Kisalföld, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1986. FEBRUÁR 1. SZOMBAT ARA: 2,20 FORINT XIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gazdaság és a társadalom fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tegye lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az évi tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984- ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1981. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidő-alapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidő alapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszközállománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent. 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutő importnövekedés ami ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodó képesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglevő nagy vállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény 4/5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. Lakásépítés 1000 db 72,5 370 a) 1981—1985 évek átlaga az 1976—1980 évek átlagának százalékában A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FŐBB MUTATÓI 1985. év 1985. év 1984. év százalékában 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112 a) Egy lakosra jutó reáljövedelem 191—101,5 107—198 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 190—191 kb. 935 A termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985- ben rubel viszonylatba 38 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985- ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4 illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984/1985-ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyes külsőségek között 8 tantermes általános iskolát avattak tegnap Jánossomorján. Az építők a helyi Hanság Építőipari Szövetkezet tagjai voltak. Tudósításunk az ötödik oldalon. Munkásőr törzsgyűlés Győrött Tegnap délután Győrött, a BM-szervek művelődési házában tartották meg a Munkásőrség megyei törzsének és közvetlen alegységeinek ünnepélyes értekezletét Részt vett az ünnepségen dr. Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke, Nagy Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára, (mától a megyei pártbizottság osztályvezetője). Ott voltak a fegyveres erők és testületek megyei parancsnokai, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői. A Munkásőrség Országos Parancsnokát dr. Nagy Sándor munkásőr ezredes képviselte. A Himnusz hangjai után Balogh Zoltán, a Munkásőrség Győr-Sopron megyei parancsnoka mondott beszédet, amelyet az alábbiakban foglalhatunk össze: a megyei törzs és közvetlen alegységei az 1985. évre kitűzött célokat elérték. Képesek és alkalmasak meghatározott feladatokat, követelményeket megfelelően végrehajtani. Dr. Lakatos László és dr. Nagy Sándor adta át ezután MOP által adományozott harmincöt év utáni szolgálati érdemérmet Doda Sándornak, a harminc év utánit Lukácsi Lajosnak, a huszonöt év utánit Antal Józsefnek, Beleznay Lászlónak, Leier Imrének, Telekesi Ferencnek. A 20 év utánit öten, a tizenöt év utánit ugyancsak öten, a tíz év utánit pedig 14-en érdemelték ki. Nyolc munkásőrfeleség vette át az országos parancsnok köszönő levelét. Dr. Lakatos László köszöntötte a megyei pártbizottság és a maga nevében a törzsgyűlést. Kiemelte, hogy a munkásőrök magas színvonalon végezték el az elmúlt esztendőben is feladataikat. Bizton remélik, hogy az idén is eleget tesznek pártmegbizatásuknak. A szocialista versenymozgalomban elért eredményeik elismeréseként a megyei parancsnok a Kiváló Szakasz címet adta át a megyei híradó szakasznak, a Kiváló Parancsnoki Jelvényt pedig Németh Ferenc, Nagy Sándor, Sipter Mihály rajparancsnokoknak. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Konferencia az úttörőmozgalomról A társadalom a gyermekekért A társadalom és az úttörőszövetség kapcsolata: ezzel a címmel rendezett konferenciát Győrött az MSZMP megyei bizottsága, a KISZ megyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség. Tegnap a KISZ-iskolán a megye politikai szerveinek képviselőin kívül gazdasági vezetőket, pedagógusokat, tanácsi vezetőket fogadtak, akik szekcióüléseken vitatták meg a címben szereplő kérdés gyakorlati vonatkozásait. Róbert Bélának, a KISZ megyei bizottsága megbízott első titkárának köszöntő és bevezető szavai után Varga László, az Úttörőszövetség főtitkára tartott előadást Beszélt arról, hogy az új megfogalmazás, amely szerint az úttörőszövetség a társadalom gyermekszervezete, nem csupán formális változtatás. A munka tartalmi részének változtatását igényli az a folyamat, amely a társadalom egészében a decentralizálódással, a szélesedő demokráciával megkezdődött. Az iskolában töltött idő ma meghosszabbodott, önállóságra később van módja a mai gyereknek, fiatalnak. Éppen ezért fontos, hogy a gyermekek minél több információhoz jussanak a társadalmi mechanizmusokból, s minél szélesebb rétegek kapcsolódjanak be nevetésükbe, készítsék őket az életre. A még nagyon sok érdekes témát érintő előadást követően több korreferátum hangzott el. Szakács Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára a párt szerepéről, Vadász Anna, a HNF megyei titkára a népfront lehetőségeiről, Jankovits György, a megyei tanács elnökhelyettese az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata''61, Szombathi Tibor, a KISZ Győr városi első titkára az úttörőkapcsolatokról, Takács József, a GyAIÜV pártbizottságának titkára a vállalatok tapasztalatairól, Horváth Bert Katalin, a fertődi úttöőcsapat vezetője pedig a lakóterület és a rajok kapcsolatáról szőtt. A tanácskozás ma folytatódik a társadalmi kapcsolatok erősítéséről.