Kisalföld, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. MÁJUS 11., SZOMBAT ARA: 2,20 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Növekvő termelés, megfelelő ellátás A Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1985. I. negyedévi fejlődéséről Ipar, építőipar 1985. I. negyedévében a szocialista ipar termelése (terméksorok alapján) 1,8%­­kal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. A munkanapok száma 2-vel kevesebb volt, mint tavaly január—márciusban. Ezt fi­gyelembe véve, napi átlag alapján 5,1%-os a növeke­dés. A korábbi évekénél na­gyobb volt az első három hó­napban a teljesítmények szó­ródása. Leggyorsabb ütem­ben a vegyipar és a gépipar bővítette termelését (15,2, il­letve 5,9%-kal). Mérsékelt ütemű növekedés volt a ko­hászatban, a villamosenergia iparban. A többi ipari ága­zatban visszaesés következett be. 6,7%-kal csökkent az élel­miszeripar termelése. Az ipar termelésének ala­kulására mérséklőleg hatott a rendkívül hideg időjárás, az energiakorlátozás, főként annak begyűrűző hatása. Gá­tolta az ütemes gyártást az import, elsősorban a nem ru­bel elszámolásból származó anyagok késői beérkezése, a hazai háttéripar esetenként laza szállítási fegyelme. Egyes területeken gondot okozott még a munkaerő­­hiány, a meglévő kapacitá­sok nem kielégítő műszaki színvonala is. A megyei székhelyű ipar­­vállalatok és szövetkezetek I. negyedévi értékesítése — ösz­­szehasonlítható árakon — nagyjából az előző évi szint­nek felelt meg. A belföldi eladás volumene kissé csök­kent (1,6%-kal), az összes külkereskedelmi célúé 3,8%­­kal bővült. A közvetlen kül­földi vevők vásárlása — fo­lyó árakon mérve — rubel elszámolásokban számotte­vőbben, konvertibilis valuta­elszámolásokban csak mér­sékelten nőtt. Az ipar a nagy- és kiske­reskedelemnek — összeha­sonlítható áron — 3,0%-kal növelte értékesítését. A be­ruházási célú eladás volume­ne nem érte el, a termelőfel­használást célzó szállításoké meghaladta az egy évvel ez­előtti szintet. A rendelésállomány ada­tok az ipari termékek iránti mérsékelt keresletet jelzik. Az április eleji felmérések adatai szerint a megfigyelt körben az ipar 1985. II. ne­gyedévre elfogadott rendelés­­állománya — folyó árakon számítva is — alig haladta meg az 1984. azonos idősza­ki rendelések értékét. A kül­kereskedelmi célú kötéseknél rubel elszámolásban tapasz­talható javulás. A II. negyed­évi szállításra vállalt belföldi kötelezettség is kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt. A kivitelező építőipar sa­ját építési-szerelési tevé­kenységének volumene 1985. I. negyedévében 17,5%-kal elmaradt az előző évitől. A jelentős csökkenésben szere­pet játszott egyrészt a rend­kívüli hideg időjárás, amely megnehezítette az építési­szerelési munkákat, másrészt a munkák összetételében be­következett változás. A fen­ti két tényező a termelé­kenység alakulására is ked­vezőtlenül hatott. A befejezett vállalkozói termelésből a fenntartási, felújítási munkák értéke az év első 3 hónapjában folyó áron 41%-kal több volt, mint egy évvel korábban. A megye építőipari szer­vezetei március végéig a termelési előirányzat há­romnegyedét kötötték le szerződéssel. 1985. I. ne­gyedévben építési igény el­utasítására nem került sor. A kivitelező építőipar az I. negyedévben 155 lakást adott át a megrendelőknek, 141-gyel kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Mezőgazdaság, felvásárlás 1985. március 31-én a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben a szarvasmarhák száma 1,6%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az állo­mány lassú mérséklődése — ami 1983-ban kezdődött — tovább folytatódott. A tehenek száma majd­nem ugyanannyi, mint ta­valy ilyenkor volt. A kister­melőknél megszűnt az állo­mány csökkenése, sőt kis mértékű fejlődést is tapasz­talhatunk. A sertésállomány 1,9%-kal kevesebb az 1984. március 31-inél. Az 1983 évi kiemel­kedően magas állományt a gazdaságok már 1984-ben is mérsékelték. A mezőgazda­sági nagyüzemekben a csök­kenés az átlagosnál nagyobb mértékű volt, a háztáji, ki­segítő és egyéni gazdaságok viszont 2,8%-kal növelték a sertések számát. Az anyako­cák az összállományt meg­haladó mértékben csökken­tek. A fontosabb vágóállatok és állati termékek felvásár­lása 1985. I. negyedévében visszaesett. A mezőgazdasági üzemek mind vágómarhából, mind vágósertésből több mint 10%-kal kevesebbet ér­tékesítettek az egy évvel ez­előttinél. Baromfiból lényegesen többet vásároltak fel, a tej értékesítése egészen kis mér­tékben meghaladta a tava­lyit. Az idén a szokásos — március eleji — kitavaszo­dáshoz képest az időszerű ta­vaszi munkák végzésében 2 —3 hetes késés volt tapasz­talható. Emiatt a mezőgaz­dasági munkákban tavasszal ritkán előforduló munkator­lódás keletkezett. Foglalkoz­tatottság, jövedelmek 1985. I. negyedévben csök­kent a kivitelező építőipar­ban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak száma. A megye szocialista ipará­ban dolgozók száma hosszú idő után először nem válto­zott. Az állami iparban kis­mértékű növekedés, a szö­vetkezeti iparban jelentős csökkenés tapasztalható. A kereskedelemben, a víz­gazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi tevékeny­ség, személyi és gazdasági szolgáltatásban létszámbő­vülés következett be. (Folytatás a 2. oldalon.) fi tartalomból Primőrök premierje * Eszközhiányos nagykori­ság * Egy élet, egy komédia * Mementó Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és megerősítette a Varsói Szerződés idő­beli hatályának meghosszabbításáról április 26-án, Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értel­mében a szocialista országok politikai-védelmi szövet­sége, az 1955-ben megkötött Barátsági, Együttműkö­dési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés újabb 20 évig érvényben marad, további tízéves meghosszabbí­tás lehetőségével. A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítását a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszé­lyek tették szükségessé. Az Elnöki Tanács megállapí­totta, hogy a Varsói Szerződés továbbra is alapvető tényezője a tagállamok biztonsága erősítésének, az európai és az egyetemes béke megőrzésének. A Magyar Népköztársaság hozzájárul politikai és védelmi szer­vezetünk működésének tökéletesítéséhez, védelmi ké­pességének fejlesztéséhez, szolgálva ezzel a magyar nép érdekeit és a szocializmus közös ügyét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Dániel Ortega Saavedrával, a Nicaraguai Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásairól, ame­lyeknek során véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről és áttekintették a magyar— nicaraguai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: fejlődnek a magyar—nicaraguai ál­lamközi kapcsolatok, s bővül az együttműködés, fej­lődik a két nép barátsága. Üdvözölte ugy­anakkor az Elnöki Tanács azokat a kezdeményezéseket is, amelye­ket Nicaragua kormánya tesz a feszültség enyhítésé­ért, a párbeszéd fenntartásáért a közép-amerikai tér­ségben. Vásári tükör az ipargazdaságnak Kevés beruházás, lassú növekedés Az Ipari Minisztérium sajtótájékoztatója Másfél hét múltva nyit a tavaszi BNV, a beruházási javaik nemzetközi szakvásá­ra, megtartotta hát ilyenkor szokásos sajtótájékoztatóját az Ipari Minisztérium. Az újságírókat Gábor András miniszterhelyettes tájékoztat­ta a hazai ipar vásári rész­vételéről, az elmúlt években elért fejlődésről és megma­radt gondokról, s ezekből következően a jövő tenni­valóiról. A magyar ipar szereplése a tavaszi BNV-n pillanatnyi állapotokat tükröz, egyszers­mind jelzi, hogy az elmúlt években csak korlátozottan voltak meg a feltételek a műszaki fejlődésre, a ter­melési és termékszerkezet átalakítására. Az ipari ter­melés négy év alatt (1981— 84-ben) csak 10 százaléktal nőtt, s ez kevesebb a terve­zettnél. Figyelemre érdemes ugyanakkor, hogy a növek­mény csaknem háromnegye­dét exportáltuk. Nyilvánvaló, hogy a visz­­szafogott tempó, a bővített újratermelés­­korlátozottsága nem tartható fenn, mert ez olyan alapvető f°ilődési fel­tételeknek is akadálya, mint a termelési struktúra átala­kítása, a műszaki haladás és a többi nélkülözhetetlen té­nyező. Éppen ezért az Ipari Minisztérium is keresi a módját a fejlődés gyorsítá­sának. A következő ötéves tervre előirányozható 14—17 százalékos nemzeti jövedel­em­­növekedéshez az ipari ter­melés mintegy 13—18 száza­lékos növekedése szükséges. Ez mindenekelőtt a feldol­gozóipart állítja nagyobb kö­vetelmények elé. A tenni­valók, amelyeket a párt XIII. kongresszusa is megfogalma­zott, nem érték felkészület­lenül az ipart, ám az is bi­zonyos, hogy az elmúlt esz­tendőkben az ezekre való felkészülés tárgyi feltételei csak szűkösen álltak rendel­kezésre. Az ipart körülvevő gazdasági környezet nem a dinamikus fejlődésre ösztön­zött, hanem sokkal inkább a nehéz gazdasági körülmé­nyek túlélésére.« (Folytatás a 2. oldalon.) Szerelik az előfőzűket a Borsó tartósításához. Konzervgyári riportunk a 3. oldalon.

Next