Kisalföld, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1986. MÁRCIUS 1. SZOMBAT ÁRA: 2,20 FORINT XLH. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Felszólalások az SZKP kongresszusán A fejlődés gyorsítását sürgetik a küldöttek Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában pén­teken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresz­­szusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első há­rom napirendi pontról (az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezé­se és az SZKP szervezeti sza­bályzatának módosítása) nem tartanak külön előadói be­szédeket, hanem azok lénye­gét belefoglalják az SZKP Központi Bizottságának po­litikai beszámolójába, ame­lyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov, február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az Állam­biztonsági Bizottság elnöke volt A Szovjetunió Állama­biztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult a szovjet társadalmat hivatott megvé­deni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző kül­földi szovjetellenes közpon­tok és egyéb ellenséges ele­mek aknamunkájával szem­ben. Beszédében Viktor Csebri­kov sajnálattal szólt arról, hogy a vezető imperialista hatalmak nem adják jelét annak, hogy készek lennének a fegyverkezési hajsza meg­állítására. Továbbra is erő­politikát folytatnak, ami nyílt szovjetellenességben, a Szov­jetunió fölötti katonai fölény megszerzésére irányuló lépé­sekben nyilvánul meg. Ennek az irányvonalnak a megvalósításában önálló sze­repet töltenek be a külön­leges szolgálatok. Az Egye­sült Államok és más NATO- országok titkosszolgálatai ki­tartóan próbálkoznak a Szov­jetunió kül- és belpolitikájá­nak lejáratásával. Igyekez­nek megszerezni az ország politikai, katonai, gazdasági és tudományos-műszaki tit­kait, megpróbálnak beépül­ni az állami intézményekbe, fontos katonai objektumok­ra, tudományos kutatóintéze­tekbe. Viktor Csebrikov beszámolt arról is, hogy az utóbbi idő­szakban több szovjet, minisz­tériumban és országos hatás­körű irányítószervben impe­rialista titkosszolgálatok ügy­nökeit leplezték le. Olyan árulókat, akik fontos szolgá­lati titkokat szolgáltattak ki külföldi szervezeteknek. Ezek az emberek a törvény által előírt szigorú, de megérde­melt büntetésben részesültek. Az imperializmus a szocial­izmus ellen vívott harcban fontos szerepet szán az ide­ológiai diverziónak — muta­tott rá az Államvédelmi Bi­zottság elnöke. — Fegyver­ként használja fel a hazug­­ságot, a rágalmakat, a szov­jet nép által választott társa­dalmi rend elleni harcra vo­natkozó felszólításokat. Ezek törlesztésében nem elhanya­golhat­ó szerepük van a nyu­gati titkosszolgálatok által fenntartott különböző ellen­séges rádióadóknak. Mindez összességében már nem ide­ológiai harc, hanem ideoló­giai diverzió, a Szovjetunió belügyeibe való nyílt beavat­kozás, ami durván sérti a nemzetközi jog elveit és a szovjet törvényeket. Az ilyen ellenséges tevékenység elleni harcban határozottan alkal­mazzák, s a jövőben is al­kalmazni fogják a szovjet törvényhozás által előirány­zott intézkedéseket. Csebrikov emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben egyes nyugati körök nagyon sokat beszélnek a politikai és em­beri jogok, emberi szabadsá­gok Szovjetunió-beli állítóla­gos megsértéséről, s ezek kapcsán megalapozatlan kö­vetelésekkel, igényekkel áll­nak elő, így akarják támo­gatni a szovjet állampolgá­rok között is előforduló áru­lók társadalomellenes tevé­kenységét, ösztönözni ezeket az embereket arra, hogy nyíl­tan ellenséges tevékenységet folytassanak. Nyugaton hős­nek kiáltják ki mindazokat, akik fellépnek a szocializmus ellen és sokszor megrögzött bűnözőket vesznek pártfo­gásba. Nyugati védelmezőik ki akarják vívni e személyek számára azt a jogot, hogy büntetlenül megsértsék a szo­cialista állam törvényeit. Ilyen jogot azonban mi soha senkinek nem adunk — szö­gezte le a szónok. A Szovjetunióban létrejött és működik a szervezeti-po­litikai, jogi, nevelési és egyéb intézkedéseknek az az átfo­gó rendszere, amely bizto­sítja a szovjet állam és a szovjet társadalom biztonsá­gának megvédését az impe­rializmus felforgató tevé­kenységével szemben. Ebben a rendszerben fontos helyet töltenek be az Állambiztot­­­sági Bizottság szervei, ame­lyek az SZKP, annak Köz­ponti Bizottsága irányítása alatt működnek — mondot­ta Csebrikov. Mint emlékezetes, az M­SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat­ hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártve­zetése címére.­­Abszamat Ma­­szalijev, a Kirgiz KP KB el­ső titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jo­gosnak ismerte el a kritikát Rámutatott, hogy a köztársa­sági párt központi bizottsá­gának hibájából minimálisra zsugorodott a helyi pártszer­vek szerepe, hibákat követ­tek el a káderpolitikában, megsértették a kollektív ve­zetés elveit. Az elkövetett hi­bákból levontuk a megfelelő tanulságokat — mondta Ab­­szamat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az TZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttit­­kára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szüksé­gességének szentelte felszóla­lását. Az üzem rekonstruk­ciójával kapcsolatos huzavo­nát ugyanúgy bírálattal il­lette, mint az egyik új típus céljára kidolgozott motort, amely ,,nem tartozik a leg­jobbak közé”. Bírálta a koo­perációs hibákat, amelyek lassítják az új típusokra való áttérést. Szibériának, ennek a sord éghajlatú, de természeti erő­forrásokban hallatlanul gaz­dag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szer­­gej Manyakin, az omszki te­rületi pártbizottság első tit­kára. Rámutatott a Szibéria „hasznosítása” és „élettel való megtöltése" közötti kü­lönbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, mégpe­dig nagyon ésszerűen és kö­rültekintően megoldani. Szi­béria „megfiatalodásával" egyébként sajátos tennivalók is jelentkeznek. Omszk la­kosságának átlagéletkora je­lenleg 11 év. Név szerinti bírálatot ka­pott a péntek délelőtti ülésen a közlekedésügyi miniszter első helyettese. „Milyen fele­lősség ez az önre bízott ügyért, Berzenko elvtársi” — kérdezte a vitában felszó­laló Alekszandr Szaharov, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 41­ százalék­kal több munkát kell elvé­gezniük a szovjet főváros metróépítőinek, a programok egyharmadához még mindig hiányoznak a tervek és a költségvetések. Sz­ovjet Örményország vi­rágzásáról, a köztársaságok közötti együttműködés üdvös hatásáról beszélt felszólalá­sában Keren Gyemircsiin, az örmény KP Központi Bizott­ságának első titkára, őt Vik­tor Misin, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kőválné a szónoki emel­vén­yen. Rámutatott, hogy a szovjet fiatalok méltó módon kiveszik részüket az ország társadalmi és gazdasági fej­lesztéséből, a vezető iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javítani kell. Emellett sok a nevelési gond, az ifjúság szabad idejének ésemirit­ás hasznos elköltésé­vel kapcsolatos probléma. Az élesen bíráló hangvétel folytatódott a szovjet kultu­rális miniszter felszólalásá­ban Pjotr Gyemicsev, aki elvben ner­assa az RZKP KB Politikai Bizottságának, kifa­kadt azok ellen a pénzügyi és tervez­ő szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaságra nehezedő nem jövedelmező terhet láttak a (Folytatás a 2. oldalon) Az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére díszkivilágítást kaptak a moszkvai ut­cák. A képen: a Kalinyin sugárút fényárban. Rába gépekre KSZE technológia Kamatozó szellemi tőke Új­ székház, a­ tervek Nem hivalkodó épület, sőt, valójában jól alkalmazkodik a városszéli településhez. De a belső elrendezés annál meg­­k­apóbb, jó ízlésű és a célsze­rűséget szem előtt tartó. Új, és egyben a hírnevet, munkát megillető székházba költözött Győrött a Bácsai úton a KSZE Növénytermelési Rend­szer Agrárfejlesztő Közös Vállalat győri termelésszer­vezési egysége. Mindenek­előtt nem a tartalomhoz illő forma megteremtésének szándéka hozta össze ezt a székházat, igaz az is, de in­kább az a jogos óhaj, hogy ami ehhez a termelésszerve­zési egységhez tartozik, az végre egyhelyütt legyen. Al­katrészraktár, szerelőcsarnok, oktatóterem, s természetesen a munka minőségének meg­felelő irodák, fogadókész elő­tér az üzletembereknek, vá­sárlóknak. Említettük a minőségi munkát, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ennél a termelésszervezési egységnél (Győr, Veszprém megye) is gyarapodott a tag­gazdaságok száma, januártól néggyel, így csak a megyé­ben több mint 55 ezer hek­táron érdekelt a KSZE. A szolgáltatások színvonala pe­dig a jelek szerint vonzza az új belépőket, biztatás még számukra jelenleg is a me­gyeieket meghaladó termés­átlagok, búzából, kukoricából, napraforgóból. Tavaly az ag­ronómiai tevékenység kap­csán beszámoltunk a fajta­programról, a Ju-Kinol tesz­telésről és a szintetikus po­pulációkkal kapcsolatos alap­vizsgálatokról. Nem kis je­lentőségű volt a tápanyag­gazdálkodásért végzett fej­lesztő munka, különös tekin­tettel a folyékony műtrágyák széles körű elterjesztésére, ezen belül is a nitrogén ol­datokkal (Nitrosol 28). Miként, s főleg mivel le­het még fokozni ezeket a jó eredményeket? Erről beszél­gettünk minap Horváth Fe­renccel és Pohárnok Pállal a termelési rendszer új megyei székházában. A korábbi négy növény teljes termeléstervét adap­tálja a jövőben is a rend­szer, továbbfejlesztve a mű­­velőnyomos technológiát, há­romszorosára emelve a folyé­kony nitrogén trágyázást. Magas szaporítású fokú, ki­váló termőképességű fajták vetőmagvaival, gondos és részletes táblakimutatásokkal segítve a gazdaságokat. Mind­ezt a hatékonyság és a gaz­daságosság egyre erőtelje­sebb figyelembevételével, nyereségcentrikus szemlélet­tel. Az előrejelzések szerint változás a vetésszerkezetben nem várható, hogy csökkent a kukorica és nőtt a napra­forgó területe, ez a jelenlegi közgazdasági helyzetet te­kintve szinte természetes. A megújulásra rendkívül nagy lehetőséget kínál a technika, a megnövekedett, kibővült adottságokkal. Si­kerrel üzemelteti a KSZE a Rábával közösen a konszig­nációs alkatrészraktárt, a műszaki színvonal emelésé­hez ez az együttműködés már kiindulópont lehet. De hogy ne vágjunk a dolgok elébe: a műszaki fejlesztés lényege — megerősítették itt a szakemberek — az alapte­vékenység minőségének a ja­vítása. Ami azért is nehe­zebb, mert szerviz techniká­sok száma nem változik, te­hát adott a létszámmal gyor­sabb és hatékonyabb a tag­gazdaságok kiszolgálása. Eh­hez lesz majd segítség a szá­mítógép. Az alkatrészgazdál­kodás géprevitele már az idei év terve, a későbbiek­ben az anyaggazdálkodás géprevitele lesz a cél. Per­sze a műszaki szolgáltatás fejlesztését segíthetik a tag­gazdaságok is, ha segítik a termelési rendszert a szelle­mi tőkével való jó gazdálko­dásban. Mire gondolunk? Azt­, hogy a szerviztech­ni­­kusok a szövetkezetekben a lényegi, szakmai munkát tudják végezni, tehát a szö­vetkezetek gépműhelyeiben felkészült emberek álljanak a rendelkezésükre. S ha már a szellemi tőkét említettük, ebben van a nagy lehetőség a Rábával való to­vábbi együttműködésre. Még­pedig az oktatóbázis kialakí­tása, a Rába-gépekre ala­pozva, természetesen meg­felelő nyereségtartalommal Ehhez adott már a hely, a tér, a technikai felszereltség, videostúdió is van az okta­tóteremben. Tehát megoldha­tó négy szinten a módszerta­ni, gyakorlati oktatás, Rába­­gépekre alapozva ugyan, de összekötve a KSZE technoló­giával. Gépkezelők, szerelők, majd üzemmérnökök, végül a specialisták részére szervez­nék a négyszintű tanfolya­mot, az utóbbival megoldha­tó lenne a saját szerviztech­nikus képzés is. Ez mennyi­re lehet középtávú, vagy akár közeli terv, nemcsak a Rába együttműködési szándékán és fogadókészségén múlik, min­denesetre reális alapja van az elképzelésnek. De legfő­képpen annak van létjogo­sultsága, hogy a szekszárdi termelési rendszer győri egy­sége éljen a lehetőséggel, and maga a közelében működő, jó hírű mezőgazdasági eszkö­zöket készítő gyár. Ebből a kapcsolatból mindenképpen érdemes profitálni, nem utol­sósorban a termelés szolgá­latában. G. Szabó Az Országgyűlés tisztségviselőinek tanácskozása Pénteken az Országházban tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter az illetékekről, Petrik Ferenc igazság­­ügyminiszter-helyettes sajtóról szóló törvényjavaslat főbb elveit vázolta fel. Somogyi László építésügyi és városfejlesz­tési miniszter az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről adott tájékoztatást.

Next