Kisalföld, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. március 27., péntek óra: 1,80 . XIII. évfolyam, 73. siám­­ . . . ■ . . ............................-...................................­............................­.............?­■'.......... A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Aktívaülés a pártbizottságon ÓVÁRI MIKLÓS MOSONMAGYARÓVÁRON Mint tegnapi számunkban már beszámoltunk róla, szer­da este a megyébe érkezett Óvári Miklós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A magasrangú vendég tegnap reggel ,9 órakor Mosonma­gyaróváron kezdte munka­napját, a Keszthelyi Agrár­­tudományi Egyetem moson­magyaróvári karára látoga­tott Útjára elkísérte dr. La­katos László, a megyei párt­­bizottság első titkára és dr. Kreiter Mária, a megyei párt­­bizottság titkára. A rangos felsőoktatási intézményben ott volt a vendég fogadásán Németh Károly, a városi pártbizottság első titkára, dr. Debreczeni Béla, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem rektora, dr. Kuroli Gé­za, a mosonmagyaróvári kar dékánja, dr. Mrekva Dezső, a kar párttitkára, Aides Ti­bor KISZ-titkár, dr. Tenk Antal szakszervezeti titkár. A mosonmagyaróvári tör­ténelmi egyetemi épület ud­varán Pénzes Éva elsőéves hallgató virággal köszöntötte a Politikai Bizottság tagját. Az 1818 óta fennálló intéz­mény életéről, munkájáról dr. Károli Géza számolt be. A hosszú történet alatt mind­össze két esztendő volt, ami­kor Mosonmagyaróvárott szünetelt az oktatás, az 1848- as szabadságharc idején. Fennállása óta a rangos in­tézményben 11 ezren szerez­tek oklevelet, s közülük több ezren külföldiek. Mosonma­gyaróváron mindig az volt a mezőgazdasági szakember­­képzés alapelve, hogy a gya­korlatnak adjanak kiváló mezőgazdászokat. Az élet igazolta, hogy e célkitűzé­süknek mindenkor eleget tettek. Természetesen nemcsak az oktatásban, hanem a kuta­tásban is jeleskednek az egyetem jónevű tanárai. Alap- és fejlesztési kutatás­ra évente 12 millió forint áll rendelkezésre. Hogy jól sá­fárkodnak ezzel az összeg­gel, bizonyítja, 17 szabada­lommal rendelkezik a mo­sonmagyaróvári kar, amelyet nemcsak bejegyeztek, hanem értékesítettek is, tehát a gya­korlatban is hasznosítják. A mosonmagyaróvári karnak kiterjedt külföldi kapcsola­tai vannak. Hallgatói rend­szeresen tanulmányutakon vesznek részt a Szovjetunió­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban és újabban már Angliával is van ilyen kapcsolatuk. A mosonmagyaróvári ka­ron jelenleg 400 nappali, 200 levelező tagozatos hallgató képzése folyik és mintegy 1­0 szakmérnök oktatásáról gon­doskodnak. A hallgatók 10— 15 százaléka tartozik a gyen­gébb nemhez. Arról már Né­meth Károly számolt be, mi­lyen a kapcsolata a szőkébb hazának az egyetemi karral, a gazdaságok és a felsőokta­tási intézmény együttműkö­déséből milyen kölcsönös elő­nyök származnak A Lajta Hansági Állami Tangazdaság és a Mosonmagyaróvár kör­nyéki nyolc termelőszövetke­zet évente mintegy három­­milliárd forint értéket ter­mel és 400 millió forint nye­reséget ér el. Noha a ter­mesztési feltételek nem ne­vezhetők kiugrónak, sokkal inkább közepesnek, a gazda­sági eredmények jó gazdál­kodást tükröznek A Lajta- Hansági Állami Tangazda­ságban tejtermelésben ma már évi hatezer literes át­lagot érnek el. Az intézmény vezetőivel való eszmecserén egyebek között beszéltek az oktatási munkáról, annak gondjairól. Mosonmagyaróváron az em­lített hatszáz hallgatót nyolc­­vanan oktatják és ebben a számban már benne vannak a kutatók is. A felsőoktatá­si intézmény nyújtotta anya­gi lehetőségek magyarázzák, hogy a kiírt tanszékvezetői, • egyetemi tárnán állásokra nincs jelentkező. A feltételek szigorúak, akadémiai dokto­ri tudományos fokozattal rendelkező nevezhető csak ki tanszékvezetőnek, és ezzel szemben a jövedelmi lehető­ségek nagyon szerények, me­sém közelítik a közvetlen termelésben dolgozókét. Az egyetemi karról az in­tézmény biotechnikai állo­mására vezetett Óvári Miklós és kíséretének útja A ven­dégeket dr. Gergátz Elemér főállatorvos fogadta és rend­kívül szimpatikus közvet­lenséggel beszélt mindenna­pi munkájukról. — A biotechnika nemcsak a laboratóriumok tudománya — mondta. — Mi a gyakor­lathoz sokkal közelebb ál­lunk, mint az alapkutatások­hoz. Meggyőző, konkrét pél­dát említett. Magyarország a közelmúltban nagyhírű fran­cia, úgynevezett lacanne juhfajtát vásárolt. Később derült ki, hogy a magas te­nyésztési értékű juhállomány fertőzött volt. Mindent elkö­vettek, az összes ismert anti­biotikumos­­kezeléssel pró­bálkoztak, eredménytelenül. Végül egy rendkívül merész elhatározásra jutottak. Meg­kísérlik embrió-átültetéssel a juhállomány mentesítését. Most már elmondhatjuk, si­ker koronázta erőfeszítései­ket. A biotechnikai állomás a nemzetközi tudományos élet­ben azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy embriófe­jezéssel, harmadikként a vi­lágon olyan egyedet állítot­tak elő, amely egyesíti a juh és a kecske előnyös tulaj­donságait. — A kecske tejtermelését bevinni a juhba — említi szinte kívánságként dr. Ger­gátz Elemér — nagy jelentő­ségű lenne. Előrehaladott kísérletek folynak abban az irányban, hogy embrióátültetéssel gaz­daságossá tegyék a húsmar­­ha előállítását. Az eddigi eredmények rendkívül bizta­tóak és nincs már messze az az idő, hogy a nagyüzemi gazdaságokban is alkalmazni lehessen ezt az eljárást. A biotechnikai állomás gyakor­lati és tudományos értékét igazolja, hogy 1985-ben emb­­riófelezési munkásságukért elnyerték a MÉM nagydíját. A biotechnikai állomásról Óvári Miklós, dr. Lakatos László és Németh Károly társaságában a Mosonma­gyaróvári Fémszerelvény­gyárba látogatott. A Köz­ponti Bizottság titkárának Biró Gézáné, a Mofém egy­kori első KISZ-titkára virá­got nyújtott át. A vendéget dr. Takács Imre, a vállalat (Folytatás a 2. oldalon.) uc------—***■■■^-----------------------------------------­ A vendégek a mosonmagyaróvári egyetemen. Fotó: Szűk Ödön Magyar­amerikai kapcsolatok Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárát, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökét csütörtökön Washington­ban fogadta George Bush, az Egyesült Álla­mok alelnöke. A megbeszélésen meg­elégedéssel szóltak az államközi kapcsolatok fejlődéséről. Megállapí­tották ugyanakkor, hogy a magyar—amerikai gaz­dasági kapcsolatok fej­lesztésében még nagy le­hetőségek vannak, s mindkét részről erőfeszí­téseket kell tenni a gaz­dasági együttműködés bővítése érdekében. Szó volt a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről is. Megkezdődtek a magyar—bolgár kormányfői tárgyalások Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására csütörtökön hivata­los, baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Georgi Ata­­naszov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke. Georgi Atanaszov délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd a Magyar Nem­zeti Galériába látogatott. Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár kormányfői tárgyalások. A Lázár György vezette magyar tárgyalócso­port tagjai: Marjai József, Szabó Imre, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Szerdahelyi Péter, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese és Gyovai Gyula. Georgi Atanaszov vezetésével Kiril Zarev, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Marij Ivanov, a külügyminiszter első he­lyettese, Ivan Tenev, az Elektronika Egyesülés elnö­ke, Marin Marinov kereske­delmi miniszterhelyettes és Venelin Kocev ült a tár­gyalóasztalhoz. A szívélyes, nyílt, elvtársi légkörű megbeszéléseken a tárgyaló partnerek kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két testvérpárt XIII. kong­resszusán elfogadott határo­zatok végrehajtásáról. Véle­ményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, kü­lönös tekintettel a kölcsönös érdeklődésre számottartó gazdasági kérdésekre. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—bolgár együttműködés, közös elve­ink és céljaink alapján, ered­ményesen fejlődik, s a kon­taktusok bővítésére az élet minden területén további lehetőségek kínálkoznak. Ez­zel összefüggésben méltatták Kádár János és Todor Zsiv­­kov találkozóinak a két nép közötti barátság erősítésében betöltött szerepét. A gazdasági kapcsolatok hatékonyságát — állapították meg a partnerek — eredmé­nyesen szolgálja a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésének fő irányait kijelölő dokumentum, amelyet 1983- ban a két kormányfő írt alá hazánkban. Rámutattak az 1986—1990-re előirányzott 2,3 milliárd rubeles árucserefor­galom teljesítésének fontos­ságára. A teljes nézetazonosság jegyében áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös figyelmet szentelve a Szovjetunió, va­lamint a Varsói Szerződés tagállamai fegyverzetkorláto­zási és leszerelési kezdemé­nyezéseinek. Georgi Atanaszov hivata­los bulgáriai látogatásra hív­ta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. Ülést tartott a megyei tanács Lépésváltás a közművelődésben A megyei tanács tegnap ülést tartott Győrött. A testület — ahol Szabó Mihály megyei tanácselnök ve­zette a vitát — jóváhagyta a Népfront Megyei Bizott­sága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a megyei KISZ-bizottság együttműködési megállapodását. Meg­tárgyalta a közművelődés helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, amely az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága 1986. január 10-i ha­tározata alapján készült. Befejezésül döntést igénylő ügyekről tanácskozott a testület és egy tanácstagi be­jelentést hallgatott meg. Az ülés munkájában részt vett dr. Petrik János, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának osztályvezetője és dr. Fodor Péter, a Művelő­dési Minisztérium főosztályvezetője. A tanácsülés első esemé­nyeként Hajós Vilmos, az ügyrendi bizottság elnöke jelentést tett a március 23- án Osliban és Vitnyéden le­zajlott időközi tanácstagi választásról. Elmondta, a törvényes előírásoknak megfelelően a megyei ta­nács tagjává választották Hideg Lászlót. A szavazás eredményét a megyei tanács hitelesítette. Szabó Mihály tanácselnök előterjesztésében utalt az együttműködési megállapo­dások előzményeire, a taná­csi és a nem tanácsi szer­vek munkájának egymást segítő társadalmi szerepé­re. A megállapodásokat — amelyeket az együttműködő felek megvitattak, illetve megvitatnak — határozatlan időre kötötték, így hosszú távon mindaddig érvényben maradnak, ameddig azok az érintettek számára meg­felelnek. A tanácsülés részletesen tárgyalt a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Jankovits György, a megyei tanács általános elnökhelyettese utalt arra, hogy az 1975— 1990. közti 15 éves fejlesz­tési terv mára sokat vesz­tett aktualitásából. Célsze­rű volt inkább gyakorlatias szempontok alapján minő­síteni a közművelődés fej­lődésének eredményeit, mégpedig azért, mert tár­sadalmi megítélése alapvető­en módosult. Másképp szemléljük az egyes telepü­lések szerepkörét, mint tíz— tizenöt évvel ezelőtt. Kitért arra, hogy az országos meg­mérettetésben milyenek a megye eredményei, gondjai. Nem volt a derűs időszak, amelyet szemügyre vettünk — állapította meg a tanács­elnök-helyettes, és megje­gyezte: ennek ellenére je­lentős mérvű fejlesztések­nek, beruházásoknak volt tanúja a megye közvélemé­nye. A közművelődési fej­lesztésekben helytállt a me­gye, a bővítő, a felújító munka ellenben, ha a me­gyék közti sorrendet vesz­­szük alapul, akkor nincs ok elégedettségre, mert az utolsó előtti helyen állunk. Kiemelte, hogy „erőn felüli” vállalkozásokba is belefo­gott a megye, szólt a múze­umi hálózat fejlesztéséről, a Győri Balett létrejöttéről, a Műhely című folyóirat életrehívásáról. A döntés jogosságát az élet igazolta, a művészetek számottevően gazdagodtak. A­z elmondottakból kivi­láglik, hogy az előterjesztés jó alapot szolgáltatott a ta­nácstagoknak a vitához. Megállapították, hogy a té­ma tárgyalása időszerű, a közművelődés visszahat a prioritást élvező gazdaság­ra. Őszintének és tárgyila­gosnak minősítették a mű­velődés helyzetére utaló, ellentmondásokkal teli, fel­táró, elemző munkát. Han­got adtak aggodalmuknak, hogy a megyei tanács ren­delkezésére álló anyagi ja­ (Folytatás a 2. oldalon.)

Next