Kisalföld, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. március 2., hétfő óra: 1,80 Ft XLII. évfolyam, 51. Hám !~VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ A koszorúzási ünnepség résztvevői. Kormányszintű teendők Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese és Ja­­nez Zemljanics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Végre­hajtó Tanács­aina­k (Kormá­nyának) alelnöke szombaton a Zala megyei Lentiben foly­tatott tárgyalásokat. Átte­kintették a két szomszédos baráti­­ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésén­ek alakulását, egyeztették teendőiket az MSZMP főtitkára és a JKSZ KB elnöke e heti találkozó­jából adódó gazdasági fel­adatok végrehajtásával kap­csolatban. Marjai József és Jan­ez Zemljanics értékelték az 1986. évi kétoldalú árucsere­­forgalom alakulását, és meg­vitatták az ez évi kölcsönös szállításokkal összefüggő kormányszintű teendőket. A találkozón eszmecserét foly­tattak a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem időszerű kérdéseiről is. RKÉF : -•. ..... rí-:--.......■'........................................................—.................- -------­ Koszorúk Kisfaludynak □ Jövőre más? Okosnak maradni □ Bábok a ládában Téti siker az emlékszobában „Hogy az ember okos ma­radjon, olvasni szükséges.” Kisfaludy írta le először ezt a gondolatot, hízelegve olva­sónak, írónak egyaránt. A tizennyolcadik és a tizenki­lencedik század fordulóján Kisfaludy Károly utazóládá­­jában mindig volt néhány deák író, beszélgetőtársnak a televízió helyett. Okos volt és az is maradt, kétszáz év sem koptatta el. S hogy ve­lünk, meg a mi gyerekeink­kel mi lesz? A hétvégén Té­ten jártunk. Onnan üzenjük: van remény. Jobb időt érdemelt volna szombaton a téti Kisfaludy Károly emléknap. Az eső még kalendáriumot sem „ol­vas”, különben illene tudnia, hogy az illetékes hivatal ta­vaszt rendelt a hétvégére. Szerencse, hogy a bolond idő nem riasztotta el a Győr környéki gyerekeket az uta­zástól. A téti ünnep elsősor­ban nekik készült, pontosab­ban, ők készítették saját ma­guknak. A na­gyszentjánosi, a gyomoréi és a győnzámolyi kisdiákok például bábokat csomagoltak be az utazólá­dájukba, hogy a téti Csipo­­lino bábszínház vendégeként sok-sok társuknak szerezze­nek örömet. A M­azsola, az Üveggolyó, a Maskara és a Csipolino ifjú bábszínészei, túl azon, hogy megfogadták Kisfaludy olvasásra buzdító intelmét, játszanak is. Élik és közvetítik az írott szót, a szakember véleménye szerint magas színvonalon. A zsűri elnöke, Csonka István mond­ta, hogy paravánon innen és túl mindenki nagyon jól érezte magát, az előadások tehát sikeresek voltak. A Kisfaludy Színház volt dísz­let- és jelmeztervezője a gyerekek és a műfaj közötti nagy szerelmet látva elhatá­rozta azt is, hogy „tüntetést” szervez. A felvonuló gyerek­had bábszínházát követelve vonulna végig a győri utcá­kon. No, de fordítsuk ko­molyra a szót, hiszen ha zsűri van, akkor eredmény­nek is kell lennie. Első lett Győrszemere Üveggolyó báb­együttese. A téti pártházban megren­dezett bábszínházi előadások szünetében a­z ünnepnap há­ziasszonya­, Madarász Zsu­zsa elmondta, hogy a téti társadalmi és tömegszerve­zetek, a helyi tanács és a művelődési ház mellett véd­nökséget vállalt a rendez­vény fölött a győri Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ, a Megyei Művelő­dési Központ, a győri úttörő­elnökség és a városi nép­frontbizottság is, míg a gye­rekek jutalmazását elsősor­ban a téti gazdálkodó egysé­gek pénze tette lehetővé. A szervezés sikere a városi művelődési központot dicsé­ri: több mint két tucat Győr környéki településről érkeztek gyerekek, a bábosok mellett versmondók és színjátszók is. A versmondók délután három óraikor találkoztak egymással, abban a Kisfalu­­dy-emlékszobában, amelyet a nemrégiben elhunyt Szó László alapított. A leggaz­­da­gabb honi Kisfaludy-gyűj­­temény mai gazdája Maros­vári József tanár. Jó segítő­társai a helyi építőipari szö­vetkezet dolgozói. A színját­szók a Kisfaludy nevét vise­lő művelődési házban léptek közönség elé.­­*—•—♦­Szombaton délután két óráikor a tan­ácsház udvarán koszorúzási ünnepségre gyűltek össze az emléknap résztvevői és a téti patrió­ták. Nagy Ágnes, Győr város úttörőelnöke, Mészáros An­(Folytatás a 2. oldalon.) ■ Giczi Gyula a Téti Nagyközségi Közös Tanács el­nöke méltatta Kisfaludy Károly munkásságát. Az ün­nepségen részt vett Orbánná dr. Horváth Márta az MSZMP Győr Városi Bizottságának titkára. Il TIT megyei küldöttértekezlete A korszerű ismeretek a cselekvést segítik A Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat Győr-Sop­­ron Megyei Szervezete szom­baton a győri MTESZ-szék­­­házba­n megtartotta az elmúlt öt év munkáját értékelő IX. küldöttértekezletét. A Him­nusz közös eléneklése után Jankovits György, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese, a tanácskozás elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Ádám György akadémikust, a TIT orszá­gos elnökét, dr. Kreiter Má­riát, a megyei pártbizottság titkárát, Horváthné Gindeli Évát, a TIT megyei szerve­zetének titkárát. A küldötteknek előzetesen kiküldött írásos beszámoló­hoz dr. Kiscelli László, a TIT megyei szervezetének el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. Egyebek között elmon­dotta, hogy 1982 és 1986 kö­zött alapvetően az érvényes párthatározatok szellemében végezték tevékenységüket. Céljuk az volt, hogy a tudo­mánnyal a nemzeti egységet erősítsék. Különös figyelmet fordítottak az ismeretterjesz­tés emberi tényezőire, az if­júsággal való foglalkozásra, az 1984. január elsejével megszűnt járások területén az ismeretterjesztés megszer­vezésére. A szóbeli kiegészítő után dr. Gyepes István ismertette a TIT-alapsza­bály mó­dosítására vonatkozó orszá­gos elképzeléseket s a me­gyei szervezet nevében azok­hoz megjegyzéseket fűzött. Az új alapszabály lényege az, hogy a kor követelmé­nyeinek jobban megfelelő ismeretterjesztő munkát tesz lehetővé, az­­eddiginél na­gyobb önállóságot ad a TIT különböző szintű testületei­nek és megszünteti a feles­leges formaságokat. Egyebek között kimondja: a TIT tár­sadalmi szervezet, amely a tudományos világnézet alap­ján végzi tevékenységét, fontos szerepe van az át- és továbbképzésben. Ezután került sor a hoz­zászólásokra. Dr. Barsi Ernő az ifjúság körében végzett néprajzi ismeretterjesztés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet, hiszen az, mint mondotta, a reális nemzeti önismeret kialakítását segíti. Dr. Ballagi Farkas a Kapu­vár városi szervezet munká­járól számolt be. Megemlí­tette, hogy a kapuvári kór­ház ebben az évben lesz százéves, a jeles alkalom tiszteletére országos tudomá­nyos ülésszakot szerveznek. Dr. Varga Jenő, a Győr vá­rosi TIT-szervezet munkájá­ról szólt, különös tekintettel a pénzügyi lehetőségekre. Takács Ferenc a mosonma­gyaróvári mező­gazdaságtudo­mányi karon folyó TIT-elő­­adói képzésről adott áttekin­tést. Dr. Domonkos Ottó a múzeumok ismeretterjesztő munkájáról beszélt. Utalt ar­ra, hogy az állandó kiállítá­sok jó lehetőséget adnak a szakemberek továbbképzésé­re. Dr. Haraszti László a m­ez­őgazdasági­ élel­mezés­ügy­i szakosztályok tevékenységé­ről szólt, megemlítve a más szakosztályokkal és egyesü­letekkel kialakított jó együttmű­köd­ést. Dr. Ádám György azt hangsúlyozta, hogy a TIT nem könnyű időszakban vég­zi munkáját. Ismeretesek gazdasági gondjaink, a min­dennapi életünket jellemző értékz­avarok. Ilyen helyzet­ben különösen fontos, hogy a szervezet segítse az érté­kek megszilárdítását. Ma már nem a hagyományos ér­telemben vett ismeretter­jesztést kell végezni, hanem olyan, ismeretátadást, amely a cselekvést segíti­, s hozzá­járul a jelen követelményei­nek megfelelő készségek és képességek kialakításához. Ehhez fiatalítani kell a szer­vezetet, mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a szov­­jetun­ióbeli gyorsítási prog­ram a magyar értelmiség számára is kedvező helyze­tet teremt. Felszólalásának befejező részében dr. Ádám György a Győr-Sopron me­gyei TIT-szervezet munkáját méltatta, megemlítve, hogy az országos viszonylatban is kiemelkedő. Faller Antal ara hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben korszerűsíteni kell a TIT szervezetek érdekeltségi rendszerét, s mindent meg kell tenni, hogy a TIT gaz­dálkodását ma még jellemző bürokratikus elemek csök­kenjenek. Miklósiné Berta­­lanffy Mária a megyei KISZ-bizottság nevében kö­szöntötte a tanácskozást. Akié az ifjúság, azé a jövő, mondta. Ezért fontos és szük­séges, hogy a TIT az ifjúság körében színvonalas munkát végezzen. Vannak még tar­talékok a TIT és a KISZ együttműködésében­, amelye­ket a jövőben konkrét prog­ramok szervezésével kell hasznosítani. Szilágyi Albert azt az ideológiai környeze­tet elemezte, amelyben a TIT manapság tevékenykedik. Dr. Kreiter Mária a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács nevében köszön­tötte a tanácskozást. Hang­súlyozta, hogy a­­kibontako­zott reformfolyamatokat kell a társulatnak a maga sajá­tos eszközeivel segítenie. Társadalmi céljaink meg­valósításához szükség van a műszaki és a humán értel­miség tevékenységére. Utalt arra, hogy a TIT-nek jelen­tős tennivalói vannak a kul­turális egyenlőtlenségek fel­számolásában, a falvakban és a községekben végzett is­meretterjesztő munka meg­erősítésében. E munka nem nélkülözheti a ráció és az érzelmek egységét, hiszen a korszerű ismereteknek csak így nyerhetők meg a széles társadalmi rétegek. Felszóla­lásának befejező részében dr. Kreiter Mária méltatta Szilágyi Albert munkáját, amelyet 1980-tól a közeli múltig, nyugalomba vonulá­sáig a TIT megyei szerveze­­­­tének titkáraként végzett. Vitéz Vilmos a művelődé­si intézmények és a TIT kap­csolatait elemezte, nem hall­gatva el, hogy a kapcsolato­kat az anyagiak szűkössége néha bizony gátolja. Dr. Rechnitzer János a posztgra­duális és tudmányközi kép­zés fontosságáról szólt. Han­goztatta, hogy a közgazda­­­ság-tudományok­n­ak a jövő­ben közérdekűbbé kell vál­niuk, az ismeretterjesztésben nagyobb teret kell szánni gazdasági programjaink is­mertetésére, a vállalati kö­zépvezetők továbbképzésére. Végül Botond Gábor a nem­zetközi­ politikai és a hadtu­dományi szakosztály munká­ját ismertette. Dr. Szita Miklós, dr. Pék József, dr. Bedécs Gyula, dr. Környei Attila, Kallós Károly, Hefle József, dr. Grubits János és dr. Boros István az idő elő­rehaladt volta­ miatt írásban nyújtotta be hozzászólását. Dr. Kiscelli László vála­szolt a hozzászólásokban fel­vetettekre. Ő is méltatta Szi­lágyi Albert munkásságát, s a TIT megyei elnöksége ne­vében könyvjutalmat nyúj­tott át a megyei szervezet a korábban nyugalomba vonult titkárainak. Ezután dr. Ádám György az országos elnökség nevében elismeréseket adott át a kiemelkedő tevékenysé­get végzett TIT-tagoknak és közösségeknek. Majd, miután Jankovits György bejelentet­te, hogy a megyei elnökség, az ellenőrző és számvizsgáló bizottság ötéves­­mandátuma lejárt, sor került az új el­nökség, az ügyvezető elnök­ség s az új ellenőrző és számvizsgáló bizottság, a jú­nius 13-án megrendezendő országos értekezlet küldöt­teinek és a szakosztályok el­nökeinek megválasztására. Egyhangú szavazat alapján a TIT Győr-Sopron megyei szervezetének elnöke ismét dr. Kiscelli László lett, áléinak: dr. Szitás Miklós és dr. Var­­ga János­ titkára Horváthné Gindeli Éva, Kloss A.

Next