Kisalföld, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
Félmillió forintos kár Több utcai telefon Talán a kelleténél többet foglalkozunk a lakossági gondok egyikével, a telefonigények kielégítésével. Tesszük ezt azért, mert tömegével kapjuk az olyan olvasói leveleket, amelyeknek írói egészségügyi vagy szociális helyzetük miatt, illetve közérdekre való hivatkozással kérik közbenjárásunkat ahhoz, hogy telefont szereljenek lakásukba. Az igénylőknek csak reményt nyújthatunk. A megyei Távközlési Üzem képtelen lépést tartani az egyre növekvő igények jelentkezésével. A megyeszékhelyen több mint tízezer, Sopronban és Mosonmagyaróváron hatezernél több telefonra várakozót tart nyilván a posta. Az új kérelmek száma havonta meghaladja a kétszázat. Azoknak a peremkerületekben élőknek viszont, akik a kevés és gyakran üzemképtelen utcai nyilvános telefonok miatt írnak hozzánk keserű hangú leveleket — megnyugtató hírrel szolgálhatunk. A posta megalapozottnak tartja a kéréseket, hiszen a külterületeken is bármikor szükség lehet a gyógyító kézre, a tűzoltók vagy a rendőrség segítségére. Márpedig a baj elhárításának leggyorsabb eszköze a telefon. Legkritikusabb a telefonhelyzet Győrött. A megyeszékhely bel- és külső kerületeiben 194 nyilvános távbeszélő-állomást üzemeltet a posta. Ezek döntő többsége — műszaki okokból — a belterületen van elhelyezve, de itt a legnagyobb a lakosságsűrűség is. A jogos igények kielégítésére a posta még az idén Győrött 43 nyilvános távbeszélő-állomás telepítését tervezi, amiből több mint harminc külterületre kerül. A hetedik ötéves távközlési fejlesztési tervekben további százötven nyilvános állomás telepítése szerepel, ahogyan azt május 30-i lapunkban olvashatták. A telefonlétesítés anyagi kihatásával kevesen vannak tisztában. Egy nyilvános állomás hozzávetőlegesen nyolcvanezer forint értékű berendezést igényel. Ehhez járul még a hálózat építési költsége. A külső városrészekben, ahol nincs hálózat, a költségeket lényegesen megemeli a hálózatépítés, aminek összege meg is haladhatja a berendezését. Amikor egy-egy megrongált, „kibelezett” nyilvános telefonkészüléket látunk, egyrészt jusson eszünkbe, hogy a telefonbetyárok miatt késik vagy egyáltalán nem érkezik meg a sürgős segítség. Másrészt: meddig és miből lehet pótolni a vandál kezek pusztításait? Hány új nyilvános állomás létesülhetne abból a pénzből, amit a szándékos rongálás, a nem megfelelő használat (külföldi pénzérmék, érmeutánzatok stb. bedobása) következtében a helyreállításra fordít a posta? Szégyenteljes szám: tavaly Győr területén a nyilvános állomásokban csaknemm félmillió forint kárt okoztak a telefonbetyárok. Akárösszegből megközelítően hat új nyilvános állomás szolgálhatná a lakosság nyugodtabb és biztonságosabb életét. N. M. Taxis-szív Meghatódva olvastuk Balázs Dezsőné győri (Kálvária u. 43 u.) édesanya levelét. A nemes szívű asszony három gyermeke mellé elvállalta elhunyt öccse négy kis árvájának agondozását is. Miután lakáskörülményeik nem engedték meg, hogy a kicsiket magukhoz vegyék, azoknégy évig a Győri Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben nevelkedtek. E hónap elején kaptak nagyméretű lakást és első dolguk volt, hogy a gyermekeket az intézetből elhozzák. Az édesanya május 15-én, déltájt telefonon rendelt taxit a GYIVI elé. Amikor megérkezett a kocsi, vezetője meglepődött, hogy négy kisgyermek és rengeteg csomag várja. Ennek ellenére udvariasan és készségesen segített utasait elhelyezni, a csomagokat elrakni. Útközben szó esett a kisgyermekeket ért tragédiáról. A lakáshoz érve a fiatal taxis ismét készségesen segédkezett és fuvardíj helyett jó erőt és egészséget kívánt Balázsnénak a hét kisgyermek felneveléséhez. A kilenc tagúra bővült Balázs család balesetmentes vezetést és sok hálós utast kíván a GD 84—78 fony.rendszámú taxi fiatal vezetőjének. Házi jogtanácsadó A havonta megjelenő Házi Jogtanácsadó füzet sok családnak kedvelt olvasmánya. A vásárlók jogaitól a társasházi tulajdonformákig, a társadalombiztosítástól az öröklésig stb. ,nyújt eligazítást a kiadvány. Levélíróink — különösen, ha a füzet valamelyik témáját a Kisalföld részletesebben ismerteti — gyakran kérik tőlünk, hogy utánvéttel küldjük meg nekik a kiadványt. Az érdeklődőkkel közöljük a Házi Jogtanácsadó szerkesztőségének a címét: 1441 Budapest, postafiók 51. De a kiadvány kapható az újságárusoknál vagy elő is fizethető. 4 KIJAIFÖLD Kéziratokról üzenjük „Csak egy napot”. A gondolatnak, amelyet versében közöl, meghajtom a fejemet, ötlete hátborzongató. Ha valami varázslat folytán egy napot a pokolban töltenénk „árván, tengernyi kín között” és „megfürödnénk bűnben, bosszúban, vérben, és százszor is meghalnánk”: megbecsült öröm lenne az ébredésünk, megszabadulván hibáinktól, zsarnoki hajlamainktól! „Maszatos kezünkkel, kiéhezett szájjal ... boldogan majszolnánk a tegnapi kenyeret” (és közösen teremtett javainkat nem pazarolnánk, és nem ölnénk egymás életét közönnyel, durvasággal — ezt csak én gondolom így tovább az ön versének sugallatában), ötlete, mondom, hátborzongató, és nem egészen új, különféle vallások megpróbálták a pokol gyötrelmeinek felidézésével szelídíteni az erkölcsöket. De az ember... az ember feledékeny. Tessék csak nézni. Nemrég volt egy háború, igazán sok vérrel, gomba alakú felhőkkel, mint a pokol, és nem „csak egy napot” töltöttünk benne. Mégis mekkora harcban kell fáradozni, hogy béke legyen velünk. Öröm és erő minden feladás, amelyet emberhez méltó magatartás vágya sugároz, ön efféléről töpreng, ötlete csodát feltételez, pedig csak a jó ügyek makacs szolgálatában, tettekben bizakodhatunk. Verse jó szándékú fogalmazás. De hogy gondolkodik az ember sorsáról, az felemelő. ..Magyar virtus”. Kérem, fékezze fortyogó düheit, értelmes készséggel olvassa el a válaszomat, akkor nem érezheti úgy, hogy ,.lehordtam” a versét. Beszélgetni (írásban is) csak emberi indulattal lehet. B. G. Köszönet a GYÁÉV-nek ___________| Bejelentést kaptunk a győri Szőrnyi M. u. 33. sz. ház egyik lakójától: a múlt év végén átadott társasházban az 1. sz. lakás csőrepedés következtében elázott. A levélből az is kicsengett, hogy a hibagyors elhárítása helyett az érintettek egymásra mutogatnak. A kivitelező a GYÁÉV vezérigazgatójának utasítására május 16-re díjmentesen elvégezte a szóban forgó otthonban a javításokat és a lakáshoz nem tartozó átalakításokat. A munkák átvételénél jelen volt a lakástulajdonos, a GYÁÉV és az OTTF képviselője is. A jó minőségű munka igazolására idézünk Kovács Miklós lakástulajdonos leveléből: „A lakás hibáinak kijavítása teljesmegelégedésünkre ez év május 15-ig megtörtént. Minden közreműködőnek köszönjük a gyors és hatékony segítséget ...” i ■ ii nii—if-mm—rnTTWiM Örökség... Elhunyt fivérének F. Antalné győri lakos volt az egyetlen örököse. A megboldogult nőtlen volt, öröklakásban lakott. A lakás és az ingóságok eladásából befolyt összegből olvasónk fedezte a temetési költségeket, a megmaradt pénzből pedig síremlék felállítását tervezi. Időközben tudomására jutott, hogy testvére egyik barátjának nagyobb pénzöszszeggel tartozik. Kérdése: köteles-e a hitelezőt kifizetni? Ha az örökhagyónak vagyona volt, az eltemettetés költségeit az köteles viselni, akire a vagyon törvényes, vagy végrendeleti örökségként átszállt. A hagyatéki tartozások között első helyen a temetésköltségei szerepelnek. A síremlék állításának költségei nem tekinthetők temetési költségnek. Méltányos dk nem támogatja azt, hogy a síremlék állítása megelőzze a hitelezőnek a követel A szerkesztő válaszol Csonka F. Jánosné fertőszentmiklósi, Nagyné Réti Aranka győri ménfőcsanaki, Kóbor Sándorné, Mezei György mosonmagyaróvári, Sándor József kapuvári, Ács Károlyné lébényimiklósi, Füves Antalné utódai, Károlyi Sándorné, Tiszai Katalin soproni, Mihályi Gyula, Fazekasné Soós Margit, Vándor Jenőné, Nits Pál, Jávori Jenőné, Kantorié Nagy Ilona, Fillér Ferencné, Gyomai Jolán győri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Rácz István ravazdi, Kemény Lászlónné fertődi, Szigeti Lajos szanyi, Hegedűs Pálné csornai, Koller Nándorné mosonmagyaróvári, Láng Zoltáné, Kutasiné Magyar Olga soproni, Fekete János gönyűi, Pongrácz Géza, Sári Ferencné, Koltainé Mikó Beáta, Rakonczai János, Péntek Sándorné, Kelemen Ferenc, Gyergyói Istvánné győri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kovács Józsefné szanyi olvasónknak üzenjük, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban, öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét abban az esettben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után öt évi szolgálati időt szerzett, önnek figyelembe veszik a megszakítás előtti éveit, mivel a megszakítás után több mint öt év ,munkaviszonyban töltött ideje van. Csányi János soproni levélírónkkal közöljük: személyi fizetésnek azt a díjazást nevezzük, amikor a dolgozó kivételes elméleti vag gyakorlati képzettséget igénylő munkakörben kiváló eredménnyel működik, s így részére előírtbértételnél magasabb összegű személyi alapbérben is részesülhet. „Szerződés 9177” jeligére üzenjük: a dolgozó alkalmazása írásba foglalás nélkül is változó munkahelyre szól azokon a területeken, illetőleg munkakörökben, amelyekben a dolgozókat rendszerint változó munkahelyen foglalkoztatják (pl. az építőipar, a közlekedés, a posta egyesmunkaköreiben). Ezeket a kollektív szerződés határozza meg. A dolgozót a munkaszerződés megkötésekor erre a körülményre figyelmeztetni kell. Wolf Istvánné így őri lakossal közöljük: a jogszabály rendelkezése szerint a jótállási határidő a vevő részére történő átadás, ha pedig az üzembe helyezést a jótállásra kötelezett, tehát a kereskedő vagy megbízásából a javító szolgálat (szerviz) végzi, úgy az üzembe helyezés, a beszabályozás napjával kezdődik. „Szóban vagy írásban?" jeligés győrszantiváni olvasónknak üzenjük: a vakok, az írástudatlanok, továbbá azok, akik olvasásra vagy nevük aláírására képtelen állapotban vannak, csak közvégrendelettel és szóbeli végrendelettel végrendelkezhetnek. Anémáknak, a süketeknek és a süketnémáknak a szóbeli végrendelete érvénytelen. Győr négy területén Felmérés a helyi közösségekről A demokratizálódási folyamat pontos számbavétele nem képzelhető el a szociológia tudományának részvétele nélkül. A helyi társadalomról és a helyi közösségi kapcsolatokról, a lakosság érdekérvényesítési tapasztalatairól átfogó országos vizsgálat kezdődik. A felmérés során Győr több kerületébe látogatnak, az elkövetkező napokban, hetekben a kérdezőbiztosok. A felmérés és a vizsgálat irányítója Győrött dr. Bakos László kandidátus, a Győri Főiskolák Marxizmus—Leninizmus Oktatási Intézete Szociológiai Tanszékének vezetője. Tőle érdeklődtünk a vizsgálatról. — A város településrészei közül a hagyományos régi lakóterületek közül a belváros, Gyárváros, az újabb településrészek közül Adyváros és a másfél évtizede a megyeszékhelyhez csatolt, egyesült Ménfőcsanak a kiválasztott terület. — Hány emberhez jutnak el, és milyen, alapon történt a kiválasztás? — A tervek szerint 1200 nem lakost keresünk fel, a kérdéseink nem anyagi természetűek lesznek, hétköznapi kifejezéssel szólva talán így fogalmazhatok: az érdekel bennünket, hogy az átlagpolgárnak mennyire van valódi köze akörnyezetében zajló dolgokhoz. Éppen ezért nem munkahelyi, vagy társadalmi, politikai érdeklődés és szerep, tisztség szerint történt a kiválasztás, hanem teljesen véletlenszerű alapon, a választási névjegyzékből. A vizsgálat során természetesen javaslatokat is kérünk partnereinktől a helyi, városi, lakóterületi kapcsolatok fejlesztésére, minősítésére. A vizsgálat jellegéből adódik, hogy a kérdőívek kitöltésük után titkossá, illetve bizalmassá válnak, csak a tudomáyos kutatás céljaira használják azokat fel. A helyi érdekek pontos feltérképezése érdekében ezért az összes városi feldolgozást Budapesten végzik majd. — Megismerhetjük-e a végeredményt? — Amennyire az egyének válaszai csak a szociológusokra tartoznak, a nagyobb közösségek összesített véleményei és tudományos elemzésük olyannyira a helyi és az országos nyilvánosságra. Különösen, ha a kutatás témája a demokratizmussal függ össze. H. S. A lakik kérésére Forgalmas község lett Dunakiliti. A tanácselnök, Szokoli Sándor asztalán, ugrálnak az öröktrónok és a poharak, amikor egy-egy tizenöt tonnás, vagy annál nagyobb teherautó elrobog az épület előtt. A nagy forgalom rossz, mert „felverték az építők a falu megszokott csendjét,” jó, mert ha gondjuk van valamelyik községi munkánál, mindig találnak segítőtársakat. Így volt ez legutóbb is, amikor az idén százéves fennállását ünneplő önkéntes tűzoltóságnak szertárat akartak építeni. A községi tanács mindössze 150 ezer forintot költött az anyagok vásárlására, a többi — ami alapozástól a tetőfedésig kellett, illetve kell — az összefogásnak köszönheti létezését. A társadalmi munka értéke több, mint 3,5 millió forint volt 1986-ban. A falu lakóin kívül a duzzasztómű építésénél dolgozó vállalatok segítettek szabad idejükben. A szép tűzoltószertár el is készül az augusztus 20-i avatásra. Tíz évvel ezelőtt a falu lakóimég a rossz ízű és minőségű ivóvízre panaszkodtak. Aztán az 1981-ben megalakult Víz- és Csatornamű Társulat 1983 őszén megkezdte a családi házak bekötését. A munka mintegy 80 százalékával el is készültek mostanáig. A családonkénti befizetés 10 ezer forint. A víz bekötésével persze a családi házak értéke nem ekkora összeggel növekedett. A vízgond megoldódott, de a fejlődés hozott magával mást. A községi gyógyszertár régi, öreg épületben van. Ehhez társul egy másik egészségügyigond: nincsen fogorvosi rendelő. Ha ma valakinek a foga fáj, bizony utazgathat Mosonmagyaróvárra vagy Rajkára. A lakók kérésére a tanács úgy döntött, hogy a Kossuth Lajos utcában az általános orvosi rendelő mellett építi föl a patikát és a fogorvosi rendelőt, a hozzá tartozó szolgálati lakásokkal. A gyógyszertár és a fogorvosi rendelő terveit meg is rendelték a falu vezetői. Előzetes számítás szerint 4,5—5 millió forintba kerül az építkezés. Ebből minden bizonynyal jócskán vállal munkát a lakosság. Szabadszombatokonés vasárnapokon majd ott segít, ahol a szakemberek azt igénylik. A munkákat a jövő év tavaszán kezdik el. Az építkezéshez a Győr-Sopron megyei Gyógyszertári Központ egymillió forintot ad két részletben. Arra is van remény, hogy a termelőszövetkezet is segít, mint eddig. Faluházat is szeretne a község. Ott kaphat helyet a tanács, a színházterem, a klub és a könyvtár. A tanulmányterveket már megrendelte a tanács. A faluház fölépítésénél is égetőbb az óvodagond. Jelenleg 90 apróság jár óvodába, de őszre ez a szám csaknem megkétszereződik és így szükségmegoldáshoz kellnyúlni. Az óvoda mellett van a kastély és ott egy termet kell felújítani és abban kialakítani az úgynevezett „pótóvodát”. Az óvodáskorúgyermekek felvételi gondjai már a múlt év őszén megmutatkoztak. Bizottságot kellett alakítani, hogy az döntsön: kit kell fölvenni az óvodába és kiket kell eltanácsolni. A tanács — számítva a lakók segítségére — mindent elkövet, hogy a leginkább rászorultak ezentúl is helyetkaphassanak az óvodában. — Sindulár — 1987. június 1., hétfő