Kisalföld, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-27 / 73. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. március 27., péntek óra: 1,80 . XIII. évfolyam, 73. siám . . . ■ . . ............................-............................................................................?■'.......... A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Aktívaülés a pártbizottságon ÓVÁRI MIKLÓS MOSONMAGYARÓVÁRON Mint tegnapi számunkban már beszámoltunk róla, szerda este a megyébe érkezett Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A magasrangú vendég tegnap reggel ,9 órakor Mosonmagyaróváron kezdte munkanapját, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári karára látogatott Útjára elkísérte dr. Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Kreiter Mária, a megyei pártbizottság titkára. A rangos felsőoktatási intézményben ott volt a vendég fogadásán Németh Károly, a városi pártbizottság első titkára, dr. Debreczeni Béla, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora, dr. Kuroli Géza, a mosonmagyaróvári kar dékánja, dr. Mrekva Dezső, a kar párttitkára, Aides Tibor KISZ-titkár, dr. Tenk Antal szakszervezeti titkár. A mosonmagyaróvári történelmi egyetemi épület udvarán Pénzes Éva elsőéves hallgató virággal köszöntötte a Politikai Bizottság tagját. Az 1818 óta fennálló intézmény életéről, munkájáról dr. Károli Géza számolt be. A hosszú történet alatt mindössze két esztendő volt, amikor Mosonmagyaróvárott szünetelt az oktatás, az 1848- as szabadságharc idején. Fennállása óta a rangos intézményben 11 ezren szereztek oklevelet, s közülük több ezren külföldiek. Mosonmagyaróváron mindig az volt a mezőgazdasági szakemberképzés alapelve, hogy a gyakorlatnak adjanak kiváló mezőgazdászokat. Az élet igazolta, hogy e célkitűzésüknek mindenkor eleget tettek. Természetesen nemcsak az oktatásban, hanem a kutatásban is jeleskednek az egyetem jónevű tanárai. Alap- és fejlesztési kutatásra évente 12 millió forint áll rendelkezésre. Hogy jól sáfárkodnak ezzel az összeggel, bizonyítja, 17 szabadalommal rendelkezik a mosonmagyaróvári kar, amelyet nemcsak bejegyeztek, hanem értékesítettek is, tehát a gyakorlatban is hasznosítják. A mosonmagyaróvári karnak kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak. Hallgatói rendszeresen tanulmányutakon vesznek részt a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban és újabban már Angliával is van ilyen kapcsolatuk. A mosonmagyaróvári karon jelenleg 400 nappali, 200 levelező tagozatos hallgató képzése folyik és mintegy 10 szakmérnök oktatásáról gondoskodnak. A hallgatók 10— 15 százaléka tartozik a gyengébb nemhez. Arról már Németh Károly számolt be, milyen a kapcsolata a szőkébb hazának az egyetemi karral, a gazdaságok és a felsőoktatási intézmény együttműködéséből milyen kölcsönös előnyök származnak A Lajta Hansági Állami Tangazdaság és a Mosonmagyaróvár környéki nyolc termelőszövetkezet évente mintegy hárommilliárd forint értéket termel és 400 millió forint nyereséget ér el. Noha a termesztési feltételek nem nevezhetők kiugrónak, sokkal inkább közepesnek, a gazdasági eredmények jó gazdálkodást tükröznek A Lajta- Hansági Állami Tangazdaságban tejtermelésben ma már évi hatezer literes átlagot érnek el. Az intézmény vezetőivel való eszmecserén egyebek között beszéltek az oktatási munkáról, annak gondjairól. Mosonmagyaróváron az említett hatszáz hallgatót nyolcvanan oktatják és ebben a számban már benne vannak a kutatók is. A felsőoktatási intézmény nyújtotta anyagi lehetőségek magyarázzák, hogy a kiírt tanszékvezetői, • egyetemi tárnán állásokra nincs jelentkező. A feltételek szigorúak, akadémiai doktori tudományos fokozattal rendelkező nevezhető csak ki tanszékvezetőnek, és ezzel szemben a jövedelmi lehetőségek nagyon szerények, mesém közelítik a közvetlen termelésben dolgozókét. Az egyetemi karról az intézmény biotechnikai állomására vezetett Óvári Miklós és kíséretének útja A vendégeket dr. Gergátz Elemér főállatorvos fogadta és rendkívül szimpatikus közvetlenséggel beszélt mindennapi munkájukról. — A biotechnika nemcsak a laboratóriumok tudománya — mondta. — Mi a gyakorlathoz sokkal közelebb állunk, mint az alapkutatásokhoz. Meggyőző, konkrét példát említett. Magyarország a közelmúltban nagyhírű francia, úgynevezett lacanne juhfajtát vásárolt. Később derült ki, hogy a magas tenyésztési értékű juhállomány fertőzött volt. Mindent elkövettek, az összes ismert antibiotikumoskezeléssel próbálkoztak, eredménytelenül. Végül egy rendkívül merész elhatározásra jutottak. Megkísérlik embrió-átültetéssel a juhállomány mentesítését. Most már elmondhatjuk, siker koronázta erőfeszítéseiket. A biotechnikai állomás a nemzetközi tudományos életben azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy embriófejezéssel, harmadikként a világon olyan egyedet állítottak elő, amely egyesíti a juh és a kecske előnyös tulajdonságait. — A kecske tejtermelését bevinni a juhba — említi szinte kívánságként dr. Gergátz Elemér — nagy jelentőségű lenne. Előrehaladott kísérletek folynak abban az irányban, hogy embrióátültetéssel gazdaságossá tegyék a húsmarha előállítását. Az eddigi eredmények rendkívül biztatóak és nincs már messze az az idő, hogy a nagyüzemi gazdaságokban is alkalmazni lehessen ezt az eljárást. A biotechnikai állomás gyakorlati és tudományos értékét igazolja, hogy 1985-ben embriófelezési munkásságukért elnyerték a MÉM nagydíját. A biotechnikai állomásról Óvári Miklós, dr. Lakatos László és Németh Károly társaságában a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárba látogatott. A Központi Bizottság titkárának Biró Gézáné, a Mofém egykori első KISZ-titkára virágot nyújtott át. A vendéget dr. Takács Imre, a vállalat (Folytatás a 2. oldalon.) uc------—***■■■^----------------------------------------- A vendégek a mosonmagyaróvári egyetemen. Fotó: Szűk Ödön Magyaramerikai kapcsolatok Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökét csütörtökön Washingtonban fogadta George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A megbeszélésen megelégedéssel szóltak az államközi kapcsolatok fejlődéséről. Megállapították ugyanakkor, hogy a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztésében még nagy lehetőségek vannak, s mindkét részről erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés bővítése érdekében. Szó volt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. Megkezdődtek a magyar—bolgár kormányfői tárgyalások Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Georgi Atanaszov délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd a Magyar Nemzeti Galériába látogatott. Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár kormányfői tárgyalások. A Lázár György vezette magyar tárgyalócsoport tagjai: Marjai József, Szabó Imre, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Gyovai Gyula. Georgi Atanaszov vezetésével Kiril Zarev, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Ivan Tenev, az Elektronika Egyesülés elnöke, Marin Marinov kereskedelmi miniszterhelyettes és Venelin Kocev ült a tárgyalóasztalhoz. A szívélyes, nyílt, elvtársi légkörű megbeszéléseken a tárgyaló partnerek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt XIII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról. Véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, különös tekintettel a kölcsönös érdeklődésre számottartó gazdasági kérdésekre. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—bolgár együttműködés, közös elveink és céljaink alapján, eredményesen fejlődik, s a kontaktusok bővítésére az élet minden területén további lehetőségek kínálkoznak. Ezzel összefüggésben méltatták Kádár János és Todor Zsivkov találkozóinak a két nép közötti barátság erősítésében betöltött szerepét. A gazdasági kapcsolatok hatékonyságát — állapították meg a partnerek — eredményesen szolgálja a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének fő irányait kijelölő dokumentum, amelyet 1983- ban a két kormányfő írt alá hazánkban. Rámutattak az 1986—1990-re előirányzott 2,3 milliárd rubeles árucsereforgalom teljesítésének fontosságára. A teljes nézetazonosság jegyében áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös figyelmet szentelve a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződés tagállamai fegyverzetkorlátozási és leszerelési kezdeményezéseinek. Georgi Atanaszov hivatalos bulgáriai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Ülést tartott a megyei tanács Lépésváltás a közművelődésben A megyei tanács tegnap ülést tartott Győrött. A testület — ahol Szabó Mihály megyei tanácselnök vezette a vitát — jóváhagyta a Népfront Megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a megyei KISZ-bizottság együttműködési megállapodását. Megtárgyalta a közművelődés helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, amely az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága 1986. január 10-i határozata alapján készült. Befejezésül döntést igénylő ügyekről tanácskozott a testület és egy tanácstagi bejelentést hallgatott meg. Az ülés munkájában részt vett dr. Petrik János, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője és dr. Fodor Péter, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője. A tanácsülés első eseményeként Hajós Vilmos, az ügyrendi bizottság elnöke jelentést tett a március 23- án Osliban és Vitnyéden lezajlott időközi tanácstagi választásról. Elmondta, a törvényes előírásoknak megfelelően a megyei tanács tagjává választották Hideg Lászlót. A szavazás eredményét a megyei tanács hitelesítette. Szabó Mihály tanácselnök előterjesztésében utalt az együttműködési megállapodások előzményeire, a tanácsi és a nem tanácsi szervek munkájának egymást segítő társadalmi szerepére. A megállapodásokat — amelyeket az együttműködő felek megvitattak, illetve megvitatnak — határozatlan időre kötötték, így hosszú távon mindaddig érvényben maradnak, ameddig azok az érintettek számára megfelelnek. A tanácsülés részletesen tárgyalt a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Jankovits György, a megyei tanács általános elnökhelyettese utalt arra, hogy az 1975— 1990. közti 15 éves fejlesztési terv mára sokat vesztett aktualitásából. Célszerű volt inkább gyakorlatias szempontok alapján minősíteni a közművelődés fejlődésének eredményeit, mégpedig azért, mert társadalmi megítélése alapvetően módosult. Másképp szemléljük az egyes települések szerepkörét, mint tíz— tizenöt évvel ezelőtt. Kitért arra, hogy az országos megmérettetésben milyenek a megye eredményei, gondjai. Nem volt a derűs időszak, amelyet szemügyre vettünk — állapította meg a tanácselnök-helyettes, és megjegyezte: ennek ellenére jelentős mérvű fejlesztéseknek, beruházásoknak volt tanúja a megye közvéleménye. A közművelődési fejlesztésekben helytállt a megye, a bővítő, a felújító munka ellenben, ha a megyék közti sorrendet veszszük alapul, akkor nincs ok elégedettségre, mert az utolsó előtti helyen állunk. Kiemelte, hogy „erőn felüli” vállalkozásokba is belefogott a megye, szólt a múzeumi hálózat fejlesztéséről, a Győri Balett létrejöttéről, a Műhely című folyóirat életrehívásáról. A döntés jogosságát az élet igazolta, a művészetek számottevően gazdagodtak. Az elmondottakból kiviláglik, hogy az előterjesztés jó alapot szolgáltatott a tanácstagoknak a vitához. Megállapították, hogy a téma tárgyalása időszerű, a közművelődés visszahat a prioritást élvező gazdaságra. Őszintének és tárgyilagosnak minősítették a művelődés helyzetére utaló, ellentmondásokkal teli, feltáró, elemző munkát. Hangot adtak aggodalmuknak, hogy a megyei tanács rendelkezésére álló anyagi ja (Folytatás a 2. oldalon.)