Kisalföld, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. MÁJUS 11., SZOMBAT ARA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Növekvő termelés, megfelelő ellátás A Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1985. I. negyedévi fejlődéséről Ipar, építőipar 1985. I. negyedévében a szocialista ipar termelése (terméksorok alapján) 1,8%kal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. A munkanapok száma 2-vel kevesebb volt, mint tavaly január—márciusban. Ezt figyelembe véve, napi átlag alapján 5,1%-os a növekedés. A korábbi évekénél nagyobb volt az első három hónapban a teljesítmények szóródása. Leggyorsabb ütemben a vegyipar és a gépipar bővítette termelését (15,2, illetve 5,9%-kal). Mérsékelt ütemű növekedés volt a kohászatban, a villamosenergia iparban. A többi ipari ágazatban visszaesés következett be. 6,7%-kal csökkent az élelmiszeripar termelése. Az ipar termelésének alakulására mérséklőleg hatott a rendkívül hideg időjárás, az energiakorlátozás, főként annak begyűrűző hatása. Gátolta az ütemes gyártást az import, elsősorban a nem rubel elszámolásból származó anyagok késői beérkezése, a hazai háttéripar esetenként laza szállítási fegyelme. Egyes területeken gondot okozott még a munkaerőhiány, a meglévő kapacitások nem kielégítő műszaki színvonala is. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek I. negyedévi értékesítése — öszszehasonlítható árakon — nagyjából az előző évi szintnek felelt meg. A belföldi eladás volumene kissé csökkent (1,6%-kal), az összes külkereskedelmi célúé 3,8%kal bővült. A közvetlen külföldi vevők vásárlása — folyó árakon mérve — rubel elszámolásokban számottevőbben, konvertibilis valutaelszámolásokban csak mérsékelten nőtt. Az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek — összehasonlítható áron — 3,0%-kal növelte értékesítését. A beruházási célú eladás volumene nem érte el, a termelőfelhasználást célzó szállításoké meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet. A rendelésállomány adatok az ipari termékek iránti mérsékelt keresletet jelzik. Az április eleji felmérések adatai szerint a megfigyelt körben az ipar 1985. II. negyedévre elfogadott rendelésállománya — folyó árakon számítva is — alig haladta meg az 1984. azonos időszaki rendelések értékét. A külkereskedelmi célú kötéseknél rubel elszámolásban tapasztalható javulás. A II. negyedévi szállításra vállalt belföldi kötelezettség is kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt. A kivitelező építőipar saját építési-szerelési tevékenységének volumene 1985. I. negyedévében 17,5%-kal elmaradt az előző évitől. A jelentős csökkenésben szerepet játszott egyrészt a rendkívüli hideg időjárás, amely megnehezítette az építésiszerelési munkákat, másrészt a munkák összetételében bekövetkezett változás. A fenti két tényező a termelékenység alakulására is kedvezőtlenül hatott. A befejezett vállalkozói termelésből a fenntartási, felújítási munkák értéke az év első 3 hónapjában folyó áron 41%-kal több volt, mint egy évvel korábban. A megye építőipari szervezetei március végéig a termelési előirányzat háromnegyedét kötötték le szerződéssel. 1985. I. negyedévben építési igény elutasítására nem került sor. A kivitelező építőipar az I. negyedévben 155 lakást adott át a megrendelőknek, 141-gyel kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Mezőgazdaság, felvásárlás 1985. március 31-én a megye mezőgazdasági üzemeiben a szarvasmarhák száma 1,6%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az állomány lassú mérséklődése — ami 1983-ban kezdődött — tovább folytatódott. A tehenek száma majdnem ugyanannyi, mint tavaly ilyenkor volt. A kistermelőknél megszűnt az állomány csökkenése, sőt kis mértékű fejlődést is tapasztalhatunk. A sertésállomány 1,9%-kal kevesebb az 1984. március 31-inél. Az 1983 évi kiemelkedően magas állományt a gazdaságok már 1984-ben is mérsékelték. A mezőgazdasági nagyüzemekben a csökkenés az átlagosnál nagyobb mértékű volt, a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok viszont 2,8%-kal növelték a sertések számát. Az anyakocák az összállományt meghaladó mértékben csökkentek. A fontosabb vágóállatok és állati termékek felvásárlása 1985. I. negyedévében visszaesett. A mezőgazdasági üzemek mind vágómarhából, mind vágósertésből több mint 10%-kal kevesebbet értékesítettek az egy évvel ezelőttinél. Baromfiból lényegesen többet vásároltak fel, a tej értékesítése egészen kis mértékben meghaladta a tavalyit. Az idén a szokásos — március eleji — kitavaszodáshoz képest az időszerű tavaszi munkák végzésében 2 —3 hetes késés volt tapasztalható. Emiatt a mezőgazdasági munkákban tavasszal ritkán előforduló munkatorlódás keletkezett. Foglalkoztatottság, jövedelmek 1985. I. negyedévben csökkent a kivitelező építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. A megye szocialista iparában dolgozók száma hosszú idő után először nem változott. Az állami iparban kismértékű növekedés, a szövetkezeti iparban jelentős csökkenés tapasztalható. A kereskedelemben, a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatásban létszámbővülés következett be. (Folytatás a 2. oldalon.) fi tartalomból Primőrök premierje * Eszközhiányos nagykoriság * Egy élet, egy komédia * Mementó Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és megerősítette a Varsói Szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról április 26-án, Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a szocialista országok politikai-védelmi szövetsége, az 1955-ben megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés újabb 20 évig érvényben marad, további tízéves meghosszabbítás lehetőségével. A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítását a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a Varsói Szerződés továbbra is alapvető tényezője a tagállamok biztonsága erősítésének, az európai és az egyetemes béke megőrzésének. A Magyar Népköztársaság hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk működésének tökéletesítéséhez, védelmi képességének fejlesztéséhez, szolgálva ezzel a magyar nép érdekeit és a szocializmus közös ügyét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Dániel Ortega Saavedrával, a Nicaraguai Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásairól, amelyeknek során véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintették a magyar— nicaraguai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: fejlődnek a magyar—nicaraguai államközi kapcsolatok, s bővül az együttműködés, fejlődik a két nép barátsága. Üdvözölte ugyanakkor az Elnöki Tanács azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket Nicaragua kormánya tesz a feszültség enyhítéséért, a párbeszéd fenntartásáért a közép-amerikai térségben. Vásári tükör az ipargazdaságnak Kevés beruházás, lassú növekedés Az Ipari Minisztérium sajtótájékoztatója Másfél hét múltva nyit a tavaszi BNV, a beruházási javaik nemzetközi szakvására, megtartotta hát ilyenkor szokásos sajtótájékoztatóját az Ipari Minisztérium. Az újságírókat Gábor András miniszterhelyettes tájékoztatta a hazai ipar vásári részvételéről, az elmúlt években elért fejlődésről és megmaradt gondokról, s ezekből következően a jövő tennivalóiról. A magyar ipar szereplése a tavaszi BNV-n pillanatnyi állapotokat tükröz, egyszersmind jelzi, hogy az elmúlt években csak korlátozottan voltak meg a feltételek a műszaki fejlődésre, a termelési és termékszerkezet átalakítására. Az ipari termelés négy év alatt (1981— 84-ben) csak 10 százaléktal nőtt, s ez kevesebb a tervezettnél. Figyelemre érdemes ugyanakkor, hogy a növekmény csaknem háromnegyedét exportáltuk. Nyilvánvaló, hogy a viszszafogott tempó, a bővített újratermeléskorlátozottsága nem tartható fenn, mert ez olyan alapvető f°ilődési feltételeknek is akadálya, mint a termelési struktúra átalakítása, a műszaki haladás és a többi nélkülözhetetlen tényező. Éppen ezért az Ipari Minisztérium is keresi a módját a fejlődés gyorsításának. A következő ötéves tervre előirányozható 14—17 százalékos nemzeti jövedelemnövekedéshez az ipari termelés mintegy 13—18 százalékos növekedése szükséges. Ez mindenekelőtt a feldolgozóipart állítja nagyobb követelmények elé. A tennivalók, amelyeket a párt XIII. kongresszusa is megfogalmazott, nem érték felkészületlenül az ipart, ám az is bizonyos, hogy az elmúlt esztendőkben az ezekre való felkészülés tárgyi feltételei csak szűkösen álltak rendelkezésre. Az ipart körülvevő gazdasági környezet nem a dinamikus fejlődésre ösztönzött, hanem sokkal inkább a nehéz gazdasági körülmények túlélésére.« (Folytatás a 2. oldalon.) Szerelik az előfőzűket a Borsó tartósításához. Konzervgyári riportunk a 3. oldalon.