Kisalföld, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
Vállalati tervezéshez Az oktatásban is tervezik használni Sipos Béla Vállalati árelőrejelzések című módszertani kézikönyvét, amelyet a tanulókon kívül a magasabb matematikai, statisztikai ismeretekkel nem rendelkező gazdasági szakemberek, vagy éppen vállalati vezetők úgyszintén haszonnal forgathatnak. Annál is inkább, mert az utóbbi időben megnőtt a vállalati tervezés, és az ezt megalapozó prognózisok jelentősége. Közös kereskedőházak? Magyar vállalatok Ausztriában Hagyományosan jók a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok. Valaha szekerek, hajók szállították az árut Buda és Bécs között, a vágóállatokat pedig élénk ostorcsattogtatás közben lábon hajtották a kereskedők a császárváros mészárosainak. Magyarország élelmiszert adott el Ausztriának, míg nyugati szomszédunk főleg iparcikkeket szállított nekünk. A kereskedelem romantikus korszaka már régen lezárult, a mai helyzet bonyolultabb, több leleményt és új formákat kíván mindkét féltől. A két ország gazdasági szakemberei, vegyes vállalatainak képviselői éppen ezért az elmúlt esztendő végén tanácskozást tartottak Bécsben. Nyugati szomszédaink különös jelentőséget tulajdonítottak a tanácskozásnak. Mutatja ezt az is, hogy a megnyitót dr. Karl Vak, az egyik legnagyobb osztrák bank vezérigazgatója tartotta, aki népszerű közéleti személyiség Ausztriában. A megbeszélésen a gazdasági szakemberek az együttműködés új formáiról vitatkoztak. Közülük talán egyelőre kettőt érdemes kiemelni. Új fejlemény Burgenlandban, ahol jelenleg nem olyan mértékű az iparosítás, mint Ausztria többi részén, korszerű iparvállalatokat létesítenek. A bécsi szakemberek azt ajánlották, hogy ezek létrehozásában vegyenek részt a magyarok is. A terv megvalósítására újabb magyar—osztrák vegyesvállalatok alakulnának. Az osztrák ajánlat értékelése nyilvánvalóan hosszú és alapos elemzőmunkát kíván. Mindenesetre ez új fejlemény. Eddig ugyanis csak osztrák tőke jutott be hozzánk, így épült megyénkben is több szálloda. Az osztrákok kedvezményeket és más előnyöket ígértek a magyaroknak, ha részt vesznek Burgenland iparának fejlesztésében. Dr. Kari Vak. a bécsi Zentralsparkasse und Kommer zialbank elnöke azt ajánlotta, hogy Bécsben és Budapesten hozzák létre a gazdasági együttműködés, a közös kereskedelem új formáit. Az osztrák szakemberek részletes tervet dolgoztak ki, ebben először is történeti viszszatekintéssel igyekeznek igazolni elképzeléseik helyességét. A bécsi tanulmány szerint a világgazdaság struktúraváltozása, a transznacionális vállalatok térnyerése, a csúcstechnológiák gyors elévülése, és az általános piaci folyamatokra való azonnali reagálás kényszere megköveteli a nemzetgazdaságoktól a legfontosabb piacokon való állandó jelenlétet. A korábbi kereskedőházakat az ipari és kereskedő tőke magas koncentrációja jellemezte. Korunkban az információ koncentrációja a mérvadó. Ezáltal a kisebb nemzetgazdaságok számára is megnyílik a lehetőség kereskedőházak létrehozására. A nagy teljesítményű számítógépek, a teletext, az adatbankok léte biztosítja az anyaországtól távoli kereskedőházak hatékony működését, a nemzeti és nemzetközi piac változásaira történő azonnali reagálást. Az elmúlt évtizedekben a japánok alakították ki a sajátos arcukú üzletházaikat. Osztrák szakemberek szerint a magyar—osztrák kereskedőházak további lépést jelentenek a japán modellhez képest. Az újdonság az, hogy ezek nemcsak egyetlen nemzetgazdaság vállalatait tömörítik, hanem lehetőséget teremtenek több ország vállalatainak megszervezésére. Az osztrák Zentralsparkasse és Kommerzialbank terve első lépcsőként biztosítani óhajtja a kereskedőházak alapításának tárgyi feltételeit. Ezért felkutatja a tradicionális városközpontokban található épületeket. Később a bécsi bank vállalkozik a gyakorlati megvalósításra, a tervek kivitelezésére, beszerzi a kereskedőház működéséhez szükséges integrált digitális irodalmi kommunikációs rendszert, és megkeresi a kereskedőházakba beköltöző vállalatokat és cégeket. A második lépcsőben a létrejövő konzorcium különféle szolgáltatásokat biztosít a kereskedőházban tevékenykedők számára. Még 1986-ban Az elképzelések szerint az első kereskedőházak Bécsben alakulnának meg, még 1986- ban, az osztrák főváros középpontjában. Az osztrákok azt ajánlják a magyar szakembereknek, hogy a második közös kereskedőházat Budapesten létesítsék. A mai világgazdasági helyzet mindenkitől, aki kereskedni óhajt, állandóan friss ötletet, leleményt és új formát követel. Ezért biztatóak a magyar—osztrák gazdasági tárgyalások. S még biztatóbb az a tény, hogy a megbeszélések folytatódnak. M. K. 1986. január 22., szerda Ülést tartott a megyei párt-vb Tegnap Győrben a pártszékházban ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron Megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg és állást foglalt a megyében működő felsőoktatási intézmények szervezeti továbbfejlesztéséről. A vitában részt vett és felszólalt dr. Földeák Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese és Héger József, a MÉM főosztályvezetője. Ezt követően a megye gazdaságának 1985. évi teljesítményét elemezték és értékelték az 1988. évi tervezőmunkát. A végrehajtó bizottság tagjai jóváhagyták az 1985. évi beszámoló taggyűlésekről szóló tájékoztatót. Befejezésül egyéb ügyeket tárgyaltak. Állattenyésztő Vállalat: Szolgáltatás szálsítógéppel Idestova három esztendővel ezelőtt a MÉM döntése alapján megszűntek a megyei állattenyésztési és takarmányozási felügyelőségek. Belőlük, valamint a mesterséges termékenyítő állomásokból, teljesítményvizsgáló telepekből az országban hat állattenyésztő vállalat alakult. Közülük egy Szombathelyen. Ez utóbbi vállalat három megyében: Győr-Sopronban, Vasban és Zalában ténykedik. Régebben az állattenyésztési és takarmányozási felügyelőségek hatósági feladatokat is elláttak. A vállalatoknak ez a jogköre megszűnt. Lényeges változás volt az is, hogy az eladdig költségvetésből gazdálkodó intézményeknek, most a saját bevételükből kell megélni. A valamikori felügyelőségek szakemberei gyakran hallatták szavukat a különféle fórumokon, most viszont a vállalatok az állomások munkájáról lényegesen kevesebbet tudunk. — Pedig meggyőződésem, hogy többet dolgozunk, mint régebben — mondta Szabó Pál, a Szombathelyi Állattenyésztő Vállalat gyári állomásának igazgatója. — Ahhoz, hogy az új körülmények között is talpon tudjunk maradni, elengedhetetlen volt számunkra a szakmai színvonal javítása, valamint a szolgáltatások bővítése. Közismert, hogy manapság a szövetkezetek önállóan döntenek arról, hogy a mi segítségünket igénylik-e, vagy valamelyik termelési rendszerét. Itt az állomáson nyolcvanöten dolgozunk. A hatáskörünk Győr-Sopron megyére terjed ki, hisz a vállalatnak hasonló részlege van Vas és Zala megyében is. Nálunk két fontos csoport van. Az egyik a tenyésztési osztály, ők végzik például az összes állatfajnál a törzskönyvezéseket. A másik jelentős részlegünk a szaporodásbiológiai osztály, ahol igény szerint a vállalathoz tartozó inszeminátorok végzik el a mesterséges termékenyítést. Természetesen az állomás munkáját az minősíti leginkább, hogy a megyében mennyire veszik igénybe a szolgáltatásaikat. Nos, a győriek elég jól állnak. A tejhasznú tehénállomány törzskönyvezését például kilencvenhét százalékban ők végzik a megyében. Méghozzá a legkorszerűbb módszerekkel, hisz a tenyésztési és a termelési adatokat számítógépre viszik és feldolgozva viszszajelzik az üzemeknek. Hasonló módszereket alkalmaznak az ivadékvizsgálatokban is. A húshasznú szarvasmarhatartás jövedelmezősége sokat romlott az utóbbi években. Ezt jelzi az a tény is, hogy a győri állomás csak a megyei húshasznú tehénállománynak mintegy a felére kapott törzskönyvezési és egyéb megbízásokat. Sertéstörzskönyvezést tizenegy gazdaságban végeznek, és ez körülbelül háromezer kocát érint.. Van két magyar fehér és két magyar lapály törzstenyészet is a megyében és ezek országosan is az élvonalba tartoznak. A tavalyi OMÉK-on a bágyogszováti és a kónyi törsz serzéses aranyérmet, a jánossomorjai termelőszövetkezet, valamint a Pépcelaki Állami Gazdaság törzstenyészete pedig ezüstérmet kapott, örvendetesen javult az utóbbi esztendőkben a juhászatban is a tenyésztői munka, ez utóbbit mutatja, hogy a győri állomás nyolc gazdaságban tizenegyezer anyajuh törzskönyvezését segíti. N. E. A nyár végi és az őszi sorállások után megnyugtató a kép: most van elegendő szén. Felvételünk a soproni TÜZÉP-telepen készült. Kongresszus után Beszélgetés Németh Kálmánnal, a MEDOSZ megyei titkárával Háromszázhuszonegy küldött (megyénkből tizenkettő) képviselte a Medosz XXVI. kongresszusán a négyszázezer (Győr- Sopronban tizenötezer) mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozót. A január közepén tartott rendezvényt megelőző gyűléseken, a tisztségviselők választásán nagy várakozás volt tapasztalható a legfőbb testületi ülés iránt. A kongresszusról, valamint a tennivalókról kérdeztük Németh Kálmánt, a Medosz megyebizottságának titkárát. — Fegyelmezett, szervezett tanácskozáson vettünk részt — mondta —, amelyre a politikai érzékenység volt a jellemző. A megyei küldöttértekezleten elhangzott témák közül többet — például a erdészeti ágazat helyzete, a negyvenórás munkahét bevezetése a vállalatoknál, a szociálpolitika, az életszínvonal megőrzése, bizonyos mértékű továbbfejlesztése — kiemelten foglalkozott a kongresszus. Három hozzászólásra készültünk, de az idő hiánya miatt csak Dominkovits Gyula, a Győri Vízgazdálkodási Társulat igazgatója szólhatott a társulatok jelentőségéről, a meliorációról, a termőföld védelméről, továbbá az ágazatban dolgozók szociális helyzetéről, bér- és jövedelmi viszonyairól. Hallhattak a küldöttek az új vállalatirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos törekvésekről is. Milyen megyénkben a vállalati tanács és a szakszervezet kapcsolata? — Nem véletlenül került a vita során szóba mindez. A tapasztalatok általában kedvezőek. Az együttdolgozáshónapjaiban egyértelműs*b■ vé vált, hogy a vállalatok önállósága, felelőssége növekszik, ugyanakkor a szakszervezeti testületeknek szintén új feladatokat ad a változás. Tény, hogy a vállalati tanács és a szakszervezet a meglévő jogszabályi átfedések ellenére jól megférnek egymás melett. A két testület együttműködésénél jó példaként hozható a Lajtartansági Állami Tangazdaság és a Kisalföldi Állami Gazdaság. — A kongresszus anyagát feldolgozzák. Februárban megkezdődik a titkárok, a főbizalmiak továbbképzése. — Feladat lesz még az éves és ötéves terv összeállítása — ebben is részt vesz a szakszervezet —, a szabályzatok újrakötése, például a kollektív szerződésé. Öt esztendő munkáját határozta meg a testület. A feladatokat csak a tagság és a mozgalom érdekeit szolgálva lehet megoldani. A közös dolgokról felelősségteljes volt a vita. Elhangzott, a demokrácia adta, lehetőségekkel jobban kell élni, fontos, hogy az emberi tudás, a szellemi tőke jobban kamatozzék a gyakorlatban, érdeke a szakszervezetnek, hogy építsen erre. Elengedhetetelen továbbá a dolgozók alapos tájékoztatása. A szakszervezeti munka az alapszervezetekben — az ágazathoz a megyében ötvenkettő tartozik — dől el. A dolgozók a szakszervezet megítélését a helyi munka alapján végzik, éppen ezért a gazdálkodás mellett nem szabad, hogy háttérbe szoruljon az emberekről való gondoskodás, a velük való törődés. A szakszervezeti tevékenység alapvető, meghatározó eleme kell hogy legyen a differenciált rétegmunka, a nyugdíjasok és a fiatalok helyzetének javítása, a vállalatok, a gazdaságok ezt segítő munkája. Győr-Sopronban külön nyugdíjas csoportok alakultak, a másik rétegnél pedig — eg éven belül — ifjúsági tanácsokat és ifjúsági tagozatokat hozunk létre. — Emlegethetnénk az egyes ágazatokat külön-külön, szólhatnánk az üzemegészségügyi ellátásról, a segélyezésekről, a dolgozók biztonságos munkavégzésével, az élet- és munkakörülmények folyamatos javításával kapcsolatos feladatokról, a művelődésről, az üdültetésekről, de legyen az utolsó kérdés az: az újjáválasztott vezető testületekben kik és hányan képviselik a megyét? — A 105 tagú központi vezetőségben négyen — Fodróczi Péterné (Fertői Nádgazdasági Vállalat), Nagy Róbertné (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság), Obermaxter György (Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság), Pödör György (Lajta-hansági Állami Tangazdaság) — vannak. A 19 tagú elnökségbe Pödör Györgyöt, választották, a különböző bizottságokba is több tisztségviselőnk került. A magyar szakszervezetek kongresszusán (február közepén lesz) öten vesznek részt a megyei IVT ed osztagok képviseletében — mondotta befejezésül Németh Kálmán. J. J. HUMFÖLD 3