Kisalföld, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
»irosrn BOjirres^ CA HUMPOID Jogsegész/szolgálata A MUNKAVISZONYBAN ELTÖLTÖTT IDŐ K. É. mosonmagyaróvári levélírónk tudni szeretné, hogy munkaviszonyban eltöltött időnek számít-e a külföldön érvénytelen munkaszerződés alapján, ténylegesen munkában eltöltött idő, ha a dolgozó engedély nélkül létesített munkaviszonyt? A 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 14. §-a szerint, a külföldön munkaviszonyban eltöltött időt figyelembe kell venni a munkaviszonyban eltöltött idő kiszámításánál. Az Mt.V. 16. § (3) bekezdése szerint pedig az érvénytelen munkaszerződés alapján munkában eltöltött időt úgy kell tekinteni — a munkavizonyhoz fűződő jogok és kötelezettségek szempontjából —, mintha az érvényes munkaszerződés alapján történt volna. Az Mt. 6. §-a azonban úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálya csak azokra a munkaviszonyokra terjed ki, amelyek alapján a munkát Magyarországon kell végezni. Ez alól ugyan a jogszabály — a Nemzetközi Magánjogi Törvény — tesz kivételeket olyan esetben, ha magyar munkáltató küldi külföldre a dolgozóját, erre továbbra is a magyar szabályok irányadók. Ez a kivétel azonban a kérdésben felvetett esetre nem vonatkozik. Ebből viszont az is következik, hogy az Mt V. 16. § (3) bekezdésében foglalt különleges szabályt csak azokra az esetekre lehet alkalmazni, amikor a munkavégzés Magyarországon történik. Nem alkalmazható arra az esetre, ha az érvénytelen munkaszerződés alapján a munkavégzés külföldön történt Ezért az így munkában eltöltött időt a 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 14. §-a szempontjából nem lehet figyelembe venni, mert az érvénytelen munkaszerződés alapján, munkaviszony nem jött létre. MUNKAVISZONY FELMONDÁSA A MUNKÁLTATÓ RÉSZÉRŐL H. K. győri olvasónk kéri, tájékoztassuk arról, miként mondhat fel a dolgozónak a munkáltató, a felmondás érvényességére milyen előírások vonatkoznak? A munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 26. § (2) bekezdése szerint csak írásban mondhatja fel, a szóban közölt felmondás érvénytelen. A munkaviszonyt a munkáltató nevében csak a munkáltató erre feljogosított dolgozója mondhatja fel. Az ilyen jogkörrel vagy eseti meghatalmazással nem rendelkező személy felmondást közlő nyilatkozata érvénytelen. A felmondást a munkáltató indokolni köteles. A felmondásból, illetőleg annak indoklásából a felmondás okának világosan ki kell tűnnie, enélkül a dolgozó kérelmére a felmondást hatálytalanítani kell. Nem szükséges a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő azok összefoglaló megjelölése is. Az indoknak igaznak, valóságosnak kell lennie. Kétség esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. Nincs helye később olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg. A munkaügyi vita során nemcsak a felmondás indoklásában kifejezetten közölt, hanem olyan további tények és körülmények bizonyításának is helye lehet, amelyek — az indokolás keretein belül maradva — azt kiegészítik és alátámasztják. A felmondási oknak — tényszerű valósága mellett — egyúttal okszerűen is alá kell támasztania a dolgozó munkaviszonyának a munkáltató részéről történő megszüntetését. Mellőzhető a felmondás indoklása, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a munkáltatónál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indoklást kéri. Az adott munkáltatónál eltöltött egy évnél rövidebb idejű munkaviszony esetén is indokolni kell a felmondást, ha a dolgozó alkalmazására áthelyezéssel került sor, és ennek révén a figyelembe veendő munkaviszonya eléri vagy meghaladja az egy évet. A dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti igényét a felmondás kézbesítését követő 15 napon belül, ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, annak jogerős befejezéséig terjesztheti elő. A munkáltató részéről történő felmondás érvényességének a fentieken túl további érvényességi kelléke, hogy a dolgozó ne essen a jogszabályban előírt felmondási tilalmaik alá, illetve felmondási korlátozás esetén, az illetékes szerv a munkáltató felmondásához járuljon hozzá. Dr. I. T. 1987. január 19., hétfő Olvasóink írják Zsákbamacska Karácsonyra vetíteni gyermekeimnek egy olcsónak éppen nem mondható társasjátékot, a Lehet egy kérdéssel több?-az, aminek az ára 498 forint volt. A meglepetés karácsony este ért bennünket. A dobozban hat csomag kártyának van helye, de csak két csomagot találtunk benne. Ünnepek után elmentem az üzletbe, ahol vásároltam és érdeklődtem a hiányzó kártyák felől. Közölték, hogy még kapható náluk az 5-ös és 6- os kártyacsomag (1-es és 2-es volt a dobozban), persze azért külön kell fizetnem csomagonként 66 forintot. Úgy érzem, nagyon becsaptak bennünket. Hirdetnek egy társasjátékot 498 forintért és kiderül, hogy az 762 forintba kerül. Nem értjük azt sem, hogy mi került az egyszerű műanyag dobozon 366 forintba. Ugyanis, ha a 498 forintból levonjuk az eredetileg benne levő két csomag kártyát (132 forint), akkor egy bábukkal és dobókockával ellátott műanyag társasjátékért ez rengeteg pénz. (Molnár Jenőné, Győr- Ménfőcsanak.) Hívjon! Megyünik! A közelmúltban City tehertaxit rendeltem reggel négy órára. Azt a választ kaptam az ügyintézőtől, hogy náluk nincs olyan gépkocsivezető, aki hajnali négykor felkel . Ugyanakkor útonútlesen reklámozzák: City taxi éjjel-nappal. (Saller Ferenc, Sopron, Csalogány köz 8.) Jólesett A karácsonyi ünnepeket a balti szanatóriumban töltöttem. Amikor leesett az első hó, elmentem sétálni, és útközben találkoztam négy helybéli gyerekkel, akik hóembert csináltak. Megálltam és beszélgettünk. Beillavics Mónika, Bálint Claudia, Vinkovics József és Balassa Krisztina rendkívül értelmes, kedves gyerekek voltak. Az együttlét velük rendkívül jólesett nekem, hozzájárultak a szeretet ünnepének melegéhez. Jó tanulást kívánva, szeretettel üdvözlöm őket. (Dr. Csutorás Sándorné, Pécs, Goldmark u. 1.) • Ö Önbecsapás Az egyenes út a biztonságos Az esztendő első heteiben a szokásosnál is több információt kérő levél érkezik az állampolgárokhoz. Az elmúlt év lezárásával ugyanis, ha az öregségi nyugdíjal, a leszázalékolt vagy az adófizető ember aktáinak áttekintése után nem egyezik valami, esetleg feltételezhető, hogy az érintettek életkörülményei megváltoztak, a hivatal kéri: saját érdekükben, olykor hatósági igazolás mellékelésével válaszoljanak a kérdésekre. Cikkünk írására H. Ferenc, egy Győr környéki községben lakó téesz-tag esete adja az okot. Olvasóink gyakran megkeresnek bennünket, ha nem tudják a nyugdíj feltételeit, a betegségi segély, a háztáji föld juttatásának szabályait, örülünk érdeklődésüknek, mert tapasztalatból tudjuk, hogy az érdeklődő embereket kevésbé érik csalódások. Tanácsunk és tájékoztatásunk viszont csak akkor lehet eredményes, ha az érdeklődő nem hallgat el semmit, még a számára esetleg kedvezőtlen döntést eredményező körülményt sem. A hamis tényállásra a válasz csak téves lehet, amit rendszerint csalódások követnek. Akik a hatóságot, a táppénzt, a családi pótlékot, vagy a nyugdíjat folyósító szervet felületesen beírt igennel vagy nem mal félrevezetik, nem számolnak a következményekkel. Kedvező eset, ha a hamisság rövid idő alatt kiderül, és nem pár év múlva. H. Ferenc sokáig egyénileg gazdálkodott, majd téesz-tag lett. Pár évi munka után megbetegedett, lerokkantosították. Mivel kevés nyugdíjévet szerzett, csak munkaképtelenségi járadékot kaphatott. Három éven át minden hónapban megkapta a járadékot. Egy ízben a járadékot folyósító szervtőladatszolgáltató nyomtatványt kapott, amit kitöltve visszaküldött, de annak egyik kérdésére, hogy van-e keresete, keresőfoglalkozásból származó jövedelme és mennyi, nemmel válaszolt, holott akkor már vállalati portásként dolgozott. (Márpedig a munkaképtelenségi járadék folyósításának egyik feltétele, hogy az illetőnek az öregségi járadék összegét meghaladó jövedelme ne legyen.) Amikor felesége elérte a nyugdíjkorhatárt és beadta kérelmét, őszintén beírta, hogy férje hol dolgozik és mennyi a keresete. A házaspár aktái egymás mellé kerültek, s így tudódott ki, hogy a családfő két éven át jogtalanul kapta a járadékot. Azonnal megvonták a további folyósítást és több mint tízezer forint visszafizetésére kötelezték. Az eset jól bizonyítja: az egyenes út olykor göröngyös, de a legbiztonságosabb. N. M. A szerkesztő válaszol Zólyom Andrásné győrménfőcsanaki, Varga Erzsébet jánossomorjai, Gémesné Rácz Katalin, Fischer András soproni, Szigeti Géza mosonmagyaróvári, Ács Kálmánná lébénymiklósi, Nagy Mihály péri, Pongrácz István csornai, Hencz Jenő, Császár Ferencné, Hegedűs Anna, Nándor István, Dávid Zoltánná, Perediné Kiss Magdolna, Szólás Károlyné, Fekete Zoltán győri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Ruska Gábor vitnyédi, Varga Ernőné győrszentiváni, Bajzát Sándor, Fogarasi Lászlóné mosonmagyaróvári, Tóthné Sándori Katalin győr-ménfőcsanaki, Lázár Pál abdai, Kelemen Ferencné, Soóky Rezső soproni, Bertolné Vigh Mária kapuvári, Csontos Imre fertődi, Búza Jánosné, Jakab Vilmos, Tiszainé Ferenczi Edit. Sütő- Ti István, Jakab Lászlóné győri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kiss Ferencné győri levélírónkkal közöljük: értesülése téves. A huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jár jubileumi jutalom. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Ha a dolgozónak legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van, a negyven, illetőleg ötven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazásakor a részére, illetve munkaviszonyának elhalálozása miatt történt megszűnése esetén az örökösnek kell kifizetni. Kurucz Péterné mosonmagyaróvári olvasónkkal közöljük a kért címet: Magyar Rádió, Budapest, VIIL, Bródy Sándor u. 57. irányítószám: 1088. A borítékra feltétlenül írja rá: hétfői kívánságműsor. Budai Ádám győri levélírónknak üzenjük: amennyiben ismerőse győri lakos, úgy érdeklődhet a Győr Városi Rendőrkapitányság szabálysértési hatóságánál. Cím: Felszabadulás u. 18. Csornai Sándorné nyúli olvasónkkal közöljük: ha férjének az 1985. szeptember 10-i balesetéből kifolyólag maradandó egészségkárosodásra utaló panaszai vannak, az ÁB orvosa által megállapított százalék szerinti összeget térítik. A maradandó rokkantság mértékét legkésőbb két évvel a baleset után kell megállapítani, így igénye még nem évült el. Egyébként az ÁB megyei igazgatója intézkedett, hogy a balesetbiztosítási orvosszakértő vizsgálja meg férjét és annak megállapítása szerint a lehetséges baleseti rokkantsági térítést fizessék ki. Lipovics Imréné soproni levélírónknak üzenjük: értesülésünk szerint az ÁB soproni fiókja által 3 év és 11 havi díjfizetésnek megfelelő 8057 forint visszavásárlási összeg kiszámítása és térítése helyesen történt. Vizsgálatra nem jogosultak! A múlt év végén Csanaki József győrszentiváni olvasónk észrevételezte, hogy a Levin nevű növényvédőszer alkalmatlan a burgonyiaibogár és lárváinak irtására. A szert és a szakboltban felvett jegyzőkönyvet elvitte a győri Növényvédő Állomásra. Hónapok elteltével érdeklődött az eredmény után, de az állomáson nem találták a vizsgálati anyagot. A Győr-Sopron Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója olvasónk sérelmét kivizsgáltatta. „A Győr-Sopron Megyei NAÁ szerhatósági vizsgálatra nem jogosult. Az állomás dolgozói tehát nem vállalják a vizsgálatot, hanem közlik, hová kell küldeni az ilyen jellegű mintát. Az állomásra kerülő valamennyi mintát minden esetben vizsgálati jegyzőkönyvvel látjuk el. Dolgozónk egybehangzóan állítják, hogy mintát nem vettek át és a panaszos sem tudta kiválasztani a mintát átvevő dolgozót. Egyébként az ügyfél átvételi elismervénével nem rendelkezett.” Cikkünk nyomán Koksz helyett brikett Múlt heti postánkban Hideg napok, meleg gondok címmel Bene Gyuláné győri (Kossuth u. 40.) nyugdíjas olvasónk tüzelővel kapcsolatos panaszával foglalkoztunk. Dr. Finta Ferenc, a megyei Tüzép Vállalat igazgatója levélírónk panaszát kivizsgáltatta és intézkedett. „Bene Gyuláné megbízta ismerősét, hogy 1800 forint értékű utalványát váltsa be a Tüzépnél, elmondása szerint brikettre egy fuvarossal. Ismerőse Győr, Tulipán u. 15. sz. alatt lakó szekérfuvarost bízta meg a szállítás teljesítésével. A fuvaros elértette a megbízást, az utalványt kokszra váltotta be. A fuvaros 6 mázsa kokszot és 5 g tűzifát szállított ki a nyugdíjas lakására. Mivel az olvasó nem ezt a tüzelőfajtát kérte, tiltakozott a fuvarosnál, aki nem volt hajlandó a koksz visszaszállítására, és a fuvardíj fejében az 5 mázsa tűzifát eltulajdonította. Bene Gyuláné panaszára telepvezetőnk közölte, hogy hajlandó a kokszot brikettre kicserélni. A nyugdíjas panaszt tett a kisiparosok szervezeténél és a fuvarosok elnöke vállalta, hogy a telepvető intézkedésére lebonyolítja a tüzelőcserével kapcsolatos fuvart. Sajnos ezt nem tette meg, így kerülhetett sor arra, hogy az asszony teljesen jogosan a szerkesztőségben tett panaszt. Intézkedtem, hogy azonnal rendezzék Bene Gyuláné kérését. Lakásán megállapították, hogy nem volt teljesen tüzelő nélkül. A lakás egy részében gázfűtést is használ, de a brikett hiánya természetesen zavarta fűtését. Személyesen megállapodtak vele, hogy pár nap múlva, amikor a fuvaros az udvarba be tud járni, lebonyolítják a cserét. Sajnálom a történteket, s egyben megkerestem a tanácsi szakigazgatási szervet, s bejelentettem a fuvaros által elkövetett szabálytalanságot. Egyúttal figyelmeztettem a telepvezetőt, hogy következetesebben ellenőrizze a megbízatások végrehajtását." HARIFÖLD 5