Kisalföld, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. április 1., szerda Ara: 1,80 Ft XLII. évfolyam, 77. szám Környezetvédelmi létesítményt avattak Győr országos példát mutatott Lapunk olvasói fokról fokra beavatottak voltak egy tegnap átadott környezetvédelmi létesítmény, a — kissé hosszú ne­vű — települési és ipari folyékony hulladék ártalmatlanító­mű történetének. Beszámoltunk 1985 őszén történt össze­jövetelről, amikor 54 győri gazdasági egység megalakította a Győri Környezetvédő Egyesülést a városi pártbizottság és a városi tanács kezdeményezésére. Beszámoltunk a tavalyelőtt decemberi alapkőletételről, s ez év januárjában bemutattuk a Bácsa határában próbaüzemét elkezdő ártalmatlanítómű berendezéseit. Tegnap ünnepélyes igazga­tótanácsi ülésen avatták fel a létesítményt. Előbb a hely­színen tekintette meg a né­pes vendégsereg a lakossági kommunális folyékony hul­ladékok, illetve az üzemek­ben keletkező veszélyes fo­lyékony hulladékok ártal­matlanítását, tisztítását és feldolgozását végző üzemet, majd az üzemeltető, a Győr és Környéke Vízmű és Für­dő Vállalat központjában ér­tékelték a maga nemében egyedülálló beruházást. Déry József, a vízmű igaz­gatója köszöntötte a megje­lenteket, élükön dr. Ábrahám Kálmánt, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét, Szénhegyi Józsefet, a megyei pártbi­zottság tiktárát, Válki Ist­vánt, a megyei tanács elnök­helyettesét, dr. Elek Sándort, a győri pártbizottság első titkárát és Zámbó Józsefet, a városi tanács elnökét. Ezt követően Kovács Gá­bor, a Győri Környezetvédő Egyesülés igazgatója számolt be a rekordidő alatt (egy év), a 120 milliós költségen belül maradt építkezésről. Többek között kiemelte a Magyaror­szágon egyedülálló technoló­giai megoldásokat, amelyek a pályázaton elnyert munka­ként a szolnoki KEVITERV tervezőinek, és a veszprémi DAVIÉP kivitelezőinek a teljesítményét dicsérik. Dr. Ábrahám Kálmán ál­lamtitkár azt hangsúlyozta, hogy a győri példa — az 54 vállalat anyagi összefogása 84 millió forint erejéig — országos elterjesztésre java­solt, hiszen a környezetvéde­lem közös ügyünk. Maga az ártalmatlanítómű országha­tárainkon túl is figyelemre méltó létesítmény, amely a környezetvédelem előterébe került hulladékmentesítési erőfeszítések példaszerű eredménye. Felkínálta az ál­lamtitkár az OKTH anyagi támogatását ahhoz, hogy ezen a bázison új technoló­giák kidolgozása történhes­sen. A környezet védelmét szolgáló tudományág jelen­tőségét kiemeli az a tény, hogy ma már ötezres nagy­ságrendben számolnak világ­szerte a veszélyes anyagok­kal. Az ezekkel való „meg­küzdés” egyik lehetséges esz­köze a győri ártalmatlanító­mű, amely komplex beren­dezéseivel referencia telep­ként működik más városok, megyék számára is. Az ünnepi igazgatótanácsi ülésen a munkában kiemel­kedőt nyújtottak számára kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. Kiss Krisztina, Nagy Lajos és Kovács Gábor Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett át, mások OVH-el­­nöki dicséretben, kiváló dol­gozói címben részesülhettek, többen pénzjutalmat kaptak. CS. A. Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár vágta át a Győr-Bácsa határában elkészült ár­­talmatlanítómű avatás tala­ját. Rizskor fogadta Thatchert SZOVJET-BRIT MEGÁLLAPODÁSOK A szovjet-brit együttmű­ködésről írt alá megállapo­dást kedden a moszkvai Kremlben Eduard Sevard­­nadze szovjet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az ünnepélyes aláíráson je­len volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Mar­garet Thatcher brit és Nyi­­kolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök. A két ország külügyminisz­terei kézjegyükkel látták el a Szovjetunió és Nagy-Bri­­tannia űrkutatási együttmű­ködéséről szóló, valamint a Kreml és a londoni minisz­terelnöki hivatal közötti köz­vetlen hírközlési összekötte­tés fejlesztését előirányzó kormánymegállapodásokat. Eduard Sevardnadze és Geoffrey Howe aláírt egy memorandumot is, amely a két ország kormányainak kölcsönös egyetértését rögzíti a tájékoztatási, kulturális és oktatási együttműködés új irányait illetően. A két kor­mány a külügyminiszterek aláírásával hitelesített meg­állapodásban rögzítette, hogy Moszkvában, illetve London­ban kölcsönösen területet biztosítanak a két ország új nagykövetségi épületeinek felépítéséhez. ♦ + ♦ Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben megbe­szélést folytatott Margaret Thatcher brit kormányfővel, aki szombat óta tartózkodik hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban. ■4" +­­4-Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök jelenlétében kedden Moszkvában, a Nem­zetközi Kereskedelmi Köz­pontban ünnepélyesen meg­nyitották a brit—szovjet ke­reskedelmi kamara képvise­letét. A több száz brit és több tucat szovjet céget tömörítő közös szervezet fontos szere­pet tölt be a két ország gaz­dasági kapcsolatainak fejlesz­tésében. Nemrég megtartott 71. éves közgyűlésén megvi­tatták a kétoldalú gazdasági­kereskedelmi és műszaki-tu­dományos együttműködés szélesítésének új lehetősé­geit. Az avatóünnepségen mon­dott beszédében Margaret Thatcher felidézte a két or­szág közötti kereskedelmi kapcsolatok csaknem négy évszázadra visszanyúló ha­gyományait. Emlékeztetett rá, hogy a kamarai képvise­let felállítását Mihail Gorba­csov 1984. évi nagy-britan­­niai látogatása idején hatá­rozták el. Akkor a szovjet vezető (abban az időben az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára) hangoztatta, hogy a szovjet­­brit kereskedelmi forgalmat 40—50 százalékkal növelni kell. „Egyetértek ezzel az el­képzeléssel — mondotta Thatcher asszony —, de eh­hez még sokat kell munkál­kodnunk.” A brit kormányfő elmond­ta: Rizskov szovjet minisz­terelnökkel kedden tartott megbeszélésén egyetértettek abban, hogy a kétoldalú ke­reskedelem értéke 1990-re el­érheti a 2 és fél milliárd ru­belt. ♦ ♦ ♦ A fegyverkezési hajsza megszüntetésének lehetősége — egy mondatban így foglal­ható össze Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher hétfői megbeszéléseinek központi témája. Az SZKP vezetője és a brit kormányfő találkozó­jukon mintegy négy órán keresztül tárgyaltak a lesze­relés, illetve a fegyverzet­csökkentés legfontosabb kér­déseiről. A találkozón Mihail Gorba­csov kifejtette, hogy a Szov­jetunió nem szándékozik sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia, sem egyet­len más ország ellen sem ha­dat viselni. Ez motiválja kezdeményezéseit és konkrét lépéseit, amelyekre azonban még nem kapott megfelelő választ. Az elmúlt két év során ugyanaz figyelhető meg, amint elérhető közel­ségbe kerül egy kedvező döntés, Washingtonban, Lon­donban, Párizsban és Bonn­ban azonnal aktív munkába kezdenek, hogy a Szovjet­unió , „fölényére” hivatkozva lefékezzék a folyamatot. (Folytatás a 2. oldalon.) Bő választék háromezer négyzetméteren Megnyílt a Skála Sopron Tegnap délelőtt megnyitot­ta kapuit a Skála Sopron Kereskedelmi Közös Válla­lat. Az előzményekről, az eredetileg magyar—dán kö­zös vállalatként induló fa­házgyár történetéről már többször is írtunk lapunk­ban. A profilját ily módon kereskedelmi tevékenységgel is bővítő Győr Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat üre­sen maradt üzemcsarnoká­nak átalakítása mindeneset­re rekordidő alatt sikerült. A közös vállalati szerződés aláírása óta alig négy hónap telt el. Elégedettek lehetnek hát az alapítók: a Skála Bu­dapest Kereskedelmi Leány­­vállalat, amely a közös va­gyonból 55 százalékkal része­sedik, valamint a Gyáév, melynek részaránya 41 szá­zalék, amíig a Sopron és kör­nyéke Áfész 4 százalékkal képviselteti ma­gát. Az ünnepélyes megnyitót Orosz Lajos, a Gyáév vezér­­igazgatója tartotta. — Fur­csának tűnhet, hogy egy épí­tőipari vállalat kereskedelmi tevékenységbe fog — mondta a vezérigazgató —, de talán éppen a Skála-Coop példá­ját magunk előtt látva me­rünk vállalkozni és profilun­kat tovább bővíteni, azaz több lábon megállni a sodró kö­rülmények közepette, a gaz­dasági társulási együttműkö­dést közös hasznunkra for­dítva. A megnyitót követően dr. Herceg János, a közös vál­lalat igazgatója köszöntötte a megjelenteket, a megyei, városi párt-, állami és társa­dalmi szervek képviselőit. — Nemcsak Sopron ellátását szeretnénk kiegészíteni, és ja­vítani, hanem az egész észak-dunántúli térség ke­reskedelmét gazdagítani és színesíteni. Nem titkolt szán­dékunk — mondta —, hogy a növekvő bevásárló turiz­must is hasznunkra fordít­suk. A Somfalvi út mentén fek­vő üzletház birtokba vételét követően az alapító vállala­tok két hét leforgása alatt berendezték és feltöl­tötték áruval a nagy befogadóké­pességű raktárokat. A 3000 négyzetméteres csarnokterü­let három szakraktárból, va­lamint egy 1500 négyzetmé­teres árubemutató teremből, illetve diszkont árusítási le­hetőséget nyújtó raktári részből áll. A közös vállalat az alapító okiratnak megfe­lelően élelmiszer, vegyiáru, ruházat, cipő, szabadidő­, va­lamint vas­műszaki termé­kek nagy- és kiskereskedel­mi forgalmazását végezheti. Egyelőre azonban csupán az előbbi lebonyolítására vállal­kozhat. A nyitó árukészlet mintegy ötvenmillió forint, aminek harminc százalékát az élelmiszer-vegyiáru adja, negyven százalékát a vas­műszaki és a­­maradék részt a ruházati cikkek teszik ki. Az üzletház évente mintegy 450 millió forintos forgalmat remél. A vállalat dolgozói­nak létszáma hatvan­ .Az üzletház áruellátásáról többségében a Skála-Coop leányvállalatai gondoskod­nak. De már most is jelentős számban akadnak olyan helybéli és távolabbi vidék­ről érdeklődő termelők, akik sok fantáziát látnak az új vállalkozásban. K. Z. Napraforgók Őrült áron kelt el Vincent van Gogh 1889-ben festett „Napraforgók” cí­mű alkotása bizonyult a világ legdrágább festményé­nek: a Christie­ s-cég hétfői londoni árverésén minden előzetes becslést felülmúló rekordáron, 22,5 millió fontért kelt el. Ez a legmagasabb összeg, melyet fest­ményért valaha is fizettek. Az új „rekorder” kép van Gogh „Napraforgó"-sorozatának egyike. „Talán megérnek darabonként 500 frankot” — írta a művész műkincskereskedő testvérének 1889. január 22-i levelé­ben.

Next