Kisalföld, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-03 / 102. szám

A televízió műsora ------------------ MÁJUS 7-től 12-iG -----------------­KEDD: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.50: Angol nyelv. — 9.05: Fizika. — 9.30: Aki mer, az nyer! — 10.05: Égi postások. — 11.05: Képújság. — 14.35: Iskolatévé. — 15.25: Szórakaténusz. —­ 15.40: Rege a csodaszarvasról. — 15.55: Érettségizőknek ajánljuk. — 16.40: Hírek. — 16.50: Tévé BAS­SIC-tanfolyam. — 17.20: Három nap tévéműsora. — 17.25: A nyelv világa. — 18.10: Képújság. — 18.15: Reklám. — 18.20: A nagy győzelem 40. évfordulóján. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: TV-híradó. — 20.00: A halál archívuma. — 21.05: Stú­dió ’85. — 22.05: Legszemélyesebb közügyeim. — 22.55: TV- híradó 3. — 23.05: Himnusz. II.: 17.35: Képújság. — 17.40: Zsebtévé. — 18.10: Sakk­matt. — 18.30: Regionális adások. — 19.05: A bolygó mu­zsikus. — 20.00: Kulisszán innen, kulisszán túl. — 20.40: Pet­­rovics Emil: I. Kantáta. — 21.00: TV-híradó 2. — 21.20: Rek­lám. — 21.30: Amíg nem vall. — 22.15: Képújság. SZERDA: 8.10: Tévétorna. — 8.15: Iskolatévé. — 8.35: An­gol nyelv. — 8.50: Fizikai kísérletek. — 9.00: Környezetis­meret. — 9.25: Éneklő Ifjúság. — 9.35: Delta. — 10.00: Rek­lám. — 10.05: Égi postások. — 11.00: Képújság. — 14.10: Is­kolatévé. — 14.45: Játék műalkotásokkal. — 15.05: Ültess fát, nem éltél hiába! — 15.45: Hírek. — 15.50: Közönségszol­gálat. — 16.00: „A Vöröskereszt együtt a fiatalokkal”. — 16.10: Legyen a vendégem. — 16.40: Képújság. — 16.45: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. — 17.35: Út a döntőig. — 17.55: Az új világ kezdete. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: TV- híradó. — 19.55: UEFA-kupa. Labdarúgó-mérkőzés. — 21.50: Zsukov marsall. — 22.55: TV-híradó 3. — 23.05: Himnusz. II.: 18.30: Képújság. — 18.35: Fókusz. — 19.10: Nas Ekran. — 19.30: Paul Younk és a Royal Family. — 20.00: Gondolko­dó. — 20.50: TV-híradó 2. — 21.10: A doktor úr receptjei. — 22.15: Képújság. CSÜTÖRTÖK: 8.05: Tévétorna. — 8.10: Iskolatévé. — 8.35: Környezetismeret. — 8.50: Fizikai kísérletek I. — 9.00: Angol nyelv. — 9.15: Kémia. — 9.30: Égi postások. — 10.20: Ivan Pirjev. — 11.05: A Csemadok kulturális fesztivál. — 12.00: Iskolatévé. — 12.25: Képújság. — 15.20: Iskolatévé. — 15.50: Ha dalod röppen az égnek. — 16.25: Hírek. — 16.30: Éne­kesmadarak. (rövidfilm.) — 17.05: Perpetuum mobile. — 17.40: Reklám. — 17.45: Telesport. — 18.10: Képújság. — 18.15: A nagy győzelem. — 18.45: Reklám. —­ 19.00: Tévétorna. — 19.05: Esti mese. — 19.20: A Győzelem napja. — 19.30: TV- híradó. — 20.00: „Népek kiáltják sorsodat, szabadság”. — 21.50: ........ volt egyszer egy ember”. — 22.50: Díszszemle a Vörös téren. — 23.10: TV-híradó­­. — 23.20: Himnusz. II.: 19.00: Képújság. — 19.05: S. O. S. Gyermekfalu. — 19.30: Balett mindenkinek. — 20.00: A barokk világa. — 21.00: Esték Abodyval. — 21.35: TV-híradó 2. — 21.55: Akik nem merik vállalni. — 22.45: Képújság. PÉNTEK: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.30: Ké­mia. — 8.40: Építészet. — 9.00: Fizika. — 9.25: Kamera. — 9.55: Barangolás a művészetek táján. — 10.40: A XX. szá­zad rókája. — 11.20: Képújság. — 14.50: Iskolatévé. — 15.25: Játék műalkotásokkal. — 15.45: A család. — 16.30: Hírek. — 16.40: Megfakult fényképek. — 16.55: Száz híres festmény. — 17.05: Képújság. — 17.10: Reklám. — 17.15: Magellán. — 17.25: Három nap tévéműsora. — 17.30: A nagy győzelem. — 18.00: Új Reflektor Magazin. — 19.00: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: TV-híradó. — 20.00: A cirkusz 200 éve. — 20.50: Reklámfilmverseny. — 21.00: Péntek esti randevú. — 22.00: Lakótelepi mítoszok. — 23.30: TV-híradó 3. — 23.40: Himnusz. II.: 18.05: Képújság. — 18.10: Csörgősipka. — 18.25: Don Quijote. — 18.55: Keresztkérdések. — 19.25: Kosárlabdatorna. — 21.10: TV-híradó 2. — 21.30: A Scruples Divatház. — 22.15: Esték Abodyval. — 23.05: Képújság. SZOMBAT: 8.25: Tévétorna. — 3.30: Nas Ekran. — 8.50: Aki mer, az nyer. — 9.25: Perpetuum mobile. — 10.00: Koz­ma István Birkózó Emlékverseny. — 10.40: A mi udvarunk. — 11.05: Reklámfilmverseny. — 11.15: A halál archívuma. — 12.15: Keresztkérdés. — 12.45: Magellán. — 12.55: Képújság. — 14.50: Kalandozás a növényvilágban. — 15.20: Cimbora. — 16.05: Hírek. — 16.10: A tenger szülte ország. — 16.45: Kép­újság. — 16.50: Csakazértis! — 17.20: Reklám. — 17.25: Uno­káink is látni fogják. — 18.05: Objektív. — 18.50: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: TV-híradó. — 20.00: Vers — mindenkinek. — 20.05: A Telepódium bemu­tatója. — 21.05: Sanzonpódium. — 21.45: A hét műtárgya. — 21.50: Marcel Carné-sorozat. — 23.15: TV-híradó 3. — 23.25: Himnusz. II.: 16.25: Képújság. — 16.30: Fogd a pénzt és fuss. — 17.50: Gólyavári esték. — 18.35: Angol nyelv. — 18.50: Német nyelv. — 19.15: Mafilm-magazin. — 19.25: Kosárlabda. — 21.10: TV- híradó 21 — 21.30: Női Torna Európa Bajnokság. — 22.30: Képújság. VASÁRNAP: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Óvodások filmműso­ra. — 8.50: Drága látások. II. — 9.00: Szegény kis éhenkó­rász. — 9.55: Csillagok küldötte. — 10.25: Hírek. — 10.30: Reklám. — 10.35: Kapcsoljuk a Rege Szállodát! — 11.35: Rendhagyó végrendelet. — 14.35: Képújság. — 14.40: Közön­ségszolgálat. — 14.45: Három sárkány. — 16.00: Műsorainkat ajánljuk! — 16.25: Reklám. — 16.30: Atlétika — IBUSZ futó­verseny. — 17.10: Reklám. — 17.15: Legyen szerencsénk! — 17.55: Hírek. — 18.00: Delta. — 18.25: Tudományos híradó. — 18.40: Tévétorna. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A HÉT. 20.00: Hírek. — 20.05: Két férfi, egy eset. — 21.05: Áruhá­zak ajánlata. — 21.10: Sporthírek. — 21.20: A magyar dal ün­nepe. — 22.35: Hírek. — 22.40: Himnusz. II.: 13.00: Női Torna Európa Bajnokság. — 19.00: Komoly­zene. — 20.00: Színház filmszalagon. — 21.45: Töredék. — 22.05: Képújság. ■ MÁJUS 9 — CSÜTÖRTÖK, 20.00: „Népek kiáltják sor­sodat, szabadság” Nápoly négy napja — olasz film. Rézkarcok Magyarországról Magyarország 1944/45 — ezt a címet adta Alekszandr Fjodorovics Turán, moszkvai festőművész új rézkarc-soro­zatának. A sorozat Magyar­­ország felszabadításának 40. évfordulójára készítette a művész, aki a háborúban is­merte meg az országot. Turán gyermekkorától fes­tőnek készült, de az ő sorsába is beleszólt a háború. Jelent­kezett a képzőművészeti fő­­iskolára, de a felvétel he­lyett a finn fronton kötött ki 1939-ben. Itt esett át a tűzkeresztségen, s aztán vé­gigharcolta a Nagy Honvédő Háborút. Rövid pihenők, hosszú had­járatok, vér, a sebesültek és a halottak látványa — front­élet. De Tárán itt is, ha tehette rajzolt, tábori lapra, front­újságra, mindenre ami a keze­­ügyébe került. Bár vázlatai­nak nagy része elveszett, minden, amit látott, az em­lékezetébe vésődött. Aztán jöttek a béke évei. Tárán szerencsésen visszatért a frontról, s végre kedve sze­rint dolgozhatott. Elvégezte a moszkvai Nyomdaipari Főis­kola művészképző szakát, s egyre több könyvet illuszt­rált. A háborús tematikával sokáig nem foglalkozott. Csak akkor fordult emlékei­hez, amikor már bizonyos tá­volságot érzett önmaga és frontélményei között, amikor már mintegy kívülről, ön­magától elvonatkoztatva lát­ta az eseményeket. Így szü­letett meg a Magyarország sorozat is. A sorozat egyik legmegrá­zóbb darabján erdészlél, rét, szénaboglyák és egy friss sír látható, amelyen a felirat: Demin őrmester. A fiú mind­össze 19 éves volt, Turán mellett halt meg. Az­­ iskola befejezése után érkezett a frontra. A magyarországi csa­ta volt az első és az utolsó harca. Nagyon kifejező erejű a Ferdinand, a német című kép is. A harc a vonuló szov­jet gyalogságot ábrázolja, s az út szélén látható az el­esett német katona. A Buda­pest felé vezető út című la­pon megkapóan ábrázolja a művész a látszólag idilli tá­jat, a jellegzetes magyar vi­déket, ahol azonban jól ki­vehető az elhagyott csatame­ző. Alekszandr Turán, noha a háború hozta Magyarország­­ra, szereti ezt a népet. Szív­vel emlékszik vissza azokra az emberekre, akik segítették a sebesülteket, a szovjet ka­tonákat. Szép, emberi érzések maradtak meg benne Ma­gyarországról. ■ Babos Ágnes győri festőművész a Kosztolányi évfordulóra hirdetőtt* pályázatra, va­lamint a szegedi táblakép festészeti biennál­éra készül műtermében. Május 11-én nyit a győri uszoda Készülődés az idényre A hosszú, kemény tél alatt bizakodtunk: lesz még tavasz, lesz még nyár. Tavasz lett, egyelőre olyan, amilyen, s bi­zonyos, hogy nyár is lesz, csak hát azt még nem tudjuk, mit hoz. Lesz-e tartós napsütés, meleg, s délutáni programként betervezhetjük-e az uszodát? Egy dolog biztos: a győriek közkedvelt strandja megszépülve várja a szezont, s ha az időjárás engedi, május tizenegyedikén megnyitja kapuit. Okozott-e károkat a hideg tél, milyen felújításokat végeznek az uszodában, s melyek a fejlesztés tervei, erről beszélget­tünk Déry Józseffel, a Győr és környéke Vízmű és Fürdő Vállalat műszaki igazgatóhelyettesével. — A hideg tél számunkra már hosszú ideje nem okoz­hat meglepetéseket — mond­ja az igazgatóhelyettes. — A kinti medencékben ugyanis egész télen keringtetjük a termálfürdő melegvízét, s ez megóvja a károsodástól a medencék burkolatát. Az idei kemény tél sem okozott különösebb gondot, csupán néhány négyzetméter burko­latot kellett cserélnünk, s ez­zel a munkával már végez­tünk is. A felújítás nálunk két szakaszból áll. Ősszel, zárás után másfél hónapos téliesítést végzünk, ezalatt víztelenítjük a vezetékeket, téli szigetelést végzünk, s szakembereink kicserélik az elhasználódott nyugágyborí­tásokat, napernyővásznakat. A másik feladat ilyenkor tavasszal a strand területé­nek rendbetétele, a parkosí­tás. A műjégpálya megnyitása szerencsés helyzetbe hozta a vállalatot abból a szempont­ból, hogy a télen ott dolgo­zók a nyári szezonra átkerül­nek az uszodába, ezzel meg­oldódott a létesítmény lét­számgondja. Az első munka­nap április 30-án volt, ekkor kezdődött a parkfelújítási munka, és a takarítási akció. Ezzel a nyitásra végeznek.­­ Az elmúlt szezonra megtörtént az uszodaépület teljes felújítása, ezért az idén ilyen jellegű feladatunk nem volt, újdonsággal tehát nem találkozhatnak a vendégek. Legfeljebb azt kell megem­lítenem, hogy az elmúlt év­ben befejeződött egy nagy­arányú közműcsere, amely­nek kiásott­­ gödreit vissza­temettük, s a területet gyep­tégláztuk. Ez volt egy jelen­tős jövőbeli fejlesztés első lépcsője.­­ Köztudott, hogy az uszoda a Mosoni-Dunából kapja a vizet, ám ezt több­ször át kell forgatni, szűrni, hogy elfogadható tisztaságú legyen. Tervez-e a vállalat a fejlesztési programban olyan beruházást, ami a vízminő­ség javulását célozza? — Jelenleg legfontosabb feladatunk a város vízellátá­sának biztosítása, így minden erőnkkel egy új víztározó építésén dolgozunk — mond­ja Déry József. — Terveink között szerepel az uszoda bő­vítése is, ennek során egy új, ötvenszer huszonöt­ méte­res medencét kívánunk épí­teni, s telepítünk egy új víz­forgató berendezést is. Ennek beépítésével jelentős javulás várható a vízminőségben. A munkálatokat az idei szezon végeztével kezdjük meg, s az átadás a jövő év végén várható. A győri uszoda 1984-ben kétszáztizenegyezer vendé­get fogadott. Ha az időjárás engedi, a jövő hét szomba­ton megkezdődik az idény. A belépőjegyek ára változat­lan. .. —Kalocsai— Hazánk képekben Nem egy, nem kettő, ha­nem sok jelet hagyhatunk lakóhelyünk arculatán. Ez azért fontos, mert az egy­más mellett élő generációk bizonyít­hat­já­k utódaiknak: nem éltek hiába. A szűkebb haza iránti ragaszkodást szerencsére manapság sokan fölkarolják. Lakóközösségek biztatást kapnak, hogy az emberek maradandó emlé­ket hagyjanak falujukon, városrészükön, utcáikon. A Győr városi népfrontbizott­ság művelődési munkabi­zottságának idei tervében az olvasható, hogy Révfalu mostani képe a város roha­mos fejlődése következtében a gyökeres átalakulás korát éli. A munkabizottság óha­ja, hogy a jelenlegi város­kép megőriztessék. Fényké­pezési akció kezdődött. Ám kiderült, hogy ez nem valami különleges egyéni terv következménye, hanem országos kezdeményezés ré­sze. Hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója kínálta az alkalmat, hogy a nép­front fölkarolja a honisme­reti mozgalom eme oldal­hajtását. Magyarország 1­985- ben címmel a települések lakóközösségeitől olyan kró­nikát vár, amely megörökíti a házak, az utcák, a parkok, a ligetek képét a jubileumi esztendőben. A kezdeményezésnek ked­vező a visszhangja. A kö­zösségek nemcsak jelentkez­tek a népfront kiírására, hanem — a HNF megyei bizottságától kapott infor­mációk szerint — néhány községi fotókrónika már el­készült. Igaz, a népfront megyei bizottsága a felvéte­lekhez filmnegatívokat kí­nált,­­mert a fotózás költsé­ges „szórakozás”), úgy gon­doljuk, ez mégis édeskevés ahhoz, hogy egy lakóközös­ség a nemes célokért össze­fogjon. Más munkál az emberek­ben. Inkább arról beszélhe­tünk, hogy a lakókban ma­napság is él a szülőhely, a haza iránti szeretet, a ra­gaszkodás, amelynek megra­gadásához sokszor kevésnek bizonyulnak a szavak. A Győrságról, a Sokorópátká­­ról, a Beledről érkezett, már elkészült fotókrónika ezt bizonyítja. Az elsőként érke­zetteket reméljük, követi a többié. Nagy, és részleteket is fölmutató panorámára nyílik kilátás, amelyre azt mondhatjuk majd egymás­nak és a messziről érkezett­nek, ez a hazánk. V. L. Műhely 85/2. A megyei tanács társada­lom­tudományi-közművelődé­­si-kritikai folyóiratának idei második számában a gazda­sági és a szociális szerkezet összefüggéseiről olvasható tanulmányrészlet Kreiter Mária tollából. Salamon Nándor a felszabadulási pá­lyázatok tükrében vizsgálja képzőművészetünk helyzetét. Korunk nagy kérdéseiről Fecsó Jenővel készített in­terjút a Műhely; a Körkér­dés rovatban a száz eszten­deje született Lukács György­ről olvashatók Ancsel Éva, Kenyeres Zoltán, Sziklai László és Ungvári Tamás írásai. Verseket publikál a folyóiratban Alekszandr Ge­­veling, Zsadányi Dezső, Tön­köl József, Horváth Elemér és Méhes Károly. Polgár Miklós kései önvallomása után ezúttal is kritikák ol­vashatók a Mérleg rovat lapjain. A Műhely idei má­sodik számát Várady Lajos szobrászművész alkotásai­nak reprodukciói illusztrál­ják. Statisztikai zsebkönyv, 1984 A kiadvány évről-évre számot ad társadalmi és gazdasági életünk helyzeté­ről, az elmúlt évi eredmé­nyeiről. A KSH számítógé­pein feldolgozott adatokat közérthető formában, tet­szetős kivitelben, gazdagon illusztrálva adja közre, a közvélemény tájékoztatására. A negyvenéves jubileum természetesen kifejezésre jut az új kötetben, megszo­kott tartalma külön fejezet­tel bővült. Idősorai az ösz­­szefoglaló jelzőszámok után kiemelten ismertetik a tu­lajdon- és osztályviszonyok, a népességi szerkezet és népmozgalo­m, a lakosság fogyasztásának és életkörül­ményeinek alakulását, majd a népgazdaság ágazatainak fejlődését. További fejezetei a koráb­bi kiadásoknak jól bevált szerkezeti felépítésében tar­­talmazzák a társadalmi és gazdasági mutatók részletes 1984. évi és fontosabb visz­­szatekintő adatsorait. Szá­mos keresztmetszeti adat vi­lágítja meg a jelenségek összefüggéseit. A kiadvány függeléke áttekinti állam­­igazgatási rendszerünket, országunk földrajzi és ég­hajlati viszonyait, tájékoztat a devizaárfolyamok változá­sairól.

Next