséget. A vizsgálat kere­tében körvonalazódnak azok a feladatok, amelyek a te­nyésztést, a tartástechnoló­­giát, a közgazdasági szabá­lyozást, egyszóval a szakma egész kérdéskörét fölöl­jék, és amelyek az előrelépéshez szükségesek, mondotta a mi­niszterhelyettes.

Next