Kisalföld, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

»irosrn BOjirres­^ CA HUMPOID Jogsegész/s­zo­lgálata A MUNKAVISZONYBAN ELTÖLTÖTT IDŐ K. É. mosonmagyaróvári levélírónk tudni szeretné, hogy munkaviszonyban eltöltött időnek számít-e a kül­földön érvénytelen munkaszerződés alapján, ténylege­sen munkában el­töltött idő, h­a a dolgozó engedély nélkül létesített munkaviszonyt? A 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 14. §-a szerint, a külföldön munkaviszonyban eltöltött időt figyelembe kell venni a munkaviszonyban el­töltött idő kiszámításánál. Az Mt.V. 16. § (3) bekezdése szerint pedig az érvénytelen munkaszerződés alapján munkában eltöltött időt úgy kell tekinteni — a munkavi­­­zony­hoz fűződő jogok és kö­telezettségek szempontjából —, mintha az érvényes mun­kaszerződés alapján történt volna. Az Mt. 6. §-a azonban úgy rendelkezik, hogy a tör­vény hatálya csak azokra a munkaviszonyokra terjed ki, amelyek alapján a munkát Magyarországon kell végezni. Ez alól ugyan a jogszabály — a Nemzetközi Magánjogi Törvény — tesz kivételeket olyan esetben, ha magyar munkáltató küldi külföldre a dolgozóját, erre továbbra is a magyar szabályok irány­adók. Ez a kivétel azonban a kér­désben felvetett esetre nem vonatkozik. Ebből viszont az is következik, hogy az Mt­ V. 16. § (3) bekezdésében fog­lalt különleges szabályt csak azokra az esetekre lehet al­kalmazni, amikor a munka­végzés Magyarországon tör­ténik. Nem alkalmazható ar­ra az esetre, ha az érvényte­len munkaszerződés alapján a munkavégzés külföldön tör­tént Ezért az így munkában eltöltött időt a 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 14. §-a szempontjából nem lehet fi­gyelembe venni, mert az ér­vénytelen munkaszerződés alapján, munkaviszony nem jött létre. MUNKAVISZONY FELMONDÁSA A MUNKÁLTATÓ RÉSZÉRŐL H. K. győri olvasónk kéri, tájékoztassuk arról, mi­ként mondhat fel a dolgozónak a munkáltató, a fel­mondás érvényességére milyen előírások vonatkoznak? A munkáltató a munka­­viszonyt az Mt. 26. § (2) be­kezdése szerint csak írásban mondhatja fel, a szóban kö­zölt felmondás érvénytelen. A munkaviszonyt a munkál­tató nevében csak a munkál­tató erre feljogosított dolgo­zója mondhatja fel. Az ilyen jogkörrel vagy eseti megha­talmazással nem rendelkező személy felmondást közlő nyilatkozata érvénytelen. A felmondást a munkáltató indokolni köteles. A felmon­dásból, illetőleg annak indok­lásából a felmondás okának világosan ki kell tűnnie, enél­­kül a dolgozó kérelm­ére a felmondást hatálytalanítani kell. Nem szükséges a fel­mondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez ké­pest elegendő az­ok össze­foglaló megjelölése is. Az in­doknak igaznak, valóságos­nak kell lennie. Kétség ese­tén a munkáltatót terheli an­nak bizonyítása, hogy az írás­ban közölt felmondási ok helytálló. Nincs helye ké­sőbb olyan új felmondási okok bizonyításának, ame­lyek közlése a felmondásban nem történt meg. A munkaügyi vita során nemcsak a felmondás indok­lásában kifejezetten közölt, hanem olyan további tények és körülmények bizonyításá­nak is helye lehet, amelyek — az indokolás keretein be­lül maradva — azt kiegészí­tik és alátámasztják. A fel­mondási oknak — tényszerű valósága mellett — egyúttal okszerűen is alá kell támasz­tania a dolgozó munkaviszo­nyának a munkáltató részé­ről történő megszüntetését. Mellőzhető a felmondás in­doklása, ha a dolgozó egy év­nél rövidebb ideje van a munkáltatónál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indoklást kéri. Az adott munkáltatónál el­töltött egy évnél rövidebb idejű munkaviszony esetén is indokolni kell a felmon­dást, ha a dolgozó alkalma­zására áthelyezéssel került sor, és ennek révén a figye­lembe veendő munkaviszo­nya eléri vagy meghaladja az egy évet. A dolgozó a felmondás in­dokainak közlése iránti igé­nyét a felmondás kézbesíté­sét követő 15 napon belül, ha pedig a felmondás érvényes­ségével kapcsolatban mun­kaügyi vita indult, annak jog­erős befejezéséig terjesztheti elő. A munkáltató részéről tör­ténő felmondás érvényessé­gének a fentieken túl továb­bi érvényességi kelléke, hogy a dolgozó ne essen a jogsza­bályban előírt felmondási ti­lalmaik alá, illetve felmondá­si korlátozás esetén, az ille­tékes szerv a munkáltató fel­mondásához járuljon hozzá. Dr. I. T. 1987. január 19., hétfő Olvasóink írják Zsákbamacska Karácsonyra vetíteni gyermekeimnek egy ol­csónak éppen nem mondható társasjátékot, a Lehet egy kérdéssel több?-az, aminek az ára 498 forint volt. A megle­petés karácsony este ért bennünket. A dobozban hat csomag kártyának van helye, de csak két csomagot találtunk ben­ne. Ünnepek után elmen­tem az üzletbe, ahol vá­sároltam és érdeklődtem a hiányzó kártyák felől. Közölték, hogy még kap­ható náluk az 5-ös és 6- os kártyacsomag (1-es és 2-es volt a dobozban), persze azért külön kell fizetnem csomagonként 66 forintot. Úgy érzem, nagyon becsaptak ben­nünket. Hirdetnek egy társasjátékot 498 forin­tért és kiderül, hogy az 762 forintba kerül. Nem értjük azt sem, hogy mi került az egyszerű mű­anyag dobozon 366 fo­rintba. Ugyanis, ha a 498 forintból levonjuk az eredetileg benne levő két csomag kártyát (132 fo­rint), akkor egy bábuk­kal és dobókockával el­látott műanyag társasjá­tékért ez rengeteg pénz. (Molnár Jenőné, Győr- Ménfőcsanak.) Hívjon! Megyünik! A közelmúltban City tehertaxit rendeltem reg­gel négy órára. Azt a vá­laszt kaptam az ügyin­tézőtől, hogy náluk nincs olyan gépkocsivezető, aki hajnali négykor fel­kel . Ugyanakkor úton­­útlesen reklámozzák: Ci­ty taxi éjjel-nappal. (Saller Ferenc, Sopron, Csalogány köz 8.) Jólesett A karácsonyi ünnepe­ket a balti szanatórium­ban töltöttem. Amikor leesett az első hó, elmen­tem sétálni, és útközben találkoztam négy hely­béli gyerekkel, akik hó­embert csináltak. Meg­álltam és beszélgettünk. Beillavics Mónika, Bálint Claudia, Vinkovics Jó­zsef és Balassa Kriszti­na rendkívül értelmes, kedves gyerekek voltak. Az együttlét velük rend­kívül jólesett nekem, hozzájárultak a szeretet ünnepének melegéhez. Jó tanulást kívánva, sze­retettel üdvözlöm őket. (Dr. Csutorás Sándorné, Pécs, Goldmark u. 1.) • Ö Ön­becsapás Az egyenes út a biztonságos Az esztendő első heteiben a szokásosnál is több információt kérő levél érkezik az ál­lampolgárokhoz. Az elmúlt év lezárásával ugyanis, ha az öregségi nyugdíj­al, a leszá­zalékolt vagy az adófizető ember aktáinak áttekintése után nem egyezik valami, eset­leg feltételezhető, hogy az érintettek életkö­rülményei megváltoztak, a hivatal kéri: sa­ját érdekükben, olykor hatósági igazolás mellékelésével válaszoljanak a kérdésekre. Cikkünk írására H. Ferenc, egy Győr kör­nyéki községben lakó téesz-tag esete adja az okot. Olvasóink gyakran megkeresnek ben­nünket, ha nem tudják a nyugdíj fel­tétele­it, a betegségi segély, a háztáji föld jutta­tásának szabályait, örülünk érdeklődésük­­nek, mert tapasztalatból tudjuk, hogy az ér­deklődő embereket kevésbé érik csalódások. Tanácsunk és tájékoztatásunk viszont csak akkor lehet eredményes, ha az érdeklődő nem hallgat el semmit, még a számára eset­leg kedvezőtlen döntést eredményező körül­ményt sem. A hamis tényállásra a válasz csak téves lehet, amit rendszerint csalódá­sok követnek. Akik a hatóságot, a táppénzt, a családi pótlékot, vagy a nyugdíjat folyósító szervet felületesen beírt igen­nel vagy nem­ mal fél­revezetik, nem számolnak a következmé­nyekkel. Kedvező eset, ha a hamisság rö­vid idő alatt kiderül, és nem pár év múlva. H. Ferenc sokáig egyénileg gazdálkodott, majd téesz-tag lett. Pár évi munka után megbetegedett, lerokkantosították. Mivel ke­vés nyugdíjévet szerzett, csak munkaképte­lenségi járadékot kaphatott. Három éven át minden hónapban megkapta a járadékot. Egy ízben a járadékot folyósító szervtől­­adatszolgáltató nyomtatványt kapott, amit kitöltve visszaküldött, de annak egyik kér­désére, hogy van-e keresete, keresőfoglalko­zásból származó jövedelme és mennyi, nem­mel válaszolt, holott akkor már vállalati portásként dolgozott. (Márpedig a munka­képtelenségi járadék folyósításának egyik feltétele, hogy az illetőnek az öregségi já­radék összegét meghaladó jövedelme ne le­gyen.) Amikor felesége elérte a nyugdíjkorha­tárt és beadta kérelmét, őszintén beírta, hogy férje hol dolgozik és mennyi a kere­sete. A házaspár aktái egymás mellé kerül­tek, s így tudódott ki, hogy a családfő két éven át jogtalanul kapta a járadékot. Azon­nal megvonták a további folyósítást és több mint tízezer forint visszafizetésére kötelez­ték. Az eset jól bizonyítja: az egyenes út oly­kor göröngyös, de a legbiztonságosabb. N. M. A szerkesztő válaszol Zólyom Andrásné győr­­ménfőcsanaki, Varga Erzsé­­­bet jánossomorjai, Gémesné Rácz Katalin, Fischer And­rás soproni, Szigeti Géza mo­sonmagyaróvári, Ács Kál­mánná lébénymiklósi, Nagy Mihály péri, Pongrácz István csornai, Hencz Jenő, Császár Ferencné, Hegedűs Anna, Nándor István, Dávid Zol­tánná, Perediné Kiss Mag­dolna, Szólás Károlyné, Fe­kete Zoltán győri olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Ruska Gábor vitnyédi, Varga Ernőné győrszentivá­­ni, Bajzát Sándor, Fogarasi Lászlóné mosonmagyaróvári, Tóthné Sándori Katalin győr-ménfőcsanaki, Lázár Pál abdai,­ Kelemen Ferenc­né, Soóky Rezső soproni, Bertolné Vigh Mária kapu­vári, Csontos Imre fertődi, Búza Jánosné, Jakab Vilmos, Tiszainé Ferenczi Edit. Sütő- Ti István, Jakab Lászlóné győri lakosok ügyében az il­letékesek segítségét kértük. Kiss Ferencné győri levél­írónkkal közöljük: értesülése téves. A huszonöt, a negy­ven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dol­gozók részére jár jubileumi jutalom. A dolgozó nyugdíja­zásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor ki kell fizet­ni. Ha a dolgozónak legalább harmincöt, illetőleg negy­venöt évi munkaviszonya van, a negyven, illetőleg öt­ven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazásakor a részére, illetve munkaviszonyának elhalálozása miatt történt megszűnése esetén az örö­kösnek kell kifizetni. Kurucz Péterné mosonma­gyaróvári olvasónkkal kö­zöljük a kért címet: Magyar Rádió, Budapest, VIIL, Bró­­dy Sándor u. 5­7. irányító­szám: 1088. A borítékra fel­tétlenül írja rá: hétfői kí­vánságműsor. Budai Ádám győri levél­írónknak üzenjük: amennyi­ben ismerőse győri lakos, úgy érdeklődhet a Győr Vá­rosi Rendőrkapitányság sza­bálysértési hatóságánál. Cím: Felszabadulás u. 18. Csornai Sándorné nyúli olvasónkkal közöljük: ha férjének az 1985. szeptember 10-i balesetéből kifolyólag maradandó egészségkároso­dásra utaló panaszai vannak, az ÁB orvosa által megálla­pított százalék szerinti össze­get térítik. A maradandó rokkantság mértékét legké­sőbb két évvel a baleset után kell megállapítani, így igénye még nem évült el. Egyébként az ÁB megyei igazgatója intézkedett, hogy a balesetbiztosítási orvos­­szakértő vizsgálja meg férjét és annak megállapítása sze­rint a lehetséges baleseti rokkantsági térítést fizessék ki. Lipovics Imréné soproni levélírónknak üzenjük: ér­tesülésünk szerint az ÁB soproni fiókja által 3 év és 11 havi díjfizetésnek megfe­lelő 8057 forint visszavásár­lási összeg kiszámítása és térítése helyesen történt. Vizsgálatra nem jogosultak! A múlt év végén Csanaki József győr­­szentiváni olvasónk észrevételezte, hogy a Levin nevű növényvédőszer alkalmatlan a burgonyiaibogár és lárváinak irtására. A szert és a szakboltban felvett jegyzőkönyvet el­vitte a győri Növényvédő Állomásra. Hóna­pok elteltével érdeklődött az eredmény után, de az állomáson nem találták a vizsgálati anyagot. A Győr-Sopron Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója olvasónk sérelmét kivizsgáltatta. „A Győr-Sopron Megyei NAÁ szerható­sági vizsgálatra nem jogosult. Az állomás dolgozói tehát nem vállalják a vizsgálatot, hanem közlik, hová kell küldeni az ilyen jellegű mintát. Az állomásra kerülő vala­mennyi mintát minden esetben vizsgálati jegyzőkönyvvel látjuk el. Dolgozó­nk egybe­hangzóan állítják, hogy mintát nem vettek át és a panaszos sem tudta kiválasztani a mintát átvevő dolgozót. Egyébként az ügy­fél átvételi elismervénével nem rendelke­zett.” Cikkünk nyomán Koksz helyett brikett Múlt heti postánkban Hideg napok, meleg gondok cím­mel Bene Gyuláné győri (Kossuth u. 40.) nyugdíjas olvasónk tüzelővel kapcsolatos panaszával foglalkoztunk. Dr. Finta Ferenc, a megyei Tüzép Vállalat igazgatója le­vélírónk panaszát kivizsgáltatta és intézkedett. „Bene Gyuláné megbízta ismerősét, hogy 1800 forint ér­tékű utalványát váltsa be a Tüzépnél, elmondása szerint brikettre egy fuvarossal. Ismerőse Győr, Tulipán u. 15. sz. alatt lakó szekérfuvarost bízta meg a szállítás teljesítésével. A fuvaros elértette a megbízást, az utalványt kokszra vál­totta be. A fuvaros 6 mázsa kokszot és 5 g tűzifát szállí­tott ki a nyugdíjas lakására. Mivel az olvasó nem ezt a tü­zelőfajtát kérte, tiltakozott a fuvarosnál, aki nem volt haj­landó a koksz visszaszállítására, és a fuvardíj fejében az 5 mázsa tűzifát eltulajdonította. Bene Gyuláné panaszára te­lepvezetőnk közölte, hogy hajlandó a kokszot brikettre ki­cserélni. A nyugdíjas panaszt tett a kisiparosok szervezeté­nél és a fuvarosok elnöke vállalta, hogy a telepvető intéz­kedésére lebonyolítja a tüzelőcserével kapcsolatos fuvart. Sajnos ezt nem tette meg, így kerülhetett sor arra, hogy az asszony teljesen jogosan a szerkesztőségben tett panaszt. Intézkedtem, hogy azonnal rendezzék Bene Gyuláné ké­rését. Lakásán megállapították, hogy nem volt teljesen tü­zelő nélkül. A lakás egy részében gázfűtést is használ, de a brikett hiánya természetesen zavarta fűtését. Személyesen megállapodtak vele, hogy pár nap múlva, amikor a fuvaros az udvarba be tud járni, lebonyolítják a cserét. Sajnálom a történteket, s egyben megkerestem a tanácsi szakigazgatási szervet, s bejelentettem a fuvaros által elkövetett szabály­talanságot. Egyúttal figyelmeztettem a telepvezetőt, hogy kö­vetkezetesebben ellenőrizze a megbízatások végrehajtását." HARIFÖLD 5

Next