Kisalföld, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

Huszonnégy órás agytorna Tucatnyi csapattal negyed­­s­zer rendezte meg non-stop v­etélkedőjét a mosonmagyar­­ó­vári művelődési központ. H­azudnánk, ha azt írnánk: n­em várták ezt az eseményt a résztvevők. Már hogyne v­árták volna? A városköz­­p­ont két tízemeletese közé a­z egyik csapat transzparenst fe­szített ki madzagra, mely­­t­ a vetélkedőt megelőző vi­h­­ar egyik villáma belecsap­t itt. A lábnyomok azonban V­azari felirattal a művelő­d­­ési központba vezettek, a­hol szeptember egyik szom­­b­atján megkezdődött a hu­­s­onnégy órás agytorna. A r­ézt vevő csapatoknak e­gyenruhát, csapatzászlót­ik­ellett készíteniük, és előzet­e­s feladatként jelölték meg a méhészfelszerelést és a n­on-stop történetének meg­­ír­ását is a kiíró szervek. Az idei randevú éjszakai fe­ladataként dobozvárat kel­lett készíteniük a csapatok­nak, továbbá meg kellett ta­lálniuk a legnagyobb és a legkisebb bőröndöt, a leg­több zenélő órát, az ikerpá­rokat, és be kellett öltözni­ük egy fordított szépségver­senyre is, amely attól volt fordított, hogy lánynak kel­lett fiúruhában, a fiúnak pedig lányruhában a zsűri elé lépnie. A szigorú zsűri sem tudta eldönteni, hogy a ruhák mögött fiú, vagy lány rejtezik-e. Ezért egy-két hölgytől azt kérték, vesse le a felső részt. Volt nagy ka­caj, amikor kiderült, a melltartó újság kalacsint rej­tett, attól volt nő a fiú. A huszonnégy órán át tar­tó szellemi „huncutkodás” után ezernél több pontot szereztek a csapatok. Első helyen végzett a Wazari ne­vét viselő húsztagú közösség. Képünkön a győztes csapat bemutatkozása, valamint a szépségverseny egyik páro­sa látható, ahol lexikonon áll a fiúnak öltözött lány. ■ ■■■■■■■Mi tíz Országgyűlés őszi ülésszakáról Propagandisták tanácskozása A KISZ Sopron Városi Bi­­zo­ttsága az elmúlt héten az if­úsági mozgalom propagan­­d­stái részére Brennbergbá­­n­ón, a megyei úttörővezető­­k­öző táborban tartott egész n­aos konferenciát. Kiss Józsefnek, a városi K­SZ-bizottság titkárának ír­­gnyitó szavai után Gibi­­cs­ír Imréné agitációs és pro­­pa­ganda titkár tartott elj­ár­ást a politikai képzés idő-­sz­erű kérdéseiről, a politi­­ka­i képzési munkabizottság te­vékenységéről és az aktuá­­lis feladatokról. Ezt követő­en Weiszböck Rezsőné őr­sis­ággyűlési képviselő, a me­­gy­ei képviselőcsoport elnöke ad­ott tájékoztatót a képvise­lő munkájáról, a törvény­­h­zási munka előkészítő, vé­grehajtó és ellenőrzési fel­­ad­atairól, az Országgyűlés fő­építéséről és az állandó b­izottságok munkájáról. A képviselőnő ezután az őt­a ülésszak munkáját ele­mezte. Elmondta, hogy a nagy horderejű törvényter­vezetekről a képviselők meg­­növekedett felelősségük tu­datában döntöttek, majd vá­laszolt a fiatalok kérdéseire. A huszonnégy kérdés több­sége érthetően a kormány­­programmal és az adótör­vényekkel foglalkozott. A kérdésekből és a hozzájuk fűzött véleményekből kide­rült, hogy a fiatalok élénk érdeklődéssel követték a törvénytervezetek előkészíté­sét és az Országgyűlés vitá­ját. A legizgalmasabb kérdé­sek az életszínvonal várható alakulásáról, a láthatatlan jövedelmek felderítésének lehetőségeiről és a személyi jövedelemadóról szóltak. A képviselőnő válaszaiban őszintén és nyíltan, néhány kérdésben aggodalmát sem titkolva válaszolt a kérdé­sekre. A személyi jövedelem­­adó kapcsán elmondotta, hogy elvben majdnem min­denki egyetért a családi jö­vedelemadóval, a jelenlegi helyzetünkben azonban nin­csenek meg a bevezetéséhez szükséges pénzügyi fedeze­tek. Ennek ellenére a kér­dést nem vették le a napi­rendről, a kormány 1990-ig előkészíti a családi jövede­lemadó tervezetét. Bevezeté­sét az akkori helyzettől te­szi függővé. Az új adóható­ság létrehozása hatmillió fo­rintba, fenntartása pedig másfélmillió forintba kerül a mostani számítások szerint. A láthatatlan jövedelmek­nek 1990-ig mintegy tíz szá­zalékát remélik felderíteni. A tárgyilagos párbeszéd és Miklósiné Bertalanfy Mária, a KISZ megyei bizottsága titkárának előadása után vá­rospolitikai fórumon Sopron első számú vezetői válaszol­tak az ifjúkommunisták kér­déseire. H. F. 4 —KVMPOID ____________*...............................................................................................­.......... ülést tartott a győri KISZ-bizottság Feladatterv a kibontakozáshoz Az MSZMP és a kormány kibontakozási programja meghatározta az országos feladatokat az elkövetkezen­dő évekre. Ez egyfajta keret, amelyet a kisebb részegység­nek kell megvalósítani, tar­talommal megtölteni. Min­denkinek a maga területén szükséges a közelmúlt és a jelen felülvizsgálata, a hibák kijavítása, a megújulás, a változtatásokkal a kibonta­kozás segítése. Ebben a szellemben tartott ülést kedden a KISZ Győr Városi Bizottsága. A párt ál­lásfoglalásának megvalósí­tásához meghatározták a sa­ját feladataikat, amelyek se­gíthetnek az előrelépésben. A program végrehajtásában akkor tudnak hatékonyan részt venni, ha minden dön­tésüket előzőleg széles kör­ben megvitatják, arra építve határoznak, ha növelik a ré­tegtanácsok szerepét, jogait és hatáskörét, ha a város és­­községpolitikai kérdések ki­alakításában és a döntések­ben nagyobb szerep jut a KISZ-nek. Szombath Tibor első titkár szólt a szervezet gondjairól is. A tavalyi évhez képest több mint kétezerrel csök­kent ,a KISZ-tagok száma változatlan szervezettség mellett (egy KISZ-alapszer­­vezet megszűnt és egy ala­kult), különösen a munkás­fiataloknál (28 százalék) és a lakóterületen (39 százalék) kritikus a csökkenés. Hu­szonhárom KISZ-alapszerve­­zet még nem fizette be az idei második félévi tagdíjat, úgy fogalmazott, hogy ezek függő viszonyban vannak. Különösen a lakóterületi KISZ-szervezetek (tisztelet a kivételnek) vannak sanya­rú helyzetben. Többnek a helyiség hiánya miatt nincs lehetősége még a szervezeti életre sem. A KISZ-bizott­­ság a fejlesztéshez nem tud pénzt adni, azt szeretnék el­érni, hogy a helyi erőforrá­sokat mozgósítva, megfelelő élettérhez jussanak a fiata­lok. Ehhez az eddiginél na­gyobb figyelmet kell szen­telni a fiatalokra a községi pártszerveknek is. A KISZ sem vonja ki magát a fele­lősség alól, mert a többször átszervezett területfelelősi hálózat ma sem funkcionál megfelelően, az újabb át­szervezés szükségesnek lát­szik, csak éppen a megoldás módját nem sikerült még megtalálni. Az idő pedig sürget, hiszen a területfele­lősi hálózat köldökzsinór a városi KISZ-bizottság és a siaskóterületi alapszervezetek közötti és az intenzívebb, erő­sebb kapcsolat megnyugtató jövőt jelentene a községi KISZ-esek számára is. A győri városi pártbizott­ság munkatársa Czuppon Dénes szólt a testülethez. Kiemelte, hogy a KISZ-bi­­zottság feladattervét teljessé kell tenni, akkor megfelelő keretet ad a jövő feladatai­nak megoldásához. Vélemé­nye szerint is a helyi párt­­szervezeteknek nagyobb fel­adatokat kell vállalni a KISZ kádergondjainak meg­oldásában, elsősorban a köz­ségi értelmiségre támaszkod­va látszik erre lehetőség. A győri KISZ-bizottság ve­zetője fogalmazta meg, hogy a magasabb szintű programot úgy tudják segíteni, ha első lépésként saját soraikban teremtenek rendet. A fel­adatterv ehhez elkészült. P. Gy. Kötetlen eszmecsere a megyei pártbizottságon Fiatalokkal, nemcsak fiatalokról Dr. Lakatos László, az MSZMP Győr-Sopron Me­gyei Bizottságának első titkára tegnap délelőtt fiata­lokkal folytatott eszmecserét az ifjúságot érdeklő és érin­tő témákról. A majdnem négy órás nyílt, kötetlen be­szélgetésnek az első titkár dolgozószobája adott ott­hont. Az eszmecserén részt vett és felszólalt Major Gá­bor, a MÁV soproni vasút­üzemi KISZ-bizottságának titkára, Böhm Gábor, a Rá­ba MVG szervezési előadója, Kovácsáé Gaál Mária, a Győ­ri Keksz-­­és Ostyagyár Já­­nossomorjai Gyáregységének dolgozója, Dunai Ferenc, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szigetközi Sza­kaszmérnökségének helyet­tes szakaszmérnöke, Fekete Katalin, a Győri Áfész sta­tisztikusa és Papp Endre, a Lajta-hansági Állami Tan­gazdaság agronómusa. A kö­tetlen beszélgetésen a Kisal­föld Ifjúsága képviselte szer­kesztőségünket, így felidéz­hetjük a legizgalmasabb kér­déseket és az azokra adott válaszokat. Dr. Lakatos László: — Ne­héz helyzetben van az or­szág, ezért fontos számunk­ra, hogy jól ismerjük a fia­talok véleményét, akik anya­gi és szociális helyzetük mi­att érzékenyebbek a társadal­mi problémákra. Gondjaik miatt véleményüknek is bát­rabban és őszintébben ad­nak hangot. Fiatalok: — Egyes társa­dalmi rétegek körében elé­gedetlenség tapasztalható, ön szerint kialakulhat-e eb­ből egy súlyosabb társadal­mi-politikai válság? Dr. L. L.: — Véleményem szerint nem. Az elmúlt 40 év során jelentősen emelke­dett az életszínvonal, s az átlagember nem él rosszul. Van mit félteni, a lakást, a kocsit, a telket. Ezek a kor­osztályok éreztek arra, hogy az elért eredményeket meg­védjék. Fiatalok: — Bizonyára a megyei pártbizottság első titkára is érzékeli a bizal­matlanságot. Az embereknek, igy a fiataloknak is, kételyei vannak a hogyan továbbról. Dr. L. L.: — Kételyeim nekem is vannak, mégis hi­szek a kormányprogram si­kerében. Ha nem hinnék, nem ülnék ebben a székben. Az emberekben a hitet kell erősíteni, hogy sikerül meg­találni a kiutat. Sajnos, az utóbbi évtized fejlődése nem volt töretlen. Az Országgyű­lésen Kádár János említette, hogy bizonyos hibák negy­ven éve kísértenek. Gondol­janak csak a­­gazdaságra. Nőttek az igények, s fejlesz­teni kellett. De elkövettük azt a hibát, hogy mindent fej­lesztettünk, s közben veszte­séges üzemek és gyárak ke­letkeztek. Önök velem együtt nagyon jól tudják, hogy a jövőben ez megengedhetet­len. Fiatalok: — A gondokat növeli, hogy tisztázatlan a felelősség kérdése. Nálunk sokszor elkennek dolgokat, vagy nem kellő szigorral lép­nek fel. Dr. L. L.: — Egyetértek. Nálunk felelősségrevonás nincs, vagy alig van. Nem véletlenül hangsúlyoztam parlamenti felszólalásom­ban, hogy a kormány kellő szigorral tartassa be a tör­vényességet, s hozza nyilvá­nosságra a hibákat. Amíg a vezetői felelősség nem funk­cionál, addig jogos hiányér­zete lesz az embereknek. Fiatalok: — Fejletlen a de­mokrácia. Nincs aki elszá­moljon, és nincs aki elszá­moltasson. Dr. L. L.: — A demok­ráciát gyakorolni kell. Legin­kább a döntések előkészíté­sében, hiszen a végrehajtás­iban már nincs szerepe. A de­mokrácia azonban összetett kérdés. A munkás örömmel megszavazza a béremelést, de más a helyzet, ha az üzem érdekeit kell szem előtt tar­tani, ami esetleg rövid tá­von hátrányokkal jár, de hosszabb távon előnyöket hozhat. Az emberek viszont hajlamosak a rövid távú ér­dekeket szem előtt tartani. Erről sem szabad megfeled­kezni, ha a demokrácia szó­ba kerül. De inkább ne ke­rüljön szóba, hanem gyako­roljuk. Fiatalok: — Leváltják-e a hozzá nem értő vezetőket? Dr. L. L.: — Régi igazság, hogy ha jól megy, a nép di­cséri a királyt. Ha rosszul megy, azt mondják, akasz­­szuk fel a királyt. A megyé­ről azt mondhatom, mindig azon igyekeztünk, hogy a legmegfelelőbb emberek ke­rüljenek a vezetői posztok­ra. Ha kiderül, hogy egy vál­lalat a vezető hozzá nem ér­tése miatt visszaesik, akkor javasoljuk a leváltást. Ehhez azonban a vállalati tanácsok segítségére is szükség van. Fiatalok: — Emelkednek a lakásárak, csökkennek a fia­talok lakáshozjutási esélyei. Várható-e javulás ezen a té­ren? Dr. L. L.: — Valóban na­gyon magasak az árak. Saj­nos, az építőipar munkaszer­vezési hiányosságai, hanyag­ságai is átfelhajtók. Ezek el­lensúlyozására továbbra is támogatjuk az ifjúsági lakás­építési alapot­. A Parlament­ben azt is felvetettem, hogy akik nem szociális alapon laknak állami lakásban, azokkal vetessük meg a la­kást, és az így befolyt pénzt fordítsuk a fiatalok megse­gítésére. K. T. 1987. október 1., csütörtök

Next