Kisalföld, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

Verebes József gyorsmérlege csapatáról Ke­au a negyedik év volt a kritikus Ezekben a napokban Ve­rebes József budapesti ottho­nában tölti a szabadságát. Mi is a fővárosban kerestük fel a Rába ETO szakvezető­jét. Régóta beszélik távozá­sát, a szerda délutáni Esti Hírlap szinte kész tényként közölte: az MTK-VM edzője lesz. Beszélgetésünk ideje alatt az újság ott hevert az asztalon, és a szakvezető nem is tagadta tárgyalásait. Negyedóránként szakította meg a tavalyi és a négy győ­ri év értékelését a telefon csengése, de ezekből a tele­­fonbeszélgetésekből egyértel­műen kiderült, hogy Vere­bes József még a Rába ETO vezető edzőjének érzi ma­gát! □ Csapata, ha a korábbi­nál nagyobb nehézségek kö­zepette is, de mégis csak tel­jesítette céljait. Mi a véle­ménye azokról a hangokról, amelyek a második ezüstér­met a riválisok gyengeségé­nek, visszaesésének tulajdo­nítják? Ezüstérem szerencsével? — A többi csapattól füg­getlenül nekünk meg kellett szerezni a szükséges pont­számot! Még a kettős vere­ségünk után is — amikor ve­szélybe került a dobogós he­lyezésünk — bíztam a má­sodik hely elérésében. A lé­nyeg, hogy a Rába ETO ös­­­sze tudta szedni magát a kri­tikus pillanatokban, elsősor­ban Hannich és a végére nagy formába lendült Haj­szán jóvoltából. Egyébként önként vállalt feladatunkat, a dobogós helyezést minden­képpen megszereztük volna! Én ezt tartom rendkívüli tel­jesítménynek, szerintem jó­val nehezebb volt a két má­sodik hely, mint a két arany­érem megszerzése. □ Ezek szerint elégedett ez elmúlt bajnoki évvel? — A körülményeket figye­­lembe véve, feltétlenül. A já­tékosok nagy része hosszabb­­rövidebb időre kiesett az ed­zésmunkából, edzettségi szint nélkül, lábadozóban kellett őket mérkőzéseken szerepel­tetni. Ez áldozatokat, eseten­kénti gyenge produktumot je­lentett, de például Hajszán több rossz játéka után bele­­lendülését tekintve mégis hasznosnak bizonyult. A gól­­különbségünkből le lehet von­ni az egyértelmű következ­tetést, amely szerint az ETO ereje támadó felfogásában, eredményessége pedig abban rejlik, hogy be tudja-e rúg­ni helyzeteit. A 4—4—2-es szisztéma bevezetése régi vá­gyam, erősödött volna vele a védekezésünk a támadó­erő változatlan hatékonysá­ga mellett. A tavalyi, Mexi­kó elleni mérkőzésünkön ez­zel a taktikával csak kapus­hibák miatt veszítettünk, le­hetőségünket azóta a mexi­kóiak kiváló eredményei ta­núsítják. Csak éppen nem volt igazi középhátvédünk, később az oda beépített Stark megsérült, Preszeller­­nek is meg kellett találnia a helyét, így az új játékmód kidolgozása lényegében csak a hajrára sikerült, közben az eredmények érdekében ál­landóan változtatni kellett. De végül is nem volt értel­metlen! Ki hogyan teljesített? Kérésemre noteszát segít­ségül híva egyénileg is érté­kelt a vezető edző. Eszerint Mészáros, miután Kovács ügye rendeződött, igazolta klasszisát: akkor lett erősség, amikor egyedül maradt. Csonkával is elégedett Vere­bes József, meghatározója a támadó játéknak és kevesen tudják, hogy makacs sérülés­sel játszotta végig az utol­só hat fordulót. Miséről fel­sőfokban beszélt, minden edzőnek ilyen példás sport­emberi erényekkel rendelke­ző, gladiáto­r-típusú játékoso­kat kívánva. Judik megsérült a felkészülésben még a té­len, azt megelőzően nem adott okot az elégedetlen­ségre. Hlagyvik a hajrára került vissza, de változatla­nul nem megnyugtató válta­kozó teljesítménye. A már említett Stark mellett Rezi is lehetőséget kapott, nem véletlen, hogy a sokat em­legetett középhátvéd poszton, Turbékkal együtt a két fia­­talnál érthető az ingadozás, de most már mindinkább követelhető tőlük kiegyensú­lyozottabb játék. Magyar a tőle várhatóval rukkolt ki, Presszeller az ősszel jól tel­jesített, később, sérülései után kifogástalan küzdőszel­leme ellenére nem tudta utolérni magát. Szíjártó a tavaszi idényben jól oldotta meg a rábízott feladatokat. A gólszerzésért elsősorban felelősök közül Hannich em­lítése kívánkozik az élre, csapatkapitányként motorja volt az együttesnek, egyenle­tesen jó teljesítményét kiug­róan jó játékok színesítették. Kurucz, elmaradt alapozásá­val együtt 24 alkalommal ját­szott, nagyjából kielégítően, amelynél ő többre képes. Meghatározó játékos Szabó is, nem lehetett rá különö­sebb panasz. Szentes nem tu­dott igazán jól felkészülni, s ha nem is sikerült a re­méltek szerint, számára az esztendő, döntő gólokkal se­gítette az ETO-t. Jó előjelek után Hajszán hónapokra ki­dőlt a sorból, a hajrában már régi, erényeivel csillogott. A sok sérülés után feltétlenül szükség volt Weimperre, aki lényegében hasznos játékos­nak bizonyult. Póczik mind­össze két mérkőzésén iga­zolta klasszisát, Vági pedig immár három esztendeje jó kiegészítő ember. Miként alakul a folytatás? □ Néhány hete, a váloga­tott bécsi sikere után az is­mert szakíró, Feleki László, említette, hogy a magyar labdarúgás kedvezőbb meg­ítélésében Verebes Józsefnek, a Rába ETO-nak is érdeme van. Ha gyorsmérleget készít a Győrött eltöltött négy esz­tendőről, milyen tényezőket tart jelentőseknek az ered­ményeken túl? — Elsősorban azt, amit már elmondtam, hogy a magyar labdarúgókat is meg lehet tanítani a kor­szerű játékra, mégpedig ve­gyítve a mieinkre jellemző erényekkel. A hatás a riva­lizálásban, a vidék felfutá­sában jelentkezett, és a vá­logatott taktikájában is érezhető. Azt hiszem, az NSZK-ban alkalmazotthoz­­ hasonló menedzselési, ösz­tönzési módszer is követés­re talált. Mindezek által évekig hangoztatott szakmai vélemények dőltek meg, mi pedig visszahódítottuk a közönségünket, sőt, meg is tudtuk tartani, hiszen négy éve Győr kapcsán a Rába­­gyár és a balett mellett a várost jól képviselő labda­­rúffócsamt a beszédtéma! □ Kétségtelen, hogy a megyeszékhelyen „társadal­mi üggyé” vált a mérkőzé­sek látogatása, állandó program lett ezrek életrend­jében. De az utóbbi időben elégedetlenség is tapasztal­ható, különösen a nemzet­közi eredménytelenséget ké­rik számon! — Az első két év kitűnő csapatának magja máig is meghatározó. Az akkor­ el­söprő sikerek után az óha­tatlan cserélődésekkel végül négy évig tudtuk tartani a szintet. Pontosan tudom, mi kell a nemzetközi fel­tételekhez, s ezt már há­rom éve is nyilatkoztam. Az általam hozott és a csa­pat által adott maximum­igény elég volt a hazai baj­nokságra, az alapcélra, hogy közönségünket teljes oda­adással szolgáljuk ki, még ha rosszabbul is megy a já­ték. Az első eredményből kínálkozó lehetőséget, a tar­tós élcsapattá válást, telje­sítettük. A kezdeti sikerek váratlanul érték a várost, amelynek segítsége szüksé­ges lett volna a továbblé­péshez. A Magyarországon érvényes gyakorlat az átiga­zolásokban azt mutatja, hogy azok csak felsőbb fó­rumok támogatásával való­sulhatnak meg. Mi tizenegy játékossal álltunk neki a kupaküzdelmeknek, és min­dig az első találkozókon hiányoztak a kulcsemberek. A négy év alatt az általam ténylegesen erősítésre kisze­melt játékosok közül csak Preszellert, Kuruczot tud­tuk megszerezni, a terve­zettnél később! Úgy érzem, a csapattal együtt maradan­dót alkottunk, de a koráb­ban hangoztatotthoz ma is ragaszkodom: az új kö­rülményekhez új alkalmaz­kodás szükséges. □ Van tehát fájó pont is a négy év emlékei között? — Szakmailag befejezet­lennek érzem ténykedése­met, mert nemzetközi szin­ten nem tudtunk tovább­lépni, tehetetlennek érez­tem magam. Az alapképes­ség megvolt a csapatban, de nem volt meg a szüksé­ges tizenöt egyforma képes­ségű labdarúgó. Továbbá kár, hogy viharokat szült a legutóbbi Mundial, mi az akkori sikerünket nem a vá­logatottnak, a sportág irá­nyításának címzett kihívás­nak szántuk. A magyar lab­darúgást szolgáltuk, és ma már senki sem mond­hatja meg, mi történt vol­na, ha nemcsak Szentes utazik Spanyolországba. Sajnos, az akkori dolgok hatással voltak későbbi kap­csolatainkra is ... . A hosszúra nyúlt beszél­getésnek itt vége szakadt — egyelőre! Kétféle folytatás képzelhető el. Egy búcsúin­terjúval, ha távozásra ke­rül sor, ebben az esetben néhány okot az előbbiekben már sejtetett Verebes Jó­zsef. Ám döntés még nincs, a szerződés még felbontat­­lan. Ha változatlan szakve­zetéssel kezd a győri gárda, akkor­­a következő találko­zónak a kezdődő új korszak elképzelései lesznek a té­mái. Mohay Gábor Fociforgácsok A következő idényben már hivatalos díjért zajlik a ver­sengés az NB I góllövői kö­zött. Erről Czékus Lajos, az MLSZ főtitkár-helyettese tá­jékoztatta a sajtót. , , Amióta magyar bajnok­ság zajlik, mindig jelentős érdeklődés kísérte a góllö­vők versenyét. Külön elis­merés is illeti azokat, akik góljaikkal kitűnnek, ezért az 1985—86. évi bajnokságtól a győztes az MLSZ hivatalos, értékes díját kapja meg, ün­nepélyes keretek között. Az idei példából okulva felké­szülünk holtversenyre is, te­hát több díjról gondosko­dunk. — Még csak ezután lesznek az európai labdarúgó tornák kupadöntői, de az UEFA kedden Bernben már határo­zatot hozott a jövő évi finá­lék időpontjáról. A világbaj­­nokságra való tekintettel a találkozók korábban lesznek, mint más esztendőkben. Az UEFA Kupa döntőjét 1986. április 30­-án, és május 13- án vagy 15-én, a KEK záró­találkozóját május 7-én, a BeK utolsó mérkőzését pedig május 14-én játsszák. Az 1985/86. évi sorozat el­ső fordulójának sorsolását július 4-én Genfben tartják meg, s­­a mérkőzéseket szep­tember 18-án és október 2- án játsszák le. A második fordulónak október 23. és november 6. az időpontja, ezt követi az UEFA Kupa harmadik fordulója — dátum még nincs —, a negyeddön­tőkre jövő március 5-én és 19-én, az elődöntőkre április 2-án és 16-án kerül sor. — A magyar labdarúgó vá­logatott szeptember, október és november folyamán orszá­gok közötti mérkőzéseket akar játszani. Ez ügyben az MLSZ már korábban tárgya­lásokat kezdett Jugoszlávia, Skócia és Wales labdarúgó szövetségével, de még nem született megállapodás. A második helyen... Győri Textiles—Afor SC 35—27 (17—15) Győr, NB I/B-s női kézi­labda-mérkőzés. Vezette: Boros, Gombás. Textiles: Hoffmann — Csertői 6, Tolnai 9 (6), Bu­­jáki 6 (2), Lukácsa 2, Élő­né 4, HORVÁTHNÉ 7. Cse­re: Heiczinger (kapus), Pel­­lek 1, Pozsonyi, Ruska, Hor­váth. Edző: Kocsis Tibor. Hétméteres: 8/8, ill. 7/7. Kiállítás: 2­ 2 perc. A győri lányok tetszés szerint érték el góljaikat, ennek tudatában sajnos tel­jesen megfeledkeztek a vé­dekezésről, ráadásul a ka­pusok sem remekeltek. A kitűnő játékvezetés mellett biztosan tartotta otthon a két pontot a Textiles. Soro­zatban ötödik győzelmét aratta, egy fordulóval a ta­vaszi idény befejezése előtt a második helyen áll a táb­lázaton. Népszerű az úszásoktatás Nagy népszerűségnek ör­vend a győri sportfelügyelő­ség által meghirdetett nyá­ri úszásoktatás. A júniusban kezdődő háromhetes tanfo­lyamra már nincs hely. A sportfelügyelőség éppen ezért még két turnust indít hét-kilencéves gyermekek részére a győri sátortetős uszoda tanmedencéjében. Az oktatás reggel nyolckor kezdődik és délben fejező­dik be. A csoportok órán­ként váltják egymást. Érdeklődni és jelentkezni a városi sportfelügyelőségen lehet Horgászoknak A belediek kifogták Nincs annál idegesítőbb, mint amikor egy horgásznak he­teket kell eltölteni a vízparton, mire nagy nehezen zsákmá­nyol egy pontyot. Nos, a Beledi Horgász Egyesület tagjainak tavaly aligha lehetett ilyen panaszuk. AZ egy felnőtt hor­gászra jutó halfogás az elmúlt esztendőben a beledieknél megközelítette az ötvennégy kilogrammot Ezzel az ered­ménnyel messze megelőzték a megye többi egyesületének tagjait. Kíváncsiak voltunk: minek köszönhető ez a jó fogás? — A tavalyi rendkívüli esztendő volt — mondta Horváth Gyula, az egyesület titkára. — Azt a fogást alig­ha tudjuk megismételni. Az egyesületünk 1980-ban ala­kult. Az egyik vizünket 1981- ben telepítettük be ponttyal és ott csak tavaly kezdtünk el horgász­ni. Érthető, hogy az aránylag kis vízben a hosszú pihentetés után sok halat zsákmányoltak a hor­gászaink. Ez tehát a titok nyitja. Bár hozzá kell azt is tenni, hogy a belediek nem tegnap ta­nulták a halfogást. Az itt lakó emberek hosszú éveken át a Rábán és a közeli ki­sebb folyókon hódoltak szen­vedélyüknek. Helyi egyesü­let nem lévén, többségében a szombathelyi horgászok tá­borát gyarapították. — Elég sokszor beszédté­ma volt — mondta Horváth Gyula —, hogy Beleden is kellene alakítani egy hor­­gászegyesületet. Alkalmas terület is volt, mivel a tég­lagyár régi kubikgödrei, il­letve más bányagödrök kí­nálták magukat erre a célra. Azonban, mint kiderült, ez mégsem volt ennyire egysze­rű. A biztonságos halasítás érdekében a kubikgödrök vízellátását meg kellett ol­dani. Ehhez sok segítséget kaptunk a vízügytől, illetve a helyi termelőszövetkezet­től. A szükséges zsiliprend­szer kialakításában tagjaink is sok társadalmi munkával vállaltak részt. Így most már a Kis-Rábáról az említett területek feltölthetők. A ha­lasztásra is nagy gondot for­dítottunk. Az első esztendő­ben tizenhat mázsa pontyot telepítettünk. A többi évben pedig átlagosan tíz-tizenkét mázsa körüli pontyot vásá­roltunk. Mivel a Kis-Rába vízszintje az előző esztendők­ben többször is nagyon le­csökkent, jó pár mázsa halat onnét is átmentettünk a mi vizeinkbe. Idén tizennyolc mázsa halat vettünk. Öt má­zsa növényevő vásárlásához a MÉM-től kapunk támoga­tást. A Beledi Horgász Egyesü­letnek ötven felnőtt és ti­zennyolc ifjúsági tagja van. A létszámot nem is­­akarják korlátlanul növelni. Minden évben az egyesület tagjai határozzák meg, hogy hány új horgászt vegyenek fel,­­akik aztán a patronáló üze­mek dolgozóiból kerülnek ki. Az egyesületnek a legtöbb támogatást a helyi termelő­­szövetkezet adja, de segíti őket a téglaipari és a cer­mentáru üzem is. Az új be­ ,­lépőknek a területi jegy árán túl halasítási hozzájárulás címén ezer forintot kell fi­zetni. Ám ahogy a tavalyi fogási eredmények mutatják, a zsákmány sem marad el. A pontyon kívül fogtak már, szép süllőt, csukát, valamint harcsát is a beledi vizekből. Az egyesület a hét végére tartja halfogó felnőtt verse­nyét, ahol szintén jó zsáko­­mányra számítanak. N. E. Motocross­verseny A Somogy megyei Kisbár­­apátiban rendezett motocross versenyen vettek részt a Győri Új Kalász TSZ SK versenyzői, és közülük a 125 kem-es II. osztályú kategó­riában Palkovics László el­ső, Kalamár József pedig negyedik lett. A 250 kcm-es II. osztályú kategóriában Éles Imre végzett az ötödik helyen. Körzeti labdarúgó bajnokságok Győri körzet: Enese—Gy. Ki­nizsi 2—2, Győrság—Dunaszeg-B. Ladamér 1—1. I. ker. FC—ötté­ ,­vény 0—4, Nagyszentjános—Ko­­roncó 4—5, Bőnyrétalap—Gönyű 1—4, Pér—Győrszemere 5—3, Abt­u­da—Pannonhalma 11—1. Rábapa­­tona—Nyúl 3—1. A bajnokság végeredménye: 1. Dunaszeg-Lad. 30 66—40 42 2. Gönyű 30 91—48 41 3. öttevény 30 75—46 41 4. Győrszemere 30 72—44 40 5. pér 30 73—40 35 6. Rábapatona 30 80—51 36 7. Bőnyrétalap 30 69—55 35 8. Nyúl 30 60—49 35 9. Pannonhalma 30 65—68 29 10. Abda 30 53—63 28 11. Gyorsan? 30 48—69 23 12. I. ker. FC 30 49—09 23 13. Koroncó 30 34—66 21 14. Nagyszentjános 30 49—59 18 10. Gy. Kinizsi 30 38—70 17 12. Enese 30 36—105 13 Soproni körzet: A­ csoport vég­eredménye: 1. Hegykő 20 42—20 32 2. Magyarfalva 20 38—22 28 3. Újkér 20 40—27 21 4. Iván* 20 51—23 23 5. SMAFC 20 46—28 23 6. Alkotmány 20 27—26 22 7. Lövő 20 23—30 17 8. Pereszteg 20 19—11 16 3. Sopronkövesd 20 34—47 15 10. Nagj'cenk 20 14—50 10 11. Répeevis 20 13—37 9 * A serdülő csapat meg nem jelenése miatt 2 büntetőpont le­vonva B-csoport végeredménye: 1. Fertősztmikl. II. 2. Kópháza 3. Csáfordjánosfa 4. Zsira-Und 12 37—12 19 12 24—20 14 12 17—35 8 12 21—29 7

Next